Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-07-13 / 28. szám
f A Magyar Televízió válasza javaslatunkra APRÓ - CSEPRŐ Egy francia sportújság egyik számában legutóbb a következő apróhirdetés jelent meg: „NösUlés céljából szeretnék megis- mmkedni egy 30-40 év kSriili hölggyel. Alapvető feltételem leendő menyasszonyommal szemben a lóversenyek szeretető és egy telivér angol versenyló birtoklása. Hirdetésem válaszához kérem csatolni a ló fényképét.“ ' —0— A gerelyvetés finn világrekordere, Kin- nunen balkezes. Bal kézzel fr, de a gerelyt jobbal veti. Ennek megvan a története. Kinnunen hosszú ideig egy kis városkában élt, ahol rendszeresen figyelemmel kisérte a gerelyvetök edzéseit. A sportág megtetszett neki, s utánozni kezdte példaképeit. Mint azok, ő is a jobb kezét használta a dobásokhoz, mert azt hitte, hogy a szabályok fgy írják elő. Ez a szokása aztán megmaradt.-0Leeds városában rendkívüli versenyt rendeztek, háziasszonyok részvételével: távol- badobást, sodrófával. Nagy fölénnyel, 34 méteres eredménnyel Ronse Dortmur asz- ssonyság győzött. A nagy siker ellenére a rekordernő férje csupa részvétnyilvánitást kapott gratulációk helyett.-0A szakértők megítélése szerint a női futball — legalábbis a jelenlegi — nem any- nyira technikai és taktikai, mint inkább látványossági szemszögböi értékeiheiő, ez viszont a nemek kölcsönös vonzóerejévei függ össze. Az egyik koppenhágai lap erről így vélekedik: — Mindenképpen a női futball hívei vagyunk, azzal a föltétellel, hogy hölgyeink ne csak a játékszabályokat, a technikát és a taktikát vegyék át a férfiaktól, hanem a férfi futballban már meghonosodott egyéb szokásokat is. Meggyőződésünk: ha a játék befejezése után a hölgyek — ugyanúgy, mint a férfiak — mézükéit emlékként rajongóinknak ajándékoznák, kétségtelenül több nézőjük lenne, mint addig. A KÖZELJÖVŐBEN VÄRHATÖ A SZLOVÁK TELEVIZIÖ FELELETE IS Tavasszal, amikor a Bozsik Józseffel készf- tett interjúsorozat befejező részét közöltük, javaslattal zártuk sorainkat. A Magyar és a Szlovák Televízió sportosztályai figyelmébe a- jánlottuk ötletünket, vagyis azt, hogy szívesen vennék mind nálunk, mind Magyarországon, ha a képernyőn viszontláthatnánk az a- rany- és az ezUstcsapat egyes mérkőzéseit. Arra gondoltunk, hogy Puskásék és Schroif- fék legérdekesebb és legszebb csatáiból össze lehetne válogatni olyan mozzanatokat, amelyek nemcsak a szemet, hanem a lelket is gyönyörködtetnék. Javaslatunkat azzal indokoltuk, hogy az ötvenes években még nem volt tévéadás a két országban, és így milliók estek el attól a gyönyörűségtől, amelyet ez a nagyszerűen művelt játék a nézőknek szerzett. Érvelhettünk volna azzal is, hogy szakembereknek szintén jól jött volna esetleg az ilyesmi, bár ők, ha nagyon akarják, hozzáférhetnek a filmanyaghoz az archívumokban és házilag levetíthetik a meccsek részleteit. A napokban befutott Radnai János válasza Budapestről. A Magyar Televízió sportosztályának vezetője ezt írja: „Figyelmesen elolvastam az Dj Ifjúságban megjelent javaslatát, amely szerint a nézőközönség bizonyára szívesen venné, ha a Magyár Televízió az 50-es évek „aranycsapatának“ mérkőzéseit felidézné a képernyőn. A javaslat nagyon érdekes, de sajnos, aligha hiszem, hogy megvalósíthaló. Ennek két oka van. Egyr^zt. hogy az akkori filmek — éppen a filmes eljárás következtében — kivonatosak, vagyis csak a mérkőzések legizgalmasabb momentumai, elsősorban a gólok és a nagyobb helyzetek kerültek megörökítésre, így ezek felidézése semmiféle taoasztalatot, tanulságot nem adna sem a közönség, sem a labdarúgók számára. A másik ok, hogy az akkor készült filmek nagy része megsemmisült, s a megmaradtak sincsenek olyan állapotban, hogy a televízióban azokról műsort készíthessünk. Egyébként úgy vélem, hogy az előrehaladásnak nem a múltba való visszatekintés a legjobb módszere, hanem a jelen kiválóságait kell példaképül tanulmányoznunk. Ehhez nődig a legjobb módszer, hogy a mexikói Labdarúgó Világbajnokságról egyrészt helyszíni közvetítésben, másrészt három évvégi összefoglalóban adtunk műsort, továbbá hogy erőnkhöz képest a legérdekesebb nemzetközi eseményeket — BEK-, KEK-döntő. angol kupadöntő, Európa-bajnoki mérkőzések stb. — képernyőre visszük. Remélem, hogy ezek megtekintéséből is sokat tanulnak a ma edzői, labdarúgói és a Magyar Televízió emellett a közönségnek is maradéktalan szórakozást nyújt. RADNAI JÁNOS, a Magyar Televízió sportosztályának vezetője“ Ezúton is köszönjük a választ és reméljük, hogy Karol Polák sorait is mihamar olvashatjuk. ' A legilletékesebb személy, a sportosztály vezetője fejezte ki gondolatait javaslatunkról. Nem vitázni szeretnénk vele, mert sem olyan tájékozottak nem vagyunk, sem olyan illetékesek e kérdésben, mint Radnai János, néhány gondolatot azért mégis papírra vetünk a levél kapcsán. Mi nem a teljes kilencven percek leperge- tését javasoltuk, hanem mintegy összefogIsTut a legjobb meccsek mozzanataiból. A B;3-as angliai mérkőzést sem kétszer negyvenöt percen át vetítették annak idején a filmszínházak. A már általunk is megtekintett filmaxiva«- ból bőségesen össze lehetne „vágni“ egy o- lyan egy-két órás filmet, amely nemcsak a gólok felidézésére szorítkozna, bár csupán a gólok felidézése is nagyon érdekes lenne. E- lég talán, ha Kocsis ollóira és felhőfejeseire gondolunk; azóta sem látni hasonló produkciókat. Lehet, hogy a szakmabeliek nem tudnának tanulni ezekből a villanásokból, de hogy a közönség élvezné, az biztos. Az viszont lehetséges, hogy az akkori filmek ma már nincsenek olyan állapotban, hogy a tévé műsort csinálhatna belőlük, bár a nemrég bemutatott, és a tévé által is sugárzott „Hajrá, magyarok!“ — Szepesi konferálta végig huszonöt esztendő sportsikereit —• ellenpéldaként szolgál. Az előrehaladásnak sok módszere van, és bizonyos, hogy nem éppen a legjobb megoldás. ha csak a múltba tekingetünk és sóhajtozunk. Mi nem is azt javasoltuk, hogy csak a múltba kell nézni, de hatásosnak és szakmailag is elfogadhatónak találtuk egy olyan közösség, egy olyan futballkollektíva tanulmá- nvozását, amelyet azóta sem szárnyalt túl senki. Mert az igaz, hogy a maiak másak már, mint elődeik. És az is igaz, hogy egy Beckenbauer nagyszerű játékos, kiváló fedezet. De ha mondjuk Bozsikhoz mérjük? Máris eltörpül egy kissé. Kiváló góllövő a szívós Cerd Müller. De ki mondaná azt, hogy nagyobb játékos, mint Puskás vagy Kocsis volt annak i- dején? Még egyszer köszönjük Radnai János válaszát. Ismételjük: ő az illetékes, ő tudja a tényeket megítélni. Mi csak egy ötletet villantottunk fel, és hálásak vagyunk érte, hogy volt, aki reagált rá. BATTA 6YÖRGT Kép: Szikora. Kolár Péter felvétele. —0— A glasgowl rendőrség nagy pénzbüntetéssel sújtotta az egyik „Elsősegélynyújtás“ feliratú autó utasait. Ez a bizonyos vöröskeresztes autó a legnagyobb mérkőzések idején a rendőri kordon szeme láttára behajtott a stadion területére. Mint utóbb kiderült, a jármű utasainak semmi köze nem volt az orvostudományhoz. A diagnózist a rendőrség állapította meg: az „egészségügyi dolgozók“ mindegyike szenvedélyes jegy nélküli szurkoló volt. ^ KASZA MIKLÓS AZ ÚJ IFJÚSÁG NAGYKÖVETE BRAZÍLIÁBAN A csehszlovák válogatott a világbajnok Brazíliával játszik a futball földi paradicsomában, a Maracana-stadionban. A váló- | gatott tagjai között ismét ott találjuk Szi- I korát, az Inter csatárát. Lapunkat rendkí- | vüli és meghatalmazott nagykövetként kép- | viseli majd Brazíliában. Ha visszajön, el- s mondja észrevételeit és tapasztalatait la- v púnknak. így hát, ha kis késéssel is, de B eredeti információkkal tudunk majd szol- | gálni olvasóinknak, elmondhatjuk, milyen | is az a világbajnok csapat, amelyet úgy ^ csodáltunk a képernvőröl. TYRELL Az új versenyautó ebben az évben került a nemzetközi versenyek porondjaira. A világhírű skót, Jackie Stewart Ul a kormánykerék mögött. Ez az új gép eddig sikeresen állta a harcot a Ferrarikkal szemben is. Stewart először a spanyol nagydíjat nyerte el. Aztán a monacói versenyen is győzött. A mód, ahogyan e két versenyt megnyerte, elkápráztató, Stewart 134 km-es átlagsebességet ért el a „Tyrellen“ és ezzel két és fél kilométert vert volna a tavalyi győztes Jochen Rindtre, aki azóta meghalt. Hogy mit jelent az ilyen átlagsebesség, a laikus számára nehéz elmagyarázni. Viszont ha megjegyezzük, hogy a betonkör csak három és fél kilométer kerületű és csupa-FORD kanyar, el is mondtuk a lényegét. Stewartot meglepetésre a svéd Petersson követte a célban. És csak utána jött a favorizált Ferrari. Ezt Ickx vezette. Petersson March 711- esen versenyzett. Most még csak a nyár közepén tartunk. Az igazi versenyek ezután következnek. Ezeken derül ki, mit tud a Ford-Tyrell. A Ferrari bizonyára nem hagyja magát. Itt már kimondottan a gépek közötti minőség dönti majd el az elsőséget. Mind Stewart, mind Ickx elsőosztályú vezető, szinte mindent tudnak. Ne feledjük azonban a leglényegesebb tényezőt, a szerencsét. Sokszor ezen múlik nemcsak a nagydij sorsa, hanem a versenyzők élete is. (klochan) ■■ „MEGHAL" ALABi Ki ne foglalkozna szívesen a jövőt illető kérdésekkel? A kártyavetők és a javas- asszonyok a „jövőbelótással“ alapozták meg egzisztenciájukat; a tudósok manapság o- lyan problémákat tanulmányoznak, amelyekről eddig halvány fogalma sem volt az emberiségnek, az űrhajósok életüket kockáztatják, az írók fantasztikus regényekben ecsetelik az eljövendő évtizedek, évszázadok új világát. Ugyanígy a labdarúgás is, amelyet 40 millión játszanak a világon, gondol a jövőre. Erről a „kozmikus“ témáról sokan vitatkoznak, beszélgetnek manapság. A világ legnépszerűbb labdajátékát szivükön viselők megegyeznek abban, hogy a pénz jelenti a legnagyobb veszélyt a labdarúgás számára. Dr. Helmuth Käser, a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szövetségi főtitkára mondta: „A világ összes futballistái közül csupán egy százalék kap pénzt a játékért, de ez fontos százalék. A profi labdarúgásnak kirakatnak kellene lennie, bőséges raktárral, roskadozó polcokkal, egyszóval megfelelő utánpótlással. A minőségi futball nem élhet erős amatőr „hátország“ nélkül. Küldetése, hogy a fiatalokban felkeltse az érdeklődést, a lelkesedést, de a labdarúgás tömegjellege a legfontosabb. Erről nem szabad megfeledkezni. A futballt csak akkor fenyegeti veszély, he megfeledkezünk arról, hogy a minőségi labdarúgás Is csak sport, csak játék. Még ilyen fokon is.“ Néhány évvel ezelőtt nagyon pesszimisz- tikus kijelentést tett Julius Ukraynczik, az ismert párizsi menedzser: „Az igazi, nagy labdarúgás húsz év múlva meghal...“ Állítását azzal indokolta, hogy a futballpá- lyákrúl eltűnnek a kiváló egyéniségek, hogy manapság őrült összegeket fizetnek egy-egy játékosért... Dr. Kőser: „Ukrayncziknak csak abban az esetben lesz igaza, ha más tényezők is egyszerre kulminálnának. A kluboknak ugyanis jól meg kell gondolniuk, hogy szórhat- ják-é két kézzel a pénzt, ha kevés ellenszolgáltatást kapnak érte. Én személyesen nem vagyok ellene, hogy a játékosokat fizessék, de nem szabad, hogy a labdarúgás kimondottan kommerciális jelleget öltsön. Felé, a futballkirály aki nem sokára elbúcsúzik a válogatottságtól, arra a kérdésre, hogy 100 év múlva lesz-e labdarúgás. Így felelt: „A labdarúgás csak akkor „hal“ meg, ha megszűnik az élet a földgömbön“. Tételezzük fel, hogy a játék állandóan fog változni, fejlődni. Tökéletesedik a technika, javul a kondíció, a taktika, a gyorsaság és még keményebb lesz a játék. Manapság már a kiváló technika nem jelent semmit, ha az nem párosul megfelelő e- rőnléttel. A jövőben ebhez határtalan a- karatra lesz szükség, hogy SO percen keresztül magas iramban játszhassanak a futballisták. És még valami elengedhetetlenül szükséges lesz az elkövetkező években — Dr. Käser: „A jövőben nagy figyelmet kell majd szentelni a játékintelligenciának, hogy a labdarúgók a szó szoros értelmében művészek legyenek a pályán, nem pedig csak kisiparosok. Szerintem az az intelligens játékos, aki technikailag kitűnően kénzett, kiváló erőnléttel rendelkezik és „lát“ a pályán. Sokan azt mondják, hogy ilyen futballista volt Alfredo dl Stefano, aki megelőzte korát. Egyetértünk.,. TOMI VINCE A SMOVAKIAISPORI . OIABR SIKIRÍI (HAJRÄ, FÖVÄROS!) Az 1971-es év bironyára újabb szép fejezetet nyit majd a szlovákiai sporttörténelemben; az eddigi eredmények alapján ugyanis erre következtethetünk. A statisztikát I tanulmányozva, két jelenség tűnik szembe: az egyik az, hogy a legnépszerűbb sportágakban szinte teljesen kiegyenlítődött az erőviszony a cseh és a szlovák országrész között. A másik, ami föltűnő, hogy Brati- j slava, a szlovák főváros elvesztette j domináns szerepét össz-szlovákiai 5 viszonylatban. i De inkább nézzük az eredménye- ^ két: fociban, férfi és női kézilabdá( ban Szlovákia vitte el a pálmát. Az úszás, az atlétika, a kosárlabda és a röplabda még mindig a cseh or- : szágrész erős sportága. Nemcsak í Trnava, hanem a kosicei VSS is te\ hét arról, hogy a legeredményesebb cseh csapat csupán a harmadik helyet tudta megszerezni, és az sem I prágai, hanem vidéki együttes, Tepä lice. A szlovák sportban alaposan meg- i változtak az erőviszonyok. Szinte egyetlen népszerű sportág sem rendelkezik bratislavai bajnokokkal! A í foci Trnaván lelt bajnokokra, a férfi kézilabda PreSovon, a női Nitrán. - A férfi úszás Kassán, a vízilabdáról nem is beszélve. Az atléták Besztercebányán (Banská Bystrica) a I legjobbak, az ökölvívók Oubnicán. Alaposan széthúzódott tehát a me- j zőny, amelyben a legmarkánsabban f a két bratislavai futballcsapat helyI zete jelzi a főváros háttérbe szorí? tását; az utolsó forduló tévémecscsén a Slovan és az Inter a hatoI I dik-hetedik helyért küzdött! Bizonyára nagyon egészséges ez a jelenség, és újabb minőségi változás velejárójává válhat. Megszűnt a főváros egyeduralma, kiegyenlítődtek I az erőviszonyok, lehetőséget kaptak ). a „vidéki“ tehetségek és klubok, [i Most már csak az kellene, hogy a központi lapok is teljesen tárgyilagosan foglalkozzanak velük, ahogy megérdemlik! (bt) i
