Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-06-15 / 24. szám

A HOLNAP VENDÉGLŐSEI Tulajdonképpen a véletlen­nek köszönhetem ezt a kis ri­portot. No meg kiváncsi ter­mészetemnek, amely sohasem hagy nyugodni, ha valami szo­katlan történik körülöttem. Ügy kezdődött a dolog, hogy Somorjára kellett utaznom. Mégpedig háromszor ugyanazon a héten: hétfőn, szerdán és szombaton. Ebből következett, hogy hétfőn is. szerdán is, szombaton is a Korona kávé­házba tértem be ebédelni. Nos, az első napon egy 17 év körüli szőke kislány szolgálta fel az ebédet. Szerdán egy vöröses hajú dundiság. Szombaton pedig egy torony- frizurás, bogárszemű lányka. Mi történhetik itt? — Ilyen gyakran változtatják a Koro­nában a pincérlányokat? Vagy valami méltánytalanság törté­nik velük s ők hagyják ott a helyüket? — Szabad egy percre, kis­lány! — intettem magamhoz a lánykát. Mondja, sokat gorom- báskodik magukkal a főnök? — Már miért gorombáskod- na? — csodálkozott rám a to- ronyfrizurás leány. — Dehát akkor miért változ­tatják naponta a helyüket? Harmadszor ebédelek itt s ma­ga a harmadik leány, aki ki­szolgál! — Mert hol pincérkedünk, hol főzünk, hol pedig az isko­lában vagyunk! — mondta ka­cagva Fűzék Etelka. Mi ugyan­is a Fogyasztási Szövetkezet somorjai szakács és pincéris­kolájának a növendékei va­gyunk s a Koronában gyakorol­juk a főzés, kiszolgálás és a vendégekkel való udvarias vi­selkedés nehéz tudományát. Alaposan felsültem, ez két­ségtelen. Ennek ellenére mégis majdnem elmosolyogtam ma­gamat a „nehéz tudomány“ ki­fejezésen. Amikor azonban el­mondta a kislány, hogy mint-' egy 1200 ételféleséget kel! megismerniük s körülbelül 150 fajta ezüsttel, porcelánnal* és üvegholmival kell teríteniük, bizony elmúlt a mosolygós ked­vem. Nem is beszélve arról, hogy háromszor hetente az is­kolában kell Ulniök és a mate­matikán, fizikán, kémián és még egy sereg tantárgyon kí­vül az orosz és a német nyel­vet is el kell sajátítaniuk. — S hogyan került ebbe a szakiskolába? — kérdezősköd­tem tovább. — Felsőszelibe való vagyok. Apám nem él s anyám is be­teges. így aztán gyermekkorom óta segíteni kellett a háztar­tásban. 'Talán ennek köszönhe­tem, hogy nagyon megszeret­tem a kuktálkodást. Amikor az­tán kilencedikes lettem s az igazgatóm a pályaválasztással kapcsolatban a szakács és pin­cériskolát is megemlítette, há­rom osztálytársnőmmel együtt ide jelentkeztem. Társnőimet ugyan kirostálták a felvételi vizsgán, engem azonban fel­vettek. Idén végzem a második osztályt s egy pillanatig sem bántam meg, hogy ezt a szép szakmát választottam. — Meséljen valamit az itte­ni életéről! — Internátusbán lakom és a lakásért - étkezésért egyetlen fillért sem fizetek. Sőt még zsebpénzt is kapok. Az első évben hatvan koronát, idén 80- at, jövőre pedig 250—370 koro­na lesz a költőpénzem. Az in­ternátusbán vidáman élünk. CSISZ szervezetünk iskolai mé­retben legjobb a járásban. En­nek köszönhetjük, hogy aktív irodalmi-, tánc- és sportérdek­körünk van. Emellett a komo­lyabb foglalkozásokról sem fe­ledkezünk meg Részt vettünk például a népi akadémia egész­ségügyi előadásain S a város- szépítést társadalmi munkával segítjük elő. Nevelőink kísére­tében Bratislavába is gyakran ellátogatunk, ahol kiállításokat, színdarabokat nézünk meg vagy hangversenyt hallgatunk. Sokáig elhallgattam volna a