Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-07-02 / 26. szám
Havas hegycsúcs alatt Sűrű sötét rengetegen át kanyargós hegyi úton jutunk Ötátrafüredtől a nagyszalóki csúcs tövébe. A szürke komor sziklák kellemes hűvösséget lehelnek az alattuk levő jókora kiterjedésű tisztásra. 1 A tisztás tarka virágszőnyeg. Ezen a virággal ékes asztalon mint az ételes tálak tarkálla- nak a Csehszlovák Testnevelési Szövetség brnói kerületbeli sportolóinak sátrai. A sátrak között vidám hangoskodás. Valami húsz lány fogócskát játszik, hogy meg ne tudják egymást egykönnyen fogni, átugorjék a zúgó patakot, máris a fenyvesben vannak. Az ózondús levegő még vidámabb hangulatra ingerli őket és mire jól kifutkosták magukat, észre is veszik, hogy a nap leáldozóban van a kőcsipkés hegyóriások mögött. Most már vacsorázni is kéne. Utána pedig táncolni mennek az újtátrafüredi Park-szálloda impozáns tánchelyiségébe. A brnoi kerület sportolói évről évre itt táboroznak. Felejthetetlen szép napokra emlékeznek vissza a táborozáson részt vevők. Helena Sedláčková és Dagmar Pavlová, az egyik brnói textilgyár fiatal CSISZ- tagjai kedves élményeket mesélnek szerintük legnagyobb szerelmesükről, a Magas Tátráról. A táborozás nem kerül nekik sokba, de a kétheti pihenő ragyogó szórakozás a számukra. Hatalmas túrák a gyönyörű völgyekbe, gyönyörködés a zúgó vízesésekben és a szép hegyi tavak megcsodálása, mind a szórakozásaik közé tartoznak. A sötét fenyves szélén a táborozás pedig külön élményt jelent. — Vannak itt idősebbek is — beszéli a két lány, akik az ittlét alatt nem is hagyják el a tábort. Nagy tüzet raknak a tisztás közepén levő földből kiágaskadó sziklák mellett s nyárson sütik ott a szalonnát, virslit főznek, teát forralnak és kész az ebéd vagy a vacsora, s isznak rá a közeli forrásból. Utána átadják magukat a pihenésnek. Napoznak, labdarúgó-mérkőzést rendeznek és ki tudja még mit találnak ki szabad idejük kellemesebbé tételére. A sátrak készen várják a kéthetenként érkező sportolókat. Az élelmezésről mindenki saját maga gondoskodik, tehát nem kimondott üdültetési akciót rendez a sportszövetség számukra. Mégis szívesen jönnek ide szabadságot eltölteni. Kulturált népre jellemző a természet szeretete, a szabad idő hasznos kihasználása és a kirándulás. Tut istafölszerelést szereznek, nyílt tűzön főznek, aki nem tudja ebédjét elkészíteni, szívesen segítenek neki a többiek, bár alig van közöttük olyan, aki ne értene az olyan főzéshez, ami egy kirándulónak legjobban megfelelő. Éppen ebben van az érdekesség, — beszélik többen a sátorlakók közül. Ügy élnek, mint a Robinsonok, vagyis úgy szeretnének, mert azért mégsem lehet összehasonlítani a lakatlan szigetre vetődött Robinzont a tátrai táborozókkal. A napi élelmezés, ha saját- magúk készítik el, nem kerül sokba a kirándulóknak. Sokan azt gondolják, hogy egy rövid ideig tartó kirándulás sok pénzbe kerül. Abban az esetben, ha a kiránduláson nem a természet megfigyelését, a strandolást, napfürdöket vagy egészséges túrákat helyezzük előtérbe, akkor biztos sokba kerül. A tábor lakói közül is mindenki elfogyaszthatna naponta két liter bort és akkor panaszkodhatna, hogy sokba kerül a kéthetes