Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-05-16 / 20. szám
„Ezek a mai fiatalok“ — halljuk nemegyszer, s mondjuk magunk is. És ez a megjegyzés gyakran kézlegyintéssel párosul. Könnyen pálcát törnük felettük... Talán ez a legkönnyebb. Pedig kettőn áll a vásár, különösen ebben az esetben. A jó bizonyítványt, a segédlevelet és a mérnöki diplomát ma sem adják ingyen. Négy iskolai bizonyítvány fekszik előttem. Nem okoz különösebb gondot az áttekintésük. Csupán egy kettest találok bennük. Az első bizonyítványt 1961-ben állították ki a duna- szerdahelyi általános iskolában. Bíró Mária kitüntetéssel végezte a kilencedik osztályt is — Középiskolába szerettem volna menni. Nem sikerült... A felvételim szlovákból gyengének bizonyult. így indokolta meg az iskola vezetősége... — Nem válogathattam az iskolákban. A vedrődi baromfitea szorgalom jutalma — Két évet vesztettem, az akkori osztálytársaim már harmadéves főiskolai hallgatók, de úgy érzem, a tavalyi siker ö- röme mindent pótol. Most már igazán rajtam múlik minden. Gürcölni kell, néha talán nagyon Is, de ebben látom az é- let igazi értelmét. Egy előbb elhangzott megjegyzésemet sem hagyja válasz nélkül: nyésztő tanonciskolába kerültem. Két év múlva kitüntetéssel végezte a tanonciskolát. Az i- mént említett egyetlen kettes- osztályzat innen származik. Szlovák nyelvből kapta. — Nem bosszantott a kettes osztályzat, különben jobbat senki sem kapott szlovák nyelvből osztálytársaim közül abban az évben — jegyzi meg beszélgetésünk során. — Sőt a Vedrődön eltöltött két évet sem tartom elveszettnek. Még 1963 őszén dunaszer- dahelyi konzervgyárba kerültem és ugyanakkor beiratkoztam a középiskolá esti tagozatára is. 1965-ben végeztem. Vegytan volt a választott tantárgyam — mondja mosolyogva. Igen, a két bizonyítvány mindent megmagyaráz. Vegytanból is egyesre sikerült az érettségi, és természetesen szlovákból is. A jól sikerült érettségi feledtette a csalódást, amely 1961- ben érte. Csupán egyszer jutott eszébe még ez a kudarc. A múlt év tavaszán, amikor sikerült a felvételije a főiskolán. Kémiát tanul. — A látszat gyakran csal. A vidámság, a nevetés, és a gondtalan élet látszata sok mindent eltakar. Minden fiatalnak tervei, céljai vannak. Ha magukra hagyjuk őket, tanácstalanokká válnak. Ismerek fiatalokat, akik a katonai szolgálat letelte után látták hozzá az elmulasztottak pótlásához. Nem- egynek közülük az általános iskola kilencedik osztályával kellett kezdenie. Közép- és szak- középiskolára csakis az általános iskola elvégzése után juthat valaki. Ismerek olyanokat is, akik már éréttségiztek, de akadnak olyanok is, akik a jó kezdet után már a középiskolából kimaradtak. Bizonyára ő- ket is csak leintették. Cgy érzem, túl sok az általánosítás. Pedig a megjegyzés, ezek a mai fiatalok — kaphatna más értelmet is. Bíró Mária ma laboratóriumi munkát végez. Munkájának fontossága kétségtelen. Ám mindamellett hetente egyszer egész napos konzultációja van a főiskolán. Nem könnyű ez. Ő is, — mint annyi hozzá hasonló, — „mai fiatal". A tapasztalat-csere részvevői. új ifjúság 3 GONDOLATOK, E napokban a CSISZ kerületi konferenciáival befejeződtek az előkészületek, s így a CSISZ kongresszusok küszöbén állunk. Az elmúlt hónapok vitái nem voltak hiábavalók. Vita közben sok nézet, javaslat született. A legtöbb javaslat azt a célt szolgálta, hogyan gazdagítsa és tegye tartalmasabbá a fiatalok szervezetét. Itt-ott előfordultak szektáns nézetek is. Egyesek azt javasolták, hogy nem kell a sok CSISZ-tag, mások, hogy ne legyenek CSISZ szervezetek az üzemekben, mert akkor többet fognak a fiatalok dolgozni a klubban. Ha tévesek is ezek a nézetek, mindezt úgy kell értékelni, hogy valameny- nyien keresték a jó utat, a helyes módszert a szervezet munkájának megjavítására. A vita gazdag anyagot nyújt a CSISZ kongresszusának. A kongresszust megelőzően le lehet szögezni, hogy az Ifjúsági Szövetségben elsőrendű fontosságú a differenciális tevékenység. Meg kell érteni, hogy a 15-18 éveseknek mások a problémái, más az érdekkörük. mint a 19-25 éves fiataloknak. A korkülönbség mellett több gondot kell fordítani arra. hogy az ifjúsági szövetség tevékenységében a szociális összetételt is figyelembe vegyük. Hisz a gyakorlat bizonyítja, hogy a munkás- és a diák fiataloknak, a falu és a város fiataljainak eltérőek a problémái. A 15-18 évesek csoportjában' első helyen álljon a szórakoztató formákban folytatott nevelő munka. Itt töbt lehetőséget kell nyújtani arra hogy lehetőségeiknek és kedv- retécpiknpV menfelelően lak* A kongresszus előtti vita rámutatott arra is, hogy a fiatalok körében közkedveltségnek örvend a klub típusú tevékenység, amely lehetővé teszi kisebb, baráti kollektívák létrehozását, megkönnyíti az egyéni vagy a csoportos kedvteléseknek való hódolást. A vita natkozik sok falusi szervezetre. Gyakran felmerül a kérdés, hogy a szövetkezetek melletti ifjúsági szervezeteknek meny-* nyire volt, és van ma is lét«« jogosultsága. „Egy fecske nem csinál nyarat". így van ez a szövetkezetek melletti ifjúsági szervezetekkel. Sajnos, nemegy Gscrcgyerefeefe KÍSÉRLET — AMELY BEVÁLT — Kérem szépen, — Proszím parii.* Köszönöm, Cyekujem... Zsong a terem, s a belépő kedélyesen így szól egy barna fiúnak: — Egészen jól beszélsz magyarul... — Hogy hogy? /— csodálkozik. Hiszen én magyar vagyok... — Es te? — kérdi a mellette álló barna lánytól. — En pedig csehszlovák.„ A teremben kitör a kacagás. Ez az epizód csak a bevezetője volt annak a baráti találkozónak, amelyet a „cseregyerekek" számára rendeztek. Kéí évvel ezelőtt a SZÖVOSZ egyezményt Irt alá a csehszlovákiai fogyasztási szövetkezetek, a JEDNOTA vezetőségével, amely szerint évente tíz-tizenöt fiatal felszolgáló, szakács és cukrász számára teszik lehetővé a cserét. Kétszáz évvel ezelőtt a mesterlegények szerszámaikkal, tarisznyájukkal indultak útnak, hogy külországban bővítsék szakismereteiket. A mi korunkban gyaloglás helyett a Hungária expressz repítette őket, és a magyar Balaton menti, a Velen- ce-tói vagy a Dunakanyar reprezentatív éttermei várták őket, a céhmester helyett. Akik pedig a Jednota meghívását élvezték, a Cseh-Svájc, a Magas Tátra éttermeiben „gyakorlatoztak.“ így nem csoda, ha csehszlovák vendégeinket kifogástalan magyar ételekkel, — de cseh nyelven „szolgálták ki“, és az sem, hogy a Csehországba vetődő hazánkfia Szegeden, vagy Budapesten nevelkedett felszolgálóktól kapta a knédlit. Sednik István, a „cseregyerekek“ egyike. — Mióta megérkeztem, folyton csak mesélek — mondja nevetve. Jobban tudok most csehül, mint magyarul. Bevallom, kezdetben ez nagyon nehéz volt. Két hónapig honvágy gyötört. Aztán Ismerősöket, és a munkahelyemen barátokat szereztem. Prágától 50 kilométerre Podebradv fürdőhelyen dolgoztam, a Bílá Ruža — étteremben. A fehérmegyei körzeti FSZM-től jöttem el. ezért a Velencei tó mellett a Cápa, vagy a Lidó étteremben dolgozom majd. S örülök, mert a tapasztalatok, a nyelvtudás mellett keresetemből még egv Jawa motorra is jutott. Fialková Bohuslava meglepően jól beszél magyarul. Kissé lassan tagolja a szavakat, de kitűnően válaszol: — A Gárdonv-i Cápa étteremben dolgoztam. A mamám nem akart elengedni, hogy nagyon messze van. Én azonban nagyon boldog vagyok, hogy egy évet Itt tölthettem. Karácsonykor, amikor hazalátogattam, halászlét főztem ünnepi ebédre, mert nálunk ilyesmi nincs. Megraktam jó cseresznyepaprikával! Mondták is: hu, de csípős! Minden felszolgálót megtanítottak a cseh ételek — a knédli — készítésére. A fiatal csehszlovák szakemberek pedig megtanulták a pörkölt, a töltöttkáposzta, halászlé, túróscsusza, túrósrétes, fogas készítését. A kísérlet, amely a szomszédnépek szakács- és vendéglátó kultúrájának elsajátítását tűzte célul, — íme bevált. Most tizenkét magyar és tizennégy csehszlovák fiatal ismerkedett a „szomszédban“. Most tizenöten érkeztek Csehszlovákiából, és utaznak Budapestről,.. S ez már a harmadik csoport! Kovács Margit (Foto: Csúzi Zsuzsa) PROBLÉMÁK helyükön vagy az internátusbán válasszák meg szervezetük formáját klubok, osztagok, helyi csoportok, különböző érdekkörök létesítésével. A munka fő tartalmát itt a különféle érdekkörök tevékenysége szabja meg. Táncestélyeket, különböző társasutazásokat, kirándulásokat, táborozásokat rendezhetünk részükre. Különösen a magyar fiatalok közötti tevékenységben helyes lenne szélesebb alapokat biztosítani a fiatalok legkedveltebb érdeklődésére. a turisztikára. Az ország különböző részein a fiatalok, különösen szombaton és vasárnap ennek szentelik szabad idejük nagy részét. A turisztika sok ismeretet, akaraterőt és fegyelmezettséget kíván a fiataloktól. Erre nevelni keli őket, és ez megfelelő nevelőket, oktatókat kiván. folyamán azonban rámutattak arra is. hogy az ifjúság szempontjából rendkívül fontos, hogy megfelelő vagy legalábbis elfogadható feltételek legyenek a klubtevékenység számára, kulturális igényeik és társas szórakozások kibontakoztatására. Ebben fontos szerepet játszanak a már meglévő kulturális létesítmények és intézmények. Vannak ilyen létesítményeink, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az elosztásuk nem megfelelő. A meglévő kulturális létesítményeket sem használják ki megfelelően és nevelő tevékenységük sokhelyütt nem elég színvonalas. A CSISZ kongresszuson szóba kell hozni ezeket a problémákat. A további munka kibontakoztatása megköveteli, hogy a kul- túrotthonok s az ilyen létesítmények vezetőségei figyelembe vegyék a fiatalok sokrétű és sajátos érdeklődési köreit. Munkájukat úgy kell módosítani. hogy az érdeklődők mint nyilvános szórakozóhelyekre járhassanak oda, kielégíthessék konkrét kulturális és társadalmi igényeiket, ha kedvük tartja, ott elüldögélhessenek, újságokat, folyóiratokat olvashassanak s elbeszélgessenek barátaikkal. A kongresszus előtti előkészületek során beszélni kell a falusi CSISZ szervezetek problémáiról is. Az utóbbi időben, sajnos, ezen a téren hézagok merülnek fel. Ha a CSISZ egyoldalú, amint az egyesek nagyon gyakran hangsúlyozzák, akkor ez teljes mértékben voesetben formális szervezetekké váltak. A mi körülményeink között figyelembe kell venni, hogy a falunak sajátos társadalmi és termelési jellege van. Nálunk Szlovákiában a fiatalok legszélesebb tömege falun él, de nem ott dolgozik. Ide jár az iskolából, az üzemből, s itt éli le szabad Idejének túlnyomó részét. A falusi CSISZ és pionír-szervezetekben sokoldalú és érdekes tevékenységet lehet folytatni. A különböző szórakozási lehetőségek megteremtésé és szervezése mellett a fiatalok Itt aktívan tevékenykedhetnek a termelés különböző szakaszain. Ha a szükség úgy követeli. akkor brigád formájában segíthetnek a szövetkezetnek. de dolgozhatnak a faluszépítés körül is. Ha a CSISZ jól fogja itt végezni a munkáját, és kielégíti a fiatalok sokoldalú érdeklődését, ezzel nagyban elősegítheti a falu kulturális felemelkedését. A jó munkát erősen befolyásolja a tagok viszonya a szervezethez. Sajnos, a vita folyamán erről kevés szó esett. Egy szervezetnél, különösen ha ifjúsági szervezetről van szó, igen fontos, hogy a tagok azt életük és szórakozásuk nélkülözhetetlen részének tekintsék. E nélkül nehéz lesz a CSISZ kongresszus határozatait megvalósítani. Nagy segítség lesz azonban, ha a fiatalok mindezt magukévá teszik, és megnyerik e céloknak az iskola, az üzem, a város vagy a falu idősebb, tapasztaltabb dolgozóit.- Szí -
