Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-08-15 / 33. szám
A járásokban e napokban megkezdték a CSISZ-szervezetek évzáró gyűléseinek előkészítését. Sok helyen már aktívára jöttek össze az alapszervezetek funkcionáriusai és a CSISZ járási vezetőségek aktivistái, hogy alaposan előkészítsék az évzáró gyűléseket. Jól tudjuk, hogy a CSISZ-szervezetek életében milyen jelentékeny szerepet töltenek be az évzáró gyűlések. Ezeken a gyűléseken értékelik ki az évi munkát, megbeszélik az új munkaprogramot és a szervezet vezetőségébe beválasztják a legjobb és a legalkalmasabb tagokat. Az idei kiértékelés világosan kimutatja, hogy a CSISZ-szervezetek milyen gazdag tevékenységet fejtettek ki. Az idén elsősorban azt értékelik, hogy a CSKP és a Komszomol megalapításának 40. évfordulója Űj tagok A CSISZ kelenyei alapszervezete már évek óta igen jól működik és szép eredményeket ér el. A múlt hónapban is új tagokat vettek fel az alapszervezetbe, s így biztosítják, hogy minden kelenyei fiatal tagja legyen a CSISZ-nek. Az itteni fiatalok az idei aratásból is kivették részüket. Huszonkét fiatal két ízben vett részt az aratás alatt a vasárnapi brigádban. Mind a két vasárnap nyolc-nyolc órát dolgoztak, ami 352 brigádórát jeient. A cséplés ideje alatt egy vasárnap szintén segített ez a 22 CSISZ-tag. Ez ismét 176 munkaórát jelent a szövetkezetnek. A kelenyei fiatalok segíteni akarása és munkakészsége példamutató. S. L. • • Készüljünk az évzáró gyűlésekre tiszteletére vállalt kötelezettségeket hogyan teljesítették. A falvakban különösen nagy eseményt jelentenek az évzáró gyűlések, hiszen most értékelik ki az „Ötéves terv négy év alatt“ mozgalom keretében vállalt kötelezettségeket. Ezek a kötelezettségek szorosan öszszefüggnek a CSISZ KB és a CSISZ SZKB IX. plénumán kitűzött feladatokkal. A IX. plénum igen fontos feladatokat jelölt ki. Elsősorban oda irányította a fiatalok figyelmét, hogy a mezőgazdaságban fokozottabb mértékben vezessék be a technika vívmányait. A CSISZ falusi szervezetei kiértékelik majd, hogy milyen eredményeket értek el, hány fiatalt nyertek meg traktorosnak és hányat toboroztak az állattenyésztési termelésbe. Behatóan foglalkoznak majd az ifjúsági kollektívák tevékenységével és azzal, miképpen kapcsolódnak a szocialista munkaversenybe. A mezőgazdaságba bevezetett technológia és az új munkamódszerek megkívánják, hogy a dolgozók általános műveltséggel és alapos szakképzettséggel rendelkezzenek. Az évzáró gyűléseken tehát természetesen helyezzük előtérbe azokat a kérdéseket, amelyek összefüggnek a fiatalok szakképzettségének emelésével. Nagyobb figyelmet fordítsunk a szervezeti tevékenységről szóló beszámoló kidolgozására is. Az alapszervezetek jövő tevékenységére nézve nagyon fontos, hogy milyen módon fektetjük le a feladatokat és hogyan dolgozzuk ki a munkatervet. Elsősorban idejében állítsuk össze a munkaprogramot. Az összeállításban necsak a CSlSZ-funkcionáriusok vegyenek részt, hanem vegyük igénybe az SZKP, az EFSZ és a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak segítségét is. A szervezet munkaprogramjának kidolgozásánál egyik részleget se hanyagoljuk el. Helyezzük előtérbe azokat a kérdéseket, amelyeket a CSISZ KB és a CSISZ SZKB IX. plénumának határozatai tartalmaznak. Az elmúlt években az évzáró gyűléseken megállapíthattuk, hogy ezeknek a feladatoknak nem mindenütt tettek eleget. A vezetőségekben többnyire fiatal tanítók működnek, az elnöki funkciót is a leggyakrabban fiatal hivatalnokok vagy diákok töltik be, és csak ritkán találkozunk munkásokkal. Az elnöki funkcióval is csak ritkán tisztelnek meg olyanokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. Ezzel a jelenséggel nemcsak az ipari, hanem a túlnyomóan mezőgazdasági járásokban is gyakran találkozunk. A rimaszombati járásban az elnöki tisztséggel csak tíz százalékban bíztak meg olyan CSISZ-tagokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. Kassán 12 százalékban, Nyitrán pedig 20 százalékban. Hasonló a helyzet a többi járásban is. Nagyon helyes lenne, ha a CSISZ falusi szervezetei az idei évzáró gyűléseken az elnöki tisztségre fiatal zootechnikusokat, agror.ómusokat, könyvelőket, traktorosokat és az állattenyésztésben, valamint a növénytermesztésben dolgozó legjobb fiatalokat választanák meg. Ma már sok CSISZ-tag dolgozik az EFSZ-ek fontos részlegein és az ott nyert tapasztalatokat az ifjúsági mozgalomban is felhasználhatnák. Kiskozmályban (lévai járás) a CSISZ falusi szervezetében Henzl elvtárs traktoros az el-Üdülés a hegyek alatt A csallóközi pionírok az idén ismét a selmeci hegyek között nyaralnak, a rychňavaj tónál Ebben az évben közel 800 pionír jött ide a dunaszerdahelyi járásból táborozásra. A táborozás teljesítette küldetését, a tanulók megismerték Közép- Szlovákiát. a Garam völgyének nagy részét. Nagyon elbűvölte a pionírokat a sitnói kirándulás is. A hegycsúcsról nemcsak a kilátásban gyönyörködtek, hanem megismerkedtek az ottani növényzettel, a kövületekkel és a festői környezettel is. A pianfrok fegyelmet is tanulnak a táborban. A rend egyébként is kifogástalan volt, mivel minden raj azon iparkodott, hogy a kiértékelésnél a legjobbak közé kerüljön. Ehhez szükséges volt a pionirvezetők hozzájárulása is amelyre nincs is panasz, mert fáradságot nem ismerve mindent megtettek azért, hogy a pionírok úgy érezzék magukat, mint odahaza. Az első csoportban 150-en vettek részt a táborozáson, mégpedig Dióspatonyból, Felsöpatonyból. Gelléről és Felsőbárról. Az időjárás kedvező volt, ami szintén elősegítette a táborozás sikerét. A pionírokról való figyelmes gondoskodásért külön dicséretet érdemel Doboczky Sarolta, Bohus Ferenc, Méry Mária, Radocsák Katalin és Méry Rozália tanítók. A táborban pontos napi tervet dolgoztak ki a táborozok foglalkoztatására. A napi foglalkozásban mindenki megtalálhatta azt, aminek legjobban örült és olyan dolgokat tanulhatott. amire a tanévben majd nagy szüksége lesz. Elsajátították a pionírok a turisztika alapelemeit, a sátorverést és megismerték a növényeket, a környéket, a táborvezetők különböző ügyességi versenyeket szerveztek számukra, sőt megtanulták bizonyos ételek elkészítését is. Természetesen nem hiányzott a kirándulás sem. Megismerték Počuvadlót, Selmecbányát és a környező hegyeket, vidéket. Az üdülő pionírok odahaza elmondták, hogy milyen jól érezték magukat a hegyek között, ahol új barátokra találtak és felejthetetlen emlékekkel gazdagodtak. PONGRÁCZ GÁBOR nők és Ján Srnec elvtárs, az EFSZ agronómusa is fontos funkciót tölt be. Több helyütt fontos funkcióval bíztak meg olyanokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. Az ilyen összetételű vezetőség biztosítja a legjobban a falusi szervezet aktivitását, közelebb hozza az ifjúságot az EFSZ-hez és nagyobb segítséget nyújt a szövetkezetek számára. Bátorkeszin is hasonló a helyzet. Jaroslav Podhradský, az EFSZ agronómusa tölti be a CSISZ falusi szervezetének elnöki tisztségét. Nehéz volna felsorolni azokat a CSISZ-szervezeteket. amelyek a mezőgazdasági termelés emelésében komoly segítséget nyújtanak az EFSZ-ek számára. Az idei évzáró gyűléseken feltétlenül érjük el, hogy minél több olyan fiú és leány kerüljön a CSISZ falusi szervezeteinek vezetőségeibe és az elnöki tisztségbe, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. EMIL NEMEC Szívesen leveleznénk Bolyás Erzsébet, Jászapáti, Itapi u. 6 sz. Magyarország. Turisztikáról levelezne magyarul, papírszalvétákat cserélne, 17 éves. Balia Piroska, Cluj — Kolozsvár, Str, Paris Nr. 79. Románia. Magyarul levelezne különböző témákról, 20 éves műszaki rajzoló. Scheib Ibolya, Csurgó, Leánykollégium, Magyarország. Magyarul levelezne, képeslevelezőlapokat cserélne. 16 éves tanuló. Szőke Rózsika, Toplita, Str. Libertatü No. 49. R. A. M. Románia. Papírszalvétát cserélne és bélyeggyűjtéstől levelezne, 15 éves. Nagy Katalin, Szalonta, Arany János u. 5. Románia. Sportról levelezne magyarul, színész- és tájképeket cserélne, 17 éves. Bárány Béla, Budapest XIV. kér. Cházár A. u. 6 sz. Magyarul, oroszul levelezne bármilyen témáról, 17 éves technikumi tanuló. Bodnár Nándor, Mokrance, p. p. Moldava n/Bodvou, Okres Košice, ČSSR. Különböző témákról levelezne magyarul, 16 éves. Ferenc Szabella, Boncodfölde u. p. Bagodirtenyéd, Magyarország. Zenéről és más témákról levelezne magyarul, 18 éves diáklány. Kovács István, Sa Vasile Jucaciu no. 11. Oradea, Románia. Sportról és turisztikáról levelezne magyarul és képeslevelezőlapokat cserélne, 18 éves diák. Sátortábor a Cbopok alatt, ahol a főiskolások igen jól érezték magukat. Sátrakban A természetjárást a múltban az is nehezítette, hogy költséges volt, mert hiszen a szállásért fizetni kellett, meg nehezen lehetett helyet szerezni, kevés volt a turistaház. Aztán divatba jött a sátor és egyszeriben megoldotta az elszállásolás problémáját. Igen ám, akkor viszont újabb kérdések merültek fel. — Hát lány létedre csak nem akarsz sátorban hálni? így a mamák. Sőt a tanítónők is. — Felügyelet nélkül nem mehettek! Faluhelyen pedig? Ott vették csak szájukra a felvilágosodottabb lányokat, akik még tornázni is mertek a nyilvánosság előtt. Az Erzsi, Mari és Teri nénék a kereszteket is vetették magukra nagy szemforgatások közepette. Álszeméremre, szenteltvizes ájtatoskodásra és képmutató alakoskodásra nevelték a lányokat. A felvilágosodottság térnyerésével persze ennek is befellegzett, a modern, egészséges életmódra nevelés hatása alatt a falu véleménye is átalakult. Ma már nem rózsafűzéres ájtatoskodással töltik szabad idejüket a lányok, hanem egészséges életmódot követve sportolnak, járják a természetet és bizony sátrakban is laknak. Miért ne laknának, ettől még nem kell letérniük az erkölcs útjáról. Vidám élet folyik a sátortáborokban, persze azért szigorú rendet és fegyelmet tartanak a lányok. A pionírtáborok napi rendje érvényesül például a főiskolások táborában is. Vidám társaság telepedett le egy szép napon a chopoki üdülő előtt is. Vagy nyolcvanan. A bratislavai Műszaki Főiskola hallgatói. A Janská dolinában nyári kiképző-tanfolyamot rendeztek számukra. Az üdülőből csodálkozva nézegették a felsorakozó lányokat. Aztán elindult a menet, hogy a fenyves egy kis tisztásán lévő táborba vonuljon. Sátorverés és este úgy aludták álmukat, ahogy felverték a sátrakat. Mondanunk sem kell, hogy jól, mert szakoktatásban részesültek a sátorverésből. Vidám élet folyt a kiképzés idején, természetesen a testnevelési részleget sem hanyagolták el. Megfogadták, hogy valamennyien megtanulnak úszni. A termálvizes medencében eleinte óvatosan mozogtak, ami nem csoda, hiszen a társaság fele a nemúszók csoportjába tartozott. Csakhamar azonban sokan egészen jól megtanulták az úszás mesterségét. Nem hiányzott a röplabdázás, kosárlabdázás sem. Este műsor, saját alkotások, kacajjal, jókedvvel, dalolással fűszerezve. Egy kis túra is persze, a Chopokra. Jelyényszerző kirándulásokon vettek részt, hogy megkapják a „Csehszlovákia természetjárója“ jelvényt. Eltelt a néhány szép, kellemes nap, véget ért a kiképző tanfolyam. Elbúcsúztak a lányok, elcsendesedett a kis tisztás. De az emlékek, a kellemes táborozás kedves emlékei megmaradtak mindannyiukban.-s-f üzenetek { — ■— ~ ---1 nť Sz. M Sávoly: Az Írásodat felhasználjuk. írjál máskor is. Dolgozó nő: Ha eredeti 5.30 koronás órabérét 2,51-re csökkentette meg is kell indokolnia munkaadójának ezt a bérleszállítást. — Ha bizonyítani tudja ön, hogy csakugyan a magasabb munkabérrel vették fel, forduljon panasszal munkaadójának üzemi bizottságához vagy az illetékes járási munkabírósághoz, ahol sérelmét orvosolni fogják. Gazdag vidék szép városa Gazdag vidék, mindenhol bő- kább magas dombok, mint heget lát az ember. Lankás, in- gyek, s a hajlatok oldalán pom-A znojmol várkastély, melyet gyönyörű környéke miatt is sok kiránduló keres fel. Znojmo főtere a régi toronynyal, bizony kissé középkorias hangulatot kelt a szemlélőben. Sok mégis a főtéren a látnivaló, és szebbnél szebb épületek sorakoznak rajta. A szomszédos utcákon élénk a forgalom, zúgása messze hallatszik. pázó szőlők, viruló kertek, gazdagon termő gyümölcsfák, olyan buja növényzet, hogy megbámulni való. Ez Dél-Morava. S ennek a területnek egyik központja Znojmo. Znojmo igen érdekes város. Közepes nagyvárosnak mondható, lakosainak száma 25— 30 ezer. Szerencsésen találkozik itt az ipari termelés és a mezőgazdaság. Magán a városon is ez a jellegzetesség ül. Hatalmas konzervgyár, a „Fruta“; sok százvagónnyi zöldséget, gyümölcsöt dolgoznak itt fel évente. Az üzem a város legnagyobb üzemei közé tartozik s ebből arra következtethetünk, hogy a környéken virágzó zöldségtermelés is folyik. Az itt termelt uborka pedig egyenest híresség számba, csemege számba megy. Széles, szép tiszta utcák, valóban gondozott, szemet-lelket gyönyörködtető parkok nyomják még rá bélyegüket a városra. A forgalom is igen élénk. Sok az üzlet és egyéb különböző elárusítóhely. Az udvarias, pontos kiszolgálás szintén kellemesen hat a városnézőre. A város lakossága főként ipari munkával foglalkozik és mind azt az előbb említettük, igen fejlett itt a mezőgazdasági feldolgozó ipar is. Sok a közlekedési és építkezési alkalmazott is. A járműjavító-vállalat ok szintén sok embernek adnak foglalkozást. Naponta keresik fel turisták ezt a várost. Egyik legkomolyabb kiránduló-központtá avatja a gyönyörű környezet, a festői vidék. Sok itt a történelmi nevezetesség is, amit érdemes megnézni és emlékezetbe vésni. Igen érdekes a város főtere. Hatalmas, majdnem egy négyzetkilométeres főtér, szinte a középkorban érzi magát itt a látogató. Ha nem lennének a különböző korszerű elárusítóhelyek a téren, hát ódon városnak képzelhetnénk. Csakhogy a régi tér és a néhány szomszédos utca mint mag helyezkedik el a modern, élettől pezsgő város közepén. A középpont empire és reneszánsz épületei mellett mint valami villogó ékkövek tűnnek fel a korszerű épületek. A főtéren macskaköveken kopog a járókelő cipője, odább pedig már sima aszfalton suhannak az autók, virágoskertes házak előtt vagy egy-egy ápolt park szélén visz el a betonjárda. Nem messze a főtértől méteres vastagságú falakból építve még ma is áll az egykori minorita kolostor. A XIII. században építették, ma múzeum. A városba érkező turisták sorra felkeresik ezt az épületet, mert nemcsak arról nevezetes, hogy régen épült és ma műemlék, és nem is csqfk a benne elhelyezett muzeális tárgyak teszik látogatottá, hanem egy történelmi emlék is. Premysl Ottokár holttestét ide hozták a nagy morvamezei ütközet után, ahol éleiét vesztette. Akkor még minorita kolostor volt. Egy emléktábla hirdeti ezt a tényt és bizony ez történelmi emlékké is avatja e falakat. Znojmóban igen sok a szórakozóhely. Állandó színház működik itt, több mozi, és egyéb kulturális intézmény. A színházban klasszikus és modern darabok váltogatják egymást a látogatóközönség teljes kielégítésére. A színház nézőtere minden este megtelik, sokan még jegyet sem kapnak, nem jutnak be a nézőtérre. Ez nemcsak azt jelenti, hogy színvonalasak az előadások, hanem azt is, hogy a közönség kedveli a kulturális rendezvényeket. Sok a zenés kávéház és a zenés kerthelyiség is. Például a Korzó-kávéház zenés kerthelyiségébe nem azért járnak, mert a kávéházat kedvelik, hanem inkább a szórakozás és a pihenés miatt. Évszázados fák árnyé - kozzák a kerthelyiséget, virágok pompáznak az asztalok körül és rózsák hajolnak a táncoló párok feie fölé. Itt egy málnaszörp vagy egy sör mellett valóban pihenni lehet és kikapcsolódni. Mindenki átadhatja magát az örömöknek, az élet vidámságnak. Kevés város dicsekedhet anynyi építészeti emlékkel, mint Znojmo. A művészettörténészek szívesen tanulmányozzák a régi épületeket és építőművészen szempontból magasra értékelik azokat. Nemcsak az építkezést lehet itt tanulmányozni, hanem a régebbi évszázadokban élő emberek életmódját is, mert az akkori lakások erre is fényt derítenek, De a pár évvel ezelőtt épült utcák és városnegyedek is sok szépséget adnak a szemlélőnek. Például a Klement Gottwald Körút, meg a Sztálingrád-tér érdekessége, szépsége, idegenforgalmi értéke semmiben sem marad el a város központjáétól, pedig a legutóbbi években épült házak magasodnak itt. Znojmo szép környékével, építészeti érdekességeivel, nevezetességeivel egyik leglátogatottabb városa hazánknak. BAGOTA ISTVÁN
