Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-11 / 23. szám

A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAP.TA Bratislava. 1965 június 11. XU. évfolyam, 23. szám Ära 60 fillér 45 millió korona értékű export naponta • Május1 és június az export terv 21.4 százaléka • Jó ered­mények a Chemko üzem­ben és a sninai Vihorlát- ban • Partizánskej cipó Lengyelországba és a Szovjetunióba. Legyen az export a fiatalok ügye A legtöbb üzem, amely az árukivitel számára dolgo­zik, versenvben áll a Példás export üzem címért. Ter­mékeik a világ minden sarkában eljutnak a fogyasz­tókhoz. Ott aztán aszerint, hogy milyen minőségben készítették őket, dicséretet kapnak vagypedig kifogá­solják őket. Tavaly naponta átlag 45 mil­lió korona értékben 32 ezer tonna árut szállítottunk kül­földre. Az árukivitelben az idén újból nőnek a feladatok. Az árukiviteli terv teljesítésében a szlovákiai üzemek is jelenté­kenyen részt vesznek. Annak ellenére, hogy a tervet általá­ban túlteljesítik — az év első negyedében 100,3 százalékra teljesítették — mégsem merí­tik ki az adott lehetőségeket. A CSKP KB elnökségének ha­tározata szerint az üzemeknek az első félévben 55 százalékra kell teljesíteniük az évi ter­melési tervet. Ha ezt el akarjuk érni, akkor a meg­rendelések teljesítésében va­lóban igyekeznünk kell. A szlovákiai export-üzemeknek májusban és júniusban az évi termelés 214 százalékát kell leszállítani, tehát majdnem annyit, mint az év első négy hónapjában. Igaz. sok nehéz­ségbe ütköztünk. Az üzemek alkalmazkodtak a külkereske­delem igényeihez, a szerződé­seket nem kötötték meg idejé­ben. A téli hidegek is sok gondot okoztak. A komáromi hajógyár elkésve adott át két hajót. A bratislavai Elektro­technikai Üzemek az évi terv 18,3 százalékát teljesítették, mert későn kötötték meg a szerződést a szovjet megren­delővel és a szállítás idejét a harmadik negyedévre tolták ki. A dubnicai Gépipari és Metal­lurgiai Üzemben is hasonló nehézségekkel küzdennek. Terv szerint ebben az évben 45 da­rab 26-E jelzésű villanymoz­donyt kellett volna szállítani a Szovjetunió részére. A hosszú- lejáratú megállapodás alapján szerődéskötésre nem került sor és az üzem azt az utasítást kapta, hogy állítsa le a terfne- lést. Ezzel szemben sok olyan vállalat és üzem létezik, ahol a tervek teljesítése nem ütkö­zik nehézségekbe. Sőt ellenke­zőleg, egyre jobban megy a munka. Ilyen üzemek például a következők: a Chemko üzem Strážskéban, a Vihorlát üzem Sninán. Magas tervet tűztek ki és azt lényegesen túlteljesítik. A Chemko üzem négy hónap alatt az évi termelés 36.9 szá­zalékát, a sninai Vihorlát üzem pedig 34,4 százalékát szállítot­ta exportra. Az évi terv telje­sítéséből 39,7 százalékot szállí­tott exportra, a partizánskei Augusztus 29. üzem főleg Len­gyelországba, a Szovjetunióba és más országokba. Az árukiviteli terv teljesíté­sében az ifjúsági kollektívák is nagy érdemeket szereztek. Megtanultam boldognak lenni dalom vidáman messze száll, ölelj át kicsi asszonyom miénk a föld, az ég, a nyár. A képek Csák Miklós felvételei Fő figyelmüket arra összpon­tosították, hogy a feladatukat jó minőségben teljesítsék. Na­gyobb igényességgel kell fel­lépniük, hogy még szebb ered­ményeket érhessünk el az áru­kivitel terén. A járási ifjúsági alkotő- versenyt május 2-án rendezték Nyitrán, és ezen a versenyen azok az alapfokú kilencéves iskolák tanulói jelentek meg, akik erre a vetélkedésre jelent­keztek. Egy ilyen verseny nem kicsiség, nem egyszerű dolog. A versenyre készülni kell és minden ilyen készü­lődés munkával, fáradsággal jár. A tanító, aki valamilyen tánc betanítását vállalja, épp oly fáradságos és érté­kes munkát végez, mint az iskola tanulói, akik számta­lan próbagyakorlatot végez­nek mindaddig, míg nem sajátították el jól és ponto­san a mozdulatokat. Minden ilyen fellépés nem kevés izgalmat is okoz, tanítóknak és versenyző tanulóknak egyaránt. Izgalmas azért, mert előre nem lehet pon­tosan megmondani, hogyan sikerül a vetélkedés. Be­csúszhatnak kisebb-nagyobb hibák, s ez leghangolhatja a versenyzőket, sokszor ön­bizalmuk is elveszik és úgy érzik, úgy látják, hogy min­den igyekezetük, fáradságuk nem hozta meg a várt si­kert. Ha azonban a tánc, a verseny jól sikerül, úgy ez örömmel, megelégedéssel tölti el a tanítót és a tanu­lókat is. A versenyzők bizo­nyos optimizmusban is rin­gatják magukat, mert ha minden jól sikerül, ha min­den jól megy, akkor esetleg még a járási versenyen to­vább verekedhetik magukat. Nos, ez nem kis ered­mény, nem csekély öröm. Mindez azonban a Nyitrán megrendezett ifjúsági alko­tóversenyen másként tör­tént. A hiba ott csúszott be, hogy a pontozó bizottság ' csak két tagból állt. V oltak ott még olyanok, akiknek pontozniuk kellet volna, de ők nem pontoztak. így aztán nem tudtak dűlőre jutni az eredmény kihirdetésében. Pontok • •• Pontozók ••* Az első helyet a Jókai Mária tanítónő által veze­tett kalászi táncegyüttesnek ítélték oda jól sikerült üvegtáncáért. A díszokleve­let megírták, de a döntést a gerencséri Alapfokú Ki­lencéves Iskola igazgatója kifogásolta. Dicsérte saját táncegyüttesét, amelyet ze­nekar kísért. Elvitathatat­lan tény, szép és jó lehetett a gerencsériek tánca is, de semmi esetre sem lehet a vitás ügyeket, a sértődött­séget veszekedéssel elintéz­ni és kijelenteni: ez vagy az a csoport érdemli meg az első helyet. Volt ponto­zó bizottság, s ilyenkor be­le kell nyugodni a bizottság döntésébe. A rend ezzel annyira meg lett zavarva, hogy a kalászi csoporttól visszavették az oklevelet és megsemmisítették. Hibás a rendezőség is mert arra a kérdésre, hogy miért nem hívtak meg legalább egy szakembert a pontozó bi­zottságba, aki szakmai ma­gyarázatot tudott volna ad­ni az elkövetett kisebb-na­gyobb hibákra, így válaszol­tak: Mi is értünk annyit a tánchoz, hogy meglássuk, melyik a jó és melyik a rossz. Nos, a valóság az, hogy az ilyen elbizakodott­ság, fennhéjázás bizony ba­lul üt ki. A z így megrendezett verseny többet árt, mint használ. Mint már említettem, a táncver­senynek, de dal- vagy sza­valóversenynek is, jó érzés­sel kell eltöltenie a tanítót és tanulókat egyaránt. Tu­datában kell lenni a ver­seny ■ önkéntes jellegének, s itt nagyra kell értékelni az iskola tanulóinak önkén­tes aktivitását, a pedagógu­sok önkéntes munkakedvét. Az ilyen versenyeknek örö­met, önbizalmat kell öntenie ifjúságunkba, és nem for­dítva, nyomasztó lehangolt- ságba taszítani és tanújelét adni a szervezetlenségnek, a komolytalanságnak. A jö­vőben szolgáljon tanulságul a nyitrai példa más járá­sokban és más versenyek megrendezésében is. FAZEKAS IMRE Fiatalos erővel, lendülettel, kezdeményezéssel A CSISZ IV. kongresszusa után, pénteken június 7-én ült össze először a CSISZ KB Na­pirendre a CSISZ KB-nak a IV. kongresszus határozatainak ez év végéig való teljesítésére vonatkozó terv jóváhagyását tűzték ki, továbbá a CSISZ KB elnökségének tárgyalási tervét, valamint a CSISZ KB tagjai és póttagjai tevékenységére vo­natkozó alapelveket. A CSISZ KB megtárgyalta a CSKP KB plenáris ülésének igen fontos határozatát, figyel­mét, főleg arra fordította, hogy a fiatalok minél nagyobb mér­tékben járuljanak hozzá a ha­tározat teljesítéséhez. A tár­gyalásoknál a CSISZ IV. kong­resszusának határozataiból, a fiatalok építő tevékenységéből és kezdeményezéséből indult ki. A CSISZ KB határozataival még behatóan foglalkozni fo­gunk. Jelenleg csak a mező- gazdaságra vonatkozó határo­zatot emeljük ki. A mezőgazdasági termelés­ben: 1 Vegyünk részt a széna és más takarmány vesz- " teségmentes begyűjtésé­ben, az üzemekben dolgozó fiúk és leányok, a tanulóifjú­ság, valamint a fegyveres erők segítségével építsünk tároló­helyiségeket, silógödröket és szárítóhelyiségeket. A dél- cseh, nyugat-cseh, észak-cseh és észak-morva kerületekben minden erőnkkel segítsünk a szénabegyűjtésben, a félre­eső hegyi legelők és rétekről is. 2 Az egyetemesen gépesí­tett brigádok, csapatok * és kollektívák, igyekez­zenek a legmagasabb hozamo­kat elérni. Vállaljanak védnök­séget a kukorica, répa, burgo­nya megművelése felett, gon­doskodjanak az agrotechnikai határidők betartásáról. 3 Készítsék elő idejében az aratási munkálatokat, B hogy az zökkenőmentes legyen. A fiatal meehanizáto- rokkal alaposan beszéljék meg, hogy azokra milyen feladatok várnak. A járásokban és a ke­rületekben a begyűjtésnél szervezzünk versenyt a legjobb kombájnos címért, a tarlóhán­tásnál pedig a legjobb trakto­ros címért. Szervezzünk brigá­dokat a szalma beszállítására. A CSISZ üzemi szervezeteiből és a mezőgazdasági iskolákban működő CSISZ szervezetekből küldjenek ki a mezőgazdasági üzemekbe fiatal szakembere­ket, traktorosokat, hogy azok a második műszakban betöltsék a helyeket. 4 Továbbra is fedjük fel a parlagon heverő földe- * két és a mezőgazdasági üzemek vezetőségeivel, vala­mint a nemzeti bizottságokkal együtt gondoskodjunk a gyors megművelésükről és kihaszná­lásukról. 5 A mezőgazdasági gépipa­ri üzemekben elsősorban - a prostéjovi jiöíni, pel- chfimovi, a roudmcei Agrostroj n. v.-ben harcoljanak a termé­kek jó minőségéért és az ide­jében való szállításukról. 6 A vegyészeti ipar üze­meiben a pardubicei, lo- "vosicei vegyészeti üzem­ben, a bratislavai J. Dimitrov üzemben, a sokolovói, Üstí nad Labem-i és más üzemekben ügy irányítsuk a fiatalokat, hogy az üzem vezetőségével és a pártszervezetekkel közösen mérlegeljék a terven felüli műtrágyagyártás lehetőségeit. A, kohászati üzemekben is ha­sonló kezdeményezést fejtsünk ki, ahol a hulladékokat a me­zőgazdaságban lehet felhasz­nálni. 7 A .CSISZ szervezetek el­sősorban a fegyveres ■ erők CSISZ szervezetei gondolkodjanak arról, hogy az internátusok, a tanulóotthonok, éttermek és az üzemi konyhák hulladékait, valamint az eddig parlagon heverő földek hoza­mait a sertés- és más gazda­sági állatok tenyésztésére for­dítsuk. A vítkovicei Klement Gottwald Vasgyár egyik legmodernebb magaskemencéje befejezés előtt áll. Szerelői a CSKP XII. kongresszusa brigádja címét viselik. A munka és a művészet szövetsége oóc»ior a fa-Uastoroki Slovnaft üzem szivattyúberendezéseiből. A gépek szovjet tervezők munkái. A Pravda egyik legutóbbi számá­nak vezércikke „A munka és a művé­szet szövetsége“ címmel rámutat arra, hogy a művé­szi alkotás nagy fontosságú problé­mái rendkívül erős visszhangot kel­tettek a szovjet népben. A vezércikk hang­súlyozza, hogy a kommunizmust építő szovjet em­ber széles látókö­rű, szellemi igé­nyei nagyok és sokoldalúak. En­nek jegyében vi­tatják meg és tá- mogatják a szov­jet emberek a párt kulturális intézke- iéseit, készülnek az SZKP Központi Bi­zottságának közel­gő plénumára, amelyen az ideo­lógiai munka kér­déseivel foglalkoz­nak majd. „Ideológiai ellen­feleink, akik rossz­indulatúan rágal-s mázzák a szovjet művészetet, — folytatja a vezér­cikk — sohasem fogják megérteni a művész és a nép új kapcsolatait, amelyek a szocia­lista társadalom­ban alakultak ki. Ők rossznéven ve­szik, hogy nálunk a nép ítéletet mond a művészi alkotásról, hogy a párt találkozókat rendez az írókkal és művészekkel, eléjük tárja köve­telményeit, segít nekik meghatároz­ni a művészi alko­tás helyes irá­nyát." „A burzsoá esz­tétika elutasítja a művész kapcsola­tát a néppel, a társadalommal, és csak egy kapcsola­tot ismer el: a me­cénással és ennek csekk-könyvével való kapcsolatot. Hogyan is lehetne megfeledkezni er­ről, amikor hall­juk azt a hazug szólamot, amely szerint a „szabad világban" megvan tz alkotás szabad­sága" — hangsú­lyozza a Pravda, majd leszögezi, hogy az igazi sza­bad világ a szo­cializmus, a kom­munizmus építésé­nek világa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom