Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-19 / 42. szám

Dr. GYÖRGY ISTVÄN: A SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉG ALAPJAI I. Á Csi'hsrlovák Szocialista Köztársaság jogrendszere a szocia­lizmus építésén dolgozó, a munkásosztáiy vezette egész népünk érdekeit és akaratát fejezi ki. Jogrendszerünk a társadalmi­gazdasági rend szoigálatát a maga sajátos eszközeivel iátja el. Elsősorban úgy. hogy szervezi és szabályozza a társadalmi fo­lyamatokat, elősegíti a társadalom tervszerű, tudományos fej­lesztését, Jelentős részben a jogalkalmazás útján valósul meg sz állami és gazdasági szervek tevékenységének irányítiása, ellen­őrzése. Fontos feladata továbbá, hogy a társadalom tagjai és szervei közötti konfliktusokat feloldja, a felmerülő jogviták meg­felelő eldöntését biztosítsa. A szocialista jog ennek során arra törekszik, hogy az egyének és csoportok, valamint; a társada­lom egésze közötti érdekek' minél jobban összhangban álljanak egymással. Erre azért képes, mert nálunk a különböző osztá­lyok es rétegek érdekei alapvetően egybeesnek. Mindez viszont korántsem azt jelenti, hogy társadalmunk koní- liktusmenies. Az érdekösszeUtközések feloldása során azonban mind a jogos egyéni, mind a jogos társadalmi érdekek érvé­nyesülését mindinkább biztosítani lehet. Szükség esetén ehhez megfelelő államigazgatási, polgárjogi, munkajogi vagy büntető szankciókat veszünk igénybe azokkal szemben, akik a jogrend ellen vétenek. Végül állandó célkitűzése a jognak, hogy az ál­lampolgárokat a jogszabályok önkéntes követésére, törvénytisz­teletre, fegyelemre, általában a szocialista együt#élés szabá­lyainak betartására nevelje. A jog szerepének, .jelentőségének ilyen értelmezése biztosíthatja azt, hogy államunk a társadalom különféle szervei és az állampolgárok számára hatékony jog­védelmet biztosítson, hogy a jogrend szilárd legyen és a szo­cialista törvényesség az élet minden területén érvényesüljön. Az .állam politikája és a jogrend szoros összefüggésben áll. A marxizmus-leninizmus klasszikusai mindenkor megkülönböztetlett figyelmet fordítottak az államra és a jogra. Ez a felfogás a po­litika. az állam és a .jog elválaszthatatlanságának felismerésé­ből következett. Tudományosan tisztázták az állam és jog sze­repét a mimkásosztály hatalmának megszerzéséért vívott osz- tályharcban. A hatalom birtokában — most már az új társada­lom építésének érdekei által vezettetve — újabb és újabb el­méleti és gyakorlati kérdések megoldása volt és maradt a fel­adat. Ezekeí szintén a marxizmus-Ieninizmus tudományos mód­szereivel kellett és kell megoldani. Politikától mentes jog soha nem is volt és nem is lesz;: ugyanakkor azonban a politika sem nélkülözheti érvényesülésében az állam és a jog segítsé­gét. .Az elmondottakból egyáltalán nem következik az, hogy na­gyobb szerepet tulajdonítanánk a jognak, mint amilyen a való­ságban megilleti. Hiszen a jogalkotást a politika irányítja, és hogy az adott esetben merre vezeti azt, vagy egyébként az mi­lyen szerepet játszik, nem mindegy. A CSKP politikájának e- gylk sarkalatos elve volt és az ma is a szocialista törvényes­ség betartása, valamint a múltban elkövetett egyes törvényel­lenességek orvoslása. Államunk minden becsületes polgára szá­mára szilárd jogvédelmet biztosít, de elnyom és megbüntet min­den olyan törekvést, amely szocialista vívmányaink ellen irá­nyul. Ezt teszi többek között a jog. eszközeivel, mint ahogy a szocializmus erősödésének minden egyéb területén is érvényre juttatja a munkásosztály vezette dolgozó nép akaratát. Átfogó szocialista jogszabályok rendezik társadalmi, gazdasági életünk úgyszóivár. minden jelentős területét. A jogrendszer épftiésének főlyamatában az államot a társadalmi követelmények vezetik, azok határozzák meg a továbbépítés feladatait. Szocialista vív­mányaink megszilárdulása, politikai, társadalmi és gazdasági vi- Ezon.yaink helyzete és fejlődése, az állampolgárokafí megillető jogok és a rájuk vonatkozó kötelességek egyaránt kifejezésre jutnak jogrendszerünkben. A jog tehát a társadalmi fejlődési folyamat tükrének is felfogható. Rögtön hozza kell tenni azonban, hogy a társadalmi folya­mat nem puszta visszatükrözéséről van szó, hanem a jog aktív szerepéről A fejlődés kövelelményei mozgásra kényszerítik a jogrendszert, az pedig visszahat a fejlődésre, előbbre lendíti, meggyorsítja. A jogi szabályozást igénylő viszonyok felismeré­se nem könnyű feladat. Széles politikai látókört, szakmai hoz­záértést és életismeretet követelő tudományos munka ez. Ha a jogszabály megalkotásakor ugyanis a társadalmi követtelményeket félreismerjük, az élet eltérő irányban tör utat magának, a jog­szabály pedig a fejlődés elösegítője helyett annak fékezőjévé válik. A jogszabály előkészítésekor a jogalkotónak elsősorban arra kell törekednie, hogy a jogszabály a rendezendő! életvi­szonyt a maga sokrétűségében, de mégis a jelenségek tipikus voltáú szem előtt tartva fogja át. A szocialista társadalom dinamikusan fejlődik, tehát változó jogrendszert követel magának, de emellett fontos, hogy a jog­szabályok minél inkább idötállóak is legyenek. Nem alakulhat ki ugyanis szilárd társadalmi jogtudat, a jogi normák nem válhat­nak szokássá, de helyes jogalkalmazási gyakorlat sem alakulhat ki. ha a jogszabályok túlságosan gyorsan változnak. Hazánkban a szocialista közgondolkozáshoz, a demokratizmus fejlesztéséhez szervesen hozzátartozik a jogtudat növelése. Mi­nél jobban csökkennek társadalmunkban azok az okok. amelyek a jogszabályok megsértését előidézik, lannál inkább erősödnie kell az állampolgárok meggyőződésének a jogszabályok szüksé­gességéről és helytállóságáról, s az önkéntes követés mind ál­talánosabbá válik. A szocialis<la Jog érvényesülésére egyre inkább az jellemző, hogy az állampolgárok mind nagyobb része meg­győződésből teljesíti a jogszabályokban megállapított kötelessé­geit, és nem azért, mert azok megszegése esetén büntetéssel vagy más szankcióval kell számolnia. A jog önkéntes megtartása azonban föltételezi, hogy az állampolgárok ismerjék az éleüvi- szmnyaikat rendező szabályokat, jogaikat és kötelezettségeiket, mert enétkUI nem tudnak megfelelően élni azokkal. Gyakran ta- i pasztalhatjuk, hogy sokan nincsenek tisztában olyan alapvető. I de életbevágó fonóosságú rendelkezésekkel, amelyek családi vagy " munkakörülményeiket, vagy pedig egyéb viszonyaikat érintik, s i' emiatt esetenként hátrány éri őket, jogaik és törvényes érde- ]( keik csorbát szenvednek, illetve szenvedhetnek. |t j (Folytatjuk) Oj Ifjnsäg, a Szncialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának lapja # Kiadja a Smena kiadóvállalata 1% Szerkesztőség és adminisztráeiö; Bratislava, Praüská 9. Telefon: 483-41-45. Postafiök 30 • Főszerkesztő: dr. STRASSER GYÖRGY. Nyomja; Západoslovenské tiaőiarne 01 • Előfizetési díj egész évre 52.— KCs, félévre 28.— Kős • Terjeszti a Pos­ta Hirlapszolgálata, előfizethető minden postakézbesitőnél vagy postahivatalnál ^ Kéziratokat nem őrzUnk meg és nem küldünk vissza • A lapot külföldre a PNS Gstredná expe- dicia tiaőe. Bratislava, Gotlwaldovo nám. C. 48 útján lehet megrendelni. Ján Crmanra, a SZISZ SZKB mezőgazdasági ügyosztályának a vezetőjére bizonyára sokan emlékeznek. A közelmúltban a mezőgazdasági fiatalok or­szágos találkozóján Prágában 6 is felszólalt, s beszédének egy részét a televiziő közvetítette. Akkor többek között ezekre az adatokra és gondolatokra hív­ta föl a figyelmünket: — Ebben az évben harminc­hét Ifjúsági szocialista munka- brigád alakult, s a kultúrbá- zak, szociális épületek létesí­tésében, a faluszápltésl akciók­ban több mint egymillió hat­százezer brigádórát dolgozt.ak le a fiatalok. Ugyanebben az Időben nyolcszázezer gyümölcs­fát és egymillió kétszázezer er­dei facsemetét ültettek ki. A mezőgazdasági üzemekben két­száznegyven ifjúsági őr]ár.at- csoportot alakítottak meg. — A mezőgazdaság koncent­rációjának és szakosításának folyamatából a fiataloknak is ki kell venniük a részüket. Szükséges, hogy ifjúsági szer­vezeteink maguk is részt vál­laljanak a mezőgazdasági ü-- zemek termelékenységének e- meléséből, s hogy elősegítsék az új módszerek és termelési eljárások bevezetését. — Az Ifjúsági Szövetség minden tagjának és vezetőjé­nek kötelessége, hogy maga is részt vegyen a választások e- lőkészítésében. Az elmúlt idő­szakban nagyon alacsony volt az ifjúsági, tehát fiatal kép­viselők száma az egyes kép­viseleti szervekben, főleg a nemzetgyűlésben. A mi felada­tunk, hogy ez a mostani vá­lasztások alkalmával ne for­dulhasson elő, s hogy olyan tevékeny fiatalokat javasol­junk a Nemzeti Front listájá­ra, akik később is képvisel­nek majd bennünket. — Szlovákia-szerte a falva­Mezőgazdasági témára kon 1410 ifjúsági szervezet működik. Ezenkívül 93 az p- gyes mezőgazdasági üzemek­ben, 67 pedig a mezőgazdasá­gi szakintézetekben. Ez a szám 56 százalékot tesz ki a köz­ségek és mezőgazdasági in­tézmények összességéből. Az elkövetkező időszak s főleg az évzáró közgyűlések feladata, hogy június végére minden o- lyaii községben és mezőgazda­sági üzemben, ahol erre lehe­tőség van, létrejöjjenek a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség a- lapszervezetei. .lO Tapasztaltuk, hogy a fa­lusi és mezőgazdasági fiatal­ság nagy többsége szívesen belép a szervezetbe, és jó mun­kát fejt ki. — Igen, ez így van. Ogy ér­zem, megtaláltuk azokat a munkaformákat, amelyek szak­mai és emberi vonatkozásban is megadják a fiataloknak azt a lehetőséget, hogy kellően érvényesíteni tudják egyéni el­képzeléseiket és tudásukat. — A közelmúltban. Illetve a nyári időszakban több feladat­körben versenyt írtunk ki a fiatalok számára. Az eredmé­nyen magunk is meglepőd­tünk. Nem győztük eleget cso­dálni, milyen odaadással és akarással dolgoztak, s főleg milyen nagy létszámban jelent­keztek a fiatalok. Többek kö­zött megrendeztük az „Aratás ’71“ elnevezésű országos me­zőgazdasági versenyt, amely­nek keretén belül kiértékeltük a legjobb ifjúsági kombájnis­tákat, gépjavítókat és a többi fontos munkafolyamatot végző szakembert. A győztes ver­senyzők, de az őket követő „legyözöttek“ eredményei is kiválók. Példaképpen a kom- bájnosok versengését és ered­ményeiket említeném: az első, név szerint Miroslav Morávek 542 hektárt aratott le. De a vlrtí Péntek Jánosnak a maga 418, illetve Frantisek Gerbel- nek a maga 412 hektárjával sem kell szégyenkeznie. Na­gyon széles és hosszú az a tábla, amelyről magtárba szál­líthatták munkájuk nyomán a gabonát. Tudtunkkal az Ifjúsági Szövetség a munkatevékenysé­gen kívül komoly és nagyon vonzó más jellegű tevékenysé­get, emberi és szakmai kitel­jesedésre lehetőséget adó munkamódszereket is alkal­maz. Milyenek ezek, mit kelle­ne róluk elmondani? — Ifjúsági szövetségünk kez­dettől nagy hangsúlyt helyez a mezőgazdasági fiatalok szak­mai továbbfejlődésére, utazá­sára. Idén például fiataljaink a Szovjetunióban, Bulgáriában, Lengyelországban, Magyaror­szágon, Hollandiában, Francia- országban, Dániában voltak. Az utazás költségeit a mező- gazdasági üzemek fedezik, de nem ritka az olyan eset sem, amikor a Szocialista Ifjúsági Szövetség KB jóvoltából utaz­hatnak a tagok külföldre. A fiataloknak csak az a felada­tuk, hogy jól körülnézzenek, tapasztalatokat gyűjtsenek, s idehaza érvényesítsék azokat. Magam Is részt vettem már többször ezeknek a kirándulá­soknak a megszervezésében. Megható, hogy milyen hálásak a fiatalok. Ritka az olyan ki­rándulócsoport, amely ne kül­dene üdvözletét, ne hozna a- jándékot. Ogy érzem, ebben el­sősorban az elismerésük nyil­vánul meg. # Az őszi kellemes idő, a mezőgazdaságnak jó munkavi­szonyokat hozott. Munka, per­sze ennek ellenére akad. Ho­gyan segítenek a fiatalok az ö- szi munkákban? — Napjainkban, ha valaki megfigyelte, az ifjúsági szer­vezetek, főleg a mezőgazda­sági üzemek fiataljai, a cukor­répa, a krumpli és a takar­mány betakarításában, vala­mint a talaj előkészítésében és az őszi gabona elvetésében segédkeztek. Sőt, versenyeztek. Ezt az erőpróbát a MIadá fron- ta és a Smena napilapok se­gítségével szerveztük meg. Az eredményeket még nem tud­juk ugyan, de azt már látjuk, hogy nagy visszhangra talált a felhívás a fiatalok között, s hogy az egyes járásokból néha több mint száz nevezés Is érkezett. Az ősziek betaka­rítására kiírt verseny minden­képpen sikeres, és ennek na­gyon örülünk. — nth — Néhány kérdés Ladislav Pokornyhoz.'i a SZISZ levicei járási bizottságának alelnökéhez A járási Ifjúsági szervezetek országszerte politikai iskolá­zásokat indítanak: Így van ez Levicén (Léva) is, s ezért meg­kértük Ladislav Pokornyt, a Szocialista Ifjúsági Szövetség já­rási bizottságának alelnökét, az ideológiai szakasz irányító­ját, tájékoztassa olvasóinkat, mikor s milyen formában, illet­ve elképzelések alapján látnák hozzá a munkához. — A korábbi évek tapasztalatai alapján nagy gonddal és tudatossággal készítettük elő az Iskolázást, s így már ezen a héten megtartjuk az évnyitó ideológiai konferenciát. A konferencián részt vesznek a járás isfjúságl propagandistái, egyes referensek s a SZISZ járási bizottságának tagjai. A találkozón ismertetjük az iskolázások tartamát, tantervét, és megtartjuk az első előadást. Százötvenen lesznek jelen, s ez­után egész tavaszig ez a százötven ember fogja irányítani az alnpszervezetekben az iskolázásokat. — Az alapszervezetek tagságát milyen formában kapcsol­jak ebbe a munkába? — Már a jövő hét folyamán megnyitjuk a Lenin-körök mun­káját, ezenkívül 153 osztály fog működni az egyes alapszer­vezetekben. Lesznek olyan szervezetek, ahol 2-3, sőt több osztály Is dolgozik majd. Az ideológiai konferencia résztve­vői számára magasabb iskolázási formát irányoztunk elő, há­rom speciális o.sztályba osztottuk be őket. A tantervűk és a tanmenetük eléggé Igényes. Az év folyamán 110 óra előadás és szeminárium keretén belül ismerkednek meg az anyaggal, s ezenkívül hárem kirándulást is beiktattunk a munkatervük­be. A résztvevők meglátogatják Szlovákia fővárosát, annak múzeumait, megtekintik Banská Bystricán az SZNF Múzeu­mot s meglátogatnak egy szovjet helyőrséget, hogy behatób­ban megismerhessék a szovjet Komszomolisták munkamód­szereit és emberi tulajdonságait. — Ha jól értettem, ön azt mondja, hogy erre az évre 100 órát irányoztak elő. Mi tette ezt indokolttá, hiszen mint a- hogy tudjuk, a Központi Bizottság országosan 60 órát irá­nyozott elő. — Már a múlt év folyamán túlléptük a központilag elői­rányzott 00 órát, és helyette 80 órában adtuk elő a tananya­got. Ügy véljük, helytelen lenne most visszalépni, s korábbi sikereinkkel ellentétben, megelégedni a központilag előirány­zott óraszámmal. Véleményem szerint a Járási funkcionáriu­sainknak s főleg az alapszervezeteknek nagyon az előnyére válik majd, hogy jól és gondosan előkészítjük az Iskolázá­sukat, és bővebb anyaggal ismerkedhetnek meg. Továbbra is ebben az irányban szeretnénk haladni, és attól sem félünk, hogy sok s nagyon megterhelő lesz az a hallgatók számára. — Mit vá.'nak az ideológiai iskolázástól? — Meg vagyunk győződve, hogy az Iskolázás segítségévei megjavul és elmélyül az alapszervezetek irányításának mód­szere, és a szervezetek sokkal jobban és eredményesebben fognak dolgozni. Arra törekszünk, hogy az ifjúsági vezetők kellő információt, tudást nyerjenek. Szeretnénk, ha az ideo­lógiai iskolázások során megfelelő alapot kapnának'ahhoz, hogy később beiratkozhassanak és sik'errel befejezhessék a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemét. Szeretnénk elérni, hogy a legklválóbbakat felvegyék a járási pártbizottság is­kolázásaiba, akik később a párt propagandistáivá válhatná­nak. ZadielTÖl (Szádellö) írtunk már egy alkalommal. Akkor az ország egyik legszebb falujá­nak neveztük a települést, a- mely ismért kirándulóhely is. A koUce-rotüaual főúttól öt percre van a falu. Szinte tom­bol itt az ősz. A hegyoldalak, az erdők már-már elképzelhe­tetlen színekben tobzódnak. Mint ezer meg ezer szökökút- ból, úgy csapnak a magasba a piros különféle árnyalatai. Meg sem tudnám nevezni mind­egyiket: koráll, paprika, rozs­da és ki tudja még milyen szí­nű köntösben pompázik az ősz. Zadielre most azért utaztam, hogy a közelgő választások fe­löl érdeklődjem. Hogyan ké­szül egy ilyen kis falu az ese­ményre? Mit tettek a vezetők a választások sikeréért? Schneider Jánost, a helyi nem­zeti bizottság titkárát keresem. — Schneider elvtársi Ügy tudom, hogy Zadiel szép ered­ményeket mutathat föl az utób­bi időben, hiszen 1984 óta, a- mikor a három közeli falucs­kát eg^iesítették (Dvorníkyröl — Udvarnak, Vöeláréról — Mé­hészke és magáról Zadielről van szó), csaknem hárommil­lió korona értéket fordítottak falujuk csinosítására. Rendbe tették a temetőt, neonvilágítás­sal szerelték föl az utcákat és portalanították az utakat. Ogy hallottam azonban, hogy egy sürgősen megoldásra váró fel­adatuk van még: a falu elején épülő új házakba be akarják Villany vezetni a villanyt. Megoldha- tő-e ez a probléma a választá­sokig, illetve ebben az évben? — Azt hiszem, hogy igen. A helyi nemzeti bizottság veze­tői két éve fáradoznak azon, hogy a hiányzó oszlopokat fölállítsák és bevezessék a vil­lanyt ezekbe az épülő házak­ba is. Sajnos, a járást nemzeti bizottság illetékes osztályán valahogy megfeledkeznek a kérvényünkről, és csak az ú- jabb sürgetéskor derült ki, mi a helyzet. Megértem a türel­metlenkedő embereket, hiszen nehéz villany nélkül. Ha a já­rási nemzeti bizottság útján ebben az évben nem megy a dolog, akkor a saját pénzünk­ből fizetjük ki a szerelés költ­ségeit. Ezt az összeget aztán a járásiak átutalják nekünk. Két oszlop beállításáról és né­hány száz méter vezetékről van szó, az ügy tehát nem ke­rül sok pénzbe, s biztosra ve­szem, hogy még ebben az év­ben kigyullad a villany az új, épülő házakban is. —0— Schneider János után Kardos Lászlót, a helyi alapiskola i- gazgatóját, a pártszervezet el­nökét kerestük föl, és megígér­tük, tájékoztassa olvasóinkat a választási előkészületekről. Kardos László éppen háza épí­is lesz! tése körül foglalatoskodott. Amint megtudtam, ö is egyik szenvedő hőse a villanyproblé­mának. — A választási előkészületek jó iramban haladnak — mon­dotta. — Rövidesen itt a no­vember, de minket nem ér fel­készületlenül az esemény. A legutóbbi népgyülésen tájékoz­tattuk a falu lakosságát az el­ért eredményekről és a távla­tokról. El kell azonban mon­danom, hogy az érdeklődés le­hetett volna jelentősebb is. Az egyik aqltációs központunk már működik, különböző be­szélgetések megtartására ké­szülünk s megtárgyaltuk már képviselőink jelölését is. A fa­lu valóban szép munkát vég­zett az elmúlt években; ez ta­gadhatatlan. Nagy kár, hogy ez a vlllanyprobléma gondokat o- koz, de reméljük, mindnyájunk megelégedésére még ebben az évben megoldódik ez a kérdés is. —O— Zadielből KoSicére vezetett az utam. Itt tudtam meg, hogy az egyes körzeti nemzeti bi­zottságok is fokozott figyelmet szentelnek a közelgő választá­soknak. Amint Cltbaj elvtárs. az óvárosi körzeti nemzeti bi­zottság titkára elmondotta, legutóbbi ülésükön is a válasz­tási előkészületek képezték a program legfontosabb pontját. A körzeti pártbizottság meg­tárgyalta és jóváhagyta a kép­viselők jelölését. Értékelték az agitáclós központok eddigi te­vékenységét is, és elhatároz­ták, hog^ tanácskozásra hívják meg az egyes utcák pártveze­tőit, az agitáció vonalán dol­gozó embereit. Ennek a beszél­getésnek az lesz a célja, hogy fölmérjék az eddig elvégzett munkát, és fokozott figyelmet szenteljenek a rohamosan kö­zeledő választásoknak. —0— A városi északi körzeti nem­zeti bizottságán is folynak a választási előkészületek. A jú­liusban jóváhagyott tervek sze­rint dol^znak a funkcionáriu­sok. Ezt a tervet harmonogram szerint állították össze, s a- mint a legutóbbi értékeléskor is kiderült, jó ötlet volt így dolgozni. Pontosan ellenőriz­hető, mi vár még megoldásra és miről lehet már azt mon­dani: minden rendben! A no­vember 26-27-én lezajló válasz­tásokon bizonyára nem lesz semmilyen zökkenő. Az északi körzet nemzeti bizottsága már eddig is számos beszélgetést szervezett. Az a cél, hogy mea- világítsák a lakosság előtt ha­zánk társadalmi és politikai é- letének legfontosabb kérdéseit. Ezért látogatnak a választók közé például a párt XIV. kong­resszusának küldöttei.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom