Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-12-20 / 51-52. szám

ÉV VÉGI MEGÁLLÓ... Női cipőosztály MOSZKVÁBAN Most, ünnepek előtt nagy a forgalom a moszkvai cipőház­ban. Naponta 4000 pár cipőt ad el. A vásárlók, az ötesztendős Szerjózsa Zorintól az őszhajú nyugdíjasokig, a legkülönbö­zőbb korú és foglalkozású em­berek. A Szovjetunió legnagyobb ci­­pőszaküzletének hét osztálya 1050 négyzetmétert foglal' el. Itt gyorsan megkapunk bármi­lyen méretű és szabású cipőt; rövid idő alatt megtalpalják a régi cipőket; de szép harisnyát és retikült is lehet venni, sőt a pedikűrös megszabadít tyúk­szemeinktől. A Cipőházat a leg­nagyobb kényelemmel rendez­ték be, ezért is oly népszerű a moszkvaiak körében. Roman Szinyicin, a Cipőház üzlettervének -egyik készítője és az áruház igazgatója. Vilá­gos elképzelései vannak az egész szovjet kereskedelem jövőjéről, s ezen belül a saját üzletéről is. — Pártunk új programját áthatja a gondolat: „Mindent az emberért, az ember javára!“ — mondja Szinyicin. — Az egész szovjet nép együtt har­col e cél eléréséért. „A követ­kező évtizedben minden szov­jet ember bőségesen megsze­rezheti a közszükségleti cikke­ket; a rákövetkező évtizedben pedig teljes mértékben kielé­gítjük az ezekre irányuló ke­resletet ... A húsz évre szóló terv előírása szerint egy fő cipőfogyasztása kb. 3,3-szere­­sére nő.“ — Tapasztalataink szerint — folytatja Szinyicin — a vásárló idejének 80 százlékát gyakran azzal tölti, hogy a választékkal megismerkedjék. Ezzel mi szá­moltunk a berendezésnél. Az árumintát különleges állványo­kon helyeztük el. A vevők on­nan levehetik, megnézhetik és felpróbálhatják. A vevő, mond­hatni, kissé eladó is. Meg kell mondanunk, hogy e „feladatot“ is jól végzi. Az eladókat nálunk konzultánsok váltották fel. A Szovjetunióban évről évre növekszik a cipőgyártás, és a nép anyagi jólétének fokozó­dásával együtt a cipők iránti kereslet is. — Egyébként nem is a meny­­nyiségre, hanem a cipő minő­ségére esik majd a hangsúly — magyarázza az igazgató. — A Cipőház egyéves fennállá­sa alatt a moszkvai boltok kö­zött első helyre került... a vásárlóktól kapott köszönet tekintetében. Az igazgató dol­gozószobájában több „Javas­latok könyve“ felírású, vastag kötetben őrzik a vásárlók be­jegyzéseit. Sokan tesznek ja­vaslatot a kereskedelem meg­javítására. Az áruház vezetősé­ge gondosan tanulmányozza ezeket a bejegyzéseket. A he­lyes tanácsokat meg is való­sítják. Irina Voronyina, a Kristály­tani Intézet aspiránsnője, az áruház szorgalmas látogatója így nyilatkozik: „Nehéz elmenni megállás nélkül az áruház előtt. Az óri­ási tükrös kirakatok ízléses összeállításukkal erősen csá­bítják a járókelőket. Minden boltnak ilyennek kellene len­nie Biztos vagyok benne, hogy ilyenek is lesznek." Amerikaiak Berlinben ... BERLINBEN A Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsának 1961. augusztus 12-i határozata alapján az NDK illetékes ható­ságai Nyugat-Berlin határán ellenőrzési rendszert létesítet­tek. Az imperialista hatalmak az NDK szívében, a Német Szövet­ségi Köztársaság határaitól 160 km-re fekfő Nyugat-Berlint frontvárossá alakították át. Berlin, a Német Demokrati­kus Köztársaság fővárosa ... Berlin sohasem tartozott a szép városok közé. Történelmi múltja mindössze csak egyes városrészeinek van — például Potsdamnak — magának Ber­linnek már kevésbé. A mai Berlin a múlt században, Nagy- Berlin csak 1920-ban született meg hét város és 93 község egyesítéséből. Mégis, mindig volt valami varázsa Berlinnek. Erdők veszik körül; keleten és nyugaton tavak, valóságos tó­rendszer, s ez adja meg fekvé­sének természeti szépségét. Ez a nagyváros már a kezdeti építkezéseiben is a sima, egy­szerű tömbökbe összeálló, pu­ritánságában is monumentális utcaképet adott. Ma azonban egyre változik ... A „Najádok kútja“ ... ROMÁBAN Róma kőcsodái, múltjának páratlan szép emlékei, a Co­losseum, a Forum, a Capito­­lium. és a Szent Péter Bazilika mellett az idegen nyomban felfedezi, észreve­szi a város jellegzetességei­nek számító „viz< csodákat": a szebbnél szebb, művészi szökőkutakat. A históriák szerint már a régi Rómában is nagy volt a víz és a szökőkutak kultu­sza. A város tizennégy víz­vezetékéből kapta temérdek vizét, amely a távoli he­gyekből 400 kilométeres víz­vezetékeken ömlött szaka­datlanul az ,,örök város" fürdőibe, kút faiba és szökő - kútjaiba. Talán Bernini volt az a művész, aki a legszebb ku­takkal ajándékozta meg a várost. A „Fontana di Trevi" Neptun ja és szárnyas vízi­paripái az ő rajzai alapján ontják még ma is a zuhogó víztömegeket, akárcsak a Piazza Navona nagy szökő­kút ja a négy folyó köbe ál­modott allegóriája, vagy a „Fontana del Moro" gör­nyedő pufók vízi istenei, hogy csak a leghíresebbeket említsem. Raffael mestermüve a „T eknúsbékák szökőkút ja", a „Fontana déllé tartaru­­ghe", amelynek kőteknőcei a köztük álló ifjú alakjával harmonikus tökéletességben olvadnak össze. Nehéz lenne felsorolni, sorbaállítani Ró­ma kútjait. Egyik széo, a másik híresebb, a harmadik talán érdekességével emel­kedik ki. Róma az idők folyamán modern kutakkal is gyár a- gendája volna ... podott. Ha a csupa üveg Termini pályaudvarról érke­zik az ember Rómába, akkor a „Najádok kútjá"-val talál­kozik legelőször. Nem a leg­újabb keletű, nem is olyan „ifjú" kút, mégis a modern szökőkutak közé sorolják. A medence fenekén elhelye­zett szerkezet és a legmo­dernebb világítástechnika rejtett reflektorai a római éjszaka legszembetűnőbb, legkáprázatosabb látványos­ságává avatják a „Najádok kútja"-t és egyúttal a Piaz­za Esedra köröndjét. De a legnépszerűbb szökő­kút az „örök város"-ban mégiscsak a ,,Fontana di Trevi". Csaknem minden kútnak van valamilyen ér­dekes históriája, de a Trevi kút legendáját mindenki is­meri. S ennek megfelelően talán egyetlen olyan várost látogató idegen sem akad, aki a kútnak hátat fordítva ne dobna Neptun lábai elé egy-két fémpénzt mint ön­kéntes adót a visszatérés reményében ... Mert a le­genda szerint, aki ezt meg­teszi, visszatér Rómába. Évenként egyszer, amikor megállítják a kút szerkeze­tét és kitisztítják a nagy téglalap alakú medencét, valóságos pénzgyűjteményt halásznak ki. Amikor a ró­mai vízmüvek munkásai ösz­­szeszedik — és gyakran zsebrevágják — a sok-sok rézgarast, híres olasz borral koccintanak az év végén a „Fontana di Trevi" babo­nás híveinek egészségére . . . S bizonyára nem bánnák, ha szép fővárosuk valamennyi kútjának ilyen „zsaroló" le-iiiiiiiimmiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiif' Mimusm külsz. A parkban csodálatos márványszobrok várnak. Né­hány lépésnyire a Rue de Con­cord e-on keresztül a francia parlamenthez jutsz, ahol a há­ború alatt az eszeszek lovardát rendeztek be. Szemben a kis vendéglőben vörösborral koc­cintottak éppen és a tónál megcsókolta egymást egy sze­relmespár. De senki se hederít rá. Mint a koldusokra — ki számolja meg őket. Ott állnak a Notre Dame, a Sacre Coeur előtt — kóborolnak a ragyogó bulváro­kon és eltűnnek a Montmartre zegzugos utcái között. A leg­többet a bolhavásáron látni. Aki nem látta a ..bolhavásárt“, nem látott bele Párizs gyomrá­ba, — az nem ismeri a várost. A földalattiról tódulnak az emberek, négerek és algériaiak is, olcsón akarnak vásárolni. Ezek nem Colichy és a Pigalle téri elegáns négerek, akik a Moulin Rouge környékén forgo­lódnak. Az utakat építik vagy a parkokat seprik. Beszélgetek sofőrökkel, munkásokkal, akik a mellékutcákban húst és zöld­séget raknak le, hogy jóllakjon ez a hatmilliós város. Aztán leülsz valamelyik munkással egy furcsa nevű — mondjuk — a Dohányzó kutyához címzett vendéglőbe és megrendeled a hagyományos hagymalevest. És amikor megtudják, hogy Cseh­szlovákiából jöttél — kész a barátság. Otthon érzed ma­gad. Ez a Párizs nem a turisták, a ragyogó bulvárok városa. Sok olyan hely van még Párizsban, mely drága szívünknek, a Pére- Lachaise temető ... a kommu­­nardok sírjával szemben Paul Eluárd, Henri Barbusse és a francia kommunisták sirem­­lékei, akiket a kollaboráns kor­mány vagy a német Gestapo végzett ki. Párizs a fények és az árnyé­kok városa. Az Eiffel-torony ... PÁRIZSBAN Párizs. A Szajna partja. Az Eiffel-tcrony — az örökké fia­tal acél -szépség. A forradalmak városa. A Rue du Faubourgon keresztül a Bastille térre ju­tunk. Erre a térre vonul fel május elsején Párizs népe és itt énekli a Marseillaise-t, az Internacionálét. Párizs, ahol a szabadság géniuszának szobra áll, Marat, Danton és Robes­pierre városa. Fényesen kivi­lágított bulvárok, kávéházak, bisztrók és szállodák. A Jardin des Tuilleries, kis tavaival és több mint száz szobrával. És mindenféle turisták. A Louvre termében körülállják a halha­tatlan Mona Lisa képét, aki már néhány száz éve örök mosolyá­val fogadja a látogatókat. Nézed a Tizian, Rubens, Botticelli képeket. Már fáraszt a sok szépség, de nem mene­... HELSINKIBEN I A helsinki olimpiai stadion Prága, Budapest, Berlin,. Bu­karest, Varsó. Moszkva, Bécs után jövő év nyarán Helsinki­ben kerül megrendezésre az ifjúság hagyományos nemzet­közi találkozója: a Fesztivál. A VIT-ek történetében első ízben rendezik meg a nagy ifjúsági seregszemlét tenger­parti városban. A Fesztivál-újság ismerteti a VIT legjelentősebb program­pontjait: víziünnepély a ten­geren, hajókirándulások, kar­nevál, a falusi ifjúság napja, ünnepi rendezvény a gyarmati és a csak nemrég felszaba­dult országok fiataljaival, a lá­nyok napja, a béke és a nem zetek közötti barátság napja stb. Tizenhat év alatt eltakarítot­ták a romokat, a törmelékeket. Ma már parkok vannak ott, ahol a háború után valóságos tégla­hegyek tornyosultak. Egész la­kónegyedek épültek — modem utcák, háztömbök, főleg az egykori zsúfolt proletárnegye­dekben. Két évvel ezelőtt a Chausse- Strassén még kiégett falú rom­házak éktelenkedtek. Helyükbe azóta élénkszínű barátságos, modern, lakóházakat építettek — már laknak is bennük. Folya­matosan beépítik a „foghíja­kat“, s a régi házsorokat itt is, ott is megszakítják a csupa­­üveg új házak. 1 Az Unter den Lindenen áll a Humboldt Egyetlen főépüle­te ... Berlin egyik legnevezete­sebb épülete és intézménye a 151 esztendős Humboldt Egyetem. Kereken 18 ezer tu­dományos munkatársból, diák­ból és alkalmazottból álló kol­lektíva dolgozik itt. A Hum­boldt Egyetemet 1810-ben, a napóleoni idegen uralom elleni nagy népmozgalom idején nyi­tották meg. Í945 után a Hum­boldt Egyetem kapuit szélesre nyitották minden tehetséges ember előtt. Az igazi, haladó humanizmus és harcos demok­rácia új szelleme bevonult a berlini egyetemre is. Ma az egyetem 11 karán és 133 inté­zetében kilencezer diákot ok­tatnak. A Humboldt Egyetem ma a Német Demokratikus Köztársaság tudományos életé­inek egyik nagyszerű fellegvára, amelyet állandóan építenek, bővítenék ... t [ ...HAVANNÁBAN j l Havannában Fidél Castro miniszterelnök beszédet r mondott. Beszédét — ame­­^ lyet a rádió is közvetített — k a Szocialista Forradalmi [Egységpárt megalakítása.. ! kérdésének szentelte. ,, * Castro részletesen foglal­j kozott a kubai forradalmi * , harc fő szakaszaival, jelle­mezte az ország alapvető Ý forradalmi szervezeteit, te­* vékenvségüket és fejlödé­► süket, indokolta, hogy miért" k kell egyesíteni őket és meg-'“ i teremteni az egységes mar-., f xista-leninista pártot, amely, ( f nélkül nem lehet a szocia ► lizmust építeni. L Fidél Castro ismertette* [a továbbiakban Marx ésl í Engels életét és tevékeny­* ségét és V. I. Leninnek mint j. teoretikusnak ás mint veze-Í tőnek történelmi jelentősé-* gű érdemeit. Most végbe-,, megy a marxizmus fejlődése r — mondotta Castro. — > N. Sz. Hrusesovnak a XXII. rkongresszuson elhangzott beszámolói olyan igazi poli-,, f tikai tanulmányt alkotnak, * amellyel megkezdődik egy ► teljesen új feladat, a kom­­^munizmus fejlődésének megvalósítása. * A szocializmus építése — I '■már járt út. Ez azonbaní inem jelenti azt, hogy tnin-T den országban teljesen azo­nosak a szocializmus építé­sének feltételei. A kapitalizmus pusztulá­sának elkerülhetetlenségé­ről szólva Castro kijelentet te: figyelembe kell venni hogy nincs középút a kapi­talizmus és a szocializmus között. Aki harmadik állás pontot keres, hamis, utó­pisztikus útra téved és az imperializmus cinkosává vá­lik. A szocializmus építésé­nek korszakába léptünk. Va­lóra kell váltanunk a tudo­mányos szocializmus tanítá­sát. Hiszünk abban, hogy a marxizmus a leghelyesebb a legtudományosabb elmé­let. Mélységes megelégedés­sel és teljes meggyőződés­sel kijelentem: én marxista­­leninista vagyok és életem utolsó napjáig marxista­­leninista leszek. f Népgyülés

Next

/
Oldalképek
Tartalom