Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-09-19 / 38. szám
új ifjúság 3 — Egészen addig, amíg feinem oszlatták • a kerületi nemzeti bizottságokat, ott dolgoztam. Komoly és felelős beosztásom volt. Aztán amikor megszűnt a hivatal, több felé hivtak, magam is próbáltam helyet keresni, míg végül vagy fél év után itt, a Fém- hulladékgyűjtő Vállalatnál (Kovo- šrot) találtam kedvemre való beosztást. Sőt! Hamar megkedveltem ezt a vállalatot, s ekkor találkoztam egy régi barátommal. — Hallottam, hogy a Fémhulladékgyűjtő Vállalatnál vagy — üdvözölt szörnyűlködve, s azonnal felajánlotta, hogy intézkedik, s új „tisztességes“ munkahelyet szerez nekem. Csehszlovákia évente összesen kb. tizenegymillió tonna acélt gyárt. Ebből egymillió tonna acél alapanyagát a hazai vasérctermelés adja, ötmillió tonnát a külföldi ércbányákból nyerünk behozatallal, a fennmaradó négy-öt millió tonna acél alapanyagát pedig vashulladékból állítjuk elő. Ezek azok a tartalékok, amelyek okos gazdálkodással és jó munkaszervezéssel még Inkább kiaknázha- tók. A fémhulladék nemcsak az elhasznált kályhák, öreg vaságya t, régi mezőgazdasági gépek, szerszámok, elöregedett kacatok rengetegéből kerül ki, hanem elsősorban az ipari termelés „mellék- termékeként“ a gyárakból, műhelyekből, közlekedési vállalatok csarnokaiból gyűlik össze a rengeteg pénzt és emberi energiát érő nyersanyag. A fémhulladék rendkívül értékes nyersanyag. Egy tonna vashulladék felér hat tonna más kohóipari nyersanyaggal, két tonna kiváló feketeszenet és négy tonna hazai vasércet képes pótolni. A színesfémeknél (réz, cin, alumínium, ólomj és más fémhulladékoknál ez a különbség még szembeötlőbb. Egy tonna rézhulladék 142 tonna alapanyagot képes pótolni. Vagyis a réz, ha rézhulladékból kerül elő, ötvenszer olcsóbb, mintha rézércből készítenék. A munkaerő-megtakarítás is i- gen jelentős. Egy tonna vasércből készülő acél gyártásához nyolcvan munkaórát használnak fel. A vashulladékból készülő u- gyanennyi acél gyártására csak nyolc munkaóra szükséges, x A fémhulladék gyűjtő iparág tehát a nemzetgazdaság szempontjából nagyon fontos szerepet tölt be, ezért nem is meglepő, ha jelentőségéhez mérten országos hálózattal, egész országra kiterjedő feladatkörrel dolgozik, s mint t- lyen, hét nagy, milliós értékeket termelő és megmentő vállalattal t rendelkezik. A hét közül hat a cseh országrészekben működik. A hetedik a szlovák országrészben. Egyébként ez a legnagyobb az országban. 14 önálló üzemmel rendelkezik, 771 alkalmazottja van, és évi 800 millió korona forgalmat bonyolít le. Vagyis produktivitás szempontjából egy-egy munkaerőre több mint egymillió korona jut évente. — Ezt természetesen nem köny- nyű elérni — mondja a vállalat igazgatóhelyettese, Viliam Kolen- čík. — Komoly beruházásokkal 1- gyekszünk még jobban csökkenteni a munkaerő-szükségletünket, s így növeljük \ a termelékenységet és munkánk produktivitását. A fémhulladékgyűjtő vállalatok világszerte megbecsült és jelentős vállalatok. Ez nálunk sincs másképp, s mi arra törekszünk, hogy megtartsuk és növeljük munkánk tekintélyét. Idegen és hazai nagy teljesítményű fémhulladék-feldolgozó gépeket vásárolunk, korszerűsítjük a telepeinket, és ezzel értékes megtakarításokat érünk el a nemzetgazdaság számára. Vásároltunk már néhány Linde- maran-típusú hulladéknyíró ollót, különböző préselő és fémhulladék- formáló gépet, mert látjuk, hogy sokkal gazdaságosabb a már felvagdalt és kockákba préselt fémet szállítani az iparnak, mint feldolgozatlanul rakni vagonba, ahogy a telepünkre szállítják a vállalatok. Az utolsó év legnagyobb eredménye, hogy az amerikai Harrís- cégtöl önműködő, mozgó fémhulladék-feldolgozó gépet vettünk. Ez óránként 80 tonna fémhulladékot képes feldolgozni, s előnye, hogy helyszínre, a fémhulladék eredeti helyére vihető. A gép valóban nagyszerűen dolgozik, s az amerikai cég, azután, hogy ml kipróbáltuk, bemutatja a bmól gépipari vásáron. x A Harris-cég egészen különös képességű gépe most Itt áll a bratislavai fémhulladékgyűjtő jarabinka utcai üzemében. Tisztogatják, festik, hogy az amerikai cég munkatársai bemutathassák a vásáron. Szeretnék, ha a brnől vásár révén utat találna Csehszlovákia többi fémhulladékgyOjtö vállalatába meg a szocialista országokba Is. — Legnagyobb gond — mondja másik kísérőnk, a bratislavai ü- zem vezetője, Michal Zajko —, hogy bár meglehetősen szép fizetéseket biztosítunk a dolgozóinknak, elég nehezen tudunk munkaerőt szerezni. Főleg a fiatotok idegenkednek attól, hogy hozzánk Jöjjenek, pedig bizony már alig akad olyan munkahelyünk, amely kézi munkát Igényelne. — Egyébként a fent említett beruházások — mondja Ismét Villám KolenCík — csak egy kis része beruházásainknak. Leopoldo- von (Lipőtvár) egészen korszerű telepet építünk. A teljes beruházás 105 millió korona, s olyan jelentős gépeink is lesznek, mint egy egész vasúti kocsit egyszerre magába fogadó és feldolgozó nagy teljesítményű külföldi préselőgép... a rézért még többet. Némelyikért egészen 50 ezer koronát is... x Építők, ezermesterek, művészek, vásárlók — adhatnánk ennek a kis közbeiktatott fejezetnek a címet. Hetente egyszer, szerdán u- gyanis megnyílik minden fémhulladékgyűjtő vállalat kapuja, és magánemberek is besétálhatnak rajta. Aki járt itt, az tudja, hogy még feliratkozni sem kell. Átlépi a kaput és körbejárja a vashegyeket. Ha talál bennük valami érdekeset, akkor előreviszi, mázsára teszi, megméri, kifizeti és hazaviszi. Az ügyesebbek, a különböző szerelők és ezermesterek és néhány művész rendszeres látogatója a telepnek. Különböző alkatrészeket, kapcsolókat, fémrudakat szerelnek ki az üzemek által már elhasznált és kiselejtezett gépekből, jármüvekből és viszik haza — legnagyobb értékként, hiszen másutt már sehol nem lehet az ilyesmire szert tenni. leg az ő gondjaira bízták a telep legnagyobb és legjelentősebb gépét, a Llndemann préselő és fémhulladékvágó gép kezelését. — 1959 őta vagyok a vállalatnál. Nem Is megyek el innen. A gép szót fogad, teljesíteni tudom a napi tizennyolc vagon fémhulladék feldolgozását, és a fizetés is megfelel. Juszt Mária:- 1958 óta vagyok a vállalatnál megszoktam a munkát, jól keresek, és mindenünk megvan, amire csak szükségünk van. A vállalat 771 dolgozója közül 180 nő. Többnyire az adminisztrációban dolgoznak. Akik a telepen kaptak munkát, azok is elégedettek. x — Egészen addig, amíg íel nem oszlatták a kerületi nemzeti bizottságokat, ott dolgoztam. Komoly és felelős beosztásom volt. Aztán, amikor megszűnt a hivatal, több felé hívták, magam is próbáltam helyet keresni, míg véjuszt Mária közreműködésével a vashegyek vagy a színes fémkazlak kockákká, illedelmes téglákká alakulnak a gép ereje alatt. Nos, milyen is egy ilyen telep közelebbről? Ügy tűnik, nem kell különösebben bemutatni, hiszen majdnem minden olvasónk ismeri, látta már legalább kerítésen át s nagy vashegyeket, az irdatlan fémkazlakat és a fölöttük közlekedő, lengő nagy hidraulikus vagy mágneses daruk emelő acél- karmait. A bratislavai telep is ugyanilyen, csak talán a vashegy nagyobb a szokottnál. — Miért? — kérdezzük ismét Michal Zajkótól. — Az idén szinte fémhulladék- aratásunk volt. Számtalan értekezlet, megbeszélés és intézkedés következtében megértették a vállalatok, hogy számukra is érdemes összegyűjteni a fémhulladékot. — Egy tonna vashulladékért öthat száz koronát fizetünk. Az ó- lomért, alumíniumért, horganyért, "i * wp p| És főleg rengeteg építőanyagot, pléhlemezeket, kerítéscsöveket, síneket, vaspilléreket vásárolnak itt*. Mert a konzervipar ugyan már nem hasznosíthatja az egyenetlen fémlemezeket, de a nyaraló tetejét még jól takarhatja. S nem beszéltünk még az áru áráról, mert Itt fele, egyharmada csak a rendes árnak. Aki épített vagy épít, az tudja csak, mit jelent néhány száz koronás megtakarítás. És erre itt lehetőség van. x Fentebb munkaerőről esett sző, s panasz Is vegyült e szavak közé, ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkások itt nem maradnak meg, elszöknek, odébb- állnak ettől a vállalattól. Nem, ez nincs így. Faix Béla a vállalat legjobb munkása. Dolgozott már autón, darukon préselő gépeken. Jelen,gül vagy fél év után itt a Fém- hulladékgyűjtő Vállalatnál (Kovo- šrot) találtam kedvemre valú beosztást. Sőt! Hamar megkedveltem ezt a vállalatot, s ekkor találkoztam egy régi barátommal: — Hallottam, hogy a Fémhulladékgyűjtő Vállalatnál vagy — üdvözölt szörnyűlködve, s azonnal felajánlotta, hogy intézkedik, s új, tisztességes munkahelyet szerez nekem. Mit mondhattam volna neki? Csak annyit, hogy ne haragudj, nem kell. S ami a Fémhulladék- gyűjtő Vállalatot illeti, igazán tudhatnád, milyen fontos szerepet tölt be. Évente 105 millió korona tiszta haszonnal dolgozik. Milliomosok vagyunk, s ez nemcsak a nemzetgazdaságnak jelent nagy értéket, hanem a vállalat dolgozóinak is. Nekem is! NÉMETH I Kis Ízelítő a telep munkájából. A modern hidraulikus és mágneses daruk mellett még égető pisztolyokkal is darabolják a vasat. i MÚZEUM — A TERMÉSZETBEN Martin nemcsak járási központ, hanem festői környezetben elterülő rekreációs turista- központ is. Ennek a városnak a nevéhez fűződik a szlovák nép történelmének egy jelentős korszaka, itt működik 1833 őta a Matica slovenská, az az intézmény, amely a történelem legnehezebb pillanataiban a- nyaként ébresztgette a szlovák nép öntudatát, terjesztette a tudományt és kultúrát. A városban — az új lakónegyedeket kivéve — talán nincs is olyan utca, amely ne emlékeztetne valamilyen jelentős történelmi eseményre, vagy legalábbis valamelyik nagy szlovák frőra, politikusra. A martint temetőben pedig a szlovák nép legnagyobbjai alusszák ö- rök álmukat: fán Kallnőiak, Martin Kukuöin, Janko Kráf. Janko Jesenský, Svetozár Húrban Va janský, Karol Kuzmány, s Itt nyugszik Vladimir Roy, a költő is. A város közepén található a Szlovák Nemzeti Múzeum épülete, amely főleg a nép adományaiból épült. A Múzeum etnográfiai intézete jelenleg egy nagyszabású terv megvalósításán dolgozik: « szlovákiai népi architektúra-múzeumának felépítésén. Az erre vonatkozó Javaslatot tíz évvel ezelőtt, 1962. április 2-án hagyta jóvá a Szlovák Nemzeti Tanács; s aki ezen a nyáron — 1972 nyarán — ellátogatott Martinba már megtekinthette — nem messze a várostól, a Jahodnlc- ke háje területén — a szabadtéri múzeum elkészült részét, a „region Oravá“-t. A népi architektúra megvédésének gondolatával már 1893-ban foglalkozott Martinban a Szlovák Múzeális Társaság. A nagyszabású terv megvalósításának feltételei azonban csak századunk — a XX. század — közepén, a szocialista társadalmi rendszerben születhettek meg. A várostól délkeletre, a Jahodnícke háje körzetében megkezdődött egy kis népi Szlovákia építése, amelynek területén a szlovák népi architektúra tíz fő csoportja képviselteti majd magát. Ezek a következők: 1. A legkisebb terület Čič- many területe lesz, amelyet csupán egy település és egy lakóház reprezentál. 2. Északnyugat-Sz'lovákta Irt- ványos településeinek csoportja. 3. Árva, Túróc és Llptó területe. 4. Szepesség területe (további három nagyobb részre oszlik: Tátra-Magura, Közép-Sze- pesség, Dél-Szepesség bányásztelepülései). 5. Kelet-Szlovákia 6. Garant mente 7. Közép-Szlovákía déli területei 8. Duna mente 9. A Nitra mente és a Fehér- Kárpátok terület® 10. A Nagyszombati-síkság, a Kis-Kárpátok és Záhorie területe. Ilymódon a szabad ég alatt, a természet múzeumában épített valóságos kis műfaluban megtekinthetjük majd egész Szlovákia népi építészetét. A „falu“ a Martini Szlovák Nemzeti Múzeum Etnográfiai Intézetének szerves részét képezi. Oraván vagyunk látogatóban, s ő a vendéglátó házigazdánk. Miután végigjártuk az összes épületeket a pincétől a padlásig, s őszinte sajnálatunkat fejeztük ki, hogy az Oravská Polhoral kocsmában nem árulnak frissítőket, „házigazdánk“ a kapuig kísért bennünket, s úgy búcsúzott tőlünk, mint régi ismerősöktől: „Remélem, jól népi architektúráját is megcsodálhatjuk a Jahodnícke háje területén. Az építkezés — mint képünk is tanúsítja — egy pillanatra sem szünetel. Martin mellett a természet ölén egy csodálatos kis népi Szlovákia épül. Varga Erzsébet A „region Orava“ építését erezfék magukat Oraván. Jöj- három évi készülődés után ienek el máskor Isi 1967-ben kezdték el. Ez a rész ma, 1972-ben készen várja a turistákat. Egy kovácsmühely Suchá Horáról, földműves-település Vyšný Kublnböl, Veliőná- ból, HruStlnböl és Jasenovából, egy kocsma Oravská Polhorá- ról, magtár Sedliacka Dubová ról, szénapajta Zuberecből — ezek azok az épületek, amelyeket már most megtekinthetnek a látogatók. A festői környezetben felépített „raüfalu “ valóban csodálatos látvány. Reméljük, rövidesen Szlovákia többi részének „Oraván“ keresztül egy idős bácsi, Ján Nárožný kalauzol bennünket. Sorra kinyitogatja az egyszerű faházak ajtaját, elmagyarázza az egyes helyiségek rendeltetését, s nekünk az a furcsa érzésünk támad, hogy Az építkezés egy pillenatig sem szünetel
