Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-10-24 / 43. szám

. ' SVépefeel, szíve&ef eg^befőz mács, az emberek értik egy­mást. — A mi „dudásunk", így mu­tatják be Hladký bácsit a he­gesztők szovjet társaiknak. Persze rögtön megmagyaráz­zák. hogy hogyan, miért kapta e nevet. Az első hónapokban ó volt a hegesztők „réme“. Ná­lánál szigorúbb „röntgeneid­­gust" még elképzelni is lehe­tetlen. Műszerével úgy vizsgál­­gatta a csövet, mint orvos a beteget s a legapróbb hiba sem kerülte el figyelmét. A he­gesztők később épp ezért a pontosságáért szerették meg. S mivel Strakonicéröl való, rá­ragasztották a „dudás" bece­nevet. — Nagy iskola volt számunk­ra e két év, — mondja Ján Stefko, aki már tizenegy éve kezeli a hegesztőpisztolyt. Sze­relők, hegesztők, munkások és technikusok százai vizsgáztak nap nap után szorgalomból és szakképzettségből. Hosszú volt :%y': íz út az első hónapok sikerte- t enségétöl az utolsó hegesz- t ésig. Egy év kellett ahhoz, wgy tervteljesítésünk 100 szá- c ■alék fölé emelkedjen. t — Hogy mi volt a forduló­pont? A szovjet elvtársak fel­hívása az év tavaszán. Ez ön­tött belénk bizalmat. Ha ók ott a mocsarakon, sziklákon, s a Kárpátokon keresztül minden munkát határidőre elvégeznek, akkor nekünk is kötelességünk férfimódra Helytállni. Hiszen végeredményben mi kapjuk az olajat s nem lehet közömbös számunkra, hogy mikor. így gondolkodtunk és cselekedtünk is. A CSKP alapításának 40. év­fordulójára vállaltuk, hogy tíz nappal a kitűzött határidő előtt elkészítjük a vezetéket. Az épí­tők szorgalmának eredménye­ként négy nappal az SZKP XXII. kongresszusa előtt elvé­geztük az utolsó hegesztést a csővezetéken. így emlékezik Avran Kru­rszághatár — ismerős a hely, a vidék, ahol állok. Kerek két éve jártam itt utol­jára. Akkor az őszi veröfényben cipőt marasztaló sárban gumi­csizmás, börsapkás, kékruhfls emberek szorgoskodtak itt a gépek körül. Messze Csehor­szágból, Pürdubicéröl jöttek ide a szovjet —csehszlovák ha­táriul, hogy megkezdjék egy csatorna ásását, hogy csöve­ket fektessenek a föld mélyé­be, melyen értékes szovjet kő­olaj jut hazánkba. Felelevenedik emlékezetem­ben a két év előtti kép: két lánctalpas gépalkotmány áll egymással szemben a határvo­nalon. Szovjet gépek, de az egyikben cseh gépész ül az irá­nyító berendezés mögött. Mind­két vezető az esőkabátos mes­tert figyeli, s ahogy ó jelt ad, felbúgnak a motorok, s a gé­pek kanalai a földbe mélyed­nek ... A két gép lassan távo­lodik egymástól, mély csator­nát hagyva maga mögött. A jelenlevők, a szovjet és cseh­szlovák munkások, összeölel­keznek, majd a testvéri kéz­szorítás után a szovjet oldal­ról búcsúszó hangzik: Daszvi­­danyia, tovariscsi! Az esemény mintha csak teg­nap történt volna. Gyorsan el­futott a két év, újból itt állok a régi helyen. 1961. október 13-t jelez a naptár. E nap az olajvezeték építőinek nagy ün­nepe. Most végzik el itt a ha­társávon az utolsó hegesztést a legjobb szovjet <v csehszlo­vák hegesztők. A hétköznapok hősei közút hatan állnak az ün­neplő tömeg gyűrűjében. Há­rom szovjet és három csehszlo­vák hegesztő. Kettesével lépnek a csőhöz és villog a hegesztő­­pisztoly. Ahogy kialszik a Ifmg, felzúg a hurrá, az éljen, virág­­eső hull a csatorna építőire, megszólal a zenekar, tánccso­portok váltják egymást az emelvényen ... Ünnepelnek az építők. He­gesztők, munkások, gépkocsi­vezetők, apró csoportokba tö­mörülve emlékeznek. Orosz, cseh, szlovák és magyar szavak röpködnek, nem kell ide tol­mov, a többszörösen kitünte­tett hegesztő. — Ne búsulj, azért még lesz alkalmad fürödni — kiáltja vidáman Leonyid Fjudorov, akinek egyik gépészünk épp az imént mesélte el Krumov ese­tét. A kiváló hegesztő, mivel egy cső-szakasz technikai hi­bából kifolyólag a folyóba esett, nem várva a búvárokra, maga merült a vízbe és ráerősítette a csőre a láncot, mellyel azt kivontaitok. S mivel az eset februárban történt, két napig tüsszögött a fürdés után. De ha ezt nem teszi, fél napig ül­hettek volna ölhetett kézzel a szerelők, elmaradtak volna a tervteljesítéslől. — Téged meg a mocsár akart elnyelni, — adja vissza a köl­csönt Krumov. — De nem nyelt el sem té­ged .a.Garam, sem engem a mocsár. Egy hegesztő nem tűn­het el csak úgy nyomtalanul. Szükség van még reánk, — mondja Fjodorov, de szavát el­nyelik az újabb kérdések, em­lékezések ... • • Tlnnep volt a nap, s nem, csupán az építők, két or­szág népeinek nagy ünnepe. A szovjet „fekete arany" meg­érkezése vegyiiparunk fellen­dülését jelenti. A kőolajvezeték költségei, ha a vasúton történő szállítás költségeit figyelembe vesszük, két év alatt megté­rülnek. S e hatalmas mii a szovjet technika, a szovjet em­berek segítségével épült és épül: tovább. A kígyózó csőve­zeték számunkra gazdasági se­gítséget s komoly erkölcsi ér­téket jelent. A szovjet nép ba­rátságának, segit ókészség ének bizonyítéka, jelképe, mely né­peket, szíveket kapcsol egybe .. Nagykapos, 1961. Október 14. At . SZKP XXII. kongresszusán részt vesz Jú­lia Mokynová sertésgondozó­­is. Júlia a kur­­ganszki terület Második ötéves terv nevű kol­hozában egy öt­tagú sertéste­­r.'észté brigád vezetője. A Komszomol­­brigád kiváló eredményeket ér el sertéste­nyésztésben. A brigád tagjai tapasztalat-cse­­rével gyarapít­ják tudásukat, Júlia pedig — a képen balról a második — az esti iskolában szerzi meg a vezetéshez szükséges szak­­képzettséget. Baráti kézfogás SzF ■ ■ ■ ■ « » ■« a Koszont uk a kommunizmus építőit 1 AZ ADOTT SZÓ KÖTELEZ Közeleg a december, s véle a CS1SZ szlovákiai kongresszu­sának időpontja is. A kongresz­­szus előtt kibontakozó mozga­lom, az isztebnei olvasztárok felhívása mind több üzemben és CSISZ-szervezetben talál visszhangra. Az üzemekben az anyagtakarékossági mozgalom, az ifjú újítók negyedévei, az ifjúsági csoportok és részlegek alakítása jelzi a kongresszusra tett készülődést. De vajon hogyan készül a kongresszus köszöntésére a mezőgazdaságban dolgozó ifjú­ság? Ezt legjobban akkor mérhet­jük le, ha összehasonlítjuk vál­lalásukat, valamint a CSISZ SZKB márciusi teljes ülésének határozatát az eddig végzett munkával és eredményekkel. Lényeges lemaradás mutatko­zik a meliorációs munkák ter­vének teljesítésében. Az ifjú­ságnak az év végéig még 2800 hektáron kellene segíteni a munkákban. Az egy millió köb­méter komposztból, melynek elkészítését az ifjúság vállalta, még 200 ezer köbméter hiány­zik. Pedig az őszi betakarítás a — a komposztkészítésre legal­kalmasabb idő — már vége felé közeleg. Épp ezért helyesen cselekednek ott, ahol a CSISZ falusi szervezetei a védnökségi üzemek ifjúságának segítségé­vel műszakokat szerveznek s felhasználnak minden megfe­lelő anyagot a komposztkészí­tésre. Az ifjúság segített megoldani a traktorosok második műsza­kának kérdését is. A CSISZ- szervezetek eddig 2856 fiatalt nyertek meg a különböző tan­folyamok elvégzésére. Ügy kell igyekezniük, hogy a vállalás teljesítéséből hiányzó ezer fia­tal közül az eddiginél sokkal több legyen a nő. Szükség van ifjú traktorosokra, mert a me­zőgazdasági munkák tökélete­sebb gépesítése csak szakkép­zett gépkezelőkkel lehetséges. A bősi fiatalok az egyetemesen gépesített brigád megalakítá­sával, majd egész évi kiváló eredményeikkel követésre mél­tó példát nyújtottak az ifjúság­nak. Szlovákiában felhívásuk nyomán 47 gépesített ifjúsági brigád alakul. A mezőgazda­ságban dolgozó ifjúság 31 528 hektáron termel négyzetes­fészkes módon kukoricát. E té­ren a legjobb eredményt a nyugat-szlovákiai kerület ifjú­sága érte eL A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszu­sának országszerte hatalmas visszhangja van. Az üze­­mekben és szövetkezetekben a dolgozók új munkasike­­rekke), újabb vállalásokká' ’ ” ' ' építőinek tanácskozását. Az új technika szakképzettséget követel „A szakképzettség növeléséért nagy felelősséggel tartoznak a CSISZ szervei és szervezetei. Az ifjúsággal meg kell is­mertetnünk társadalmi fejlődésünk nagy távlatait, művelni kell a tudomány és a technika megismerése iránti vágyukat, érdeklődést kell bennük kelteni szakmai és politikai ismere­teik bővítésére.“ Az SZ1KP KB szeptember 14. 15. határozatából. PARTUNK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ez a határozata további jó munkára serkenti a CSISZ szerveit és szervezeteit. A CSISZ-szervezetek e téren már eddig is . komoly eredmé­nyeket értek el. Nagyon sok szervezetben épp a szakoktatás megszervezésével nyerték meg a kívülálló fiatalokat a szer­vezeti munkára. 520 üzemben elkészítették az ifjúság szak­­képzettsége növelésének tervét s több mint 42 ezer fiú és leány nyert magasabb szakképesítést. Podbrezován a gép­gyárban, valamint a zsolnai Slovena üzemben a kérdésre, hogy mit ad nekik a CSISZ, így feleltek a fiatalok: Megismertetett a tudomány és technika vívmányaival, szakképpzettséget nyújtott. Több üzemben a fiatalok tömegesen látogatják az ipariskola esti tanfolyamát. Évről évre szaporodik azok száma, akik esti iskolán érettségiznek. E tanulmányi forma életképességét szá­mok bizonyítják: 1954-ben az esti ipariskolákon 1971 dolgozó tanult. 1960-ba.n ez a szám a nyolcszorosára emelkedett és elérte a 17 200-at. Pártunk Központi Bizottsága célul tűzi ki, hogy 1965-ig az ipariskolákon tanuló dolgozók számát 38 400- ra, a középiskolákon tanulók számát 8700-ra és a főiskolákon tanulók számát 14 200-ra növeljük. Szlovákiában a mezőgazdasági szakemberek száma az 1953- ban kimutatott 6759-ről 1959-ig 16 407-re emelkedett. Ezen­kívül a szövetkezeti tagság túlnyomó többsége szövetkezeti munkaiskolán tanul. Az udvardi szövetkezetben az ifjúság 80 százaléka látogatta a szövetkezeti munkaiskolát. Országos méretben jó néhány ezer azok száma, akik mesteriskolát vagy mezőgazdasági tanonciskolát végeztek. Ezek az eredmények persze még nem felelnek meg mező­­gazdaságunk fejlődése követelményeinek. Egyes szövetkeze­tek és nemzeti bizottságok nem fordítanak kellő figyelmet a szakmunkás-képzésre. Szlovákiában 136 mezőgazdasági ta­­nuióotthon működik s feladatuk a szakmunkás-képzés. Annak ellenére, hogy az iskolákon minden előfeltétel adva van a szakképzettség megszerzésére, több járás évek óta nem tel­jesíti a tanonc-toborzás tervét. E jelenséget nem nézhetik tétlenül a CSISZ szervei sem. A tudomány és technika gyors fejlődése a mezőgazdaságban dolgozó ifjúságtól is megköveteli, hogy szakképzettséget sze­rezzen és bővítse tudását. Szlovákia mezőgazdasága a har­madik ötéves terv folyamán több mint 40 ezer traktort, 20 ezer különböző kombájnt és 4 ezer tehergépkocsit kap. E-gé­pekhez, s’ a már meglevőkhöz, szakképzett emberekre, első­sorban fiatalokra van szükség. A mezőgazdaság gépesítésével eltűnik a nehéz, fárasztó munka. Könnyebb lesz a falusi dolgozók élete, s a gépesí­téssel emelkedik a munkatermelékenység. A bősi szövetke­zetben egy éve, hogy megalakították az egyetemesen gépe­sített csoportokat. E brigádok tagjai-, — főleg fiatalok — a tél folyamán szorgalmasan tanultak, bővítették szakkép­zettségüket. Az idei aratás teljesen gépekkel, brigádosok segítsége nélkül ment végbe. Teljes gépesítéssel elérték, hogy egy métermázsa gabona kitermelési ára az előző évhez viszonyítva 21,70 koronára csökkent. A szakképzettség s a gépesítés itt aránylag korán meghozta gyümölcsét. A CSISZ falusi szervezeteinek különösen törődnie kellene azokkal a fiatalokkal, akik nem fejezték be a kilencéves ál­talános iskolát. A CSISZ-szervezetnek módot kell találniuk arra, hogy segítsenek tanulmányaik befejezésében, s hogy az ifjú szövetkezeti tagokat megnyerjék a szövetkezeti munka­iskola látogatására. A GÉPESÍTÉS ÜTEME rövid időn belül megköveteli, hogy minden fiatal tudjon traktort vezetni és értsen a villanymo­torokhoz. E téren á falusi fiataloknak sokat segíthetnek az üzemekben dolgozó fiatal technikusok, esztergályosok. Sze­rettessék meg a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokkal úgy a gépeket, ahogy azt ók szeretik. Eddig még egyetlen társadal­mi rendszer sem nyújtott ilyen széles lehetőséget az ifjúság­nak szakképzettsége fokozására, tudásának érvényesítésére, mint a mi szocialista társadalmunk. A fiatalok kötelessége helyesen kihasználni ezt az adott lehetőséget. » SZIGL FERENC A komáromi járásban a gyulamajori állami gazdaság lándori részlegén Henzel Péter, a részleg vezetője Marcinkó János traktorossal beszélget. A lándori részlegen két műszakban dolgozik a lánctalpas traktor, s az ősziek elvetését agrotech­nikai határidőre akarják befejezni. A TORNALJAI mezőgaz­dasági íanulóotthon tanítói és tanulói és a méhészkei szövetkezet vezetősége az SZKP XXU. kongresszusa alkalmából versenyre hívja a mezőgazdasági dolgozókat a kukorica, valamint a siló­kukorica-termesztésben. A szövetkezet az idén a ked­vezőtlen száraz időjárás el­lenére is, 59 mázsa szemes­kukoricát termelt hektáron­ként. Vállalják, hogy a jövő évben egy 20 hektáros táb­lán hektáronként 100 mázsa kukoricát termelnek, és si­lókukoricából 1000 mázsát takarítanak be minden hek­tárról. A NAGYSZOMBATI mező­gazdasági technikum tanulói brigádmunkával köszöntik a XXII. kongresszust. Vál­lalták, hogy még az ősz fo­lyamán 2000 brigádórát dol­goznak le a környező EFSZ- ekben és az állami gazdasá­gokban. Az iskola tangazda­ságán a kukorica és répa betakarításánál pedig 1500 brigáriórát. Iskolájuk, vala­mint környéke szépítését 2400 óra brigádmunkaval segítik elő. A tanulók válla­lásuk teljesítését már a kongresszus megnyitásának nap ján megkezdték, a dvor­­níkyi szövetkezetben segí­tettek a kukorica betakarí­tásánál. A HRADEC KRÄLOVE-I Győzelmes Február .üzem tanuióotthonának diákjai teljesítették a XXII. kong­resszus tiszteletére tett kö­telezettségvállalásukat. Az állami gazdaságban 2100 brigádórát dolgoztak le. A SOKOLOV melletti Feb­ruár 25. bányában az ifjú bányászok kiváló teljesít­ménnyel köszöntötték a kommunizmus építőinek ta­nácskozását. Josef Štefánik ifjúsági csoportja 682 tonna szenet fejtett terven félül. fordítsanak a meglévő kollektí­vákra és érjék el, hogy a ver­senyző csoportok száma lénye­gesen növekedjék. A kongresz­­szusig hátralévő néhány hetet a CSISZ falusi szervezeteinek úgy kell kihasználniuk, hogy kongresszusi küldötteik nyu­godt szívvel jelenthessék: Vál­lalásainkat teljesítettük.- s -Az ifjúság példásan teljesíti a gyümölcsfaültetés tervét is. A vállalt 400 ezer cseifiete he­lyett 460 ezret ültettek el. A mezőgazdaságban 752 ifjú­sági munkacsoport dolgozik és közülük 217 versenyez a szo­cialista munkabrigád címért. Ez a szám figyelmeztetésül szolgáljon a CSISZ-szerveze­­teknek, hogy nagyobb gondot \ Ajándék j Nézem a térképet s egy­­f más után tűnnek szemembe f városok, falvak nevei. Besz­­f tercebánya és a környékbeli * hegyek tövén meghúzódó * faluk: Sásová, Šalková, Ľu­­bietová és a többiek. f A gyorsvonat azután las-, J san megáll. Besztercebánya. J A CSISZ járási titkárságáig ? rövid az út és a gyorsjáratú í városi autóbusz még rövi- J debbé teszi. , \ Az útközben átgondolt ^kérdések fölöslegesnek bi-, j zonyulnak. Janiska elvtárs, a CSISZ járási titkárságának J dolgozója mosolyogva fogad és ebből mindent megértek. * Már nem vagyok az első »kíváncsiskodó. — Az ifjúság / gi laptól úgy-e? — A vá­laszt meg sem várva hozzá-1 \ teszi, — két kollégája már ^ megelőzte, de így sem jött ( későn, — s mintha gondo­. tatainkban olvasna, a tárgy­ra tér. f — Nem ment minden t könnyen, míg végleg dön­­»töttünk. Bíztunk ugyan aj ^ fiatalokban, de kicsit mégis / izgultunk, hátha... De miu-j t tán jól meghánytuk-vetet-, tűk a dolgot, a járási szerv( elé terjesztettük és az elfo-| gadta. így született meg a( CSISZ járási vezetősége el-( nökségének határozata. Az; ifjúság konkrét segítséget j nyújt a szövetkezeteknek. | Három EFSZ-nek modern,, minden követelményt kidé- ■ gítö istállót épít. És az elő­készületek- után meg jelen-j tek a fiatalok. Öt főiskola, 260 hallgatója csoportokban váltogatta egymást és a tér-, vezett három EFSZ-en, a| sásovai, šalkovai és fubieto-i vai EFSZ-en kívül még hét: szövetkezet kapott új istái-, lót. I Azután az asztalon fekvő papírlapra esik tekintetem és mindent megértek. Á nyitrai mezőgazdasági főis­kola fiataljairól szól az írás. Ök adták át az utolsó istál­lót Sásován a tervezett idő elótt. Jó munkát végeztek, méltó köszöntése ez az SZKP XXII. kongresszusá­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom