Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-06 / 40. szám

2 új ifjúság A nagy francia forradalom Franciaország történelmében hatalmas változást hozott — elsöpörte a régi politikai, tár­sadalmi és gazdasági rendszert, s a királyság, nemesség és a papság hatalmát megtörve, a polgárságot, a köznépet juttat­ta vezérszerephez. A francia írók már ezekben az években diadalra vitték a polgári társadalom szellemének igazán megfelelő irodalmi irányt: a realizmust. A realiz­mus megalapítói a francia iro­dalomban Mérimée, Stendhal és Balzac. Mérimée a XVIII. századi fel­világosult gondolkodók késői leszármazottja. 1803-ban szüle­tett Párizsban. Stendhal írótár­sa és barátja volt. Prosper Mérimée 1825-ben tűnt fel egy állítólagos műfor­dítással. kiadta Clara Gazul színésznő drámáit — mint a drámai kísérletek francia fordí­tója. Később kiderült, hogy ez a színéstfUő sohasem élt, és a szertelenül szenvedélyes mü­vek írója maga a fordítóként szereplő fiatal Prosper Mérimée. 1827-ben Guzla címen egy dél­szláv népköltési gyűjteménnyel jelentkezett. A guzla délszláv húros hangszer. A kötetben balladafordításokat közölt. A balladákat az előző szerint egy dalmáciai olasz gyűjtötte össze és fordította le francia prózá­ban. A népköltészet akkoriban Európa-szerte nagy divat volt. Puskin oroszra, Mickiewicz len­gyelre fordította. Később beval­lotta, hogy ő a Guzla írója. Húsz évvel később, 1817-ben jelent meg legérettebb és leg­híresebb írása: a Carmen című elbeszélés — mely a XIX. szá­zad első felének Spanyolország­ba vezeti el az olvasót. A rea­lista művészet nagyszerű esz­közeivel ábrázolja a dohány­gyári munkások, katonák, csem­pészek színes, romantikus vilá­gát. Ebből az elbeszélésből ké­szült Bizet Carmen című ope­rájának szövegkönyve. Prosper Mérimée Így jellemzi világhírű hősnőjét — Carment: ,,Az én cigánylányom nem di­csekedhet holmi tökéletesség­gel. Bőre. amely különben oár- sonysima volt, erősen rézszín­ben fénylett, szeme ferdeváqá- sú, de remekül mintázott, ajka kissé duzzadt, de gyönyörű íve­lésű. alóla kiragyogott a hámo­zott mandulánál “fehérebb foq- sor. Kissé durvaszálú haja. hol­lószárnyhoz hasonlóan kékbe- játszóan fekete, hosszú és csil­logó volt... Érdekes, vad szép­ség, aki az első percben meg­hökkenti az embert, de sose lehet többé elfeledni. Legfőképp a tekintetét... Prosper Mérimée nagy szere­tettel tért vissza a múlthoz, de csak azért, hogy igazi, 'felvilá­gosodott humanista létére pel­lengérre állítsa a vallási türel­metlenség gyilkos esztelensé- gét. Történelmi regénye a Szent Bertalan éjszakája. A regény az 1572. augusztus 24-én lezaj­lott párizsi vérfürdőről szól. Ezen a napon a katolikusok ez­rével mészárolták le a francia reformátusokat, a hugenottákat. Igazi nagy alkotása Colomba című kisregénye is. Mérimée egyike a XIX. szá­zadi francia 'irodalom legérde­kesebb. legszínesebb egyénisé­geinek. A szenvedély drámáit ragadta meg. Pontos, szűksza­vú, rendkívül tömör a fogalma­zása. A valóság, az élet éles szemű ábrázolója. A francia irodalom hálával tartozik Prosper Mérimée-nek azért is, mert ö ismertette meg először a francia közönséggel Puskin, Gogol1 és Turgenyev műveit. Mérimée azért sajátí­totta el az orosz nyelvet, hogy a nagy mesterek művészetébe alaposan behatolhasson, és szö­vegüket a lehető leghiteleseb­ben tolmácsolhassa olvasóinak. Mérimée a magyarok köré­ben is népszerű, szinte vala­mennyi írása megjelent magyar nyelven. Halálának századik év­fordulóján úgy emlékezzünk meg róla, hogy olvassuk el mű­velt. Pazderák Bertalan Oj Ifjúság Szlovákia Szocialis­ta Ifjúsági Szövetsége Közpon ti Bizottságának lapja © Kiadja a £mena kiadóvállalata © Szer­kesztőség és adminisztráció Bra­tislava, Prazská 9. Telefont 485 «-45. Postafiók 30 © Főszer­kesztő: dr. STRASSZER GYÖRGY, föszerkesztöhelyettes és KUl'úra: TÓTH ELEMÉR. A riportrovat vezetőle: PALA- GY1 LAJOS. Riporterek: ZA CSEK ERZSÉBET. RESZELI FE­RENC. NÉMETH ISTVÁN, ke­let-szlovákiai szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY, A melléklet rovat­vezetőle: HORVÁTH RUDOLF Nyomja: Zépsdoslovenské Ha­siamé 91 • Előfizetési dH egész évre 52.— Kös, fél évre 26.— KCs, negyedévre 13.— KSs ffl Terjeszti a Posta Hlr- tapszolgálata előfizethető min­dé» postakézbesltőné! vagy postahivatalnál ® Kéziratokat nem SrzOnk meo és nem kül­dünk vissza «9 A lapot kül­földre a PNs Ostredná expe- dtcla tjaóe. Bratislava, Gott- waldovo »ám 5. 48 útján la­tiét megrendelni. Szeptember 28-án «létének 53. évében szívroham követ­keztében elhunyt Gamal Abdel Nasszer. Nasszer elnök halála mély részvétet váltott ki nem­csak az arab világban, hanem földünk minden haladó embe­rében is. Az elhunyt elnök bi­zonyára úg.y kerül be a törté­nelembe, mint a XX. század második felének egyik igen ki­magasló politikusa. Nasszer elnököt Kairóban október elsején helyezték örök nyugalomra, abban a mecset­ben," amelyet nemrégen az ő felügyelete alatt építettek. A KÖZÖNY ÉS MEGVEIÉS-NEM MEGOLDÁS (Befejezés az 1. oldalról) Vannak, akik azt hiszik, hogy nem kellene túl nagy fontosságot tulajdonítanunk a szövetség ideoló­giai küldetésének, jobb lenne, ha inkább az érdeklődés különböző területeire és a szórakozásra he­lyeznénk a hangsúlyt. Legyünk mindenben — tehát ebben is — őszinték és becsületesek, ne játsz- szunk szembekötösdit! Hiszen Pro­gramtervezetünk javaslatában a szocializmus mellett törünk pálcát. Ne rejtsétek tehát véka alá, h >gy szervezetetekben öntudatos és szo­cialista polgárokat akartok nevel­ni, sőt a jövő kommunistáit. Hi­szen hazánk jövője forog kockán, arról van szó, hogy ifjú nemze­dékünk, amely törvényszerűen szü­lei és idősebb testvérei nyomdo- kabia lép a társadalom irányítá­sában és a munkahelyeken, milyen politikai fejlettséget ért el, és mennyire angazsált. Csakhogy nevelni és nevelni — nagy különbség, Aki azt hinné, hogy elég mentoroskodni és száraz előadásokat tartani, az inkább bele se kezdjen ebbe a munkába, Ne feledjük el, hogy a mai átlagfiatal - lányok, fiúk egyaránt _ elérte az általános műveltség bizonyos fo­kát: olvas, színházba és moziba jár: a televízió és rádió Összekap­csolja az egész világgal. A neve­lésben tehát nem elegendő a meg­levő dolgok pótlása — hanem in­kább a kiegészítés, a helyes tájé­kozódás, az érdeklődés felkeltése bizonyos problémák iránt. Az a lé­nyeges, hogy a fiatalok helyesen válasszák meg érdeklődési terüle­tüket, hogy ne essenek áldozatul egyoldalú képzeleteiknek. Hogy pél­dául a szocializmusban ne csak árnyoldalakat lássanak, a kapita­lizmusban viszont csak a napos ol­dalt, hogy az egyes problémákat ne csak a felületes jelenségek nyo­mán ítéljék meg, hanem gondol­kozzanak felettük, szilárdítsák jel­lemüket, ne tágítsanak a megis­mert igazság mellől, még demagó- gikus frázisok befolyása alatt sem„ A tapasztalat azt mutatja, hogy a nevelésben leginkább bevált mód­szer a nyílt eszmecsere és a viták. Keresés, tapogatózás, kísérletezés és bizonyos rizikó vállalása nélkül nincs haladás. Ehhez azonban meg kell teremteni a megfelelő lég­kört: hogy senki se szégyenkezzen a saját véleményét megmondani, kétségeit és fenntartásait ne tit­kolja el, idegesség nélkül vitázzon még a legellentétesebb nézetekről is. A lehurrogás nem érv, a meg­félemlítés sem győzött meg még senkit. Természetesen a nyílt vita módszere sokkal igényesebb, mint az előadások gépies felolvasása. Előkészületet igényel, biztos tudást és türelmet, csiszolja az agyat és megtanít határozottan érvelni, e- mell önbizalmunkat. Sokkal több munkát igényel, de bizonyára na­gyobb és maradandóbb hasznot hoz. Természetesen nem vetjük el sem az érdekköri tevékenységet, sem a szórakozást — ellenkezőleg, mindennek, ami a fiatalok életéhez tartozik, helyet kellene kapnia a Szocialista Ifjúsági Szövetségben. De vajon elválaszthatőak-e ezek a dolgok az ideológiai nevelőmunká­tól? Ki akarjátok belőle zárni — ahogyan mondani szoktátok — a politikát? Ismeretes, hogy sokan közülünk nem a tudományos kommunizmus irodalma vagy a nyílt osztályharc révén kerültek a kommunista moz­galomba. Kommunistákká lettünk természetjárás közben, a Sparta- cserkészek tábortüze mellett, a Föderatív Proletár Testnevelési Szövetség labdarúgó-szakosztályai­nak csoportjaiban, az ének--és ze­nekörökben. A fiatal embernek keli a szórakozás is, de ha az életben helyt akar állni, ha eredményt akar felmutatni, akkor nem élhet csak szórakozásból, nem lehet rab­ja saját, szűkén körvonalazott ér­deklődésének. Ma ugyanúgy, mint évekkel ez­előtt, minden komoly kísérlet a fiatalság aktivizálására vonatkozó­an, a vitákon, diszkussziókon alapul — az ifjúság és a társadalom kap­csolatáról. Gyakran a bíráló sza­vak kerülnek túlsúlyba, mintha a szocialista társadalom elhanya­golná az ifjúságot, mellőzné jogos követelményeit. Ilyen módon akar­ják a különböző igények ismételt kérését megindokolni: „Adjátok meg nekünk ezt vagy amazt, te­remtsétek meg a feltételeket, és akkor talán majd mi is teszünk valamit.“ Erre a dallamra volt beállítva — a fiatalság állítólagos kielégítetlen igényeire — és szólalt meg 1968- ban, méghozzá eléggé erőteljesen, a jobboldal hangja is. Hát hogyan is van ez valójában? A szocialista társadalom valóban keveset nyúj­tott a fiataloknak? A mi fiatal nemzedékünk talán a társadalmi osztályok kirívó szociális különb­ségeiben nő fel? Talán anyagi hiá­nyokkal, éhséggel küszködik? Szü­letése pillanatától kezdve társadal­munk minden embert egészségügyi gondoskodásban részesít, az állam" viseli iskoláztatása, tanulmányai költségeit. Aki tehetséges, aki akar és hozzálát, nyitva áll előtte az út minden hivatás, foglalkozás felé. Hát kevés ez? Arra, amit eddig elértünk, büszkék lehetünk. Azt hiszem, néha inkább ártunk a fia­talságnak, hogy babusgatjuk, mert ez aláássa önállóságukat és tehet­ségüket. kevésbé tudnak megküz­deni az élet nehézségeivel. Persze hiányosságok is vannak, ilyen pél­dául a lakásügy, a fiatalok kezde­ményezésének háttérbe szorítása a munkahelyükön, jogos bírálataik semmibevevése, félénkség a fiata­lok káderezésénél. Ezt ismerjük és közös erővel igyekszünk kiküszö­bölni. Csak azt akartam mondani, hogy a szocializmus megvető őcsárlása nem bírálat — azt akar­tam mondani, hogy szocialista tár­sadalmunk sokat tett a fiatalokért, tehát erkölcsi joga megkövetelni az áldozatos munkát, a társadalmi és termelő fegyelmet, megkövetelni, hogy