Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-11 / 19. szám

2 új ifjúság

Äz embert; csak így tudom jellemezni: amint besötétedett, lefeküdt, hogy kímélje a gyertyát és gondosan ügyelt arra, hogy megőrizze a még nála is egyszerűbb felesége együgyü- ségét. Ő volt a tipikus, a minden civilizációtól irtózó „bennszülött“, de egyben ö — Berzsenyi Dániel — volt a magyar antikos költészet legnagyobb alakja. Ám a nemesi család — őseire büszke — sarja soha nem tudott szabadulni osztályszemléletének súlyos ko- lomcaitól.

Kazinczy fedezte fel tehetségét és indította meg első kötete kiadásának előkészítését, Kazinczy révén lett híres ember anélkül, hogy valaki olvasta volna verseit. Berzsenyi megilletödve fogadta a ráhulló dicsfényt, de sajnálta a pénzt versei kiadására, és végül is katolikus kispapok adakozása tette lehetővé a lutheránus földesúr verseinek kiadását.

Amikor 1813-ban végre megjelent a kötet, már az első lépésnél megtorpanásra késztette a Mondolatban írt elmarasztaló bírálat. 1815-ben újra bírálták hiányos műveltségét, darabos stílusát és provincioniz- musát. 1817-ben jelent meg a Tudományos Gyűjteményben Kölcsey recenziója, és mivel Berzsenyi azt hitte, hogy Kazinczy volt a bírálat sugalma- zója, tőle is elszakadt, holott azt mondhatjuk, hogy az egyetlen ember volt, akihez baráti szálak fűzték őt.

Horatius késői követője volt, az arany középszer, az idillikus nyugalom hirdetője, a közéleti problémák elutasítása különösen élesen jelentkezik a Martinovics-mozgalom bukása után keletkezett alkotásaiban. A napóleoni háborúk időszakában találta meg költészetének legigazibb hangját, de akkor sem szabadult a nemesi világkép elemeitől: Csak a korzikai hadainak győzelmei, a nemesi sereg veresége rendítették meg annyira, hogy felülemelkedett — átmenetileg — osztályszempontja szűk körein.

Kazinczy barátsága ragadta ki a kopár szellemi rezervátumból, ennek hatására kezdett tanulni és a közösség problémáival foglalkozni, ekkor szakított régebben vallott eszméivel és jutott közel a felvilágosodás magasabb rendű, korszerű szellemiségéhez. Ennek az új tartalmú lendületnek köszönheti a magyar költészet „A magyarokhoz“ című alkotását.

Fejlődése, munkássága ellentétekkel zsúfolt. Eljut a haladás legmagasabb csúcsaira, de aztán meredek zuhanás következik vissza mélybe, ahol nincs küzdés, mert bér számos müvében hirdeti, hogy minden emberi bűn eredője a tudatlanság, a vakbuzgóság, és még a keresztény vallás fonákságait is ostorozza, bár kiáll a minden népet egyesítő ráció győzelme mellett, személyes harcot nem vállal, csupán idillikus alkotásaival alkarja győzelemre segíteni a haladás eszméjét.

Eltaszította magától Kazinczy segítő kezét, Széchenyi tisztelettudó közeledését, mindenben és mindenkiben — valószínűleg önmagában Is — csalódott.

De bizonyos, hogy egyes müveiben vállalta korának feladatait és megmutatta nemzedékének problémáit, magas művészi színvonalon formált, és ő volt a hazafias ódaköltészet első, legnagyobb képviselője, a romantikus költészet előde és példaképe.

Azonban Illyés Gyula megfogalmazása szerint nem elég „pusztán csak hitet tenni a haladás mellett. Nem szavakon fordul meg, nem kijelentéseken, hanem az egész tehetségnek a fokán és az író moralitásának az erején.“

Péterfi Gyula

Oj Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlov. Központi Bizottságának lapja £ Kiadja a Smena kiadóvállalata 0 Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Praíská 9. Telefon: 485-41-45. Postafiók 30 • Fő- szerkesztő: dr. STRASSE« GYÖRGY.

Nyomja: Západoslovenské tla- ciarne 01 £ Előfizetési díj

egész évre 52.- Kés, fél évre 26.- Kcs £ Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata, előfizethető minden postakézbesitőnéi vagy postahivatalnál £ Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza £ A lapot külföldre a PNSZ Ostredná expe- dícia tlaée, Bratislava, Gott- waldovo nám. é. 48 útján lehet megrendelni.

NYÁRI ÉS ŐSZI TERVEK

A Szocialista Ifjúsági Szövetségbe tömörülő fiatalok eddigi rövid tevékenysége is arról győz meg bennünket, hogy a gondosan és egyben spontánul szervezett munka intenzívebb, és kapcsolatokat, eredményeket von maga u- tán. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a társadalmi élet bármely területén egységbe, szervezetbe tömörülő egyedek éleslátású, o- kos vezetéssel megsokszorozzák mind a termelés, mind a szórakozás hatékonyságát. A dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járás Szocialista Ifjúsági Szövetségének titkárságán járva, elbeszélgettünk Gasparík Józseffel, a SZISZ járási bizottságának elnökével a tervekről, a fiatalok munkájáról, szórakozási lehgtő- ségeikről. A járásban jelenleg 3659 a SZISZ- tag; ez aránylag magas létszám és a többi járáshoz viszonyítva is kielégítő. Körülbelül akkora a szervezetünk, mint a komáromi (Ko- márno), a galántai vagy a slnicai — mondja az elnök —, s a létszám állandóan növekedik, év végére hozzávetőleg 4000 taggal számolhatunk. A járásban nyolcvan alapszervezet működik, amelyek között verseny alakult ki, s ez szintén hozzásegít bennünket a rendezvények minőségi javításához, a magasabb színvonalhoz és nem utolsósorban a tagok ösztönzéséhez. Ilyen volt például az alapszervezetekben sorra kerülő táncdalverseny, a- melyből egyetlen énekes juthatott csak tovább a Losoncon (LuCenec) megrendezendő országos fesztiválra. Nemrég került sor Dunaszer- dahelyen a fiatal alkotóművészek munkáinak kiállítására; helyet kaptak a festészettel, rajzzal, vasmegmunkálással, iparművészettel foglalkozó fiataljaink alkotásai. A kiállítás nagy sikert aratott. Ezenkívül sportversenyeket rendeztünk, konkrétan asztalitenisz-, céllövő- és tájékozódási versenyt.

Mit készít a szervezet a nyárt és őszi hónapokra?

— Igyekszünk a fiatalok igényeit figyelembe venni. A nyári hónapok elsősorban a kirán dulásoknak, a turisztikának kedveznek; a fiatalok megismerkedhetnek a természettel, a turisztika szépségével. Nyáradon pionírtábort építettünk vikendházakkal, százhúsz embert tudunk itt elhelyezni. Közben iskolázások lesznek, előkészítjük a fiatalokat az őszi tevékenységre, hogy bekapcsolódhassanak a mezőgazdasági csúcsmunkákba. Mindent megteszünk, hogy a kővetkező időszakban is, akárcsak eddig, teljesítsük a feladatokat mind ideológiai téren, mind egyéb szempontból.

Milyen kötelezettségvállalásokat tett a járási SZISZ a CSKP XIV. kongresszusa tiszteletére?

A XIV. kongresszus és egyben az ötvenedik évforduló tiszteletére egész sor kötelezettségvállalást tettünk, ennek felsorolása túlságosan hosszadalmas lenne: többek között brigádmunkák vállalása, különböző sport- és kulturális rendezvények. Mindezzel az a célunk, hogy a fiataloknak megfelelő politikai és i- deológiai nevelést biztosítsunk, hogy az alapszervezetekből minél több párttag kerüljön ki. Szeretnénk, ha minden alapszervezetünk kitűnően működne, és a legjobbaktól venne példát — például a maslovcei, topoloveci vagy a helyi baromfifeldolgozó üzem és a Jednota alapszervezetétől.

Beszélgetett: Kulcsár Ferenc

A THALIA SZÍNHÁZ (KASSA) MÁJUSI MŰSORTERVE

15. szombat Rimaszombat (R. Sobota) Én szegény Maratom 20.00

16. vasárnap Hanva (Chanava) Én szegény Maratom 19.30

20. csütörtök Kassa (Kosice) Én szegény Maratom (premier) 19.00

22. szombat Makranc (Mokrance) Énekes madár 19.30

23. vasárnap Tornaváralja (Turn. Podhradie) Én szegény Maratom 19.30

26. szerda Rozsnyó (Roznava) Én szegény Maratom 15.00

27. csütörtök Kassa (Kosice) Én szegény Maratom 19.00

28. péntek Nagyida (V. Ida) Én szegény Maratom 19.30

29. szombat Buzita (Buzica) Énekes madár 19.30

30. vasárnap Komáróc (Komarovce) Énekes madár 19.30

Beszélgetés a helyi

pártszervezet

megalakulásáról

Az Ipolyság (Sahy) Magyar Tannyelvű Középiskola és Gimnázium SZISZ-szervezete a CSKP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából beszélgetést szervezett Köpöncei Lajos elvtárssal. Az idős párttag részletesen elmondta a helyi pártszervezet megalapításának történetét. A beszélgetés végén Köpöncei elvtárs szívesen válaszolt a tanulók kérdéseire.

Deák Teréz

A járás egyik legjobb szervezete

A Szenei (Senecj Magyar Tannyelvű Általános Műveltséget Nyújtó Középiskola SZISZ- szervezete 198 tagot tart nyilván, és a járás egyik legjobb szervezetének mondható. A vezetőség már tú.1 van a tag- könyvcserén, jelenleg azon fáradozik, hogy még jobbá tegye a munkát.

Az elmúlt napokban érdekes és hasznos beszélgetésre került sor, Molnár István régi szakszervezeti taggal találkoztak a fiatalok. Molnár elvtársat a jelenlevők számtalan kérdéssel árasztották el, és ő pedig készségesen válaszolt kérdéseikre.

Dömötör Zoltán

EREDMÉNYBŐL: EREDMÉNY

A CSSZSZK kormánya április 22-i ülésén, a CSKP irányvonalából kiindulva, megtárgyalta a hazánk gazdasági helyzetére és a belföldi piacra vonatkozó kérdéseket.

Hazánk politikai konszolidációja, tervfeladataink megújulása, a politikai és gazdasági irányítás megszilárdítása, és nem utolsósorban dolgozóink alkotó kezdeményezése az alapvető célok eléréséhez és a tervfeladatok teljesítéséhez vezetett. Az 1970-es gazdasági évben — a korábbi év eredményeihez viszonyítva — 5,1 százalékkal e- melkedett a nemzeti jövedelem, 8,1 százalékkal a munkatermelékenység

Ei mellett az idei év első negyedévének gazdasági eredményei is állandó javulásról tesznek tanúbizonyságot, s a termelés nagyobb ütemben halad, mint ahogy azt az állami terv előirányozta.

Ezekkel a gazdasági eredményekkel párhuzamosan, a tervezett előirányzatoknak megfelelően növekedett a lakosság jövedelme és a bérek.

Ezekből a tényezőkből eredően a hazai piacon bekövetkezett megnyugvás, a lakosság pénz iránti bizalma, valamint az áruellátás megjavulása alapján létrejöttek a feltételei; annak, hogy néhány áru kiskereskedelmi ára csökkenjék.

Az árcsökkentés május 3-tól érvénybe is lépett.

A csökkentett áruk listáját azóta már nemcsak a napilapokban közzétett tájékoztatásokból, hanem közvetlenül az üzletekből, kirakatokból is megismerhették a vásárlók.

Mivel az árucsökkentés leginkább gyakori használati cikkekre vonatkozik, jelentősége minden bizonnyal majd a családi költségvetésekben mutatkozik meg. Nyilvánvaló, hogy mindez hazánk politikai és gazdasági konszolidálódásának, az utóbbi két évben gyakorolt irányítás helyességének eredménye és egyben bizonyítéka is. Az árcsökkentés nem politikai gesztus, nem létfontossági kérdés megoldásának a kulcsa, hanem egyszerű gazdasági törvényszerűség, gazdasági eredményeink, munkánk gyümölcse. Ebből természetesen az következik, ha feladatainkat továbbra is teljességgel és megfelelő munkaerkölccsel végezzük, az eredmények saját eredményeink lesznek. _k—

Diéta

és tánc

„Két dolog van, amit nagyon szeretek, a foglalkozásom, és a társastánc.“

Ezekkel a szavakkal kezdte Vierka Sulejová, és ez a bevezetés valahogy megszabta további beszélgetésünknek Irányvonalát.

A losonci (LuCenec) országos táncdalfesztiválon találkoztunk. O kapta feladatul a verseng előtti próbákon ízlésessé, esztétikussá varázsolni az énekesek mozgását. Ezzel egyenesen „mellékfoglalkozásának“, a táncnak elemébe csöppent bele. A főfoglalkozását az egészségügyben végzi. A losonci kórházban dolgozik mint diétás nővér.

Már kislánykorában Is érdekelte a tánc, de „igazán“ csak mint az egészségügyi iskola tanulója találkozott vele.

