Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-03 / 5. szám
dnnönmagunkban felfedezzük, aA CSEHSZLOVÁKIAI mit a többiek eltitkolnak előttünk, a ... ...W . H XIX évf. 1970 többiekben pedig felismerjük, amit MAGYAR ------------- mi titkolunk el önnönmagunk előtt. Február 3. FIATALOK LAPJA Ara 1,-kös Vauvenargues További lépések az ifjúsági egység felé '4 . s Az ifjúsági szervezetek integrációja ezekben a napokban dinamikusan halad előre. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ifjúsági egység megvalósítására Szlovákiában a feltételek jól érlelődnek. Erre a megállapításra jutott a Csehszlovákiai Gyermek és Ifjúsági Szervezetek Szövetségi Tanácsának és a Szlovákiai Gyermek és Ifjúsági Szövetségek Központi Tanácsának közös, Bratíslavában megtartott ülése is. A tanácskozás résztvevőit Juraj Vraholík, a Szövetségi Tanács elnöke tájékoztatta a CSKP KB legutóbbi elnökségi határozatáról, amely világos utat mutat a gyermek és ifjúsági mozgalom egyeségesí- tésével kapcsolatban. Varholík elvtárs beszámolóját követő vitában az ülés résztvevői megelégedéssel állapíthatták meg, hogy Szlovákiában az ifjúsági szervezetek integrációja a CSKP KB elnökségének határozata értelmében valósult meg. Az egységes ifjúsági szervezetet eddig Szlovákiában 21 járásban hozták létre, és egy egész sor továbbiban előkészítőbizottság működik. Ennél a ténynél még fontosabb jelenség az, hogy az ifjúsági szövetségek alapszervezeteinek eddig 56 százaléka az egységes ifjúsági szövetség mellett döntött. Az alapszervezetek gyűlései még folynak. Az eddig önálló jogokkal bíró munkásifjúsági, falusi (STRETA) középiskolás, pionír és főiskolás szövetségek is azon a nézeten vannak, hogy nálunk érettek a feltételek az egységes ifjúsági szövetség létrehozására. Ez a szövetség igyekezni fog, hogy megnyerje az ifjú nemzedék nagy részét, amely egyetért a szövetség programjával és célkitűzéseivel. A szövetség célkitűzéseiben a marxízmus-leninízmus, a proletár nemzetköziség és a CSKP vezető szerepének elismerése elvéből indul ki. Ezért tartja elsőrendű fontosságúnak az egységesítés eszmei-politikai elveit és a szervezetek működésének tartalmi kérdéseit. Mint az ismeretes, S a párt vezető szervei határozataiból, az egységes if- júsági szövetség tiszteletben tartja majd a fiatalok ^ korából és foglalkozásából eredő különbségeket. Ez- Wk zel kapcsolatban további viták tárgyát képezi majd ^ a gyermekek és a főiskolások szövetségen belüli re- ■ latív önállósága. Pozitívan értékelhető Szlovákiában az a tény is, ^ hogy az ifjúsági egység megvalósítása aktív építő ' jellegű légkörben folyik, amely elsősorban is országunk felszabadulása 25. évfordulója alkalmából rendezett műszakokban nyilvánul meg. Meg kell itt említeni Szlovákia ifjúságának egyik legutóbbi építőjellegű akcióját, amely nagy visszhangra talált. Ez a besztercebányai járásban lévő Nemecká község kilencéves iskolájának felépítése lesz. Mint tudjuk a háború alatt ebben a községben a fasiszták borzalmas vérengzést és pusztítást végeztek. A község újraépült, de korszerű iskolája nem volt. így valóban dícséretreméltó cselekedet, hogy a fiatalok erejüket a jubileumi évben ennek a községnek a megsegítésére mozgósítják. Az egység irányába haladó ifjúsági mozgalom nagy gondot fordít a szocialista országok ifjúsági szövetségeivel való viszonyunk elmélyítésére. A konkrét megegyezések eredményeképp a Szovjetunióba, Bulgáriába, Magyarországra, az NDK-ba és Lengyelországba ebben az évben több mint 2200 szövetségi funkcionárius utazik majd tapasztalat- szerzés céljából. Ezeket a tapasztalatokat a hazai szervezési és eszmei nevelőmunkában hasznosítják majd. —S— J. VÁI^A FELVÉTELE MOSOLYGÓ TÁLAK ÖSSZHANG V. VRBÍK FELVÉTELE A CSKP KB NAGY JELENTŐSÉGŰ Korai lapzártánk íolytán e heti számunkban még nem foglalkozhatunk fontosságának megfelelően a CSKP KB igen nagy jelentőségű januári plénumával. Ezen a héten olvasóink számára néhány gondolatot szeretnénk kiragadni Václav Hula elvtárs beszámolójából, amely gazdaságpolitikánk időszerű feladataival foglalkozik. A beszámoló nemcsak mélyen elemzi az eddigi helyzetet, de rámutat a jelenlegi súlyos helyzetből való kiútra is. „Igen, népgazdaságunk nehézségekkel küszködik. A helyzet súlyos, de nem válságos. Márcsak azért sem, mert a nehézségeket a termelőerők fejlettségének nem alacsony, hanem magas fokán és ugyanakkor a lakosság fogyasztásának és életszínvonalának magas fokán kell lekiizdenUnk. Csehszlovákia azáltal, hogy a szocialista országok közösségébe tartozik, gazdasági fejlődésének hosszú időre szilárd alapot teremtett egyrészt a nyersanyagszállítások és az ipari termékek — főként gépipari termékek — értékesítése tekintetében, másrészt azáltal, hogy élvezi a munkamegosztás előnyeit a feldolgozó iparban, valamint a tudomány és a kutatás terén. A párt vezetésével megoldottuk a szocializmus építésének egyik legnehezebb feladatát — az egyéni, kisüzemi mezőgazdasági termelés szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termeléssé való alakítását. S ez a tartós fejlődés reális alapja. A gazdasági fejlődés lehetővé tette a lakosság viszonylag magas életszínvonalát, a háború előttivel szemben a nemzeti jövedelem 1968-ig mintegy 3 és félszeresére emelkedett. E pozitív eredmények hangsúlyozása egyáltalán nem jelenti azt, mintha nem vennénk komolyan a fogyatékosságokat. Gazdasági fejlődésünk még sokkal kedvezőbb lehetne, ha az elmúlt években megfelelően kihasználtuk volna kibontakozó szocialista gazdaságunk előnyeit, idejében és helyesen megoldottuk volna a fejlődés folyamatában törvényszerűen felmerülő és felgyülemlő új, igényes problémákat. A DÖNTŐ PROBLÉMÁK K€LETKEZÉSÉNEK OKAI .Emikor 1960-ban megkezdődtek a nehézségek, az ügy kárára feledésbe merültek a Központi Bizottság által 1938-ban jóváhagyott elképzelések. Teljes mértékben felújult a népgazdaság régen bírált szervezési és irányítási rendszere. Mint ismeretes, a kevésbé reális koncepciókon és feladatokon alapuló harmadik ötéves terv széthullott. 1965 januárjában a népgazdaság előző extenzív, ke- ''éssé hatékony fejlődésének elemzése alapján a párt Központi Bizottsága kimondta a gazdasági reform objektív szükségletét és meghatározta annak elveit. Az irányítási rendszer elveinek fontos célja vglt a vállalati és egyéni anyagi érdekeltség és kezdeménye- (Folytatás a 4. oldalon)