a fiatalság is hozzájáruljon hazánk felvirágoztatásához. Társadalmunk természetesnek ta­lálja, hogy gondoskodjék a fiatal nemzedékről, annak egészségéről, kulturális és anyagi jólétéről, ne­veli és előkészíti őket az életre. -Szocialista államunk ezt a külde­tését intézményei révén tölti be, de sokkal többet tehetnének és kellene is tenniök a társadalmi szervezeteknek: a Forradalmi Szak­szervezetnek, a HESZ-nek, a Cseh­szlovák Testnevelési Szövetségnek, — de ez a többi szervezetnek is kötelessége, emellett hatalmas, ed­dig még ki nem aknázott lehetősé­gek állnak előttünk. Minden a megértésen és készségen múlik, a- zon, hogy megértsük a fiatalságról való gondoskodás sorsdöntő jelen­tőségét és az egységes szervezetbe való tömörülés fontosságát. Elv­társak, ezekben a szervezetekben, mellőzzék a formalizmust a fiatal­sághoz fűződő kapcsolatukban. Le­gyen már vége az egyesületi szek­táskodásnak, hagyják már abba a játékot saját szűk körükben. A fiatalságról való gondoskodás és a Szocialista Ifjúsági Szövetség tá­mogatása tulajdonképpen gondos­kodás saját társadalmi szerveze­tünkről. A Szocialista Ifjúsági Szövetség vezetésében azonban senki sem pótolhatja a pártot — ez a párt szerveinek és szervezeteinek a küldetése, minden kommunista kö­telessége. Értsétek meg, hogy most nem az ún. direkt irányításról be­szélek, hanem a politikai vezetés­ről — a szó helyes értelmében. Igenis, kötelességnek tartom a té­nyek alapján meggyőzni a fiatalsá­got társadalmi rendszerünk elő­nyeiről. A történelmi tapasztalatok alapján fejleszteni akarjuk egész­séges nemzeti büszkeségüket, fel­kelteni bennük a tiszteletet apáik munkája iránt. Meg akarjuk velük ismertetni a tudományos kommu­nizmus alapjait, hogy megértsék a történelmi fejlődés törvényszerű­ségeit, hogy hozzájáruljanak a fej­lődés meggyorsulásához. Minden igyekezetünk az lesz, hogy a fia­taloknak lehetősége nyíljék meg­mutatni képességeiket, hogy ne te­kintsék a szocializmus vívmányait ajándéknak, hanem saját munká­juk eredményeit lássák benne. A kommunisták nem maradhat­nak csak a szavak és üres ígére­tek mellett. Minden szervezet, min­den szerv úgy dolgozzék, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség tag­jai minden kommunistában a ba­rátjukat, idősebb tanítómesterüket, tanácsadójukat és követésre méltó példaképüket lássák. Csakis ez le­het a szoros ideológiai kapocs a Kommunista Párt és a Szocialista Ifjúsági Szövetség között. Sajtóértekezleten Már szinte természetes, hogy az elnök a beszámolóját kére­lemmel kezdi. Arra kéri a la­pok képviselőit, hogy segítsék a szervezetet, tájékoztassák az olvasókat annak munkájáról. Ezáltal egyre több fiatal je­lentkezik majd a SZSZISZ-be és gyarapodni, erősödni fog a szervezet. Meggyőződése, hogy együttes erővel jobban dolgoz­hatnák a, fiatalok. Főleg most — mondja —, amikor Cseh­szlovákia Kommunista Pártja megalapításának ötvenedik év­fordulóját készülünk méltóan megünnepelni. Szükséges, hogy mindjobban elmélyítsük az ide­ológiai és a politikai munkát. Otto Monoman kéri az újság- trófeát, hogy a fiatalok előtt mutassanak rá a párt vezető szerepének a fontosságára, is­mertessék a párt eddigi ered­ményeit, hangsúlyozzák a pro­letár internacionalizmus, aszo- cialista államokhozfőleg a Szovjetunióhoz való baráti vi­szony jelentőségét valamint az egységes szervezet szükséges­ségét. Véleménye szerint ugyan­is a fenti tényezők összponto­elnöknél sít jak mindazt, amit szeptem­ber 15-én megtárgyaltak és el­fogadtak a Központi Bizottság ülésén. Az ifjúsági szervezet tevé­kenységével a közeljövőben a szocialista társadalmat szán­dékszik hathatósan támogatni. A különböző szocialista verse­nyek: a Fiatalok Reflektora, a november 11—12-én sorra ke­rülő „A szocialista mezőgazda­ság segítségére“ című országos ifjúsági műszak, valamint a „2,“-akciók, a némeckái iskola befejezése, kétszázezer facse­mete elültetése — ez mind­mind olyan alkalom, amikor a fiatalok módot kapnak erejük­höz és tehetségükhöz mérten részt venni a szocialista társa­dalom építésében. A szabad idő okos és értel­mes jelhasználását az ideoló­giai és politikai munka részé­nek tekintik. Arra törekednek hogy a szervezetben a jó és hasznos kezdeményezések ér­vényesüljenek. A pionírszervezet kérdését is megtárgyalta a Központi Bi­zottság, és arra az álláspont­ra jutott, hogy a közeljövőben még szorosabbá kell tenni a szervezet és az iskolai szervek együttműködését. Fontos, hogy a szervezet biztosítson keltő mennyiségű és minőségű csa­patvezetőt és a pionírmozga­lom nevelési elvei egységben legyenek Szlovákia Szocialista Ifjúsági Szövetségének nevelési elveivel, hiszen az pionírszer­vezet tagjai idővel az ifjúsági szervezet tagjai lesznek. Ezt a célt a „Vörös csillag nyo­mán“ című pionír játék szolgál­ja. Beszámolója utolsó részében ismertette a szervezet egész évi tervét, az akciók küldeté­sét, de főleg arról beszélt, hogy Szlovákia Szocialista Ifjúsági Szövetségének tekintélyét meg kell szilárdítani, el kell mélyí­teni, mert csak így érhető el, hogy az ifjúság érdeklődni jog a szervezet iránt, és megtalál­ja benne a helyét. (n) Van már siker is! Egy járási SZSZISZ-szer- vezet mérlege Szlovákia-szerte alakulnak és működnek a SZSZISZ szervezetei. Kele^-Szlovákia sem kivétel, erről olvasó­ink is meggyőződhettek, amikor a SZSZISZ Rozsnyói Járási Bizottságáról írtunk. Ezúttal a SZSZISZ Kassai Járási Bizottságiára látogattunk. Célunk az volt, hogy ismertessük a bizottság megalakulásának rövid törté­netét, és beszámoljunk arról is, hogy a magyarlakta falvakon milyen intenzitással kapcsolódnak a munkába a fiatalok. Cikkünkhöz a járási bizottság elnöke, Bartolomej Ge- rec és titka,ra-instruktora, Zsiga László szolgáltattak adatokat. Megígérték, hogy a jövőben szorosan együtt­működnek majd szerkesztőségünkkel, és értesítik mun­katársainkat a" legfrissebb eseményekről, sőt meghívnak ma.id néhány magyarlakta faluba is, hogy a helyszínen gyűjthessünk írásainkhoz anyagot. • Legyen szíves, foglalja össze néhány mondatta! a SZSZISZ járási bizottságának történetét, megalaku­lását, az első rendezvényeket, és azt is, mit tapasz­talt eddig a kassai járásban! — Bartolomej Gerec: Az egységes ifjúsági szervezet megalakításáért folytatott szervezőmunka tulajdonkép­pen még 1968-ban és 1969-ben megkezdődött. A hiva­talos alakuló gyűlés azonban 1970. február 24-én zaj­lott le. Ettől a naptól kezdve számítjuk a SZSZISZ lé­tezését a kassai járásban. Megtettünk mindent, hogy a jövőben egységesen, jól dolgozhassunk, elmélyítettük kapcsolatunkat' a párttal, és munkatársainkat is ilyen szemszögből választottuk ki. Akciókat szervezünk. Em­lítsünk néhányat a jelentősebbek közül! Lenin szüle­tésének századik évfordulója alkalmából versenyfelhí­vással fordultunk a fiatalokhoz, és ugyanilyen versenyt hírdettüpk a felszabadulás negyedszázados jubileuma alkalmából is. Nem szándékszom most részletesen fel­sorolni az eredményeket, csak annyit jegyeznénk meg: járásunk össz-sziovákiai méretben a második helyen végzett, és ez az eredmény mindennél jobban doku­mentálja a fiatalok munkáját. Igaz, hogy tapasztalatokkal gazdagodtunk tavaly, a SZNF tiszteletére rendezett versenyen, mert itt is a második helyet szereztük meg. Jelen pillanatban Cseh­szlovákia Kommunista Pártja és a Csehszlovák Kom- szomol megalakulásának félévszázados jubileuma méltó megünneplésére készülünk. Ezzel az újabb nagy akci­ónkkal azt szeretnénk elérni, hogy elmélyítsük a fiata­lok erkölcsi-ideológiai ismereteit, még tökéletesebbé tegyük ismereteiket a kultúra, a történelem területén és újabb szervezetekkel gyarapitsuk a SZSZISZ tábo­rát. Nem feledkezünk meg a sportról sem, ez már tra­díció, A közelmúltban készítettük el az ideológiai ne­velés tervezetét az 1970—71-es tanévre. © Legyen szíves, röviden beszámolni olvasóinknak a magyar fiatalokkal végzett munkáról is! — Járásunk területének egyharmadát magyar nemze- tiségiü állampogárok lakják. Ez az ún. „szepsi“ körzet. A Magyar Fiatalok Tanácsa és a SZSZISZ Kassai Járási Bizottsága képviselői között megegyezés jött létre, és együttes erővel kezdtük a fiatalokat szervezni. Jelen pillanatban tizenhárom községben működik már a SZ­SZISZ-szervezet, kb. négyszáz magyar nemzetiségű tag­gal. Ezenkívül három iskola vagy ipartanuló-intézet csatlakozott hozzá kb. 100 taggal. A magyar fiatalok munkakedvével és aktivitásával meg vagyunk eléged­ve, és mint érdekességet meglendítem, hogy éppen egy ilyen szervezetünk képezi a járás legnagyobbját: a bu- zitai SZSZISZ-szervezet, a kassai járás legnépesebbje. Arra törekszünk, hogy a különböző szervekkel össz­hangban, minél jobb feltételeket teremtsünk a munká­hoz ezekben a községekben is. Magyarlakta faluban született a munkaverseny egyik legnagyszerűbb ered­ménye is: a Komáróci Efsz kombájnosa, Ignác József lesz valószínűleg a járás legjobb kombájnosa, és min­den reménye megvan ahhoz, hogy országos méretben is előkelő helyen végezzen. • Zsiga László munkaköréhez tartozik a magyarlakta községek látogatása és a SZSZISZ szervezése is. Fog­lalja össze az eddig megalakult tizenhárom, magyar nemzetiségű tagok alkotta SZSZISZ-szervezet tevé­kenységét! — Zsiga László: Mint Bartolomej Gerec is említette, a legjobban működő szervezet a komarovi, innen kerül ki valószínűleg a járás legjobb kombájnosa is. A Tes­tiek is jól működnek a szövetkezettel, nemrég a hnb- től három helyiséget kaptak. Agilisak a tornaújfalusiak, szép emlékművet emeltek a falu közepén, és munka­eredményeik is kiválóak. Buzita nemrég lendült bele, de már jól dolgozik. Legutóbb ifjúsági találkozó zajlott itt le.' Tornán, dánokon, Debrődön, Csécsen, Makrancon, Alsóláncon, Zsarnón, Nagyidán és Gomboson minden feltétel megvan az eredményes munkához, általában 'jó az együttműködés a szövetkezetek, az állami gazdasá­gok, a hnb-k és a fiatalok vezetői között. Sok múlik persze egy-egy jó elnökön is. A SZSZISZ-en belül egyébként tizenhárom tagú ma­gyar tanács működik, havonta összeül, rendszeresen ellenőrzi az egyes szervezetek munkáját. Elnöke a resti Dobos László, titkára pedig, én vagyok. Járásunkban 30 magyarlakta község van, szeretettel várjuk az úttörő tizenhárom község után a többi tizen­hetet is. Igyekszünk minden feltételt megteremteni munkájukhoz, eredményes működésükhöz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom