Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-11-07 / 45. szám
A technikai csoda gyöngye Belépünk az üzembe és ámulva megtorpanunk. Elsősorban az emberek miatt lepődünk még. Sosincs idejük, állandóan sietnek — de nem össze-vissza, hanem szervezetten — egy bizonyos cél felé ... Persze, erre csak később jövünk rá. Azután egy további jelenség lep meg bennünket. Megnéztük, körüljártuk a komplex épületet, és most belülről is ugyanezt a nagyságot szeretnénk látni. De semmi ilyesmit nem találunk. Itt egy gép — amott egy gép, nem nagy, inkább kicsi, sót egészen apró. Szemre tehát nincsenek roppant nagy arányok. Hol rejtőzik tehát a kutatóintézet csoda-gyöngye? Valóban, — hol? És ez a harmadik meglepetés a bratislavai hegesztő-kutatóintézetben lett látogatásunkkor ... A kísérőnk „ például az egyik mérnök. Mindent alaposan megmagyaráz, megmutat nekünk, összeismerkedünk az emberekkel — eleinte mégsem fogjuk fel a lényeget. Főképp akkor nem, ha nem konyítunk a hegesztőipar techminimUmához. Csupa ismeretlen szó üti meg fülünket: hegesztett' csatlakozás központosított felépítése, olvasztott salak alatti hegesztés, forgácsos megmunkálás, ausztenitikus anyagok, izotérmális bomlás, bázikus olvasztó, mikropontozó, ignitron ... Ehhez még különféle rövidítések és számok. Mindez olyan zűrzavart okoz, hogy kénytelenek vagyunk megkérni: magyarázza el újra és kérésünkhöz azt is hozzáfűzzük, hogy mondja el számunkra is érthető nyelven, népiesen. Kísérőnk roppant kedves, türelmes és belátó — teljesíti kérésünket — és ekkor egy egészen új világ tárul fel előttünk. Egy olyan intézetben vagyunk, ahol az egész kollektíva tudományt termel, bonyolult tudományt — pontosat, technikailag és logikailag tökéleteset. Olyan tudományt, amelyet már az egész „hegesztő-világ" csodál, és amelyet — ha jól figyelünk — megérthetünk és a mélyére hatolhatunk. Akkor aztán mint a filmvásznon úgy peregnek le előttünk a hegesztett hengerek, könyökös tengelyek, acélszerkezetek, csővezetékek, korszerű transzformátorok, ap-_ ró, miniatűr hegesztők. Gondolataink elröppennek a komáromi hajógyárba, a piesoki gépgyárba, a breznói hídépítő vállalatba, az adamovi vasművekbe, a brnói AZGK-ba, a pilzeni V. I. Lenin-művekbe és a többi sok száz üzembe, ahol a vasiparé a döntő szó. Mindeme sok üzem jólétéért lélegzik és lüktet a kutatóintézet. Az intézet kollektívája létezésének kezdetén népgazdaságunknak ezreket, százezreket, majd milliókat takarított meg. És miután munkáját állandóan folytatja, sőt folytatni fogja — ez az összeg már régen túllépte a száz milliót is. A megtakarított összeg nagyságát még senki sem számította, ki pontosan, és alighanem soha pontosan senkinek nem sikerül, lévén az olyan nagy összeg. ]\los, végre mégis csak megértjük, miben rejlik a bratislavai hegesztő-kutatóintézet nagysága, monumentalitása. Persze nem sikerül ezt sem lefényképeznünk, sem lefilmeznünk. Különösen azért nem, mert a kézzelfogható eredmény már elszéledt országszerte: falvakba, városokba, az egész köztársaságba, sőt még a határon túl is, és terjeszti a hegesztő-technikát az egész köztársaságban. Ez az intézet — természetesen a dolgozókat értve — már most, fennállásának 12-ik esztendejében elérte a világszínvonalat. Egészen biztos, hogy a „technika eljövendő holnapjának“ emberei örülnek eredményeiknek és megérdemlik az elismerést, bár ők maguk , nagyon szerények. Erről min- ' den lépésnél megbizonyosodhatunk és ezért volna jobb, ha ezt az elismerést „apróra" váltanánk. Értsük ezalatt, hogy munkájuk ne csak érdekeljen bennünket, hanem hogy munkájuk gyümölcsét a legcélszerűbben és legjobban kihasználjuk — sokkal szélesebb keretek között, mint eddig — hogy a százmilliós megtakarítást a milliárdokra növeljük. 