Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-29 / 39. szám

2 új ifjúság Négyszáz évvel ezelőtt, 1570. október 4-én született Nagy­váradon Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja, az irodalmi ba­rokk stílus legnagyobb magyar képviselője. A református köznemesfiű áttért a katolikus vallásra, majd 1587-ben belépett a je­zsuita rendbe és a rend kül­földi iskoláiban tanult. Rómá­ban például Bellarmin mellett, aki máglyára jutatta Giordano Brúnót. Izlg-vérlg jezsuita, I- zig-vérlg barokk ember volt, művelt és kegyetlen, pompa­kedvelő és harácsoló, hol ci- kornyás, hol parlagian dürva, és bár müvei a magyar barokk nagy értékű alkotásai, a Habs- burg-uralom ideológiai alapjait Pázmány Péter rakta le Ma­gyarországon. Sok létesítmény fűződik a nevéhez. Pázmány alapította 1619-ben a nagyszombati ne­velőintézetet és papneveldét, 1623-ban Bécsben a magasabb papnevelő intézetet. 1635-ben a nagyszombati egyetemet, majd a pozsonyi jezsuita kol­légiumot, az érsekújvári és körmöcbányal ferences kolos­torokat. De a jelen embere szükségszerűen felteszi a kér­dést: miből és miért? Miből? Dézsmából, jobbá­gyok nyomorából, örökké é- hesek alig-falatnyi kenyeréből! Miért? Azért, hogy eleget te­gyen a barokk kor parancsá­nak, és biztosítsa a fejlődés­ben a vallási tudatforma dön­tő, sőt kizárólagos szerepét. Azért, hogy a jezsuita Iskolák, kollégiumok, a rendházak és kongregációk a vallás leple alatt átvigyék a köztudatba, hogy Magyarország katolikus ország, vagyis a katolicizmust védelmező Habsburgok orszá­ga. Természetesen elsősorban a főúri családokat igyekezett visszahódítani, hiszen az ö ko­rában vált kíméletlenül alkal­mazott törvénnyé a „cuíus re­gio elus religio” elve, a Wer- bőczl-féle tétel, miszerint a parasztot csak két keze munkájának bére illeti meg, nincs blrtokjoga, tehát a föl­desúri kegyúri jog alapién a templom használatáról a föl­desúr dönt Kétségtelen, hogy népies ma­gyar nyelven írt művel, a sa­játosan magyar szentenctózi- tés, a clkornyás barokk con cettl és «Z erőteljes magyar szólásmondás egybeötvözése jelentősen hozzájárult a ma­gyar irodalmi nyelv megte­remtéséhez, de cáfolhatatlan Bán Imrének az a meghatáro­zása Is, hogy „a barokk Igen kevéssé esik az emberiség szellemi haladásának irányá­ba”. Természetesen tudjuk, hogy Pázmány és az ellenreformá­ció nem győzhetett volna, ha a főúri osztály nem fogadja el a Habsburg birodalom ér­dekelt- szolgáló ideológiát, a katolikus vallást. A magyar uralkodó osztály hatalma a- zonban éppen a feudalizmus megerősítése árán növekedett meg, és a feudalizmus támasza mindenkor a katolikus egyház szakapta birtokait, és a pro­volt. 1608-ban a klérus visz- testáns főurak többsége enge­delmes birkaként kullogott vissza az egyedül üdvözítő a- kolba, annyira, hogy 1613-ban a felső táblán a főurak átté­résé következtében már a ka­tolikusok kerültek fölénybe. Nem szándékom csökkenteni Pázmány Péter irodalomtörté­neti jelentőségét, de írásmű­vészete nem egyensúlyozhatja, hogy a magyarságra nehezedő osztrák bilincs egyik legfana­tikusabb kovácsa volt, hogy a haladás útjába állt. Pozsonyban halt meg 1837. máárclus 19-én. Kosztolányi Dezső a magyar próza atyjá­nak nevezte. Lehet. De az bi­zonyos, hogy a magyar népnek csak kemény szívű, korbácsos mostohája volt! Péter« Gyula Oj Ifjúság Szlovákia Szocialis­ta Hiúsági Szövetsége Közpon ti Bizottságának lapja t) Kiadja a fmena kladövállalafa © Szer­kesztőség és adminisztráció Bra­tislava, Praiská 9. Telefon- 485 41-45. Postafiók 30 © Főszer kesztő: tir. STRA5S7EP GYÖRGY, főszerkesztőhelvette­ás kultúra: TÓTH ELEMEM A riportrovat vezetőle: PALA- GY1 LAJOS. Riporterek: ZA CSEK ERZSÉBET. RESZELI FE­RENC, NÉMETH ISTVÁN, ke- tet-srlováklat szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY, A melléklet rovat­vezetője: HORVATH RUDOLF Nyomla: Zápedoslovenské t.la- ílarne 01 © Előfizetést d1 i egész évre 52.— Kis. fél évre 28.— Kés, negyedévre 13.- Kö* © Terleszti a Posta Htr- lapszolgálata, előfizethető min den oostakézbesitönál vagv postahivatalnál © Kéziratoké- nem őrzőnk meg és nem kül­dünk vissza ffl A lapot kül­földre a PN' Ostredné exoe (llcla tlaée. Rra'lslava. Got* waldovo nőm ö. 48 Ötián le hét megrendelni. A Szocialista I. Mi, fiatalok a szocialista tár­sadalom részét alkotjuk, de eb­ben a társadalomban nem kö­vetelünk magunknak kiváltsá­gos helyzetet. Bíráló szemmel vizsgáljuk a körülöttünk folyó eseményeket, nem kerülik el figyelmünket a hiányosságok sem, de tiszteljük apáink mun­káját, akik sokat tettek a szo­cializmusért, Ezt a hagyatékot szretnénk ápolni, sőt gazdagí­tani. Szeretnénk bebizonyítani, hogy felelőséggel cselekszünk, és mi vagyunk hazánk jövő nemzedéke. Igyekezetünk azonban csak akkor jár eredménnyel, ha eszmeileg és szervezetileg egy­ségesek leszünk. Csak egysé­gesen érhetjük el azokat a cé­lokat, amelyekért nehéz harcot vív a munkásosztály és a kom­munista párt. Ezeket az isme­reteket történelmünk tanulmá­nyozása révén szereztük. A tör­ténelem is bizonyítja a haladó ifjúsági mozgalom, a munkás- osztály mozgalma és a kommu­nista párt együttműködésének előnyösségét. A gyakorlat azt is bizonyítja, hogy Csehország és Szlovákia haladó szellemű erőinek szövetsége teremtheti csak meg egy szociális és osz­tályszempontból igazságos tár­sadalom felépítésének feltéte­leit. Kötelességünk tisztelni és tovább fejlesztenis azoknak a fiataloknak az üzenetét, akik részt vettek nemzeti felszaba­dító harcainkban, és később az idősebb generáció vezetése a- latt segíttettek új hazánk fel­építésében. A szocialista társadalom szükségleteivel összhangban, e- lődeink 1949-ben megalapítot­ták az egységes ifjúsági szer­vezetet, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget. Hazánkban száz és száz bizonyítéka van a CSISZ- tagok önfeláldozó és tettekben gazdag munkájának, az erőmü­vektől kezdve a gyárakig és egyéb gazdasági építkezésekig még sok minden. Egy egész generáció — valamennyien a CSISZ neveltjei — léptek ha­zánk politikai, gazdasági és társadalmi életébe. Ezeknek az éveknek tiszte­lettel és csodálattal adózunk, de nem nézhetjük el a hibákat és tévedéseket sem. Nem vé­letlen, hogy a CSISZ csak ak­kor működött kifogástalanul, amikor egyesítette a társada­lom és az ifjúság szükséglete­it, és valóban fiatalokhoz mél­tó munkát végzett. A hibák és tévedések szervezési ön- célúsággal kezdődtek, majd a munkamódszerek merevségével és a társadalmi törvények fi­gyelmen kívül hagyásával foly­tatódtak. Helyesen értelmeztük, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja 1968 januárjában meg­teremtette mind a társadalom, mind az ifjúság felgyülemlett problémái megoldásának felté­teleit. De tudjuk, hová jutott társadalmunk, és vele a mi mozgalmunk is, milyen nehéz politikai és erkölcsi krízisen kellett átesnünk. Tanúi voltunk olyan törekvéseknek, amelyek meg akarták dönteni a szocia­lista rendet, visszafelé akarták hajtani a történelem kerekét. A jobboldali és szocialistaeile- nes erők saját céljaikra akar­ták felhasználni ifjúságunkat, olcsó jelszavakkal hitegetve, szétverték egységes szrveze- tünket. Valóban „ki kiből" harcról volt szó, amely a Szovjetúnió és a többi baráti állam segítségével a szocializ­mus javára dőlt el. Az elmúlt két év történeté­ből terjedelmes tankönyvet ír­hatnánk. A szervezett tapasz­talatok segítségével elhatárol­juk magunkat az 1968 január utáni szocialistaellenes fejlődés kritikus időszakától. Megértet­tük, miről van szó, és hol a helyünk. Megnőtt osztálytuda­tunk, ma már világosabban lát­juk az események bonyolult összefüggéseit és a társadal­milag különböző világ fejlődé­sét. Az a meggyőződésünk, hogy a jövő a szocializmusé és kommunizmusé, és csakis a kommunisták állhatnak egy va­lóban haladó szellemű demokra­tikus és emberi társadalmi rend felépítésében az élen. Ez nem könnyű feladat, mert hiszen a régi rendszer önként nem adja meg magát. Az imperializmus a béke és a haladás fő ellen­sége — még akkor is, ha kül­sőleg néha mást mutat. Ügy, mint elődeink, mi is harcolni akarunk egy jobb vi­lágért. A szocialista eszmék igazát bizonyítja a szocialista tábor államainak virágzása és ereje. Használjuk fel tehát te­hetségünket, tudásunkat és egészséges építő kritikánkat hazánk fejlődése és a szocia­lizmus győzelme érdekében. Egyöntetűen elhatároztuk, hogy megalapítjuk az egységes ifjúsági szövetséget. És mivel csak a szocializmus eszmé­ig tekintjük helyesnek, ez­ért a Szocialista Ifjúsá­gi Szövetség nevet adtuk új szervezetünknek. Abból in­dultunk ki, hogy csak a kom­munista párt az egyedüli erő, amely méltó népünket a kom­munizmus felé vezetni, és hogy ideáljaink megvalósításához e- gyediil a marxista-leninista el­mélet helyes támpont. II. Csehszlovákia Kommunista Pártjához való viszonyunkat e- leve meghatározza az a tény, hogy egyedül ö biztosít a fia­taloknak olyan csábító progra­mot, amely a modernül szer­vezett, gazdag kultúrájú tár­sadalomból indul ki, s csak ez a társadalom biztosítja az e- gyén harmonikus fejlődését. A mi programunk is a kommu­nista párt programjából indul ki, ezért célunk mozgalmunkat összhangba hozni a munkásosz­tály forradalmi mozgalmával. Szeretjük szocialista hazán­kat, Ezt munkával kívánjuk bi­zonyítani, mert másképp a ha- zafiság sró csak üres frázist jelent. Éppen ideje, hogy meg­felelő viszonyt biztosítunk a munkához, mert hiszen a mi hazánkról van szó, és nem u- tolsósorban jómagunkról is. A- minek megalkotásában nem veszünk részt, art nem mond­hatjuk magunkénak. Nem rózsakerti séta vár ben­nünket, hanem nehéz és hosz- szadalmas munka, de mi, fia­talok nem félünk a nehézsé­gektől, hősei akarunk lenni ennek a nagy korszaknak, és harcolni akarunk a szocialista eszmék megvalósításáért. Mindennap van miért és mi ellen küzdenünk. Szükséges­nek tartjuk tudásunk és jár­tasságunk elmélyítését a tudo­mány és a technika naponta megújuló világában. Szeretnénk hozzájárulni a termelés gazda­ságosabbá tételéhez, szeret­nénk eldicsekedni hibátlan, jó minőségű termékekkel. Csak így lehetünk a küszöbön álló tudományos és technikai for­radalom érvényes katonái. Meg vagyunk győződve arról, hogy a CSKP és szocialista társa­dalmunk lehetőséget ad isme­reteink gyümölcsöztetésére, hi­szen a szocializmusban óriási lehetőségek állnak a fiatalok előtt. Versenyeket hirdetünk majd, és tovább fejlesztjük az egyé­nek és csoportok egészséges becsvágyát. Társadalmunkban is jelentős tényező az egyén anyagi érdekeltsége, de mi fia­talos hévvel, a társadalom ér­dekében kifejtett önfeláldozó munkával megsokszorozzuk ha­tását. Szembeszállunk a közömbös­séggel, önzőséggel, lustasággal és munkakerüléssel. Saját ér­dekünkben tesszük, mert ezek késleltetik a haladást, fékezik a szocialista társadalom sike­res fejlődését. A Szocialista Ifjúsági Szövet­ségnek céljai megvalósításában szüksége van minden becsüle­tes fiatal segítségére és e- gyüttmöködésére. Fiatal mun­kásokat, mezőgazdasági dolgo­zókat, tanulóifjúságot, fiatal értelmiségieket szeretnénk so­rainkba tömöríteni. Különböző korú, érdeklődésű és foglalko­zású fiatalokról van szó, aki­ket mégis összeköt valami: a szocialista társadalom felvirá­goztatása. Ezt az igyekezetét csak egységes szervezettel ké­pesek megvalósítani. Az pedig természetes, hogy a munkásfia­taloknak megfelelő helyzete lesz a munkásosztály társada­lomfejlesztési feladatában. Támogatjuk egymást, és ver­senyezni fogunk, hogy kezde­ményezéseinket tovább fej­leszthessük az önálló gondol­kodás feltételeinek megterem­tése érdekében. Szövetségünk olyan jellegű kérdésekre is vá­laszt ad a fiataloknak, hogy hol, hogyan és miért dolgoz­zunk, hol fogunk lakni és élni, milyen lesz társadalmi helyze­tünk. Továbbá kielégíti a fia­talok jogos követelményeit és szükségleteit. Logikus, hogy minél többet teszünk hazánk­ért, annál reálisabbak lesznek igényeink kielégítésének felté­telei. Szövetségünkben természe­tesen nemcsak munkáról van szó, hanem a szabad idő okos felhasználásáról is, a munka­erő reprodukciójáról, valamint érdeklődési köreink figyelem­bevételéről. Senkinek sem szabjuk meg, hol és hogyan töltse szabad i- dejét, de nem adjuk fel azt a lehetőséget sem, amikor befo­lyásolhatjuk fiataljainkat a szabad idő helyes felhasználá­sában. Szeretnénk úgy intézni, hogy a fiatalok érezzék szük­ségességét a szabad idő hasz­nos eltöltésének, fordítsák azt saját ismereteik elmélyítésére, a kollektívához való viszonyuk helyes formálására. Nem ije­dünk meg a vidám szórakozás­tól, nevetéstől, ötietességtő! sem; ez is jellemző a fiatalok­ra. Alapjában véve feladatunk­nak tartjuk segíteni fiataljain­kat életük szocialista stílusá­nak kialakításában, vagyis a tehetség, a műveltség, a poli­tikai és társadalmi tevékeny­ség harmonikus összhangját szeretnénk kialakítani fiatal­jainknál. Pártunk és társadalmunk nem a papíron felsorolt akciók és témák száma szerint ítéli majd meg eszmei munkánk színvonalát, hanem aszerint, hogy szavainkat erkölcsileg, is­meretekkel, jellemmel, de min­denekelőtt tettekkel miként bi­zonyítjuk. Munkánknak párhu­zamosan kell fejlődnie politikai és kulturális életünkkel. Kell, hogy gondolkodásmódunk és vitáink ösztönözzenek, hogy bővelkedjenek meggyőző té­nyekben. Ebben segítségünkre lehetnek többek között a tö­megtájékoztatási eszközök, de főleg az ifjúsági sajtó, amely eszmei nevelésünk egyik lege­rősebb fegyvere. Becsületesek, egyenesek, ön- feláidozóiak, dolgosak, önzet­lenek, mindamellett vidámak — mint ahogy az a fiatalokra jel­lemző — akarunk lenni. Csele­kedeteinkkel és munkánkkal a- karjuk bizonyítani, hogy a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség mél­tó tagjai vagyunk. A kommu­nisták és egész társadalmunk csak ezután vehetnek bennün­ket komolyan. A haza és a szocializmus vé­delmében tökéletesítjük felké­szültségünket. Igényes feladat ez, főleg a jelenlegi fejlett ha­ditechnika mellett, ezért már a kötelező katonai szolgálat e- lőtt fel kell készülnünk. Jó hazafi egyúttal jó szo­cialista internacionalistát is jelent. Tudjuk, kik az igazi ba­rátaink és szövetségeseink. Csak a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi államá­val együttműködve valósíthat­juk meg a marxizmus-leniniz- mus eszméit. A szovjet Kom- szomol és a szocialista tábor többi államának ifjúsági szer­vezete osztálybarátunk és tár­sunk a szocialista jövőért ví­vott harcban. Barátságot kö­tünk a világ haladó szellemű gyermek- és ifjúsági mozgal­mának tagjaival és aktív rész­vételünkkel a demokratikus if­júsági világföderációban és a Nemzetközi Diákszövetségben támogatjuk céljaik megvalósí­tásában. Tudatában vagyunk annak, hogy szervezetünk egyedül nem képes a fiatal generáció sokrétű feladataival, érdekei­vel és szükségleteivel foglal­kozni, ez a Nemzeti Front szervezeteire is tartozik, mint például a szakszervezetre, a testnevelési szövetségre, a Hadsereggel Együttműködök Szövetségére (HESZ = Zväz- arm) stfo. Szeretnénk, ha a fiatalok ezeknek a szerveze­teknek a munkájából is aktí­van kivennék részüket. A Szo­cialista Ifjúsági Szövetség mint a fiatal generáció politi­kai elöljárója, ezekkel a szer­vezetekkel is ismerteti a gyer­mekek és az ifjúság szükség­leteit. Szocialista államunk joggal elvárja a fiatal generációtól, hogy megbízható segítőtársa legyen a társadalom felépíté­sében. Ezért érthető, hogy a fiatalok fejlődéséhez minden anyagi, kulturális és szociális feltételt megteremt. Létérdekünk, hogy tevéke­nyen részt vegyünk az állam irányításában, a törvényalkotó S7.ervek munkájában és a nem­zeti bizottságok tevékenységé­ben. Ez segítheti a fiatalok a- lapproblémáinak megoldását és nem utolsósorban jelentősége lehet jövőbeli küldetésük szempontjából is — a társada­lom irányításáért érzett fele­lősségtudat kialakításában. III. Az ember előkészítése az é- letre mindjárt születése után megkezdődik. A szülőknek ér­dekük, hogy gyermekeikből ha­zánknak jó polgárokat nevel­jenek. Igyekezzenek lehetővé tenni gyermekeik továbbtanu­lását, amelyért joggal kiér­demlik az egész társadalom köszönetét is tiszteletét. A családi nevelést a szakmailag kitűnően irányított iskolák munkája egészíti ki. De a gyermekeknek még így is szükségük van egy jól irányí­tott társaságra, szervezetre, a- hol kialakíthatják életüket, vállalhatják érte a felelőssé­get, ahol kielégíthetnék igé­nyeiket. A gyermekeknek sok­kal jobban, mint másnak, szük­ségük van segítő kézre. Kell, hogy valaki hozzáférhető mó­don megmutassa nekik az élet célját és az ehhez vezető utat. A Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség pionírszervezete húsz évig kivette részét a legifjabb generáció neveléséből. A hábo­rú előtti Spartak, munkás­cserkészek, ifjú úttörők és a szovjet úttörőszervezetek ál­tal kitaposott utat járta. Pio­nírszervezetünk húszéves mun­kája nem volt hiábavaló. Ben­ne nőttünk fel, és visszaemlé­kezéseinkben ma boldogan gondolunk a régi élményekre. Persze, nem a gyermekek hi­bája, hogy a szervezetnek vol­tak gyöngéi, és nem mindig fejlődött elképzeléseik és szük­ségük szerint. 1968-ban a gyer­mekmozgalmat sem kímélte meg a szétesés. A gyermekek egységének szétrombolása az emlékezetes év legszomorúbb eseményei közé tartozik. A múlt tanulságából született az az elhatározásunk, hogy is­mét megalakítjuk Csehszlová­kia Pionírszervezetét, amely része lesz a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek, saját relatív ön­állósággal és jogokkal. A Szo­cialista Ifjúsági Szövetség idő­sebb társként viszonyul majd hozzá, készségesen segíti és tanácsot ad. Arról van szó, hogy a gye­rekek társaságban mérhessék össze erejüket, versenyezhes­senek, és hogy megtalálhassák a lehetőséget az első hasznos munka elvégzésére, hogy ne unatkozzanak, megfelelő kör­nyezetet találjanak testi és lel­ki adottságaik érvényesítésére, ahol hasznosat tanulhatnak, a- dottságaikat érvényesíthetik és megszabadulhatnak önző, be­képzelt, uralkodó jellemüktől, ahol bátorságra, körültekintés­re, dolgosságra. készségesség­re, kitartásra és egészséges becsvágyra nevelnék őket. To­vábbá fontos, hogy a gyerme­kek kapcsolatot teremtsenek a természettel, kialakítsák a munkához való helyes viszo­nyukat. És akarjanak — ha csak egészen pici dologgal is, inkább kedves igyekezettel — segíteni hazájuknak. Szeressék hazájukat, a szocialista társa­dalmat, a kommunista pártot. Becsületes viszony fűzze őket a világ minden gyermekéhez, és ismerjék meg a világ osz­tályellentéteinek veszélyeit. A gyerekek nem szeretik és nem is akarják, hogy az érde­keik kielégítése, tehetségük, képességeik továbbfejlesztése — akár saját érdekű, akár az egész szervezet, társadalom ér­dekében — felé vezető úton valaki meghurcolja őket. Bár a felnőttek segítségével, de még­is saját tábukon akarják meg­járni ezt az utat. Azt tartjuk helyesnek, ha egyre nagyobb mértékben vesznek részt szer­vezetük igazgatásában és irá­nyításában. A pionírszervezet­hez fűződő kapcsolatuk során ezt figyelembe veszik. De hosszabb fejtörés nélkül is tudjuk, mire van a gyerme­keknek azonnal szükségük: készséges és tapasztalt veze­tésre, csoportvezetőkre. A fe­lelősség teljes tudatában kije­lenthetjük, hogy mindenkit, a- ki a pionírszervezetben a gye­rekekkel és a gyerekekért a- kar dolgozni, a szocializmus szeretetére akarja őket nevelni — forrón üdvözlünk. IV. Az a generáció vagyunk, a- mely teljes életre vágyódik, azért rajong — olyan életért, amely abban az országban en­gedett gyökeret, ahol szület­tünk, és egészségben akarunk tovább növekedni, fejlődni. Nem vonjuk kétségbe, hogy terveink sikerülnek: erős tá­maszunk van — a kommunista párt. Bízik bennünk és támo­gatja munkánkat. Nem szabad halogatni a munkát, mert az idő könyörtelen igyekezetünk ellensége. Tudjuk, milyen erő­sek vagyunk, és hogy győzel­münk érdekében egyesíteni kell igyekezetünket. A cseh és szlovák fiatalokat szeretnénk öntudatos szocialista építőkké nevelni, amit csakis egységes szervezet érhet el. A fiatalok egysége éppúgy, mint nemzete­ink, nemzetiségeink tigysége és a munkások egysége, a szocia­lista társadalom sikerének fel­tételei közé tartozik. A siker azonban nem mindig mutatkozik azonnal. De nem csüggedünk, nem hagyjuk ma­gukat lebeszélni. Felelősséget érzünk a sikerekért, de a ku­darcokért is. Szervezetünkben a legjobb fiatalokat akarjuk összpontosítani, becsületes, al­kotó szellemű, müveit, dolgos embereket, akiknek helyes el­veik vannak és őszinte odaa­dással kezelik majd a fiatalok — tehát a saját — ügyeit: o- lyan embereket, akik a szerve­zetben ideáljaik és céljaik be­teljesülését keresik, nem pe­dig személyes sikerekre vágy­nak. Mély meggyőződésünk, rogy csakis ilyen emberek biz­tosítják az egységet állandóan és szilárduló és összetételét állandóan tökéletesítő szerve­zet eredményes munkáját. A Szocialista Ifjúsági Szö­vetség csak akkor teljesítheti feladatait, ha ismeri a fiatalok égető problémáit, azt, ami ér­dekli őket, ami közömbös ne­kik, amire vágyódnak, ha tu­datosítja életszükségleteiket és ezeket szenvedélyesen megvé­di, s tudatában van annak, hogy döntő hatással lehetnek életükre és további fejlődésük­re. Szervezeti tevékenységük aszerint alakul majd, ahogyan mi hozzájárulunk. Ezek a céljaink, szándékaink, ilyen a küldetésünk, ennek a- karjuk alárendelni minden i- gyekezetünket, hogy megnyer­jük a fiatalok bizalmát és be­bizonyítsuk szavaink és tet­teink azonosságát. Szeretnénk, ha a fiatalok helsö meggyőző­désből, szabad akaratukból lépnének sorainkba, és sose ta­gadnák meg, hogy az ő nevük­ben beszélünk és határozunk. Sorainkban szívesen látunk minden lányt és fiút, minden­kit, aki készségesen nyújtja kezét a mű megalkotásához, a- kinek nem közömbös az embe­reknek békét, munkát, szabad­ságot, egyenrangúságot és bol­dogságot biztosító szocialista és kommunista jövő. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Gyermek- és If­júsági Szervezeteinek Föderális Tanácsa. Prága, 1970. szeptember.

Next

/
Oldalképek
Tartalom