Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-12-12 / 50. szám

1968 Kedves olvasónk! kedves tagtársunk! A VERSKEDVELŐ SZLOVÁKIÁI MAGYAR OLVASOK EZREI MÄR TAGJAI KÖRÜNKNEK, ÉS ÚJ JELENTKE­ZŐT MINDIG ÖRÖMMEL FOGADUNK. HA MÉG NEM TAGJA KÖRÜNKNEK, KÉRJÜK, JELENTKEZZÉK NÁ­LUNK! CÍMÜNK; VERSBARATOK KÖRE BRATISLAVA, MARTANOVIČOVA 10. FONTOS TUDNIVALÓK: 1. Tagdíj nincs, 2. Körünk tagjává válik, ha az évente (tavasszal, nyáron, ősszel, és télen) megjelenő négy verseskötet közül, választása szerint, legalább kettőt megrendel (utánvéttel, postadfjmentesen). 3. Ha mind a négy kötetet megrendeli, ötödik verseskiadványunkat jutalomkönyvként ingyen kapja meg. 4. A jutalomkönyv külön is megrendelhető utánvéttel. 5. Üj vagy régi ta­gunkat kérjük, kereszttel (x) jelölje meg, melyik két kötetet rendeli meg az 1968. esztendőre. A megrende­lőlapot 30 filléres bélyeggel ellátva küldje be hozzánk. ENNYI AZ EGÉSZ TEENDŐJE! Jelentkezésével az általános irodalmi műveltség ügyét és a szlovákiai magyar irodalom fejlődését segíti elő. Kérjük tehát, olvassa el könyvismertetéseinket, válasz- szón. azután töltse ki és adja postára a megrendelő- lapot. Köszönjük szíves figyelmét és érdeklődését! Versbarátok Köre Az 1968. évben megjelenő négy verseskötet: GYURCSÖ ISTVÁN: PERCMUTATOK Gyurcső István, akinek eddig három verseskötete je­lent meg (Anyám mosolyog, Termő időben, Nyugtalan ének), fejlődése újabb szakaszába ért. A Percmutatók­ban a gondolati líra került túlsúlyba. A kötet tartalmát — miként a számlapot az óramutató megtette út — a költő lelkében szublimálődott logikai rend foglalja zárt keretbe. Ennek a tartalmi fejlődésnek természetes velejárója a formai tökéletesedés. ANDRÉ FRÉNAUD: VÁLOGATOTT VERSEK Frénaud a modern francia lira egyik legkiválóbb alakja. Költészete nem könnyű; meg kell küzdeni érte, olykor első pillantásra szeszélyesen egymásra zuhanó képekből bomlik ki a mondanivaló, olykor epigramma- tikus tömörséggel szólal meg. Költészetének tartalma szlvszorítóan keserű, de ezt a komor mindanivalót át­hatja a fel-fel-ragyogó reménység. WEÖRES SÄNDOR; ÚJ VERSEK Weöres új kötete az 1962-ben megjelent Tüzkút cí­mű verseskönyve óta írt verseit tartalmazza. A hosszú ideig olyan méltatlanul mellőzött költő ezekben az években kezdi elfoglalni méltó helyét az élő magyar líra legjobbjai között. A kötet, mint Weöres minden eddigi műve, rendkívül sokoldalú: pársoros, játékos könnyed gyerekversektől hosszú, bonyolult szerkezetű filozófiai költeményekig a legkülönbözőbb műfajú, han­gulatú alkotásokkal találkozunk ebben a rendkívül gaz­dag izgalmas kötetben. ZS_ NAGY LAJOS: TÉRISZONY Első kötete, az Ének a tisztaságról után a költő itt, ebben a kötetben már megszabadult a vers fortélyait tanuló, próbálgató romantikus énjétől. Ezek a versek az anyag, a helyzet, az élmény jegyében fogantak, atmoszférájuk egész modern, az atomvilágban elide­genedő ember sajátosan fogalmazódik bennük újjá. Zs. Nagy Lajos kötete a csehszlovákiai magyar líra egyik csúcsteljesítményének ígérkezik. A JUTALOMKÖNYV A LIRA MA Ez a kötet a második világháború utáni költészet esztétikai eredményeinek panorámáját kívánja nyújta­ni. Esztéták és költők vallanak a költészet társadalmi szerepéről, megjelenési formáiról, tartalmi és formai kérdéseiről. Foglalkozik az egzisztencialista, a konkrét, az elkötelezett költészetek esztétikájával, s bő áttekin­tést nyújt a szociális világlíra helyzetéről is. Az 1968-as évfolyamból megrendelem a következő. aláhúzott műveket: Gyurcső István: Percmutatók — — Kčs 7.50 André Frénaud: Válogatott versek — — Weöres Sándor: Új versek — — — — — Zs. Nagy Lajos: Tériszony — — — — 7.— Korábbi azonnal kapható művek; Bébi Tibor: A forrás éneke — — _ 8.­Illyés Gyula: Dőlt vitorla — — — — — 14.50 Janko Kráľ: Toborzó — — — — — — 12 — Mai német líra — — — — — — — 21.50 Szép versek 1965 — — — — — — 19.50 Dylan Thomas: Összegyűjtött versek — — — 17.50 Tóth Elemér: Ketten — — — — — — 7.­A jutalomkönyv: A líra ma Azok. akik a fenti kötetből négyet megrendelnek, a jutalomkönyvet ingyen kapják meg. A jutalomkönyv egyébként külön is megrendelhető. Voith Ági - Bodrogi Gyula A színpadon, de a színpadon kívül is együtt látni éket. mindig. Voith Ági: ,,Egy napbél huszonnégy órát töltünk együtt.“ Voith Ági remekül énekel. Bodrogi Gyula is. Voith Agl ügyesen táncol. Bod­rogi Gyula is. Voith Ági villámgyorsan válaszol kérdéseimre. Bodro­gi Gyula is. Színésznő szeretett volna lenni? Es most halljuk Bodrogi Gyula Amikor érettségiztem, háromfe- véleményét Voith Ágiról lé is próbálkoztam. Jelentkeztem a Feltétlenül komoly tehetségnek Színművészeti Főiskolára, de oda tartom. A tehetség fogalma bonyo- nagyon nehéz bejutni, ezért kér- lult. szinte megmagyarázhatatlan, vényemet az Iparművészetire is be- Egyszerűen: a tehetség légkört tud nyújtottam, s ha ez sem sikerült teremteni a színpadon, Voith Agl volna, akkor nyelvek tanulásával megjelenik, és annyi vitalitást, any- próbálok szerencsét. Csakhogy fel- nyi erőt visz magával a színpadra, vettek a Színművészetire, így meg- hogy egyszerre hangulata van min- oldódott minden probléma. Édes- denklnek. Senki sem hinné, sza- anyám színésznő, de soha egyet- bad óráiban mennyire töprengő, len szóval sem mondta, lépjek mennyire önvizsgáló típus. Igyek- nyomdokaiba. Viszont három éves szik a legjobb megoldást megke- koromtól fogva jártam színházba, resni minden alakításban, állan- megismertem ezt a környezetet. dóan töpreng. Milyen embernek tartja Bodrogi Gyulát? Gyula nagyszerű ember. Egy al­Valéban szeretné rendezni? Igen, én már eredetileg Is a kálómmal együtt szerepeltünk, és rendezöi szakra akartam jelentkez­én néhány mondat után. a kéz- ,ni' de abban az esztendőben, ami­det kezdetén berekedtem, alig jött kor én a Színművészetire jelent­ki hang a torkomon. Legfeljebb keztem' nem "y”4 me9 a ta8°­az első öt sorban hallottak. Gyu­zat. Mai napig is tervem a ren­ta azonnal feltalálta magát. Úgy dezés' Vannak elképzeléseim, me- alakította a szerepemet, mintha 6 lyeket e9yszer me8 ,zeretnék va- kérdezné azt, amit nekem kelle- lósItani' A rendezňi munka tulai* ne mondanom, s azt jó hangosan d™képpen komponálás. A legjobb ismételte, miközben én bólogattam. drama' is csak PaPlrra ve4e4t szb* Tudom, vannak álmai Is. Rendező ve8- akkor telik ma8 feszültség- szeretne lenni, ez komoly terve. «el. ha a színpadra visszük. Én Ha szomorúan megy ki a szín- egyszerű eszközökkel csinálnám padra, mert bántja valami, tud ezt a munkát- nem szeretnék mo­annyira összpontosítani, hogy a néző semmit sem vesz észre? Igen. Amint a színpadra lépek, játszom. Itt nincs magánélet. Kon- centráló-képességem ösztönös, ve­lem született. Tervei? dernkedni, de mégis modern sze­retnék lenni.-0­Az imént még Itt nyilatkozó Bod­rogi Gyula ismét a színpadon van. Énekel, táncol. Voith Ágival e- gyütt. A közönség mindkettőt meg­Egy esztendeje végeztem. Sokfé- kedvelte, s a nézőkkel együtt ml lét játszottam, de egyszer igazi, is kívánjuk, váljanak valóra ter- komoly szerepet szeretnék kapni. veik. Bau« György ÄDÄM HOL VAGY? Beat g REFRÉN A - dám, hol «gy? W-jon to-vi me-het-tél? D __________ D Q Dffis Em7 Itt len-néL, ha sre-ret-nél. (Itt len-né!, ha azé - re» - né!.)... D O Á> D n i7---- 'I*- » J ** ■* ---­AI- lan-dó-an csa-va-rogsz. (Al - lan - dó - an csa - va - ingsz.)... J Hu Dr i T"" O G A7 Hi - ány - zol is» az __J£ü a rossz* .. Öli7 , j. J-lef-T á 1 (Hi-ány-»1 is, az a mész.).. , P,. Q PŕhPn'fp Q D . , A dám, VERS hol vagy? G-j j J IjTjjj-■*■■■! Á - dim,hol vagy, mene csavarogsz?! i mm, ______Em________________ Hogy-éa meg-jössz, nagysze-rü a ki-fo-gá-sod és én aaj - nos \í-get-ér-nek majd a me-se-dö-u-tá-nok, hogy-ha nem, hit-Sa ______E?_______Q egjsket-tö-re mtgbocsijtok. Med-dig tart még bennem ez a tü-rc-lem, egysze-rö-en o-débb-ál-lok. U- nőni ezt a bib-ll-a-i áze-re-pet, mi-tor rrondom vég-re azt,hogy nemi bosszan-toď-va mnn-dnm ne- ve - $Coda O ________£__________ , D «oswi Tt tu-dod so tót, mŕft «ft « ok tód I KODÁLY és Gaiánta Az élet fonalát fonó párkák mindenki életében elkövetnek egy végzetes műhibát, s ha egy­szer elszakadt a fonal a sza­kadást nincs mód kijavítani... Ilyen műhiba volt Kodály Zol­tán életében március hatodika hajnala s az akkor fellépő szív­roham, amely meggátolta abban, hogy megélje december 16-át, 85. születésnapját. Befelyezödött hát a kodályi életmű, mely nemcsak a ma­gyar zenei életet és nevelést reformálta meg, de szelleme túljárt a határokon s ragyog­va hirdeti az ösl magyar nép­zenei hagyományok európai színvonalra való emelését. Ebben a kodályi életműben jelentős helyet foglal el a Csal­lóköz és főleg annak szivében, a ma már nagyvárossá lett Ga- lánta. Kodály ugyan Kecskemé­ten született, de apjának aki vasúti tisztviselő volt, gyakran váltakozott állomáshelye s így a kis Zoltánt már alig három­évesen Galántán találjuk, ahol első zenei benyomásait kapja, melyek végig vonulnak egész életén. ..Itt töltöttem gyermek­korom hét legszebb esztendejét — emlékezik vissza később — és előbb énekeltem mint be­széltem, s többet énekeltem mint beszéltem. Korán megis­merkedtem a hangszerekkel és a klasszikus remekművekkel“. De nemcsak a klasszikusokkal ismerkedett itt meg, hanem a népzenével is és pedig az ak­kori galántai prímás, Mihók jó­voltából, aki híven ápolva a ha­gyományt a legtisztább eredeti magyar verbunkosokat és nép­zenét játszotta. Életútja ezután Nagyszomba­ton át Pestre vezet, de a dok­tori értekezésre készülő Ko­dály gyermekkora színterére, Galántára és a környező fal­vakba tér vissza, hogy munká­jához anyagot gyűjtsön. Ez az út nyitja meg népdalgyűjtö or­szágjárásainak hosszú sorát és ennek eredménye a mintegy 150 dallam, melyek alapján megír­ja „A magyar népdal strófa­szerkezete“ című tanulmányát. A dallamok azonban a dok­tori címmel nem merülnek fe­ledésbe, hanem ezekben gyö­kerezik a több évtized múlva kiadásra kerülő kétszólamú é- nekgyakorlatokat tartalmazó ..Bicinia Hungarica* is melynek előszavában ezt írja: A „dalos, táncos“ galántaiak- ra való emlékezésében az 1933- as esztendő újabb kedvező al­kalmat nyújt a Mesternek. A Budapesti Filharmónia Társaság fennállásának 80. évfordulóját üli. Ez az ünnepi esemény ih­leti új müvét, melynek a „Ga­lántai táncok“ címet adja. A dallamok melyek Mihók prímás ‘ajkóinak cincogásából elevenen élnek emlékezetében, és me­lyek ősibb forrására egy 1800 körüli bécsi kiadásban bukkan, új életre kelnek Kodály művé­ben. És a galántaiak ugyancsak büszkék lehetnek Kodályra, aki világhíressé tette városukat, mert a New York-i Carnegie Hall-tól kezdve Tokió koncert­palotájáig alig akad hangver­seny pódium, ahol a ..Galántai táncok“ méltósággal teljes főté­mája fel ne csendült volna. Varga József hbhmmbmhi— GÓR IN: BIZALOM Taxival vitettem magam a hl, vatal elő és mondom a so­főrnek: — Kérem, ne állítsa le ta­xaméterét, Egy percre beugróm Ide a hivatalba, aztán megyünk tovább. A sofőr elégedetlenül ráncol­ta a homlokát: — Talán mégiscsak jobb len­ne, ha előbb megfizetné a vi­teldiját — jegyezte meg. — Miért? Hiszen megyünk még tovább is — mondtam. —« Mi az, talán nem bízik ben­nem? Azt hiszi megszököm? — Én nem hiszek semmit. Az utas ahány, annyiféle. Az egyik megszökik, i másik meg nem... — Szóval mégiscsak azt hi­szi, hogy megszököm?! Hát jó! Itt hagyom a sapkámat zálog­ba. A sofőr megsértődött: — Mi a fenének lesz nekem a maga sapkája? Nincs szüksé­gem a sapkájára. Én bízom magában... Hagyja itt az ak­tatáskáját. — Ügy! — háborodtam fel — tessék, itt van a táskám. De ha megengedi, akkor felírom az autó számát. — Micsoda? — kiáltott fel a sofőr — maga nem bízik ben­nem?, Azt hiszi megszököm? — Én nem hiszek semmit — mondtam — a sofőr Is, a- hány — annyiféle. Az egyik a sapkát szereti, a másik meg az aktatáskát. — Ügy! — mondta a so­főr — rendben van. írja fel a számomat. MT 40-20. De előbb szeretném látni, hogy mi van a táskájában. — Hát még mi az ördögöt, nem? — Csak azért, nehogy a vé­gén még reklamáljon valamit. — Tessék, nézze meg — mondtam mérgesen — iratok, könyvek és egy vlllanyborot- va. — A borotva működik, vagy el van romolva? — Már miért lenne elromol­va? Eddig működött. — Hogy-hogy eddig? Én u- gyan nem fogom próbálgatni. — Ki tudja. — jegyeztem meg ironikusan — éppen bo- rotválatlan. Az arca dagadt. A szeme zavaros. A bal arcán sze­mölcs van... — A különös ismertetőjegyeimet tanulmányozza? — dühöngött • sofőr. — Rendben van. Ne fél­jen én is jól megjegyzem ma­gamnak az ön képét. Az orra olyan, mint a krumpli. A sze­me két apró gomb. A füle meg úgy eláll... — Hátha Így állunk — forrt fel bennem az epe — nézzük akkor az iratokat. Tessék, Itt a személyazonossági Igazolvá­nyom. A belépési engedélyem és a házasságlevelem másola­ta. Tessék, minden Iratomat magának adom, de csak azért, hogy lássa, becsületes emberrel van dolga. Maga is adja Ide az Igazolványait. — Tessék — mondta a so­főr — itt a jogosítványom, a szakszervezeti könyvem... — Ide hallgasson — szólal­tam meg magamnak Is várat­lanul — nem szégyenli ma­gát? — És maga nem szégyenli? — De igen, maga helyett is szégyenlem magam — mond­tam. — Én Is, — sütötte le a so­főr a szemét. Tessék, fogja az iratait... — Ön is, tessék... — Tessék itt van a táskája is... — Köszönöm — mondtam — és felejtsük el az MT 40-20-as autőszámot Is. — Mindjárt Itt vagyok — mondtam a sofőrnek. — Tessék, csak tessék — mondta a sofőr -* de nagyon fogok unatkozni Itt ön nélkül. Finoman egymásra mosolyog­tunk és kiléptem a kocsiból. A portán vettem csak észre, hogy hiányzik a belépési enge­délyem. — A disznó — futott át a- gyamon — a belépési engedé­lyemet megtartotta... de se­baj! Űgyse szökik meg! Mert én is biztosítottam magamat. Minden eshetőségre felkészülve kilyukasztottam a hátsó gu­miját. Fordította: — tó •m

Next

/
Oldalképek
Tartalom