Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-12-20 / 51-52. szám
ÉV VÉGI MEGÁLLÓ... Női cipőosztály MOSZKVÁBAN Most, ünnepek előtt nagy a forgalom a moszkvai cipőházban. Naponta 4000 pár cipőt ad el. A vásárlók, az ötesztendős Szerjózsa Zorintól az őszhajú nyugdíjasokig, a legkülönbözőbb korú és foglalkozású emberek. A Szovjetunió legnagyobb cipőszaküzletének hét osztálya 1050 négyzetmétert foglal' el. Itt gyorsan megkapunk bármilyen méretű és szabású cipőt; rövid idő alatt megtalpalják a régi cipőket; de szép harisnyát és retikült is lehet venni, sőt a pedikűrös megszabadít tyúkszemeinktől. A Cipőházat a legnagyobb kényelemmel rendezték be, ezért is oly népszerű a moszkvaiak körében. Roman Szinyicin, a Cipőház üzlettervének -egyik készítője és az áruház igazgatója. Világos elképzelései vannak az egész szovjet kereskedelem jövőjéről, s ezen belül a saját üzletéről is. — Pártunk új programját áthatja a gondolat: „Mindent az emberért, az ember javára!“ — mondja Szinyicin. — Az egész szovjet nép együtt harcol e cél eléréséért. „A következő évtizedben minden szovjet ember bőségesen megszerezheti a közszükségleti cikkeket; a rákövetkező évtizedben pedig teljes mértékben kielégítjük az ezekre irányuló keresletet ... A húsz évre szóló terv előírása szerint egy fő cipőfogyasztása kb. 3,3-szeresére nő.“ — Tapasztalataink szerint — folytatja Szinyicin — a vásárló idejének 80 százlékát gyakran azzal tölti, hogy a választékkal megismerkedjék. Ezzel mi számoltunk a berendezésnél. Az árumintát különleges állványokon helyeztük el. A vevők onnan levehetik, megnézhetik és felpróbálhatják. A vevő, mondhatni, kissé eladó is. Meg kell mondanunk, hogy e „feladatot“ is jól végzi. Az eladókat nálunk konzultánsok váltották fel. A Szovjetunióban évről évre növekszik a cipőgyártás, és a nép anyagi jólétének fokozódásával együtt a cipők iránti kereslet is. — Egyébként nem is a menynyiségre, hanem a cipő minőségére esik majd a hangsúly — magyarázza az igazgató. — A Cipőház egyéves fennállása alatt a moszkvai boltok között első helyre került... a vásárlóktól kapott köszönet tekintetében. Az igazgató dolgozószobájában több „Javaslatok könyve“ felírású, vastag kötetben őrzik a vásárlók bejegyzéseit. Sokan tesznek javaslatot a kereskedelem megjavítására. Az áruház vezetősége gondosan tanulmányozza ezeket a bejegyzéseket. A helyes tanácsokat meg is valósítják. Irina Voronyina, a Kristálytani Intézet aspiránsnője, az áruház szorgalmas látogatója így nyilatkozik: „Nehéz elmenni megállás nélkül az áruház előtt. Az óriási tükrös kirakatok ízléses összeállításukkal erősen csábítják a járókelőket. Minden boltnak ilyennek kellene lennie Biztos vagyok benne, hogy ilyenek is lesznek." Amerikaiak Berlinben ... BERLINBEN A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának 1961. augusztus 12-i határozata alapján az NDK illetékes hatóságai Nyugat-Berlin határán ellenőrzési rendszert létesítettek. Az imperialista hatalmak az NDK szívében, a Német Szövetségi Köztársaság határaitól 160 km-re fekfő Nyugat-Berlint frontvárossá alakították át. Berlin, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa ... Berlin sohasem tartozott a szép városok közé. Történelmi múltja mindössze csak egyes városrészeinek van — például Potsdamnak — magának Berlinnek már kevésbé. A mai Berlin a múlt században, Nagy- Berlin csak 1920-ban született meg hét város és 93 község egyesítéséből. Mégis, mindig volt valami varázsa Berlinnek. Erdők veszik körül; keleten és nyugaton tavak, valóságos tórendszer, s ez adja meg fekvésének természeti szépségét. Ez a nagyváros már a kezdeti építkezéseiben is a sima, egyszerű tömbökbe összeálló, puritánságában is monumentális utcaképet adott. Ma azonban egyre változik ... A „Najádok kútja“ ... ROMÁBAN Róma kőcsodái, múltjának páratlan szép emlékei, a Colosseum, a Forum, a Capitolium. és a Szent Péter Bazilika mellett az idegen nyomban felfedezi, észreveszi a város jellegzetességeinek számító „viz< csodákat": a szebbnél szebb, művészi szökőkutakat. A históriák szerint már a régi Rómában is nagy volt a víz és a szökőkutak kultusza. A város tizennégy vízvezetékéből kapta temérdek vizét, amely a távoli hegyekből 400 kilométeres vízvezetékeken ömlött szakadatlanul az ,,örök város" fürdőibe, kút faiba és szökő - kútjaiba. Talán Bernini volt az a művész, aki a legszebb kutakkal ajándékozta meg a várost. A „Fontana di Trevi" Neptun ja és szárnyas víziparipái az ő rajzai alapján ontják még ma is a zuhogó víztömegeket, akárcsak a Piazza Navona nagy szökőkút ja a négy folyó köbe álmodott allegóriája, vagy a „Fontana del Moro" görnyedő pufók vízi istenei, hogy csak a leghíresebbeket említsem. Raffael mestermüve a „T eknúsbékák szökőkút ja", a „Fontana déllé tartarughe", amelynek kőteknőcei a köztük álló ifjú alakjával harmonikus tökéletességben olvadnak össze. Nehéz lenne felsorolni, sorbaállítani Róma kútjait. Egyik széo, a másik híresebb, a harmadik talán érdekességével emelkedik ki. Róma az idők folyamán modern kutakkal is gyár a- gendája volna ... podott. Ha a csupa üveg Termini pályaudvarról érkezik az ember Rómába, akkor a „Najádok kútjá"-val találkozik legelőször. Nem a legújabb keletű, nem is olyan „ifjú" kút, mégis a modern szökőkutak közé sorolják. A medence fenekén elhelyezett szerkezet és a legmodernebb világítástechnika rejtett reflektorai a római éjszaka legszembetűnőbb, legkáprázatosabb látványosságává avatják a „Najádok kútja"-t és egyúttal a Piazza Esedra köröndjét. De a legnépszerűbb szökőkút az „örök város"-ban mégiscsak a ,,Fontana di Trevi". Csaknem minden kútnak van valamilyen érdekes históriája, de a Trevi kút legendáját mindenki ismeri. S ennek megfelelően talán egyetlen olyan várost látogató idegen sem akad, aki a kútnak hátat fordítva ne dobna Neptun lábai elé egy-két fémpénzt mint önkéntes adót a visszatérés reményében ... Mert a legenda szerint, aki ezt megteszi, visszatér Rómába. Évenként egyszer, amikor megállítják a kút szerkezetét és kitisztítják a nagy téglalap alakú medencét, valóságos pénzgyűjteményt halásznak ki. Amikor a római vízmüvek munkásai öszszeszedik — és gyakran zsebrevágják — a sok-sok rézgarast, híres olasz borral koccintanak az év végén a „Fontana di Trevi" babonás híveinek egészségére . . . S bizonyára nem bánnák, ha szép fővárosuk valamennyi kútjának ilyen „zsaroló" le-iiiiiiiimmiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiif' Mimusm külsz. A parkban csodálatos márványszobrok várnak. Néhány lépésnyire a Rue de Concord e-on keresztül a francia parlamenthez jutsz, ahol a háború alatt az eszeszek lovardát rendeztek be. Szemben a kis vendéglőben vörösborral koccintottak éppen és a tónál megcsókolta egymást egy szerelmespár. De senki se hederít rá. Mint a koldusokra — ki számolja meg őket. Ott állnak a Notre Dame, a Sacre Coeur előtt — kóborolnak a ragyogó bulvárokon és eltűnnek a Montmartre zegzugos utcái között. A legtöbbet a bolhavásáron látni. Aki nem látta a ..bolhavásárt“, nem látott bele Párizs gyomrába, — az nem ismeri a várost. A földalattiról tódulnak az emberek, négerek és algériaiak is, olcsón akarnak vásárolni. Ezek nem Colichy és a Pigalle téri elegáns négerek, akik a Moulin Rouge környékén forgolódnak. Az utakat építik vagy a parkokat seprik. Beszélgetek sofőrökkel, munkásokkal, akik a mellékutcákban húst és zöldséget raknak le, hogy jóllakjon ez a hatmilliós város. Aztán leülsz valamelyik munkással egy furcsa nevű — mondjuk — a Dohányzó kutyához címzett vendéglőbe és megrendeled a hagyományos hagymalevest. És amikor megtudják, hogy Csehszlovákiából jöttél — kész a barátság. Otthon érzed magad. Ez a Párizs nem a turisták, a ragyogó bulvárok városa. Sok olyan hely van még Párizsban, mely drága szívünknek, a Pére- Lachaise temető ... a kommunardok sírjával szemben Paul Eluárd, Henri Barbusse és a francia kommunisták siremlékei, akiket a kollaboráns kormány vagy a német Gestapo végzett ki. Párizs a fények és az árnyékok városa. Az Eiffel-torony ... PÁRIZSBAN Párizs. A Szajna partja. Az Eiffel-tcrony — az örökké fiatal acél -szépség. A forradalmak városa. A Rue du Faubourgon keresztül a Bastille térre jutunk. Erre a térre vonul fel május elsején Párizs népe és itt énekli a Marseillaise-t, az Internacionálét. Párizs, ahol a szabadság géniuszának szobra áll, Marat, Danton és Robespierre városa. Fényesen kivilágított bulvárok, kávéházak, bisztrók és szállodák. A Jardin des Tuilleries, kis tavaival és több mint száz szobrával. És mindenféle turisták. A Louvre termében körülállják a halhatatlan Mona Lisa képét, aki már néhány száz éve örök mosolyával fogadja a látogatókat. Nézed a Tizian, Rubens, Botticelli képeket. Már fáraszt a sok szépség, de nem mene... HELSINKIBEN I A helsinki olimpiai stadion Prága, Budapest, Berlin,. Bukarest, Varsó. Moszkva, Bécs után jövő év nyarán Helsinkiben kerül megrendezésre az ifjúság hagyományos nemzetközi találkozója: a Fesztivál. A VIT-ek történetében első ízben rendezik meg a nagy ifjúsági seregszemlét tengerparti városban. A Fesztivál-újság ismerteti a VIT legjelentősebb programpontjait: víziünnepély a tengeren, hajókirándulások, karnevál, a falusi ifjúság napja, ünnepi rendezvény a gyarmati és a csak nemrég felszabadult országok fiataljaival, a lányok napja, a béke és a nem zetek közötti barátság napja stb. Tizenhat év alatt eltakarították a romokat, a törmelékeket. Ma már parkok vannak ott, ahol a háború után valóságos téglahegyek tornyosultak. Egész lakónegyedek épültek — modem utcák, háztömbök, főleg az egykori zsúfolt proletárnegyedekben. Két évvel ezelőtt a Chausse- Strassén még kiégett falú romházak éktelenkedtek. Helyükbe azóta élénkszínű barátságos, modern, lakóházakat építettek — már laknak is bennük. Folyamatosan beépítik a „foghíjakat“, s a régi házsorokat itt is, ott is megszakítják a csupaüveg új házak. 1 Az Unter den Lindenen áll a Humboldt Egyetlen főépülete ... Berlin egyik legnevezetesebb épülete és intézménye a 151 esztendős Humboldt Egyetem. Kereken 18 ezer tudományos munkatársból, diákból és alkalmazottból álló kollektíva dolgozik itt. A Humboldt Egyetemet 1810-ben, a napóleoni idegen uralom elleni nagy népmozgalom idején nyitották meg. Í945 után a Humboldt Egyetem kapuit szélesre nyitották minden tehetséges ember előtt. Az igazi, haladó humanizmus és harcos demokrácia új szelleme bevonult a berlini egyetemre is. Ma az egyetem 11 karán és 133 intézetében kilencezer diákot oktatnak. A Humboldt Egyetem ma a Német Demokratikus Köztársaság tudományos életéinek egyik nagyszerű fellegvára, amelyet állandóan építenek, bővítenék ... t [ ...HAVANNÁBAN j l Havannában Fidél Castro miniszterelnök beszédet r mondott. Beszédét — ame^ lyet a rádió is közvetített — k a Szocialista Forradalmi [Egységpárt megalakítása.. ! kérdésének szentelte. ,, * Castro részletesen foglalj kozott a kubai forradalmi * , harc fő szakaszaival, jellemezte az ország alapvető Ý forradalmi szervezeteit, te* vékenvségüket és fejlödé► süket, indokolta, hogy miért" k kell egyesíteni őket és meg-'“ i teremteni az egységes mar-., f xista-leninista pártot, amely, ( f nélkül nem lehet a szocia ► lizmust építeni. L Fidél Castro ismertette* [a továbbiakban Marx ésl í Engels életét és tevékeny* ségét és V. I. Leninnek mint j. teoretikusnak ás mint veze-Í tőnek történelmi jelentősé-* gű érdemeit. Most végbe-,, megy a marxizmus fejlődése r — mondotta Castro. — > N. Sz. Hrusesovnak a XXII. rkongresszuson elhangzott beszámolói olyan igazi poli-,, f tikai tanulmányt alkotnak, * amellyel megkezdődik egy ► teljesen új feladat, a kom^munizmus fejlődésének megvalósítása. * A szocializmus építése — I '■már járt út. Ez azonbaní inem jelenti azt, hogy tnin-T den országban teljesen azonosak a szocializmus építésének feltételei. A kapitalizmus pusztulásának elkerülhetetlenségéről szólva Castro kijelentet te: figyelembe kell venni hogy nincs középút a kapitalizmus és a szocializmus között. Aki harmadik állás pontot keres, hamis, utópisztikus útra téved és az imperializmus cinkosává válik. A szocializmus építésének korszakába léptünk. Valóra kell váltanunk a tudományos szocializmus tanítását. Hiszünk abban, hogy a marxizmus a leghelyesebb a legtudományosabb elmélet. Mélységes megelégedéssel és teljes meggyőződéssel kijelentem: én marxistaleninista vagyok és életem utolsó napjáig marxistaleninista leszek. f Népgyülés