1 Ifjúsági építkezés j Új ismerősök Ugye, nehéz eltalálni, miről is van szó?! De a beavatott szakember elárulja nekünk, hogy az intézet laboratóriumában éppen fémek, öntvények és nemfém-anyagok gyorselemzése folyik. Ki tudja, hányadszor szorítom homlokomat a vonat ablakához, ki tudja hányadszor fedezem fel újabb és újabb szépségét a tájnak. Utazzak nappal, fényes napsütésben, vagy vaksötét éjben, szemem mindig kutat, keres valamit. Hallgatom az emberek beszédét Fejlettebb állattenyésztésünkért AMIKOR SZÖVETKEZETEINK megalakultak, akadt sok leküzdésre váró nehézség. A gazdák húzódoztak a közöstől, féltek a mezsgye felszántásától. A közös gazdálkodás előnyeit nem mérlegelték, csak a hátrányait latolgatták. Aztán túljutottak a kezdet nehézségein és a közös gazdálkodás előnyei kezdték feledtetni a hátrányokat. A szövetkezeti táblák gépi megmunkálása, kombájnos aratása szép hasznot hozott a szövetkezeti tagság számára. Nem is hall a falvakat járó ember egyéb panaszt, legfeljebb az állattenyésztés eredményeivel kapcsolatban. Ám ez is érthető, mert hiszen akármelyik szövetkezeti elnököt kérdezi meg valaki, hogy miben volt a legtöbb nehézség az alakulás után, szinte egyöntetű a válasz: — Az állattenyésztésben! Ez volt a válasz Ögyallán, Somorján, Eperjesen, Komáromban, de hasonló volt a helyzet az ország minden részében. Hogy miért? Mert éppen az állattenyésztés terén hiányzott a legtöbb kellék: a szükséges szakértelem, a megfelelő istállók és az állatállomány. A falvak gazdái a múltban ugyanis nem folytattak állattenyésztést, hanem csak állattartást. Az állattartásban szerzett tapasztalatok nem elégíthették ki az állattenyésztés követelményeit. Éppen ezen a téren kellett szóhoz juttatni leginkább a fiatalságot, az ő soraikból kellett felnevelni a jövő tenyésztőit. Ez azonban nem ment máról holnapra, annál is inkább, mert az új tenyésztési gyakorlatot igen sok szövetkezetben ellenezték a korosabbak és megnehezítették az új módszerek bevezetését a gyakorlatba. A korszerű állattenyésztés követelményeinek a nagyhirtelen átalakított szövetkezeti istállók sem feleltek meg. — Bizony nem, nekünk is sok bajunk volt az állatállomány elhelyezésével, — emlékezett vissza a kezdeti nehézségekre a somorjai szövetkezet elnöke. De ugyanígy nyilatkoztak Tpjfalun, Ögyallán vagy Mihályfán. A szövetkezetek közös állatállományának a - kialakítása is lépten-nyomon nehézségekbe ütközött. Hadat kellett üzenni a fertőző betegségeknek, de a sikeres küzdelmet csak a korszerű istállók biztosíthatták. Épültek az istállók, ám az idő haladt, szakképzett gondozókra, állategészségügyi személyzetre volt szükség. Az iskolákba a rátermett fiatalokat küldözgette ki a szövetkezet, hogy a saját létszámából biztosítsa a szakképzett dolgozókat ezen a téren is. Épülnek a korszerű, teljesen gépesített istállók, a szakiskolákból szép számban kerülnek ki a képzett fiatalok, így hát bizakodással várhatjuk állattenyésztésünk fejlődését is. A szövetkezetek szakképzett dolgozói és korszerű istállói biztosítják majd a tejhozam emelkedését, az állati termékek nagyobb menynyiségben és jobb minőségben való előállítását és ezzel az életszínvonal emelkedését is. Befejezés előtt áll a somorjai sertéshizlaló, még az idén elkészítik a szarvasmarhák korszerű istállóját is. — Ez itt a tejház, itt vannak a fejőgépek szerelékei, — mutatja K ú n István, az új zootechnikus. Kitelepítjük a baromfitelepet, gépesítjük az istállókat teljesen, ez lesz a legfontosabb feladatom ... IGEN, AZ .ÖVÉ IS, meg a szövetkezeteké is. Hogy az állattenyésztésben is elérhessük a kitűzött eredményeket, hogy a fiatalok soraiból kikerülő szakértők ezen a téren is megvalósíthassák a kommunizmus célkitűzéseit. -s -f és szóba elegyedek velük, meglátogatom az újonnan épült gyártelepeket és lakónegyedeket, felkeresem az ismerősöket és új ismeretségeket kötök, akárcsak most is. Állok a százados tölgyekkel övezett udvaron a késő délutánban. Minden csöndes, csak a hulló levelek zizegése és a part alatt csörgedező patak zaja hallatszik. Aztán csengőszó hangzik s mire megfordulok, a kijáraton, mely fölött mindjárt a szemembe tűnik: Pohronské strojárne — tanulóotthon, 15^-18 éves fiúk, lányok csoportja siet az udvarra. Jozef Cikura nevelő és Milan Lauko mester régi ismerősként nyújt kezet, és mint akik titkot rejtegetnek, a tanműhelyek felé vezetnek. — Ezek az újdonságaink, — mutatnak az állványokon elhelyezett, kicsinyített gépekre, és mint akik valamin törik a fejüket, magamra hagynak. — A többi már a te dolgod. Nagyszünet van, beszélgess velük, — szólnak vissza még az ajtóból. Anna Móciková és Milan Fúzatý másodéves ipari tanulókkal beszélgetek. Ök is részesei a két mintadarab elkészítésének, mellyel az ifjúság országos technikai versenyén az első díjat nyerte el tanulóotthonuk. És még mielőtt a beszélgetés végére érnénk, Milan Fúzatý megtoldja: Szeretnénk megismételni az idei technikai versenyen elért sikerünket és még valamit: a CSISZ Szlovákiai Kongresszusáig mindanynyian CSISZ-tagok leszünk. SÁRKÁNY ÁRPÁD Ezt hirdetik a darura erősített tábla fehér betűi. Ahogy a hatalmas vasalkotmány forog, csúszik előre meg vissza a sínpáron, fenn a magasban köröz a tábla, hirdetve minden oldalra, hogy itt egy ifjúsági csoport épít otthont a kultúrának. De még milyen otthont! A csoport úgynevezett komplex brigád, 13 tagjából csak négyen idősebbek. A fiúk ácsok, kőművesek, legtöbbjük 2-3 éves szakiskolát végzett. A CSISZ SZKB felhívására jelentkeztek egyéves brigádmunkára építeni a kohóművet. Sokan jöttek hozzájuk hasanlók, s szétszórtan dolgoznak az egyes objektumok építésén vegyes csoportokat alkotva az idősebbekkel. így alkalmuk nyílik sok mindent elsajátítani a tapasztalt szakmunkásoktól. A kultúrotthont építő komplex brigádot jól összeforrott kollektívaként emlegetik. Ők is úgy kezdték, mint a többiek, ismerkedtek egymással, küzdöttek a napi problémákkal, s tanácskozásaik nem egyszer parázs vitákká fejlődtek. Ma már túljutottak a kezdeti akadályokon. Balázs mester egyike azoknak, akik Šacán az első házakat kezdték építeni, elégedett a fiúk munkájával. Györgyfi Zoltán, Brno Emil, Gál Sanyi, Chovan Juraj és a többiek teljes mértékben hasznosítják az iskolában tanultakat. Jó hírnevei szereznek a lo-Tóth Pál és Juraj Peterik „kalitkába“ zárják a téglát, hogy a daru felemelhesse az első emeletre. sonci és nagymihályi szak-J iskoláknak. Az említett is-.| kólákból a fiúk alapos szak-J képzettséggel, de nem ideális elképzeléssel jöttek az építkezésre. Tudták, hogy itt sem hull az égből ’a bankó, s minden koronáért becsületesen meg kell dolgozni. A tornyosuló hiányosságok, kezdeti nehézségek nem röppentették széjjel a csoportot, ellenkezőleg, megérlelték a fiúkban az elhatározást: csak azért is megmutatjuk! S valóban úgy lett. Jó kollektívát alkotva legyűrtek minden akadályt, tervszerűen épül a kultúrház, ezért mondják, hogy az ifjúsági komplex brigádtól tanulhatnak a többi építészeti kollektívák ... Kőművesek csoportja munka közben. xss, ^ s, "öle, -Sh,' v*. •*&. "Sa. -vcw ta* Évzárás a cérnagyárban Egy eredményekben gazdag évet zártak le a Bratislavai Nemzetközi Nőnap Cérnagyár CSISZ-tagjai. Szorgalmukról nemcsak a szervezet működésében elért eredmények, hanem a termelési eredmények is tanúskodnak. nem kis részük volt abban, hogy üzemük mint legjobb export-üzem elnyerte a városi pártbizottság vörös vándorzászlaját. A szocialista munkabrigád címért versenyző 53 kollektíva közül 32 ifjúsági brigád, s ezek közül négy már elnyerte a kitüntető címet. A fiatalok a jövőben újabb 16 kollektívát alakítanak, kapcsolnak be a címért folyó versenybe. Az egyes brigádok működését havonta értékelik. A meglévő gazdaságosságot ellenőrző őrjáratok számát pedig növelik úgy, hogy minden üzemrészlegen legalább egy őrjárat működjön. Szaktudásuk fejlesztéséről sem feledkeznek meg. Az elmúlt évben 92 CSISZ-tag látogatott különféle esti iskolákat és tanfolyamokat. A jövőre megnyíló esti textilipari Iskolára már többen készülnek. Az üzemben tért hódított a Mindenki újító módon mozgalom A meglévő 12 körben 30 fiatal újító dolgozik. Az elmúlt évben különféle intézkedésekkel 540 ezer koronát takarítottak meg a termelési költségeken. Most 600 ezer korona megtakarítását tűzték ki célul. Kár, hogy a CSISZ oktatási évében nem értek el ilyen kiváló eredményeket, mint a termelésben De ezen a téren is javítani akarják munkájukat. Több üzemrészlegen a körök már megkezdték működésüket. Jó munkát fejtett ki az esztrádegyüttes, amely a védnökségi katonai alakulat segítségével egészséges kultúréletet teremtett az üzemben. A CSISZ-szervezet nevelőmunkájának egyik bizonyítéka, hogy az elmúlt évben soraik közül 20 CSISZ-tagot vettek fel párttagjelöltnek. Reméljük, hogy a jövőben is minden téren szép eredményeket érnek el. PALÄGY1 LAJOS Cérnagyári lányok. Az istebnéi Kovohuty üzem ifjúságának felhívása igen kedvező visszhangot váltott ki Szlovákia CSISZ-szervezeti körében. Már több mint 150 üzemi CSISZ-szervezet ismertette felajánlásait, melyekkel üdvözölni kívánják a CSISZ szlovákiai kongresszusát. A szervezetek keretén bellii a kollektív és egyéni felajánlások számát már több ezerre lehet becsülni, hiszen csak a közép-szlovákiai kerületből 450 kollektív és 4000 egyéni felajánlásról érkezett hír. Örömteli az a tény, hogy ezek a felajánlások az üzemek legfontosabb és legégetőbb problémáit kívánják megoldani. A bratislavai építőiparban dolgozó fiatal munkások például külön műszakok vállalásával nyújtanak segítséget a városban felépítendő Építőmunkások házánál és két iskola befejezésénél. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szakmai fejlődésük érdekében tanulmányozzák az állattenyésztésről, növénytermesztésről szóló szakkönyveket és gazdasági szaktanfolyamokat készítenek elő. De nemcsak az építő munka, hanem a kultúra szakaszáról is felemelő hírek érkeznek. Szlovákiában több mint 900 ifjúsági kultúrcsoport működik, színjátszó, énekes, és táncoscsoportok, ■ filmkörök, képzőművészeti csoportok, stb. Ténynek bizonyítják, hogy ifjúságunk a kultúra terén is egyre igényesebb feladatokat akar megoldani, s egyre nagyobb gondot fordít kulturális fejlődésére is. Mindez igen jó előjel az Ifjúsági Alkotóversenyek VI. évfolyama előtt, mely mint ismeretes, a népművészeti alkotás egyedüli országos versenyévé válik ši A bajcsi állami gazdaság j János-majori üzemrészlegén ] ^teljes ütemben folyik a répa szedése. A gazdaságban ez az első év, amikor a répa szedését és szállítását majdnem teljes egészében gépesítették. A munka szombat délután és vasárnap sem szünetel. Különösen a répaszclet vagonokból való kirakása szorul ünnepnapokra. E munkáért külön dicséretet érdemel Német Gyula csoportja, akik készségesen kiveszik részüket minden munkából b. J.