Bratislavában végezte tanulmányait és a Kultúra és Pihenés Parkja táncklubjának lett a tagja. Itt Remisovsky mester keze alatt tanulta meg a tánc csínját-bínját.

Az iskola befejezése után Losoncra került. Bár a munkába való beilleszkedés bizonyára nem volt egyszerű dolog, de ez nem gátolta Vierkát abban, hogy azonnal ne kapcsolódják be a táncklub munkájába. És annak ellenére, hogy partnere füleki (Fiíakovo) volt, akinek ide kellett utaznia a próbákra, mindjárt az első évben két kategóriában megnyerték a járást versenyt. A. kerületi verseny egy harmadik és egy első. díjat hozott. Sajnos az országos versenyre már nem jutottak el. Megbetegedett a partner. Azóta, megfelelő partner hiányában, nem versenyezhet.

De ez nem szegte kedvét. Beiratkozott egy kétéves tánctanítói táviskolázásra, így a versenyzőből oktató lett. És jó oktató. Tanítványai ez évben megnyerték a járási versenyt.

Diéta és tánc. E két pólus között mozog ennek a huszonkét éves csinos és nagyon szerény lánynak az élete.

Mindkettőt szeretettel, sőt szenvedélyesen végzi.

így bizonyára sikerül majd valóra váltani élete álmait.-torFüggetlenségünk pillére

Az elmúlt héten, május 6-án emlékeztünk meg egy jelentős májusi évfordulóról, a kölcsönös barátsági és segély- nyújtási szerződés aáírásának első évfordulójáról. A Csehszlovák • Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió között tavaly májusban aláirt szerződés nem újkeletű jelenség. Az új szerződés aláírása folytatása annak a baráti és testvéri együttműködésnek, mely a háború legádázabb napjaiban született. Az első kölcsönös segélynyújtási szerződést a két ország vezetői még akkor írták alá, amikor Európában a fasiszta fenevad könyörtelenül tiporta a többi nemzetek önállóságát és létét.

Egy év a nemzet életében nagyon rövid Idő arra, hogy sokoldalúan értékelni lehessen ezt a fontos cselekedetet. De ez a rövid idő is elegendő annak tudatosítására, hogy a csehszlovák-szovjet szövetségi szerződés aláírása a legokosabb állami cselekedet volt. Ezt igazolják teljes mértékben L. I. Brezsnyevnek röviddel a szerződés aláírása után a prágai nép nagygyűlésén elhangzott szaval: „Évek, évtizedek telnek el és szerződésünk hűen fogja szolgálni a csehszlovák és a szovjet nép érdekeit, a béke és a szocializmus nagy ügyét“.

Az új szerződés aláírásának évfordulója jő lehetőség arra, hogy elgondolkodjunk azon, milyen szerepet játszik a Szovjetunió és lenini kommunista pártja nemzeteink újkori történelmében. Ez azért is fontos, mert az idén ünnepeljük kommunista pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 50. évfordulóját. Hisz pártunk történelme szorosan fűződik a testvéri Szovjetunióval kötött szövetségi szerződés létrehozásához. Kommunista pártunk a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszonyt tartotta az internacionalista politika alappillérének. Ennek az állásfoglalásnak köszönheti azokat a történelmi győzelmeket, melyeket a fél évszázad alatt elért. A válságos 1968-1969-es évek mutatták meg leginkább, hogy az internacionalista pozíciók feladása, a Szovjetunióval és a szocialista országokkal való szövetség meggyengítése és felbontása népünk osztályérdekének és nemzeti érdekeinek elárulásához vezet.

Csehszlovákia félévszázados fennállása nemegy tanújelét adta annak, hogy teljes mértékben értékelni tudjuk a Szovjetunióval való szövetséget. A fél évszázad nemzeteink történelmének olyan időszaka, amely alatt a Lzovjetunló nemegyszer bizonyította be, hogy a szovjet kommunisták, a szovjet nép kitart adott szava mellett és segíti a nemzetek függetlenségi harcát, melléjük áll történelmük legnehezebb napjaiban. Elég, ha csak olyan eseményt idézünk fel, mint köztársaságunk feldarabolása, amikor egyedül a Szovjetunió volt hajlandó önzetlen segítséget nyújtani nemzeteinknek. A második világháború alatt a Szovjetunió sok olyan lépést tett, mely elősegítette a csehszlovák kormány elismerését, nemzetközi szuverenitásának felújítását. Lehetővé tette a csehszlovák katonai egységek felfegyverzését és a haza felszabadításáért vívott harcokban való részvételét. Az 1943 decemberében megkötött segélynyújtási szerződés bizonyítja, hogy a Szovjetunió Csehszlovákiát egyenrangú szövetségesének ismeri el, fegyvertárénak, és egvben biztosította Csehszlovákiát, hogy a háború utáni elrendezésben a csehszlovák államiság felújítását fogja szorgalmazni. A Szovjetunió a legfontosabb segítséget a cseh és a szlovák népnek országa felszabadításában, nemzeti és demokratikus forradalmának kivívásában nyújtotta. Ez a csehszlovák-szovjet barátság megerősítésének döntő pillanata volt.

Hazánk felszabadítása után sem ér véget a vérrel pecsételt barátság, testvériség. A száraz 1947-es esztendőben vagy a csehszlovák munkásosztály 1948 februárjában a hatalom jellegéért vívott döntő küzdelmében, a szocialista társadalmi rendszer kiépítésében önzetlen segítséget nyújtott hazánknak. Ez nélkül lehetetlen lett volna biztosítani mai szocialista jelenünket.

Mindezek ellenére a Dubcek-féle vezetés gyengeségével és jobboldali beállítottságával lehetővé tette, hogy nyíltar. megmutatkozhassék a szovjetellenesség, és ezzel tudatosan megszegjük azokat az internacionalista kötelezettségeinket, njelyek a Varsói Szerződésből és a Szovjetunióval kötött szövetségből adódtak. Ilyen előzmények után a Szovjetunió híven internacionalista politikájához, a csehszlovák munkás- osztály segítségére sietett, hogy megvédelmezzp a szocializmus vívmányait, meggátolja az ellenforradalom által előkészített vérontást.

A C5KP KB 1970 decemberi plenáris ülése és a nemrég végétért SZKP XXIV. kongresszusa is igazolta azt a komoly veszélyt, amely 1968 augusztusában hazánkat fenyegette. De a Szovjetunió és a szocialista országok segítséget nyújtottak függetlenségünk és önállóságunk megvédelmezésében. Ezért állandóan szemünk előtt kell lebegnie Klement Gottwald örök életű szavainak, melyek szerint a Szovjetunióval való barátságot se szövetséget óvnunk kell, mint a szemünk fényét. És ennek a testvériségnek alapdokumentuma az 1970. május 6-án aláírt új szövetségi szerződés.

Pék Vendel, az SZLKP KB dolgozója

A Román Kommunista Párt jubileuma

ütvén évvel ezelőtt, 1921. május 8-án megalakult a Román Kommunista Párt.

A nemzetközi imperializmus általános válsága, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségű győzelme talaján, a háborús pusztítások, a gazdasági élet szétzüllesztése, a széles néprétegek a- nyagl helyzetének romlása nyomán a román burzsoá- földesúri rendszer társadalmi-gazdasági ellentmondásai elmélyültek, és hallatlanul megnövelték a dolgozó tömegek forradalmi lendületét, harcosságát. Ennek hatására a román munkásmozgalomban is mélyreható és gyors radikálizálódás ment végbe.

A Romániai Szocialista Párt 1920 júliusi Jasiban ösz- szehívott konferenciáján a résztvevők nagy többsége elhatározta, hogy szakít a II. Internacionálé reformizmusával és csatlakozik a Lenin által létrehozott Kommunista Internacionáléhoz.

Elfogadták a Komintern Végrehajtó Bizottságának meghívását és részt vettek második kongresszusán. Az év őszén küldöttséget menesztettek Moszkvába, ahol bejelentették, hogy az új típusú pártról szóló lenini elveknek megfelelően átszervezik pártjukat. Az 1921 márciusi előkészítő konferencia után, május 8-án tartották meg Bukarestben azt a kongresszust, amely határozatában kimondta a Romániai Szocialista Párt átalakulását Román Kommunista Párttá.

A kormány elfogatta a kongresszus küldötteinek többségét, és közel egy évig fogva tartotta őket. A mintegy háromszáz vádlott ellen látványos pert indított, mely a dolgozó tömegek tiltakozását váltotta ki nemcsak Romániában, hanem külföldön is. A vádlottak éhségsztrájkkal válaszoltak a kínzásokra és méltánytalanságokra. S bár a hadbíróság nem tudott semmilyen vádpontot rájuk bizonyítani, közülük 46-ot börtönre és kényszermunkára ítélt, a többi amnesztiát kapott. Az erőszak ugyan meglassította a kommunista párt megszervezését, de megakadályozni már nem tudta...