Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-08-09 / 32. szám
tUL m Leveleznénk • Múzer Erzsébet, Kecskemét. Postafiök 15. Magyarul, oroszul, angolul levelezne filmről. irodalomról, 16 éves köz- gazdasági technikumi tanuló. 0Boczk.y Hona, Kazincbarcika, Dózsa György út 52. Magyarország. Magyarul levelezne különböző témákról, lfl éves. 0 Somogyi Magda, Budapest, .XVIII. Nagyszombat út 18. Levelezni szeretne magyarul, angolul és ismerkedne, 16 éves. 0 Mlatyec Béla, Štúrovo 2. Nový Dvor. okr Nové Zámky. Magyarul levelezne 17-18 éves fiatalokkal. 0Laczko Attila, Lenti 6785/3. Magyarország. Magyarul levelezne és ismerkedne. 20 éves. 0Kubík Rózsi, OV-ND Spišská Nová Ves. Magyarul levelezne 17-18 éves fiúval. 16 é- ves. 0 Zseniben Erzsébet, Jászapáti. Arany János út 12. Szolnok megye. Magyarország. Magyarul levelezne és színészképeket cserélne. 16 éves. Ezt mindén normális és becsületes ember nagyon is jói tudja... És mégis! Hány intelligens ember használ becsmérlő szavakat a másik népre a gyermekei előtt? ... Talán maga sem gondolja azt komolyan, de a fiatal mindent komolyan vesz! Sokszor átveszi, magáévá teszi szülei helytelen véleményét és ez már kora fiatalságában egész életére meghatározza viszonyulását a másik néphez! Beszéljünk most csak Közép-Eu- rópa kis és nagy nemzeteiről!... Talán mindegyik olyan fajtiszta, mint egy törzskönyvezett fajkutya? ... Évszázadok óta úgy összekeveredtünk, hogy tisztára csak a véletlenen múlik, kiből lett szlovák, cseh vagy magyar!... Ki meri azt állítani, hogy a családjában nincsen szláv, magyar vagy germán beütés? Akkor meg mit döngetjük fél téglával a mellünket? Soha sem általánosíthatjuk bizonyos nép ifjúságát, hogy az ilyen vagy olyan! Elítélhetünk egyéneket, kisebb csoportokat, de nem ítélhetjük ei az egész ifjúságát egy népnek! Az ifjúság olyan, amilyen! Olyan, amilyenné mi tettük őket! Az embert az élet, a környezet formálja emberré! Ha rossz az egyén, először a környezetében keressük a hibát! Szerencsére nem kell ennyire borúlátóknak lennünk! Az ifjúság megmaradt ifjúságnak, gyúrható anyagnak és csak tőlünk függ, milyen embereket formálunk belőlük. És én most nem a különbségeket keresem majd, hanem a hidakat, mert ezek fontosabbak! Európa fiatalsága megszenvedte a második világháborút és at háborút követő éveket! Tehát ösztönösen és tudatosan él bennük a vágy, hogy béke és jólét legyen! Ha közvéleménykutatást csinálnánk Közép- Európa országaiban a fiatalok között, a fiatalok első kívánsága egészen biztosan az lenne, hogy ne legyen háború! A fiatalok békét akarnak! A fiatalok jólétet akarnak! A fiatalok be akarják utazni az egész világot! A fiatalok boldogok akarnak lenni! S mindez csak akkar lehetséges, 0 Csák}- Erzsébet, Szatmár. Com: Medies ul — Aurit N'r. I 125. Románia. Magyarul vagy németül levelezne, képeslapokat cserélne, 17 éves gimnáziumi tanuló. 0Hajós Júlia. Jakabszakál- ias IV. 166. Magyarország. Magyarul levelezne és ismerkedne, 19 éves. N. LÁSZLÖ ENDRE. vagyunk ha nem lész háborúi... És háború csak akkor nem lesz, ha a fiatalokból elsősorban, másodsorban és harmadsorban embereket nevelünk. A fiataloknak tetszik az új divat! A fiataloknak tetszik a divatos zene és tánc! A fiataloknak tetszik a divatos lakás! A fiataloknak tetszik a szép autó is, hiszen a technika huszadik századában élnek, és annak is a második felében!... Nem ugyanezek a dolgok tetszenek a világ minden fiataljának? Elismerjük, hogy a felsorolt dolgok egyaránt tetszenek a washingtoni, moszkvai, berlini, prágai vagy pesti fiataloknak?.... Kedves barátaim, látják, mennyire egyformán gondolkodnak a fiatalok?... Mert így gondolkodnak! Vallásosak vagy felekezet nélküliek... Kommunisták vagy párton kívüliek... Nyugatiak vagy keletiek... Teljesen mindegy! De felnőtt emberek őrzik ostobaságból vagy még ostobább számításból a szakadékok peremét, nehogy azokat valaki betemethesse, nehogy azokon keresztül valaki hidat építhessen!.,. A mostani fiatalok boldogok akarnak lenni és élni akarnak azért, mert szeretik az életet! És a felnőttek a bűnösök, ha pár év múlva a halálba küldik őket! Ahogy mondom! Egyik nép nem lehet ellensége a másiknak, hiszen nem ismerik egymást! De könnyen ellenséget csinál belőlük pár politikus és üzletember éppen azért, mert ezek a népek nem ismerik kölcsönösen egymást! Tagoljuk csak ezt a problémát! Melyik szlovák fiatalember nem udvarolna szívesen egy amerikai kislánynak? Olyan kislánynak, aki igazán tetszik neki? S egy amerikai fiatalember sem találna kifogást egy nagyon helyes magyar kislány ellen. Az ifjúság fütyül a nemzeti különbségekre éppen azért, mert a fiatalok lényegében nem különböznek egymástól, akár keleten, akár nyugaton látták meg a napvilágot! Nem azon kell siránkozni, hogy nem lesz itt soha békesség, mert egy szlovák azt mondta, mert egy maGyermek született Hollywoodban !... Gyermek született Kairóban !... Gyermek született Sidney- ben !... Moszkvában — Berlinben — Párizsban! S ha egymás mellé tennénk őket, ugyan milyen különbség lenne közöttük? ... Amikor kimondják a „mama“ szót, ugyan milyen különbség van közöttük? Amikor hazahozzák az első bizonyítványt... Amikor leérettségiznek ... Amikor bevonulnak katonának ... Ugyan, milyen különbség van közöttük? ... Talán más a gondolatviláguk? ... Talán mások a kívánságaik? ... Talán mások az eszményeik? ... Emberek, végre adjatok nekünk teret! Adjatok helyet, ahol száguldani lehet! Ahol szilaj táltos-lelkűnket meghajszolhatjuk, hogy szakadjon róla a hab, hogy nyugtalan lábaink táncoljanak új táncot a dzsessz dobon! S ha a vérünk lángolni fog, mint felgyújtott olajkutak, látni fogjátok majd, hogy nem a háborúba, hanem örökifjú szívvel a békébe, a jövőbe, az emberi jóságba és szépségbe zúdulnak bele harsány kacajjal, borzas hajjal, piros arccal mi örök gyermekek!... S ha nem így történik, lesz háború, lesz gyász, lesz gyűlölet!... S akkor mi szégyenkezhetünk még a föld alatt is! Beszéltem. gyár azt mondta! Vegyük szépen sorba hibáinkat és azon iparkodjunk, hogy fiaink, leányaink jobbak legyenek nálunknál! Ha magukat íróknak tartó emberek ócsárolnak egy más nemzetet, nézzük meg őket nagyító alatt, elemezzük a locsogásukat és mondjuk ki bátran, hogy valaki még akkor is mondhat szamárságot, ha államdijat kapott! Mutassuk meg ezeket az embereket dicsfény nélkül a fiataloknak,, hogy ne káprázzon a szemük, ha ezekre a képzelt nagyságokra néznek!... Hogy ne fogadják el kritika nélkül ezeket a helytelen nézeteket! Szüleinket hibáikkal együtt is tisztelhetjük és szerethetjük!... Ugyanúgy nagy költőinket és szabadságharcosainkat is!... De ne dicsérjük a hibáikat, a tévedéseiket! Mert akJ kor a fiatalokat helytelenül neveljük... Akkor beléjük oltjuk a széthúzás, a háborúskodás mérgét és átkát! Akkor közönséges gyilkosok vaj gyünk! Szerte a világon a fiatalok élni a- karnak és boldogok akarnak lenni! Engedjük őket élni, hogy boldogok lehessenek! A tél hidege rákényszerít bennünk két arra, hogy melegen öltözzünk, hogy a lakásunkban beíűtsünk!... S ha a józan ész, az emberségünk nem kényszerít rá bennünket minden ember megbecsülésére, hát akkor majd rákényszerít bennünket az atomháború veszélye! A fiatalok szépek, nevető szeműek és szeretni akarnak. Szeressük mi is okét okosan! Nézzük csak, mit is a-' karnak a fiatalok tulajdonképpen: • Jánosi Attila, Sormás, Za- la-megye. Magyarország. Ismer- kedna és levelezne korban hozzáillő lányokkal. 22 éves. főiskolai hallgató. ismerkednénk A különbségek, az eltérések csak árnyalatiak, lényegtelenek!... S mégis, felnőtt emberek tíz- és százezre: abból élnek, hogy a lényegtelen különbségeket kihangsúlyozzák, felkutatják és ha semmi ilyesmit nem találnak, akkor is találjanak! Sajnos még ma is sokkal többen élnek abból, hogy az emberek közé szakadékokat ásnak, amilyenek a valláskülönbség, a vagyoni különbség, a különféle pártok ezrei, a faji megkülönböztetés. mint amennyien hídépítésből élnek!... A hídépítés szót természetesen jelképes értelmében használom! ... Hidat épít az, aki egymástól távol élő vagy más meggyőződésű embereket egymáshoz közelebb hoz. aki az említett szakadékok betemetésén fáradozik! És már el is érkeztünk mondanivalóm lényegéhez! Miért crősködnek oly sokan, hogy más a nyugati fiatalság gondolatvilága, mások az eszményei, mint a mi fiataljainké! Miért lenne más? Még kicsinyesebbek azok, akik azt állítják — természetesen csak családi körben vagy társaságban. — hogy más a szlovák és más a magyar fiatalság eszményképe, gondolatvilága! ... Nevetségesen kicsinyes és ostoba állítás ez!... Egyszerűen nevetséges lenne, ha — ha nem lennének talán nagyon is régi, mondhatnám vénségesen vén gyökerei mindkét részről.., Ilyen gyökér az elfajzott nemzeti öntudat! S enuek egyik táplálója: a helytelen és elavult történelem tanítás még az úgynevezett modern iskolákon is! Egymás kölcsönös megbecsülésére, szeretetére kell nevelni az ifjúságot, ha a viiágbéke nem csak üres jelszó! Ahol az emberek között a kapocs a megbecsülés, a szeretet, ott van lendület. Nem a zsarnokság tartja össze a közösséget tartósan, hanem a szeretet! És ha már végre nem az ellentétek, hanem az összetartozás alapján írnák meg a világtörténelmet és ebből tanulnának a gyermekek, könnyű lenne összehozni az embereket... Csak igazmondással lehet nevelni új nemzedéket! Akkor nem külső kényszer, hanem életforma lesz a becsület! ... • * » Villanyszerélősködik Tren- csénben. Minden ledolgozott' tíz nap után három napra hazamehet, mert élőre ledolgozza a munkaidőt. Nemrég még odahaza működött az EFSZ-b'én, de körülbelül egy éve eljött a faluból. Nem kalandvágy hajtotta őt. utazni sem szeret any- nyira, hogy emiatt dolgozna Trencsénben. A fennálló viszonyokkal volt elégedetlen a szövetkezetben. Hosz- szas megfontolás után határozta el magát, hogy ha nem is örökre, de egy időre máshová megy dolgozni. — Ketten voltunk villany- szerelők az EFSZ-ben. — beszélte el. — Nagyot) sokat kellett dolgozni, kettőnknek jól kijutott a munkából. Csak villanymotor van ott legalább háromszáz, azonkívül a fejő- és más mezőA fiatalok gazdasági gépek, a szárító, meg a világítás is feladatokat rótt ránk. A libák nekirepülnek a villanydrótoknak és javíthatják egy napig, mert sorban kiveri a biztosítékokat a rövidzárlat. Fontos munkák idején állandó készültségben voltunk. Ha a kombájnon elromlott a világító berendezés. akkor éjjel is felkeltettek és mennünk kellett javítani. Máskor meg a do- hányszárítóban volt hiba, azt kellett helyrehozni. így ment hosszú ideig. Legalább még égy villanyszerelőt kellett volna alkalmazni a szövetkezetben. hogy felelősségteljesen végezhettük volna tennivalónkat. Volt olyan motor, amely három- négy napig nem működött, mert ketten nem győztünk mindent javítani, karbantartani, ellenőrizni. Ha a szövetkezetnek így is jó volt. arról mi sem tehettünk. A legnagyobb baj a fizetéssel volt. Másfél munkaegységet írtak naponta a javunkra, ehhez jött még a természetbeli juttatás. Nem mondom, hogy éppen rossz volt a kereset a természetbeli juttatással együtt, de a pénz maga kevés volt. Kaptunk ugyan pár zsák búzát, két zsák árpát, kukorica is jutott. De nekem nem búza kellett volna, mikor a kenyeret úgyis a péktől kell vásárolni. mert kemence sincs a faluban, ahol a feleségem süthetett volna. Pénzt adhattak volna a búza helyett. Az árpa meg a kukorica sem hiányzott volna, ha olyan fizetést biztosítanak számunkra, mint az üzemekben dolgozó villanyszerelőknek. Ott naponta nyolc órai munka van. szabad szombatot biztosítanak, üdülést meg más kedvezményeket, de a szövetkezetben éjjel- nappal résen kellett lenni. Sokszor nem volt anyag sem, amivel dolgozhattunk volna, le is becsülték a munkánkat, az az érzésem. Havonta 500—600 koronát kaptam, s ez bizony kevés volt, mert ma már a faluban élő ember is bizonyos fokig boltban kényszerül vásárolni olyan dolgokat is, amelyeket azelőtt sohasem vett üzletben. Azért jöttem el a szövetkezetből, mert nem akartak többet fizetni. Ha majd a helyzet megváltozik, újra visszamegyek. Most a munkatársam egyedül maradi, nyakig van a tennivalóban, különösen jelenleg, aratás alatt. Becsületből nem akarja most elhagyni a szövetkezetei, nem venné a lelkére. ha a nagy nyári munkák idején villanyszerelő nélkül maradna a közös gazdaság. De ha vége lesz az aratásnak, ő is eljön onnan, megy pénzt keresni, nem érdekli őt az a néhány zsák búza vagy árpa, amit ott adnak. A fiatalok így néznek a dolgokra. A pénz számít nekik, nem a természetbeni juttatás. Ügy akarnak élni, mint az üzemi munkások, akkor is, ha a mezőgazdaságban dolgoznak. Bagota István ILYENEK
