Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-15 / 37. szám

2 új ifjúság' A KURUCZ KIRÁLY Az osztrák császári politika I kibírhatatlan teherként nehe- ' zedett Magyarorszáp népére, és amikor 1672 nyarának végén az erdélyi határokról 800 főnyi se­reg tört be Felső-Magyaror- szágra, a hajdúvárosok, a fal­vak szlovák, magyar és kár­pátukrán népe néhány óra a- iatt csatlakozott hozzájuk. Szeptember 14-én Enyickénél szétverték Spankau tábornok seregét, és Kassáig övék volt az ország. A városi szegénység és a kézművesréteg megnyitot­ta a felkelők előtt Eperjes, Kisszeben, Bártfa és Késmárk kapuját, de a nagy sikerek el­lenére egyre érezhetőbbé vált az egységes vezetés hiánya. 1678-ban a felkelők egyik se­rege elfoglalta a Garam menti bányavárosokat, a kuruc por­tyák betörtek az örökös tarto­mányokba. és néhány hónap a- latt a távoli európai országok­ban is megtanulták a sikeres hadjáratok fiatal, 21 éves ve­zérének, Thököly Imrének a ne­vét. Dédapja, a családi vagyon megalapítója, nagyszombati tö- zsér volt, aki borral és marhá­val kereskedett. Bocskai híve volt. Nagyapja már az utazga­tó főúr életét élte, és anyagi áldozatokkal, is bizonyította a császár iránti hűségét. Az apja támogatta a Wesselényi-össze- esküvést, és a császáriak bosz- szúja elől küldte 13 éves fiát Erdélybe. Az 1678. évi hadjáratokban bebizonyította, hogy kiváló ka­tona és méltó hadvezér, és az ö érdeme, hogy a bujdosók fegyveres mozgalmából kiala­kult a nagyszabású Habsburg- ellenes háború. Létrejött a felkelés tömeg­bázisa. a császári zsoldosoktól fosztogatott megyék szabadító­ként fogadták Thökölyt. A jobbágyok, üldözött kisneme- sek, szlovák parasztok tömege­sen álltak zászlója alá. és az 1679. évi szikszói győzelmet Késmárk bevétele követte. Alacsony sorból magas kato­nai rangba emelte híveit, fel­szabadította a fegyvert fogott jobbágyságot, hadseregében a nemesi levél nem jelentett ki­váltságot, a haza ügyét szol­gálóknak azonos kötelességeik voltak. De míg ő a csatatereken si­kert aratott, háta mögött ve- télytársai. Teleki és Wesselényi és a fejedelmi trónját féltő Apafi már ellene dolgoztak. Az erdélyi urak a parton állva néz­ték a küzdelmet: a magyaror­szági részeken a földesúri jo­gaikat féltő nemesség és a ka­tolikus feudalizmus igyekezett gáncsolni a fiatal vezért, aki a felkelés anyagi alapjainak ér­dekében szigorúan megkövetel­te a harmincadot, az adóssá­gok behajtását, Igyekezett megszüntetni a kamarai admi­nisztráció belső anarchiáját, a jövedelmek könnyelmű kezelé­sét, a megyei kiváltságokat. A „magyar átok": a széthú­zás, a pártütés megtette a ma­gáét. 1683-ban a kassai, majd a táll.yai országgyűlésen csak Thököly erélye tartotta vissza a megyéket attól, hogy nyíltan megtagadják a hadi szolgáltatá­sokat. Hiába igyekezett nyuga­ti, főleg francia kapcsolatokat teremteni, ezért csak a török támogatására támaszkodhatott, és amikor a törökök 1683 szep­temberében Bécsnél vereséget szenvedtek, a függetlenségi harc sorsa megpecsételődött. A karlócai béke kimondta száműzetését, és a vezér, fele­ségével és mintegy másfél e- zer hívével, Nikodémiában néz­te könnyes szemmel a hazája felé szálló felhőket. Még forró öröm dobogtatta meg a szivét, amikor 1703-ban megindult a Rákóczi-szabadságharc, de sú­lyos betegsége miatt már nem vehetett részt benne, és 1703. szeptember 13-án a kuruc ki­rály bátor szive megszűnt do­bogni. Péterfi Gyula Oj Ifjúság Szlovákia Szocialis­ta Ifjúsági Szövetsége Közpon • ti Bizottságának lapja Kiadja a Smena kiadóvállalata ffl Szer­kesztőség és adminisztráció Bra­tislava, Praiská 9. Telefon; 485- 41-45. Postafiók 30 SS Főszer­kesztő: dr. STRA'SZER GYÖRGY, tőszerkesztőhelyettes és kultúra: TÖTH El EMER. A riportrovat vezetője: PAI.A- GYI LAJOS Riporterek: ZA CSEK ERZSÉBET KESZELt FE­RENC, NÉMETH ISTVÁN, ke- tet-szíovékla! szerkesztő és sportrovstvezető 8ATTA GYÖRGY A melléklet rovat­vezetője: HORVATH RUDOLF. Nyomja: Zépsdoslovenské tla- Siame 01 • Előfizetési díj • egész évre 52.— Kőé. fél évre 26.— Kis negyedévre 13.— Kis • Terjeszti s Poéta Hlr- lapszolqáiata. előfizethető min­den oostakézbesltőnél vacy postahivatalnál f) Kéziratokat nem Orrúnk mer ée nem kül­dünk vissza 9 A lapot kül­földre a PNS Ostredné expe- dlcla Maie. Bratislava. Gott­wal dovo «ám i. 48 útján le­het megrendelni. Ahhoz, hogy valaki az általán nos műveltséghez szükséges kiegészítő ismereteket meg­szerezze, szüksége van az is­kolán kívüli intézmények se­gítségére. S nemcsak azoknak, akik e szükségletre maguk is rájönnek, és elébe mennek a felkínált lehetőségeknek, ha­nem azoknak is, akiket' a mű­vészet, s így a kiállítások ma még nemigen érdekelnek. A Duna menti Múzeum havonta rendezett kamarakiállitásai ezt' a közművelődés-politikai célt szolgálják, mert művészeti é- letünk belső és külső érték- rendszerét keresve, sorra mu­tatja be képzőművészeink fi­gyelemre méltő alkotásait. Nagy József grafikusművész kiállítása a múzeum immár ö- tödik tárlata ebben az évben. Újabb tanöjele, hogy a bemu­tatott alkotói lehetőségek, mó­dok és technikák, formák és tartalmak egyúttal színvonal­emelkedést és színesen variá- lődó horizontot is biztosítanak a kiállítóknak és a megtekint töknek. Nagy József grafikája értők és művészétkedvelő laikusok száméra egyaránt érthető. Tiszta öröm és meghitt szere­tettel rokon érzés árassza el szemlélőjét. Rajzai belső igé­nyességet, grafikailag kifor­rott mesterségbeli tudást, ex- presszív színhatásokat vetíte­nek. Megalkuvás nélküli biz­tonsággal, amellyel már diák­korában is rendelkezett, cél­tudatosan, nem kapkodva ke­reste kifejezőformáját. Követ­kezetesen mindig a formát ke­reste, s ennek dominánsával igyekezett hangot adni gyak­ran költőies , gondolatainak. E munkafolyamatában pontos és szigorú. Nem hódol a divatnak, az ilyen vagy olyan „előnyök­kel" járó izmusoknak. Megta­lálta helyét a művészetben, és alkotóútjáről nemigen téríthe­tik ie holmi különcködő diva­tok. Pedig ő is keres új meg­oldásokat. Észreveszi az új, korszerű problémákat. De sa­ját művészi világán áttransz­ponálva vési fába, linóleumba elképzeléseit. Vagy tusba már­tott toliéval rajzolja le, tem­perába áztatott ecsetjével, jől faragott ceruzájával rögzíti él­ményeit, érdekes mondanivaló­it. Bizonyos hatások természe­tesen nála is kimutathatók. De az előzményeket, a jől értel­mezett hagyományokat, hatá­sokat és „utóízeket” mégis úgy használja fel, hogy ezek öt­vözetéből végül is az új és e- gyéni meglátások formálódnak képpé. Stílusában sokszor is­métlődő témakörök variálód- rrak. S ezáltal „megteremtő­dik“ ez a nélkülözhetetlen szerkesztői hajlam, amely te­hetséggel szövi át kompozíció­inak rendjét és biztosítja raj­zainak értékét. őszinte és könnyű kezű mű­vész, Híve a korszerű szemlé­letnek, a modern képzőművé­szetnek. A Duna menti Múzeum min­den hónapban megrendezi új képzőművészt:’ tárlatát Be­szélgetéseket’ szervez a művé­szetről. Elvi-elméleti vitákat proponál, hogy ezek gondolat- menetében fényt derítsen arra, hogy mi a képzőművészetben a valóban a marxizmuson be­lüli, s mi nem az: mi az, ami eklektikus álláspont szülötte, s mi az, ami a marxizmus al­kalmazásának és továbbfejlesz­tésének az eredménye. Célja, hogy az esztétikai nevelés te­rén konstruktívan éreztesse hatását szellemi életünkben. De az önképzőkörökben és az is­kolákban, a sajtóban és a nép­művelésben, s Így a közízlés alakításában is. —szem— Mikor házasodjunk? A házasságra lépő fiatalok száma egyre »növekszik. Ez nem­csak idehaza, Csehszlovákiában van fgy. hanem például a Szovjetunióban is ugyanez a helyzet. Nemrég a Lityeratur. naja gazeta is ezzel a problémával foglalkozott, feltette a kérdést: Helyes-e a kora házasságkötés? A jogászok igenlően válaszolnak, mivel ez csökkenti a házasságon kívüli szexuális kapcsolatok számát. Ugyanezért a demográfusok és szocioló­gusok is helyeslik, s az orvosok is mellettük állnak, mert vé­leményük szerint egészséges gyermekek születését garantál­hatja a korai házasságkötés, és elősegíti mind a gyermek, mind a szülök egyéniségének gyors fejlődését. De valóban értékelhetjük-e a fejletlen fiatalemberek és nagyon fiatal lányok házasulását abszolút pozitiven? Vannak-e a fiatalok között olyan gyakorlott egyének, akik a házasélet első krízisét önállóan át tudják vészelni, problémáikat önál­lóan meg tudják oldani? B. Grusina, aki a problémával beha­tóan foglalkozik, állítja, hogy a válóperes bíróságok előtt álló fiataloknak több mint a felé túl könnyelműen és felelőtlenül akarta megépíteni családi tűzhelyét. Egy leningrádi körzetben körkérdést intéztek a fiatalokhoz, hogy leendő partnereik me­lyik tulajdonságát tartják a leglényegesebbnek, legértékesebb­nek. Az iskolapadokból alig kinőtt lányok azt válaszolták, hogy partnereik legdöntöbn tulajdonsága az legyen, hogy sze­ressenek moziba járni, legyenek vidámak és a randevún pon­tosak. Az ugyanebbe a korosztályba tartozó fiúk ugyanígy vá. laszoltak. Közben többségüknek nincs lakása, s nincsenek meg az alapvető egzisztenciális feltételeik sem. Charcsov profesz- szor és a leningrádi Központi Házasságkötő Hivatal igazgató­nője kimutatta, hogy a fiatal házasok hetven százaléka a szü­leiknél lakik, s ötvenkét százalékuk a szülők anyagi támo­gatására szorul. Ezért aztán a válóperes bíróság előtt állók 19.5 százaléka házassági tragédiájuk okaként a lakásproblémát, 18,3 százaléka pedig a szülői beavatkozást tűntette fel. Hét ilyen boldogságról álmodnak a fiatalok, akiket a társadalom minden igyekezette! védeni próbál az élet prózaiságának kö­vetkezményeitől, hogy azok’ ne zavarják meg idealista elkép­zeléseiket? — kérdezi a Lityeraturnaja gazeta. D. Majer, az ogyesszai pszichiátriai klinika doktora már ré­gebben figyeli a fiatal családokban bekövetkezett neurózisok okát, főleg azokét, amelyek szexuális színezetűek. 'A fiatalok — ami a szexualitást illeti — tájékozatlanok és tapasztalat­lanok. Nyolcvankilenc férj közül hetvenketten barátaiktól kap­tak ilyen jellegű felvilágosítást, s csupán tizenkettő tájéko­zottsága ered a szakirodalomból, hárman pedagógusoktól, és csak ketten kaptak a szülőktől felvilágosítást. A' folyóirat megállapítása szerint többségük tájékozottsága minimális és helytelen. Arra a kérdésre, mit értenek’ a házasság fogalma alatt, a házasságon kívüliek többsége ilyen szavakkal vála­szolt: szerelmet, barátságot, a közös szabad idő biztosítását, elégedettséget, szórakozást. A házasok ugyanerre a kérdésre ilyen szavakkal válaszoltak: szerelmet, gyereket, közös gaz­dálkodást, veszekedést. És ezek boldog párok voltak! Arra a kérdésre, mi tartja őket össze a házasságban, a leningrádi fiatal nők hetven százaléka azt válaszolta — a gyerek. A' Mladj- svét nyomán mit csináltál a nyáron „Színészkedtek" egy kirándulásért A szőgyéni József Attila Ifjúsági Klub csoportos kiránduláson volt Magyarországon. Az út megszervezése és főleg pénzbeli prob­lémák megoldása a színjátszók érdeme volt, de néhány vezetőségi tag és „klubos“ is c«a altozottak tag és „k-lubos“ is csatlakozott a kiránduláshoz. Az első megálló Budapesten volt., majd néhány órás utazás után Miskolc egyetemi negyedében kötöttünk ki. Az egyetemi város több emeletes diákotthonokból áll. Az épü-* letek közötti tereket fák és füves sétányok töltik ki. A szőgyéni fiatalok szerint az égbolton és az épületeken kívül az ember sze­me mindenütt csak zöldet látott. Az iskolaépületek és az egye­tem központi könyvtárának épüietete kötötte le leginkább a ki­rándulók figyelmét. Az épületek modem építészeti stílusa és be­rendezésük tetszett a szőgyénieknek. Eljutottak Miskolctapolcára is. Tapolca nagyon szép kirándulóhely. Több kerthelyisége, nyara­lója, Strandja van, köztük egy ultramodern, csigaházhoz hason­lító betonkon-strukció. A szőgyéni kirándulók harmadik napja u- tazással telt el. Budapesten még volt annyi idejük, hogy elköit- hessék maradék forintjaikat. Ott két részre szakadtunk. A társa­ság egyik része ellátogatott a Népstadionba, ahoi éppen egy szín­vonalasnak ígérkező mérkőzés folyt. A másik része érdemesebb­nek tartotta a hazautazást, mert azon a napon tartották Szö- gyénben az aratási ünnepélyt. Otthon a csárdában kellemesen szórakozhattak, táncolhattak és a jó bor mellett elsőként szá­molhattak be a barátoknak magyarországi élményeikről. Gyakran sóhajtoztak: „Bárcsak két hétig tartott volna!“ A szőgyéni ifjúsági klub színjátszó csoportja fáradságot nem ismerő közös munkája gyümölcsét élvezte magyarországi kirán­dulásán. És a közösen keresett pénz kétszer annyit ér, mint az, amiért egyedül dolgozunk meg. Moncz László. Szégyen VISZONTLÁTÁSRA SZOCSIBAN! Óljával és Gyinával Pőstyénben ismer­kedtem meg. A véletlen úgy hozta, hogy u- gyanabban az épületben, a hoteliskola ele­gáns diákszállójában laktunk. A lányok még csak pár napja lehettek a szálló lakói, amikor úgy adódott, hogy az egyik este éppen engem szólítottak meg a hallban, az iránt érdeklődve, hol van az é pületben tv-készülék. Igen megörültek, ami­kor a kölcsönös bemutatkozások után kide­rült, hogy éppen egy orosz szakos pedagó­gussal hozta őket össze a sors. Óljával és Gyinával aztán nap mint nap elbeszélget­tünk, s amikor azt ts elárultam nekik, hogy afféle „mellékfoglalkozásként“ úfsáqírással is foglalkozom, a lányok készséggel váltak interjúalanyokká. Honnan főttek, és mi a célja a pőstyéni látogatásuknak? — Szocsiból jöttünk, ahol technikumunk hotel gazdálkodási ágazatát látogatjuk. Pős­tyénben a szállodák üqyvltelét tanulmá­nyozzuk. Szeptemberben a pőstyéni hotel- iskola tanárai és diákjai hasonló céllal vi­szonozzák majd látogatásunkat. Innen to­vábbutazunk Bratislavába, Brnóba, Karlovy Vargha és Prágába, hogy az ottani szállo­dákkal Is megismerkedtünk. — Hogy érzik magukat Csehszlovákiában, nevezetesen Pőstyénben? — Bár elcsépeltnek tűnhet, de mégiscsak azt mondhatjuk: valóban úgy érezzük ma­gunkat, mint odahaza. — legérdekesebb itteni élményük? — Talán az, hogy eleinte fáztunk. Ami­kor Szocsiból elindultunk, ná'unk 38 fokos hőség volt, míg itt csak 15 fokot mutatott a hőmérő higanyszála. Bizony fáztunk egy kicsit, de a meleg fogadtatás ezt csakha­mar elfeledtette velünk. — Mindketten a fiatal korosztály képvi­selői. Mondjanak nekünk valamit a szovjet fiatalok életéről... — A nyári vakáció idején komszomolisiá- ink számos ifjúsági építkezésen dolgoznak, sok fiatal a baráti országokba utazott bri­gádmunkára. De nemcsak tanulni és dolgoz­ni tudnak a szovtet fiatalok, hanem szóra­kozni is. A nyár folyamán számos kulturális és sportversenyen, hosszú turistautakon vesznek részt. — Egy „politikai“ kérdés: Miként véle­kednek a megbonthatatlan csehszlovák-szov­jet barátságról? — Barátságunk Csehszlovákia népével ha­gyományos, és ezt senki és semmi nem in­gathatja meq. — Végül: Mit üzennek az Of Ifjúság ol­vasóinak? — A szovjet fiatalság szívélyes üdvözle­tét tolmácsoljuk, minden lót kívánunk ne­kik, és szeretnénk, ha találkozásaink gya- korlabbak lennének, hogy ezzel még jobban megszilárdulton barátságunk. Amikor köszönetét mondok a két szovjet lánynak, Olga Makuhinának és Gytna Bukrg- jevának, utánozhatatlan kedvességgel meg­hívnak szülővárosukba, Szocsiba. Csillogó szemmel, kipirult arccal ecsetelik elő'tem a Fekete-tenger és városuk szépségeit hngy szinte márts útra kelnék. Ezt a kpdves in­vitálást nem lehet vtsszau'asítanl. W.os, ked­ves Ólja és Gyina, viszontlátásra Szocs'banl Sági Tóth Tibor i

Next

/
Oldalképek
Tartalom