kislányt, azonban újabb ven­dégek jöttek s nekem is dol­gom akadt még. . Elutazásom előtt a szakis­kolát is felkerestem Orosz Ti­bor igazgató, Bogyay Tibor pincérmester és a Dunaszer- dahelyen gyakorlatozó diákok vezetője, Katona Nándor, a kö­vetkezőkkel egészítették ki Fú- zék Etelka felvilágosításait: — A somorjai iskola abban különbözik a „RAJ“ mellett működő hasonló iskoláktól, hogy amíg az utóbbiakban vagy csak pincéreknek, vagy csak szakácsoknak tanítják a növen­dékeiket, addig Somorján mind a két képesítést elnyerik. A Fogyasztási Szövetkezet igaz­gatósága igy akarja elérni, hogy az iskolából kikerülő ifjú szak­emberek olyan jól képzettek legyenek, hogy jövő munka­helyeiket, a falusi és kisvárosi vendéglőket a nagyvárosiakkal egy színvonalra emeljék. Ezt a célt szolgálják az iskola jó pedagógusai, a legjobb vendég­lőben való gyakorlatozás, va­lamint az olyan mesterek irá­nyítása, mint amilyen a 35 éve szakácskodó Hlavatý István, aki a bratislavai Devín étteremben főzött azelőtt. Neumann János JÓL VÄN, Valamikor a nagybirtokos gyakornoka évekig dolgozott, amíg ispán lett belőle. Az alatt az idő alatt alaposan megis­merte a földet, az időjárást s így igen ritkán tévedhetett munkájában. A paraszt bonyo­lult laboratóriumban dolgozik s ha munkájában eredményt akar elérni, kell, hogy tapasz­talt ember legyen, akinek az egyes tudományokban alapos a jártassága. CSAK ÜGY, ÖTTŐL HATIG... Az elődök egész nemzedéke kísérletezett azon, milyen a ha­tása a káli és kénsavas műtrá­gyáknak. A talaj tulajdonságait a saját kísérletezéseik alapján ismerték meg. Szövetkezeteink túlnyomó részében a vezetés ma az ő kezükben van s a ténykedéseiken és intézkedé­seikben nyilvánul meg a nem­zedék gondolkodásmódja és élettapasztalata. A járási agronómiái labora­tóriumok az ötéves időszakok alatt 60.000 talajmintát vesz­nek. Egy-egy talajminta elem­zése 17 koronába kerül. A me­zőgazdasági üzemek e vegye- lemzéseknek körülbelül mind­össze a harmadát használják fel, habár köztudomású, hogy ha rekordtermést akarunk el­érni, ismernünk kell a talaj összetételét, a tápanyag tartal­mát, hogy melyik növénynek ebből vagy abból a tápanyagból milyen mennyiségre van szük­sége, s hogy évente melyik mű­trágyaféléből mennyit kell ada­golni. A gazdaságok zöme tehát még a kísérletezés állapotában van. A Mezőgazdasági Ellenőrző és Kísérleti Intézet dolgozói 53 gazdaságot látogattak meg, ahol 78 fejőberendezés volt. Ezekből azonban csak 51-et üzemeltettek. Sok fejőgépet be­lepett a por, egyrészt, mert nem volt hozzá pótalkatrész, más­részt, mert az emberek nem tudnak, vagy nem akarnak ve­le dolgozni. A dolgot aztán egy­szerű módon oldották meg: felemelték a fejőnők normáját s így azok. akár akarták, akár nem, kénytelenek voltak a fe­jőgéphez nyúlni. A SZAKKÉPZETTSÉG — ACHILLES-SAROK A mezőgazdasági termelés növelésének elengedhetetlen része kell, hogy legyen. Eled­dig az volt a gyakorlat, hogy gyakran még a vezető mező- gazdasági szakemberek is úgy­nevezett gyorstanfolyamokon szerezték meg alapműveltségü­ket. A kényszerűség szülte ezt a gyakorlatot s ez is jobb volt, mint semmi. A CSISZ negyedik kongresz- szusa a CSISZ szervezeteknek feladatául tűzte ki, hogy 2—3 éven belül tanfolyamokon ve­gyen részt a fiatal mezőgazda- sági dolgozók zöme, azok, akik­nek még nincs szakképzettsé­gük. A CSISZ szervek, terme­lési igazgatóságok, gépállomá­sok és a HESZ együttműködé­se meghozta a maga gyümöl­csét. Tavaly például nálunk több mint 7300 traktoros, kom­0/ diáklapot üdvözlünk „Hozzátok szólok, akiknek kezében a jövő, S e nagy­szerű' világ rejtelmei az öreg Nap alatt. Megszabni ko­runk, a korok távlatait, Ti vagytok hivatottak — lelkes diáksereg!