táborozás. Viszont itt olyanok vannak, akik — előfordul olyan nap — hogy egy koronát sem költenek el fölösleges dolgokra. Érdekes nézni a hatalmas hegycsúcs tövében levő sátortábort. Mint a dióhéj a tengeren, olyan kicsinek érzékelhető a természet végtelenségében. A futballozó fiúk közé lányok is vegyültek, nem is hiába, mert valamelyikük gólt rúgott az ellenfél hálójába. A háló is csak képzeletbeli, mert a kapu sem más, mint két jókora kődarab, amit valami sziklaomladékból cipeltek ide. Mégis olyan örömzsivajt váltott ki az elért gól a szurkolók között, mintha döntő nemzetközi mérkőzésen esett volna. Vajon összehásonlítható-e ez az önmagától adódó természetes öröm azzal a szórakozással, amit gyakran udvariasságból erőltetünk magunkra mások kedvéért? A tisztás egyik mélyedésébe több fiatal igyekezik. Nemsokára hatalmas jószagú fenyőfafüst száll fel, de a tűz nem akar égni. Az előbb felhőt leheltek a hegyek, zápor verte a sötét erdőket. Hiába gyúlékony a fenyő, a jó gyantás gallyak csak nem akarnak lángot fogni, mert elég vizesek. Hát így kell tüzet rakni? — kérdezi tőlük egy viharvert idősebb ember, aki már végigtáborozta egész Csehszlovákiát, s azzal nem kéretve magát a gallyrakáshoz lépett, pillanatok alatt lángoló tüzet varázsolt és a fiúk-lányok vígan melegítették konzervjeiket, tojást főzhettek és süthettek. Meg kell még benneteket tanítani tüzet is rakni, majd holnap iskolázást tartok róla — mondta nevetve a tűzrakó ember. Az, aki még nem vett részt hosszabb kirándulásokon, elsősorban nagyon csodálkozna, vajon mi van azon nevetni való, amikor az egyik lány fogócska közben nem képes megfogni egy másik lányt. Az sem érdekli, mi Van azon derülni való, ha két kődarabból álló kapuba rúgnak egy gólt, mégpedig olyan egyének, akik odahaza nem futballoznak. Az is érthetetlen lenne előtte, mit lehet olyan sokáig bámulni a hegycsúcsok fölött keringő kő- száli sasokat, vagy órákig elhallgatni a vízesés moraját. Azt meg egyenesen bődületes csacsiságnak venné, hogy fá- ramászási versenyt rendeznek, meg aztán hajmeresztő meredek sziklán másznak fölfelé, ott elkapja őket a zápor és csuromvizesen nevetve jönnek vissza. Pedig ez az érdekes a táborozásban, ezért kirándulnak a fiatalok. Aki ezt nem érti, próbálja meg, bizonyára örömet lel benne. BAGOTA ISTVÁN Sátortábor a nagyszalóki csúcs alatt. lozsnyo es Krasznahorka büszke vára Ha Kassáról jövet Rozsnyó felé utazunk és vonatunk kifut a szádalmási alagútból, csaknem teljes épségben fennmaradt várat pillantunk meg egy hegyormon. Méltó háttérről a természet gondoskodott, mert sürii erdőt vont a sasfészek köré. De mennyi véres verejték csurgóit, hány korbácsütés csat tanúsa visszhangzott a sziklákról, amíg a jobbágyság elkészült a büszke vár felépítésével. Fékek csikorognak, lassít, majd megáll a vonat. Igénytelennek tűnő városkába érünk, Rozsnyón vagyunk, ahol kérde- zösködés nélkül is hamar megtaláljuk a város főterét. — A Sajónak gyönyörű hegyektől övezett lapályán, annak pedig ún. csucsorai völgyében egy háromszög alakjában ékelt, széles hátú dombján terül el Rozsnyó városa. Petőfi ottjár- takor így jellemezte a város látképét: „A kis karimájú, lágy posztókalap beütött tetejére dobott fényes krajcár“. Ha fellapozzuk a város történetéről szóló feljegyzéseket, az 1291-es év ötlik szemünkbe. Ebben az esztendőben alapította Rozsnyót az akkori esztergomi érsek. II. Endre azután bányászokat telepíttetett a városba, akik később kiváltságos jogok élvezetében részesültek. A törökdúlás Rozsnyót sem kímélte meg, a kuruc-labanc háború is végigszántott rajta. Rákóczi Ferenc gyakori látogatója volt a bányavárosnak. Napjainkig fennmaradt a főtéren látható Nehrer-ház, Rákóczi egykori pénzverdéje. Mint egyebütt is,- Rozsnyón ugyancsak a templomok tűnnek ki elsősorban mint építészeti remekművek. Ilyenek a premontreieknek 1659-ből származó temploma a XVIII-ik századból való ferenciek temploma, de ezeknél is régibb és fenségesebb a XIII-ik században épült, a későbbi évszázadok során többször átalakított püspöki székesegyház. A városi múzeumban számos műkincset őriznek rég letűnt idők emlékeként. A hajdan híres bányaváros ma sem tudta teljesen levetni középkori jellegét. Néhány középiskolájának jelentősége nem ér fel környékbeli bányászatának hozamával. Iparának fejlődése ugyancsak nem hasonlítható össze más város fellendülésével, jóllehet környékének lakossága ezt remélte a Kassa felé vezető vasútvonal kiépítésétől. A város lakói jobb sorsot, nagyobb méretű felkarolást érdemelnének, amit jelentősebb iparvállalatok létesítésével lehetne elérni. Valamikor a gömöri és sze- pességi bányák védelméről, a Kassa és a Szepesség közötti útkereszteződések utasainak biztonságáról kellett kellő módon gondoskodni. Ennek érdekében építették Krasznahorka büszke várát — ahogyan a nóta mondja — s tán ez tartotta a mai napig épségben maradt sasfészekben a „lelket“. Keletkezését a gyászos emlékezetű mohipusztai csatát követő évekre vezetik vissza, amikor IV. Béla király két hűséges hadnagyának, az Ákos nemzetségéből származó Fülöpnek és Szárnak adományozta az egész környékei a tatárok betörése után (1241). Később a vár a Máriássy, majd a Bebek-család tulajdonába ment át. Bebekék hatalmának és befolyásának növekedésével párhuzamosan a vár jelentősége is fokozódott. Amikor Erzsébet behívta Jiskra hadait, azok Krasznahorkát is elfoglalták. A szerencsétlen kimenetelű mohácsi csata után Bebek Ferenc hatalma is hanyatlásnak indult. A Habsburgokkal szemben hintapolitikát folytató Bebek végül is Erdélybe kényszerült menekülni, miután a törökök elfoglalták az általa komoly erőddé alakított krasznahorkai várat. Andrássy Péter várkapitánysága alatt ismételten átalakították és hadászati szempontból megerősítették a várat. Az Andrássyak az épületet nemcsak lakhatóvá, hanem minden helyiségét lakályossá is tették, amiről a máig fennmaradt egyes részek tanúskodnak. Andrássy Péter a Thököly- féle felkelés idején elhagyta a várat és Bécske költözött, négy fit est vére viszont a felkelőkhöz csatlakozott és fontos tisztséget töltött be Rákóczi Ferenc kurucseregében. Amikor azonban a kurucok csillaga hanyatlóéi kezdett, átálltak a labancokhoz. Ebből a tárgykörből merítette Jókai Mór „A lőcsei fehérasszony“ című örökszép regényének tartalmát. Történelmi lény azonban, hogy István, az Andrássy-fivérek egyike, Lőcse városának átadása után jutalmul teljes amnesztiában részesült, a császáriaktól még vagyonát is visszakapta. Az Andrássyak, jóllehet többnyire a környékbeli kastélyokban, Betléren, Hosszúréten, Gombaszegen laktak, családjuk hírnevének megörökítésére olyan átalakításokat eszközöltettek a krasznahorkai várban, hogy az haláluk után is visszatükrözze hatalmukat és múltjukra emlékeztessen. Ennek megfelelően múzeumot rendezlek be, amelynek érdekes fegyver gijűjteménye fényt derít az akkori idők hadfelszerelésére, védelmi berendezéseire és harcmodorára. Értékesek továbbá a fennmaradt festmények és a művészi kivitelű kandallók. Amíg Cseh- és Morvaországban számos kastély, vár és egyéb történelmi emlékmű többé-kevésbé épségben maradt, addig a szabadságukért küzdő „rebellis" magyarokon azzal töltötték ki bosszújukat a gőgös Habsburgok, hogy több más műremekkel egyetemben az ország legtöbb várát leromboltatták. így a pusztulástól j megmentett kevés műemléken kívül csak az osztrák császárok I féktelen dicsvágya, könyörte- | lensége és fajgyűlölő kegyet- ■ lensége maradt fenn tulajdonképpeni „emlékként" a várrom j légkörében. Krasznahorka vára 1945-ben állami tulajdonba ment át, I amely múzeumot létesített I benne. Egy szabadságáért év- I századokon át harcoló nép vére \ nem hullott hiába. Krasznahorka büszke vára IPOLYBALOGI JELENTÉS A mi falunk a felszabadulás utáni évedben valóban nagyon gazdag kulturális és sportélettel dicsekedő falu volt. Az évek során azonban a fiatalok elhallgattak és a CSISZ helyi szervezete gyengén működött. Ez év februárjában átszerveztük az ifjúsági szervezetet, színjátszó kör is alakult és Kónya Senki fia című négy- felvonásos darabját hoztuk színre. A közeli falvakban is vendégszerepeltünk, nagy sikerrel. Mézes László tanító elvtárs mint rendező új oldaláról mutatkozott be. A szereplők is egytől egyig nagyszerűen megállták a helyüket. Az ipolybalogi fiatalok új életet akarnak teremteni a faluban. Petényi László, Ipolybalog AZ IPOLYBÉLI FIATALOK A CSISZ-sžer- vezet legutóbbi gyűlésén a következő határozatot hoztuk: rendbehozzuk az internátus környékét és gondozzuk majd a virágokat. Minden vasárnap brigádmunkára megyünk egy közeli faluba. A munkáért kapott pénzből kirándulást rendezünk Dél-Morvaor- szágba. A jő tanulók vállalták, hogy segíteni fognak a gyengébb tanulóknak. Nagyon hálásak vagyunk Török István iskolaigazgatónak, hogy olyan sokat foglalkozott velünk. A határozatot az ő irányitása mellett feltétlenül teljesítjük. Rafael János, Ipolybél A BRATISLAVAI MAGYAR, TANNYELVŰ KÖZÉPFOKÚ iskolából Írják Az iskola CSISZ-szerve- zete sokoldalú gazdag tevékenységet fejt ki. Fekete Katalin a CSISZ elnöke helyesen irányítja a szervezet tevékenységét. A tanárok részéről Dvorsky tanárnő és Heimler tanár segítik a legjobban szervezetünket. Iskolánkban bevezettük a folyosó-felügyeletet és a tisztaság-pontozást is. A CSISZ-tagok mint pionírvezetők sok hozzáértéssel foglalkoznak a pionírokkal. Nagyon szeretjük az iskolánkat, most viszont már örülünk a szünidőnek. Balkó Viktoria A MARCELLHÄZI FIATALOK büszkék az iskolájukra. Szeretnék az iskola környékét még szebbé varázsolni. A közeli erdőkből díszbokrokat, cserjéket, facsemetéket hoztak és ültettek ki. A Micsurin-kertben gyümölcsfákat ültettek és kamillát termesztenek. A CSISZ kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezettségeket már teljesítették. A jó tanulók ismeretpótló köröket alakítottak. Ha valaki végignézné az osztályzó íveket, rossz osztályzatot alig találna. Kádek Gábor, Marcellháza DERNÖI LEVÉL A CSISZ dernöi szerveze- ‘ te sajnos nagyon gyengén működik. Az idén nem tudtak biztosítani még egy egyszerű helyiséget sem az ifjúság számára. így hát nem csoda, ha a fiatalok egyéni utakon járnak. Pedig a dernöi fiatalok mindent elkövetnének és szeretnének tevékeny szervezeti életet teremteni. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy eddig már két színjátszó kör alakult és két színdarabot mutattak be. Szeretnénk tudni, hogy mikor kapunk már klubhelyiséget? Varga László, Dernő ÉRTÉKES VÁLLALÁS A komáromi mezőgazda- sági technikum tanulói vállalták, hogy a cserháti szövetkezetben 500 köbméter komposztot készítenek. Vállalásuknak 170 százalékos túlteljesítménnyel tettek eleget. A minőségi munkaellenőrzést Kmosko Imre tanár vezette. A tanulók segítenek a répa egyelésében és a kukorica kapálásában is. A szövetkezeti tagok is elismerően nyilatkoznak a fiatalok munkájáról. A tanulóifjúság a vakációt is hasznosan akarja tölteni és rendszeresen segítséget akarnak nyújtani a szövet kezetnek. Kozma György, Komárom NAGY SIKERT ARATTAK A CSISZ örösi szervezetének tagjai a közelmúltban az Ürdámák és huszárok című háromfelvonásos vígjátékot adták elő. A közeli falvakban is vendégszerepeitek. A főszerepet Takar- csik László alakította. Dicséretet érdemel Bélán Ilo na, Katona Ilona és Kocsik László. A színdarabot Gu lyás András tanító elvtárs rendezte sok odaadással és tudással. Berta Béla, Őrös PADÄNYBÖL ÍRJÁK A padányiak mindig nagyon örülnek a színielőadásoknak. Az idén vendégszerepeitek nálunk a nyáradi fiatal színészgárda tagjai is. Szigeti A vén bakancsos és fia a huszár című vigjátékát adták elő. A régivágású, de maradandó értékű darab nagyon tetszett a közön ségnek. A szereplők kivétel nélkül mind jó alakítást nyújtottak. Ezúton is kö szünetet mondunk a nyáradi színjátszó körnek a szép előadásért és sok sikert kívánunk. Öllös Márta, Padány KULTÜRBRIGÄD ALAKULT A füleki AKI első osztá lyának tanulói tizenhét tagból álló kultúrbrigádot alakítottak. Eddig már több ízben szép sikert arattak szavalatokkal, tánc- és énekszámokkal léptek fel. A közönség különösen a szívébe zárta a kivételes tehetségű Kakukk Marikát. Sok dicséretet érdemel Bucskő Katalin is, aki rutinos zongorajátékával tűnt ki. Poczos Iván, Losonc VIZSGÁKRA KÉSZÜLNEK Egységünk CSISZ-alap- szervezete nemrég olvasókört szervezett, amelyet Pacuch őrvezető vezet. A kört rendszeresen látogatjuk, mindannyian meg akarjuk szerezni a Fučík-jel- vényt. Reméljük mindany- nyian megszerezzük a PPOV-jelvényt is. Radoczky József, katona SZERKESZTŐI ÜZENETEK: T. Erzsi: Minden járási központban van gyógyfű- felvásárló központ. Kismama: Az anyaszabadságra minden anyának 18 hét jár. Szülés előtt négy hetet vehet ki ebből előre. Árva fiú: Československá televízia obi. riaditeľstvo, Bratislava, nám. SNP č. 38.
