Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-15 / 37. szám
2 új ifjúság' A KURUCZ KIRÁLY Az osztrák császári politika I kibírhatatlan teherként nehe- ' zedett Magyarorszáp népére, és amikor 1672 nyarának végén az erdélyi határokról 800 főnyi sereg tört be Felső-Magyaror- szágra, a hajdúvárosok, a falvak szlovák, magyar és kárpátukrán népe néhány óra a- iatt csatlakozott hozzájuk. Szeptember 14-én Enyickénél szétverték Spankau tábornok seregét, és Kassáig övék volt az ország. A városi szegénység és a kézművesréteg megnyitotta a felkelők előtt Eperjes, Kisszeben, Bártfa és Késmárk kapuját, de a nagy sikerek ellenére egyre érezhetőbbé vált az egységes vezetés hiánya. 1678-ban a felkelők egyik serege elfoglalta a Garam menti bányavárosokat, a kuruc portyák betörtek az örökös tartományokba. és néhány hónap a- latt a távoli európai országokban is megtanulták a sikeres hadjáratok fiatal, 21 éves vezérének, Thököly Imrének a nevét. Dédapja, a családi vagyon megalapítója, nagyszombati tö- zsér volt, aki borral és marhával kereskedett. Bocskai híve volt. Nagyapja már az utazgató főúr életét élte, és anyagi áldozatokkal, is bizonyította a császár iránti hűségét. Az apja támogatta a Wesselényi-össze- esküvést, és a császáriak bosz- szúja elől küldte 13 éves fiát Erdélybe. Az 1678. évi hadjáratokban bebizonyította, hogy kiváló katona és méltó hadvezér, és az ö érdeme, hogy a bujdosók fegyveres mozgalmából kialakult a nagyszabású Habsburg- ellenes háború. Létrejött a felkelés tömegbázisa. a császári zsoldosoktól fosztogatott megyék szabadítóként fogadták Thökölyt. A jobbágyok, üldözött kisneme- sek, szlovák parasztok tömegesen álltak zászlója alá. és az 1679. évi szikszói győzelmet Késmárk bevétele követte. Alacsony sorból magas katonai rangba emelte híveit, felszabadította a fegyvert fogott jobbágyságot, hadseregében a nemesi levél nem jelentett kiváltságot, a haza ügyét szolgálóknak azonos kötelességeik voltak. De míg ő a csatatereken sikert aratott, háta mögött ve- télytársai. Teleki és Wesselényi és a fejedelmi trónját féltő Apafi már ellene dolgoztak. Az erdélyi urak a parton állva nézték a küzdelmet: a magyarországi részeken a földesúri jogaikat féltő nemesség és a katolikus feudalizmus igyekezett gáncsolni a fiatal vezért, aki a felkelés anyagi alapjainak érdekében szigorúan megkövetelte a harmincadot, az adósságok behajtását, Igyekezett megszüntetni a kamarai adminisztráció belső anarchiáját, a jövedelmek könnyelmű kezelését, a megyei kiváltságokat. A „magyar átok": a széthúzás, a pártütés megtette a magáét. 1683-ban a kassai, majd a táll.yai országgyűlésen csak Thököly erélye tartotta vissza a megyéket attól, hogy nyíltan megtagadják a hadi szolgáltatásokat. Hiába igyekezett nyugati, főleg francia kapcsolatokat teremteni, ezért csak a török támogatására támaszkodhatott, és amikor a törökök 1683 szeptemberében Bécsnél vereséget szenvedtek, a függetlenségi harc sorsa megpecsételődött. A karlócai béke kimondta száműzetését, és a vezér, feleségével és mintegy másfél e- zer hívével, Nikodémiában nézte könnyes szemmel a hazája felé szálló felhőket. Még forró öröm dobogtatta meg a szivét, amikor 1703-ban megindult a Rákóczi-szabadságharc, de súlyos betegsége miatt már nem vehetett részt benne, és 1703. szeptember 13-án a kuruc király bátor szive megszűnt dobogni. Péterfi Gyula Oj Ifjúság Szlovákia Szocialista Ifjúsági Szövetsége Közpon • ti Bizottságának lapja Kiadja a Smena kiadóvállalata ffl Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Praiská 9. Telefon; 485- 41-45. Postafiók 30 SS Főszerkesztő: dr. STRA'SZER GYÖRGY, tőszerkesztőhelyettes és kultúra: TÖTH El EMER. A riportrovat vezetője: PAI.A- GYI LAJOS Riporterek: ZA CSEK ERZSÉBET KESZELt FERENC, NÉMETH ISTVÁN, ke- tet-szíovékla! szerkesztő és sportrovstvezető 8ATTA GYÖRGY A melléklet rovatvezetője: HORVATH RUDOLF. Nyomja: Zépsdoslovenské tla- Siame 01 • Előfizetési díj • egész évre 52.— Kőé. fél évre 26.— Kis negyedévre 13.— Kis • Terjeszti s Poéta Hlr- lapszolqáiata. előfizethető minden oostakézbesltőnél vacy postahivatalnál f) Kéziratokat nem Orrúnk mer ée nem küldünk vissza 9 A lapot külföldre a PNS Ostredné expe- dlcla Maie. Bratislava. Gottwal dovo «ám i. 48 útján lehet megrendelni. Ahhoz, hogy valaki az általán nos műveltséghez szükséges kiegészítő ismereteket megszerezze, szüksége van az iskolán kívüli intézmények segítségére. S nemcsak azoknak, akik e szükségletre maguk is rájönnek, és elébe mennek a felkínált lehetőségeknek, hanem azoknak is, akiket' a művészet, s így a kiállítások ma még nemigen érdekelnek. A Duna menti Múzeum havonta rendezett kamarakiállitásai ezt' a közművelődés-politikai célt szolgálják, mert művészeti é- letünk belső és külső érték- rendszerét keresve, sorra mutatja be képzőművészeink figyelemre méltő alkotásait. Nagy József grafikusművész kiállítása a múzeum immár ö- tödik tárlata ebben az évben. Újabb tanöjele, hogy a bemutatott alkotói lehetőségek, módok és technikák, formák és tartalmak egyúttal színvonalemelkedést és színesen variá- lődó horizontot is biztosítanak a kiállítóknak és a megtekint töknek. Nagy József grafikája értők és művészétkedvelő laikusok száméra egyaránt érthető. Tiszta öröm és meghitt szeretettel rokon érzés árassza el szemlélőjét. Rajzai belső igényességet, grafikailag kiforrott mesterségbeli tudást, ex- presszív színhatásokat vetítenek. Megalkuvás nélküli biztonsággal, amellyel már diákkorában is rendelkezett, céltudatosan, nem kapkodva kereste kifejezőformáját. Következetesen mindig a formát kereste, s ennek dominánsával igyekezett hangot adni gyakran költőies , gondolatainak. E munkafolyamatában pontos és szigorú. Nem hódol a divatnak, az ilyen vagy olyan „előnyökkel" járó izmusoknak. Megtalálta helyét a művészetben, és alkotóútjáről nemigen téríthetik ie holmi különcködő divatok. Pedig ő is keres új megoldásokat. Észreveszi az új, korszerű problémákat. De saját művészi világán áttranszponálva vési fába, linóleumba elképzeléseit. Vagy tusba mártott toliéval rajzolja le, temperába áztatott ecsetjével, jől faragott ceruzájával rögzíti élményeit, érdekes mondanivalóit. Bizonyos hatások természetesen nála is kimutathatók. De az előzményeket, a jől értelmezett hagyományokat, hatásokat és „utóízeket” mégis úgy használja fel, hogy ezek ötvözetéből végül is az új és e- gyéni meglátások formálódnak képpé. Stílusában sokszor ismétlődő témakörök variálód- rrak. S ezáltal „megteremtődik“ ez a nélkülözhetetlen szerkesztői hajlam, amely tehetséggel szövi át kompozícióinak rendjét és biztosítja rajzainak értékét. őszinte és könnyű kezű művész, Híve a korszerű szemléletnek, a modern képzőművészetnek. A Duna menti Múzeum minden hónapban megrendezi új képzőművészt:’ tárlatát Beszélgetéseket’ szervez a művészetről. Elvi-elméleti vitákat proponál, hogy ezek gondolat- menetében fényt derítsen arra, hogy mi a képzőművészetben a valóban a marxizmuson belüli, s mi nem az: mi az, ami eklektikus álláspont szülötte, s mi az, ami a marxizmus alkalmazásának és továbbfejlesztésének az eredménye. Célja, hogy az esztétikai nevelés terén konstruktívan éreztesse hatását szellemi életünkben. De az önképzőkörökben és az iskolákban, a sajtóban és a népművelésben, s Így a közízlés alakításában is. —szem— Mikor házasodjunk? A házasságra lépő fiatalok száma egyre »növekszik. Ez nemcsak idehaza, Csehszlovákiában van fgy. hanem például a Szovjetunióban is ugyanez a helyzet. Nemrég a Lityeratur. naja gazeta is ezzel a problémával foglalkozott, feltette a kérdést: Helyes-e a kora házasságkötés? A jogászok igenlően válaszolnak, mivel ez csökkenti a házasságon kívüli szexuális kapcsolatok számát. Ugyanezért a demográfusok és szociológusok is helyeslik, s az orvosok is mellettük állnak, mert véleményük szerint egészséges gyermekek születését garantálhatja a korai házasságkötés, és elősegíti mind a gyermek, mind a szülök egyéniségének gyors fejlődését. De valóban értékelhetjük-e a fejletlen fiatalemberek és nagyon fiatal lányok házasulását abszolút pozitiven? Vannak-e a fiatalok között olyan gyakorlott egyének, akik a házasélet első krízisét önállóan át tudják vészelni, problémáikat önállóan meg tudják oldani? B. Grusina, aki a problémával behatóan foglalkozik, állítja, hogy a válóperes bíróságok előtt álló fiataloknak több mint a felé túl könnyelműen és felelőtlenül akarta megépíteni családi tűzhelyét. Egy leningrádi körzetben körkérdést intéztek a fiatalokhoz, hogy leendő partnereik melyik tulajdonságát tartják a leglényegesebbnek, legértékesebbnek. Az iskolapadokból alig kinőtt lányok azt válaszolták, hogy partnereik legdöntöbn tulajdonsága az legyen, hogy szeressenek moziba járni, legyenek vidámak és a randevún pontosak. Az ugyanebbe a korosztályba tartozó fiúk ugyanígy vá. laszoltak. Közben többségüknek nincs lakása, s nincsenek meg az alapvető egzisztenciális feltételeik sem. Charcsov profesz- szor és a leningrádi Központi Házasságkötő Hivatal igazgatónője kimutatta, hogy a fiatal házasok hetven százaléka a szüleiknél lakik, s ötvenkét százalékuk a szülők anyagi támogatására szorul. Ezért aztán a válóperes bíróság előtt állók 19.5 százaléka házassági tragédiájuk okaként a lakásproblémát, 18,3 százaléka pedig a szülői beavatkozást tűntette fel. Hét ilyen boldogságról álmodnak a fiatalok, akiket a társadalom minden igyekezette! védeni próbál az élet prózaiságának következményeitől, hogy azok’ ne zavarják meg idealista elképzeléseiket? — kérdezi a Lityeraturnaja gazeta. D. Majer, az ogyesszai pszichiátriai klinika doktora már régebben figyeli a fiatal családokban bekövetkezett neurózisok okát, főleg azokét, amelyek szexuális színezetűek. 'A fiatalok — ami a szexualitást illeti — tájékozatlanok és tapasztalatlanok. Nyolcvankilenc férj közül hetvenketten barátaiktól kaptak ilyen jellegű felvilágosítást, s csupán tizenkettő tájékozottsága ered a szakirodalomból, hárman pedagógusoktól, és csak ketten kaptak a szülőktől felvilágosítást. A' folyóirat megállapítása szerint többségük tájékozottsága minimális és helytelen. Arra a kérdésre, mit értenek’ a házasság fogalma alatt, a házasságon kívüliek többsége ilyen szavakkal válaszolt: szerelmet, barátságot, a közös szabad idő biztosítását, elégedettséget, szórakozást. A házasok ugyanerre a kérdésre ilyen szavakkal válaszoltak: szerelmet, gyereket, közös gazdálkodást, veszekedést. És ezek boldog párok voltak! Arra a kérdésre, mi tartja őket össze a házasságban, a leningrádi fiatal nők hetven százaléka azt válaszolta — a gyerek. A' Mladj- svét nyomán mit csináltál a nyáron „Színészkedtek" egy kirándulásért A szőgyéni József Attila Ifjúsági Klub csoportos kiránduláson volt Magyarországon. Az út megszervezése és főleg pénzbeli problémák megoldása a színjátszók érdeme volt, de néhány vezetőségi tag és „klubos“ is c«a altozottak tag és „k-lubos“ is csatlakozott a kiránduláshoz. Az első megálló Budapesten volt., majd néhány órás utazás után Miskolc egyetemi negyedében kötöttünk ki. Az egyetemi város több emeletes diákotthonokból áll. Az épü-* letek közötti tereket fák és füves sétányok töltik ki. A szőgyéni fiatalok szerint az égbolton és az épületeken kívül az ember szeme mindenütt csak zöldet látott. Az iskolaépületek és az egyetem központi könyvtárának épüietete kötötte le leginkább a kirándulók figyelmét. Az épületek modem építészeti stílusa és berendezésük tetszett a szőgyénieknek. Eljutottak Miskolctapolcára is. Tapolca nagyon szép kirándulóhely. Több kerthelyisége, nyaralója, Strandja van, köztük egy ultramodern, csigaházhoz hasonlító betonkon-strukció. A szőgyéni kirándulók harmadik napja u- tazással telt el. Budapesten még volt annyi idejük, hogy elköit- hessék maradék forintjaikat. Ott két részre szakadtunk. A társaság egyik része ellátogatott a Népstadionba, ahoi éppen egy színvonalasnak ígérkező mérkőzés folyt. A másik része érdemesebbnek tartotta a hazautazást, mert azon a napon tartották Szö- gyénben az aratási ünnepélyt. Otthon a csárdában kellemesen szórakozhattak, táncolhattak és a jó bor mellett elsőként számolhattak be a barátoknak magyarországi élményeikről. Gyakran sóhajtoztak: „Bárcsak két hétig tartott volna!“ A szőgyéni ifjúsági klub színjátszó csoportja fáradságot nem ismerő közös munkája gyümölcsét élvezte magyarországi kirándulásán. És a közösen keresett pénz kétszer annyit ér, mint az, amiért egyedül dolgozunk meg. Moncz László. Szégyen VISZONTLÁTÁSRA SZOCSIBAN! Óljával és Gyinával Pőstyénben ismerkedtem meg. A véletlen úgy hozta, hogy u- gyanabban az épületben, a hoteliskola elegáns diákszállójában laktunk. A lányok még csak pár napja lehettek a szálló lakói, amikor úgy adódott, hogy az egyik este éppen engem szólítottak meg a hallban, az iránt érdeklődve, hol van az é pületben tv-készülék. Igen megörültek, amikor a kölcsönös bemutatkozások után kiderült, hogy éppen egy orosz szakos pedagógussal hozta őket össze a sors. Óljával és Gyinával aztán nap mint nap elbeszélgettünk, s amikor azt ts elárultam nekik, hogy afféle „mellékfoglalkozásként“ úfsáqírással is foglalkozom, a lányok készséggel váltak interjúalanyokká. Honnan főttek, és mi a célja a pőstyéni látogatásuknak? — Szocsiból jöttünk, ahol technikumunk hotel gazdálkodási ágazatát látogatjuk. Pőstyénben a szállodák üqyvltelét tanulmányozzuk. Szeptemberben a pőstyéni hotel- iskola tanárai és diákjai hasonló céllal viszonozzák majd látogatásunkat. Innen továbbutazunk Bratislavába, Brnóba, Karlovy Vargha és Prágába, hogy az ottani szállodákkal Is megismerkedtünk. — Hogy érzik magukat Csehszlovákiában, nevezetesen Pőstyénben? — Bár elcsépeltnek tűnhet, de mégiscsak azt mondhatjuk: valóban úgy érezzük magunkat, mint odahaza. — legérdekesebb itteni élményük? — Talán az, hogy eleinte fáztunk. Amikor Szocsiból elindultunk, ná'unk 38 fokos hőség volt, míg itt csak 15 fokot mutatott a hőmérő higanyszála. Bizony fáztunk egy kicsit, de a meleg fogadtatás ezt csakhamar elfeledtette velünk. — Mindketten a fiatal korosztály képviselői. Mondjanak nekünk valamit a szovjet fiatalok életéről... — A nyári vakáció idején komszomolisiá- ink számos ifjúsági építkezésen dolgoznak, sok fiatal a baráti országokba utazott brigádmunkára. De nemcsak tanulni és dolgozni tudnak a szovtet fiatalok, hanem szórakozni is. A nyár folyamán számos kulturális és sportversenyen, hosszú turistautakon vesznek részt. — Egy „politikai“ kérdés: Miként vélekednek a megbonthatatlan csehszlovák-szovjet barátságról? — Barátságunk Csehszlovákia népével hagyományos, és ezt senki és semmi nem ingathatja meq. — Végül: Mit üzennek az Of Ifjúság olvasóinak? — A szovjet fiatalság szívélyes üdvözletét tolmácsoljuk, minden lót kívánunk nekik, és szeretnénk, ha találkozásaink gya- korlabbak lennének, hogy ezzel még jobban megszilárdulton barátságunk. Amikor köszönetét mondok a két szovjet lánynak, Olga Makuhinának és Gytna Bukrg- jevának, utánozhatatlan kedvességgel meghívnak szülővárosukba, Szocsiba. Csillogó szemmel, kipirult arccal ecsetelik elő'tem a Fekete-tenger és városuk szépségeit hngy szinte márts útra kelnék. Ezt a kpdves invitálást nem lehet vtsszau'asítanl. W.os, kedves Ólja és Gyina, viszontlátásra Szocs'banl Sági Tóth Tibor i