“ Ezzel az idézettel indult út-jára a Zselízi■ Általános Műveltséget nyújtó Közép­iskola újságja, az „Ifjú ter­mészetbúvár." A zselízi magyar középis­kola tanulói már évek óta dolgoznak különféle szakkö­rökben, ki-ki kedve és te­hetsége szerint. Van, akit az irodalom vonz, mások a sportot részesítik előnyben. Ezúttal azokról a diákokról lesz szó, akiket a természet szépsége, törvényszerűségei kötnek le. A diákok ezen csoportja a biológiai szak­körbe tömörült, ahol igen magas színvonalú munka folyik. Kedvenc olvasmá­nyuk a Természet és tudo­mány című folyóirat, s régi titkos vágyuk: saját szak­lapot kiadni. Nem kis fába vágták a fejszét, mikor e gondolat megvalósítására szánták el magukat, de minden cél elérhető kitartással és erős akarattal. így látott napvilágot az „Ifjú termé­szetbúvár“ első száma, Zá- brenszky tanár elvtárs veze­tése alatt. Valamennyi diák büszkén fogta kezébe az iskola el­ső újságját, s olvasta osz­tály- és iskolát ár sainak ér­dekes cikkeit. Nem kis számban oldották meg a „Kísérletezz — gondolkodj“ című feladatot azon diákok is, akiket eddig kevéssé ér­dekelt a természettudo­mány. Ugyancsak nagy visz- szhangra talált a „Jelent­kezz az ifjú természetvédő mozgalomba" című felhívás, mely szintén a lap sikerét bizonyítja. Buzdítóan hatnak Zábrenszky tanár elvtárs szavai, melyekkel a beveze­tőben diákjaihoz fordult: „Valóban sok még a meg­oldatlan a Nap alatt. Azon­ban senki előtt nem álltak ilyen korlátlan lehetőségek, mint éppen előttetek, a XX. század ifjúsága előtt!" Mí tudjuk, milyen lehe­tőségek s milyen feladatok várnak ránk, s célunk az, hogy hasznos építőivé vál­junk társadalmunknak. E cél eléréséig azonban még sokat kell tanulnunk. Épp ezért hálásak vagyunk az „Ifjú természetbúvár" való­ban ifjú szerkesztőinek, mert hozzájárultak szakismere­teink és általános művelt­ségünk bővítéséhez. Mi is követjük példájukat, s mi is megfogadjuk, magunkévá tesszük jelszavukat: „Boldogok a tiszta szívü- ek, mert ők meglátják a szépet mindenben." Csermák Éva,, bájnos és gépjavító vett részt különböző tanfolyamokon. Az egész akciót a CSISZ galántai, nyitrai, komáromi, michalovcei és čadcai járási bizottsága a- ránylag jól irányították. Az idei téli időszakra még igénye­sebbek a feladatok. Különböző tanfolyamokon körülbelül 10 ezer fiatalt kell kiképezni. Ha csak a száraz számokat vizsgálnánk, arra a megállapí­tásra juthatnánk, hogy a CSISZ negyedik kongresszusának i­vetkezeteinkben a dolgozók szakképzettség szerinti besoro­lásánál nagy a rendetlenség és a lanyhaság s ez megkárosít­ja a fiatalokat. A Német Demo­kratikus Köztársaságban pél­dául, aki a mezőgazdasági üzembe szakképzettség nélkül megy dolgozni, két éven belül pótolnia kell e hiányt. A szak- képzettségről szóló bizonyít­vány alapján osztják be a mun­kába s ha nincs kedve tanulni, azt megérzi a fizetési -lapjpn. AZ EMSMBQl Sidó Gizella, 21 éves diós- patonyi lakos vagyok. A ZKL dunaszerdiahelyi üze­mében dolgozom mint mes- ternö. HÉTFŐ: Korán kelek és motorozással kezdem a na­pot. Mivel minden vasár­nap hazalátogatok a szü­léimhez. Különben Duna- szerdahelyen lakom, az egyik barátnőmnél. A Szku- terommal pár perc alatt megérkezem Dunaszerda- helyre és V reggeli moto­rozástól felfrissülve állok munkába. A gyárban sze­zon előtti hangulat uralko­dik. Nincs sok munka. Ja­vításokkal és előkészületi munkával készülünk az új szezonra. Délután Somor­jára utazom. Érettségiző esti iskolás vagyok. Este fél kilenckor vége az utol­só órának és fél tízre újra otthon vagyok. A lefekvés előtt még egy kicsit tanu­lok. Szorongva gondolok a közeledő érettségi vizs­gákra. KEDD: Délelőtt paradi­csomkonzervet készítettünk elő nyugat-németországi exportra. ^Nagyon körülte­kintő munkát igényel a csomagolás, hogy elejét vegyük az esetleges rekla­mációknak. Már több mint két éve dolgozom a gyárban mesterként és az\ előfordu­ló hibáknál minket^ mes­tereket terhel a legnagyobb felelősség. Délután három legjobban, nemhiába a ked- óráig tart a munkaidő. Utána pihenésként rádiót hallgatok. Nagyon szere­tem a komoly zenét, de azért a Beatle-ket is meg­hallgatom. Az estét tanu­lással töltöm. 3. SZERDA: Ma a munka­helyemet a dunaszerdahelyi •stadion zöld gyepével cse­rélem fel. A vasárnap sor- rakerülő járási spartakiád- ra készülünk. A gyárunk­ból tíz lány gyakorolja a „Béke dala“ című gyakor­latot Köztük vagyok én is. Nagyon szép gyakorlatot tanulunk, sok szép tánc­elemet tartalmaz. Az idő­járás nem nagyon kedvez a próbának. — Délután is­kolába kellett mennem. Három tantárgyból is felel­tem. A kémiát tudtam a vene tantárgyam. Az érett­ségi után tovább szeretnék tanulni. Kétéves iskolára jelentkeztem. Laboráns szeretnék lenni. Sokszor voltam már a gyár labora­tóriumában és úgy érzem, ott volna a legjobb ... 4. CSÜTÖRTÖK: Rosszul kezdődött, a nap, mert alig, hogy elkezdtük az alma- kompót zárását, elromlott a zárógépünk. Mivel a sze­relők nem voltak a kéznél, magam fogtam neki, hogy kijavítsam, ami sikerült is. Persze fülig olajos lettem. Alig vártam már a munka­idő végét, mert elhatároz­tam, hogy estére hazame­gyek a szüléimhez Diós- patonyra. A vasárnapot úgysem tölthetem velük a spartakiád miatt. Közben nagy örömömre levelet kaptam, hogy felvettek, si­került a felvételim. Vidá­man ültem fej a Szkute- romra, hogy édesanyámnak is megvigyem a hírt. Az anyukám varrónő és én szívesen segítetek neki az est folyamán, mert a varrás is kedvenc szórakozásaim közé tartozik. 5. PÉNTEK: Üjra motoro­zással kezdem a napot. Nyolc órára már kint va­gyunk a stadionban. Ma egész nap gyakorolni fog­juk a spartakiád-gyakorla- tunkat. Most van először együtt a „Béke dala" ösz- szes résztvevője. Már nem csak magát a gyakorlatot próbáljuk, de a bevonulást és az elvonulást is. Vidá­man telt el az egész nap. Délután megvettem egy bolgár író elbeszélés köte­tét. Este, mivel szép, lan­gyos idő volt, sétálni men­tem a barátnőmmel. Ké­sőbb, már az ágyban olvas­ni kezdtem a délután vásá­rolt könyvet. Fiatal lányok­ról szól, akik dolgoznak vagy tanulnak, az élet ér­telmét kutatják, modernek akarnak lenni, de a mo­dernség leple alatt túlzá­sokba esnek ... 6. SZOMBAT: Továbbra is almakompótot készítünk. Az üzemvezetővel együtt ellenőrizzük az egész mun­kafolyamatot. Mindent a legnagyobb rendben talár- lünk. — Még a délelőtt folyamán bejelentettem, hogy a jövő héttől kezdve szabadságra megyek, mivel készülnöm kell a közeledő érettségi vizsgákra. A dé­lutánt tanulással töltöttem. Este viszont táncolni men­tünk az udvarlómmal az üzemi klubba. Panaszko­dott, hogy nagyon ritkán találkozunk. A tanulásra hivatkoztam. Megértett, mert ő meg — tanító. 7. VASÁRNAP: Máskor pi­henésre használom, fel a vasárnapot. Ma egészen másképp van. Dunaszerda- hely a spartakiád lázában ég. Járásunk sportoló fia­talsága adott egymásnak ma randevút. A délelőtt fo­lyamán minden gyakorlato­zó csoport még egy utolsó próbát tartott. Azután kö­vetkezett a bemutató. Min­den nagyon jól sikerült. Utána természetesen végig­néztem a többi gyakorlatot és a spartakiád kiegészítő műsorát is. Este újra tán­colni mentünk. Lejegyezte: Bereck József AHOGY VAN? rányelveit jól teljesítjük. A helyzet egészében véve azon­ban sokkal bonyolultabb. Eddig a különböző tanfolyamokra fő­leg a fiúk jártak s a mezőgaz­dasági üzemek pénzén tanul­tak. Amikor azonban megkap­ták a vizsga-levelet, vagy a hajtási engedélyt, alkalmazást a jobban fizetett munkahelye­ken kerestek, a szállítási vál­lalatnál vagy másutt. így a me­zőgazdaság már évek óta más termelési ágaknak iskoláztatja a gépkocsivezetőket. A mezőgazdaságba a fiatalok még mindig a kilencéves álta­lános iskolákból jönnek. Sok leánynak, akik a növényter­mesztési vagy a zöldségter­mesztési csoportban dolgoznak, még mindig nincs meg a szük­séges műveltsége. Eddig főleg a gépesítőket iskoláztuk s a többi munkaág dolgozóit mel­lőztük Ama feladat teljesítéséhez, hogy a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok zömének 3 éven belül szakképzettséget adjunk, már most hozzá kellene lát­nunk. Meg kell vizsgálni mind­ama tényezőket, amelyek e fel­adat megvalósítását ' korlátoz­zák. Lássunk egy-két példát: szö­MÉRLEGELÉSRE ÉRDEMES KÉRDÉS Még egy dolgot érdemes mér* legelni. A szövetkezeti munka­iskolák és a mezőgazdasági akadémiák télen eddig jó mun­kát végeztek. A hallgatók le­galább megkapták a nélkülöz­hetetlen alapfokú műveltséget. Kérdés azonban, hogy az ok­tatás módszere kellő módon he- lyettesitheti-e a rendszeres is­kolai műveltséget. s hogy ma teljes mértékben elegendő-e. Ha már nincs más, nem volna szabad legalább a színvonaluk­kal megelégedni. Az egész probléma annál is inkább sür­gető, mivel még bizonyos idő kell ahhoz, hogy a gyakorlat­ban az tanuló-, közép- és a mezőgazdasági főiskolákból elegendő dolgozó kerüljön a mezőgazdaságba. Nem ártana, ha e tekintetben megismernénk a külföldi tapasztalatokat. Az is célszerű lenne, ha a fiata­lok bizonyos korhatártól hatá­sosabb módon lennének érde­kelve a termelésben az iránt, hogy műveltségüket fejlesszék. Ez az intézkedés közvetve hat­na az említett cél elérésére. (A) FELHÍVÁS A bratislavai József Attila Ifjúsági Klub 1965. július 25-e és augusztus 1-e között Gombaszögön első íz­ben rendez nagyszabású sátorozási. Ezen szívesen látja hazánk főiskoláinak, egyetemeinek hallgatóit és termé­szetesen a dolgozó fiatalokat is. Elszállásolásról (sátor, hálózsák) csak kivételes esetben tudnak gondoskodni. Az étkezéssel és utazással járó kiadásokat mindenki sajátmaga téríti. Jelentkezést 1965. július 5-ig fogad el a József Attila, Ifjúsági Klub, Bratislava, Nám. 1. mája 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom