Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-01 / 35. szám

A szélhalomi szél susogja Széltől védett, ideális helyen nem fogy az árpa. A baromfite- CSISZ-szervezetének jobb életük legyen és a kultu­rális igényüket is kielégíthes­sék. Hiszen vannak ifjúsági ba­romfifarmok, ahol tánccsoportot szerveztek és gyakran járnak- kirándulásra az ott dolgozó fia- c talok, újságot fizet elő számuk- i ra az állami gazdaság, vagy az ■ EFSZ és sportrendezvényeken ■ vesznek részt. Torna Magdi pél- , dául panaszkodik, hogy nem , sportolhat, pedig szeret kézilab­• dázni. Akkor miért nem szer­veztek már egy kézilabda esa­i patot? így lenne értelme az ' ifjúsági baromfifarm elnevezés­■ nek. Aktivizálni kell rövid időn • belül a CSISZ részlegszerveze- i tét és az eddiginél sokkal több ■ figyelmet fordítani az itt dolgo- : zó fiatalok nevelésére és kultu­■ rális igényeinek kielégítéséra.- Semmikép sem helyes, hacsak : annyira terjed a CSISZ összüze- I mi szervezete vezetőségének • részlegszervezetekre fordított figyelme, hogy a fiatalok rend­• ben dolgozzanak, pontosan je- : lenjenek meg munkahelyükön. • Igaz, ez a legfontosabb, de az elmondott panaszokat is orvo­. solni kell. Hiszen a farmon dől* ■ gozó lányok az állami gazdaság ; családtagjai, egy nagy mezőgaz- i dasági üzem kiváló munkásai és az üzemnek, a családfőnek leg­• messzebbmenően kell gondos- : kodni a családtagokról, a mun- ' későkről, Vagy talán oly nagy ; erőfeszítésbe kerül egy kézilab- : da csapatot megszervezni, vagy két újságra előfizetni? Éven­ként néhányszor egy-egy kirán- . dulást rendezni. Ez nem erőfe- . szítást, hanem egy kis gondos­kodást, szervezőképességet és jóakaratot kíván. Akkor majd megszűnnek a panaszok is, és még eredményesebben dolgos­nak a fiatalok. B. I. A Ledre nad Sá­zavou-i nemzet­közi pionírtá­borban 45 auszt­riai és francia pionír üdült a közelmúltban. A háromhetes üdülésük alatt jól összebarát­koztak a cseh­szlovák pioní­rokkal. A pári­zsi Nieola Ma- huetnek is na­gyon tetszett a pionírtábor és az ottani élet­mód. Képünk hazautazás előt­ti órában készült és amint látjuk, boldog megelé­gedettség su­gárzik róla el­utazás előtt. Torna Magdi adatához híven végzi munkáját. Sajátjának tart­ja a sok szép baromfit, amit gondoz. Büszke rá, örül neki, hogy szépen fej­lődnek az álla­tok és hogy ak­kor is seregle­nek utána, ami­kor nincs eteté­si idő. Reméljük nemsokára tel­jesül az óhaja, igazi ifjúsági baromfifarmmá válik a szélha­lomi tenyészet. A kedves hónap Kedves hónap a szeptember amikor őszbe fullad a nyár Még nyarat lehel ugyan a ter­mészet, a kerti fa sem válto­zott meg különösképpen szep­tember elsejére, a körte is úgy motyog róla, édes mézet kí­nálva, mint tegnap vagy teg­napelőtt. Mégis fordult egyet az idő kereke. A sárga tarló vagy a megszántott föld rányomja bélyegét a természetre. De öröm hasít a levegőben, min­denkinek átadva forró dalát. Tanulók sereglenek az iskolák felé, mert várják az őket, nyitott ajtókkal, feldíszített, jól felsze­relt tantermekkel és tanításért lelkesedő tanítókkal, tanárok­kal. Különösen az első osztá­lyosok örülnek. Számukra új­donságot jelent a tanév első napja. Szokatlan nekik az isko­lapad, de rövid idő alatt meg­barátkoznak vele, beleélik ma­gukat az iskolai közösségbe, a rendszeres tanulásba. Az iskolai CSISZ-saervezetek is megkezdik tevékenységüket. Ugyan nyáron sem tétlenül r. veznek a tanulók, hogy az év ’- folyamán a körökben elsajétít- i-> hassanak olyan ismereteket, i- amelyek múlhatatlanul szüksé- y gesek az eredményes tanulás­- hoz. Az érdekkörök szervezé- ,- sére ezért már kezdetben nagy z súlyt kell helyezni. A tanév y megnyitása utáni legelső tagsé. a gi gyűlésen, amelyet rendsze- e rint ünnepélyes keretek között- tartanak, kell már foglalkozni t. az érdekkörök megszervezésé- k vei. Ugyancsak célul kell ki- ;t tűzni a kulturális munka meg­- indítását is. Nagy feladatokat t ró ez az iskolai szervezetek- vezetősége're. De már a kezdetben- elért eredmények, sikerek, 5 megvetik az alapját a további jó munkának is. A fiatalok az eredményekért lelkesednek, nem szeretnek késlekedni a tennivalókkal. Ha valamit tenni lehet, akkor gondolják, azonnal tegyük meg, és ez. a helyes fel­fogás. Ezért már a tanév kez­detén szervezzék meg az iskolai CSISZ-szervezetek a táneeso­Kezdődik a kiállítás Még néhány nap és megnyílik a Brnoi Nagy Vásár kapuja. Szeptember 6-tól 20-ig látogat­hatja a közönség a különböző nemzetek kiállítási pavilonjait. ! Ennyi ideig tart a vásár tarka forgatagával, kiváló rendezvé- ’ nyelvel. Többek között a Szov­jetunió, a Kínai Népköztárslság, Magyarország, Bulgária, Romá­nia, Német Demokratikus Köz­társaság, Német Szövetségi Köztársaság, Lengyelország, Belgium, Anglia, Kanada, Auszt­ria, Jugoszlávia, Svédország és főbb más állam vesz részt a ki- állitáson. Több százezer látoga­tóra számít a rendezőség. A lá­togatók kényelméről, kísérésé­ről a legkörültekintőbben gon­doskodnak. Az államvasutak utazási kedvezményt biztosíta­nak a Brnoi Nagy Vásárra és kiállításra utazók számára. Az érdeklődők sok legújabb gép és technikai tárgyak proto­típusát is tanulmányozhatják a kiállítási pavilonokban. Megis­merkedhetnek a legújabb tech­nika csodálatos vívmányaival, az emberi elme és kéz által al­kotott nagyszerű készítmények­kel. Mindenkinek, aki csak teheti, látnia kell ezt a kiállí­tást. Sok helyen a CSISZ alap-* és üzemi szervezetei már meg­szervezték a kiállításra és vá­sárra való utazást. Az állam­vasutak ugyan az egyéni utazó­kat is kedvezményben részesí­tik, de mégis több szempontból előnyös, ha társas utazásokat rendeznek a kiállításra. Különö­sen helyes lenne, ha egy-egy utazócsoportban hozzáértő szak­ember is helyet foglalna és szakszerű magyarázatokat adna a kiállított tarajakról. Sok lesz a látnivaló, s ha mindent jól meg akarunk nézni, két napot is igénybe vesz a kel­lemes kirándulás. Gazdag él­ményben, szép napokban lesz része annak, aki megtekinti a kiállítást. Ne mulasszuk el, különösen a fiataloknak kell megnézni és áttanulmányozni a kiállított gépeket, villanyké- szülékeket és egyéb technikai eszközöket. A CSISZ-tagok majd láthatják, mennyit dolgoznak a mérnökök, technikusok azért, hogy megkönnyítsék az ember fizikai munkáját. Elámulhatunk majd a különféle automata gép­sorokon. Inkább az eszünkkel dolgozunk már, mint a kezünk­kel, ezért nagyon fontos a tanu­lás és szellemi képességünk ál­landó fejlesztése. A kiállítás szinte fülünkbe rikoltja, hogy a fizikai és a szellemi munkás között egyre szűkebb a tér és végül lényegében el is tűnik. A többi állam iparáról Is komoly képet nyerünk, ha végigjárjuk a kiállítási pavilonokat. Nézzük meg minél többen a kiállítást, mert igen tanulságos, kellemes kirándulást jelent számunkra. G yufásskatulányi Fiat 600-as kocsink, mely négy ember nehézségével egész Novákyig zajtalanul nyelte az országutat, most ugrálni kezdett. Letértünk a mellékútra. Először Divékújfa­lu, majd Rudnó tűnt fel. Az utóbbiban a templom előtt kö- emlék hirdeti Rudnó egykori cso- daorvosának, Madvabtmk . emlé­két, akit Szibériától a Kaukázus­ig kerestek fel valaha betegek. Alig mentünk valamit a falu után, máris felcsillant a rudnói tó tükre. Kis erdőbe tértünk be, mely kész sátortáborrá alakult át: Á parton ott rengtek a vitor­lások, a „finnek“ és a „pirátok“. Az erdőben víg énekszó hallat­szott a tábortűz körül. Magyar éneket hallottunk. Meg is kérdez­tem a nyitrai Jansiak elvtárstól, kik dalolnak. — Igen, a rudnói tó igen meg­élénkült a napokban — magya­rázta, Jansiak elvtárs, akihez Kilo mérnök is csatlakozott, — hiszen itt vitorlásversenyek folynak. Az idei verseny, két részből áll, a rudnói nagydißö! és a nyitrai kerület versenyéből. Rudnó nagy- diját Medvedov briinni sportoló nyerte el a finn kategóriában, míg a pirát kategóriában a Tol- nay—Dolezgl pár. A magyar nóta magától értetődő, hiszen a nyit­rai kerületi versenybe a nyitrai Lokomotíván túl a komáromi Spartak és a párkányi Lokomo- tíva is benevezett. Dekát erről Sémák elvtárs még közelebbit tudna mondani. — A beszélgetést tehát Senák elvtárssal folytattuk. Megtudtuk, hogy a komáromi Spartak tagja. Komáromban a vitorlás sport iránt egyre jobban fokozódik az érdeklődés. A CSISZ komáromi városi szervezete teljesen meg­érti és támogatja munkánkat — mondotta Senák elvtárs, — és ugyanúgy a Hadsereggel Együtt­működők Szövetsége is. Sajnos nem mondhatjuk el ugyanezt a hajógyárról, pedig a legtöbb sportoló épp a gyár dolgozóinak soraiból kerül ki. A jó dolgozók Ilmúh a vaká­ció, már emlékeznek tanulók a szép nyári Lelkesen a tanuláshoz, olyan mint ahogyan a talajjavító és a nagy nyári mun­kákba kapcso­lódtak be. Vá- mosladány köze­lében a lévai pedagógiai isko­la tanulói így dolgoztak a Szí- klnce folyó sza­bályozásánál. Többé nem ve­szélyezteti már a rakoncátlan folyó a vámos- ladányl EESZ. földjeit. szemlélték a világot, de a tan­év ideje alatt mégis több fel­adatuk van. Összetalálkoznak a régi barátok, elmondják egy­másnak a vakáció alatti élmé­nyeiket. Azt is elbeszélik, hot vettek részt brigádmunkán, mennyi kévét hordtak össze, hogyan vették ki részüket a termésbet.akarításból és a ta­lajjavítási akcióból. Azután munkához látnak. Elkezdik a tanulást és a szervezeti életet. Sok helyen bizony ki kell egé­szíteni az iskolai CSISZ-szerve- zet vezetőségét. Gondoskodni A közeljövőben sorra kerülő évzáró tagsági gyűlésekre is fel kell készülnlök az iskolai CSISZ-szervezeteknek. Különö­sen az évi munkabeszámolő el­készítésére helyezzenek nagy sülyt. Az év folyamán minden iskolában történt jelentős ese­mény. A tanulók különféle bri­gádmunkákon vettek részt és kulturális tevékenységet fejtet­tek ki. Sorra kell venni minden dolqot, amit a tanulók végeztek, és megfelelően értékelni az év- : záró taggyűlésen. Az összefog- : lalóban pedig foglalkozni kell a jövő tervekkel is, az eredmé- ' nyék érdekében. Jó tanulással, lendületes munkával kezdjük a J tanévet.-bi-| Tanuljuk az ; orosz nyelvet ( ■ i Az elmúlt nspokhan rendez- i ték meg a Karlovy Vary-i Grand 1 Hotel Moskvában a népi orosz nyelvtanfolyamokkal kapcsola­tos X. jubiláns országos konfe- J reneiát. A jubiláns országos 1 konferencián 200 küldött vett * részt, pedagógusok, szervező 1 dolgozók ás egyéb furikcioná- * riusok. A konferencia igen nagy sf- J kerrel zárult. A Csehszlovák— : Szovjet Barátok Szövetsége ter­vek szerint a Csehszlovák Szov- . jet Barátság Hónapjának kéz- ® detével 150 000 népi orosz “ nyelvtanfolyamot rendez. A s nyelvtanfolyamokon 2 306 000 £ tanuló vesz részt, Az első népi * orosz nyelvtanfolyamot 1949- ben rendezték. Azóta sok kép­zett káder fejlődött ki, akik * ma már hatásosan támogatják * a nyelvtanfolyamok rendezését, Különösen a tanfolyam első év­folyamára helyeznek nagy sülyt. * mert ez alapját veti meg a to- * váhbi évfolyamok jobb előreha­ladásának is, n Az említett számadatokból is k láthatjuk, hogy hazánkban egy- )< re nagyobb az érdeklődés a bé- n ke és haladás világnyelvének, r az orosz nyelvnek ismerete a iránt. Főleg a fiatalok és a mű- k szaki-tudományos dolgozók kö- n rében nyilvánul meg hatalmas a érdeklődés. Ez magától értető- s; dő, mert az orosz nyelven meg- e; jelenő tudományos és műszaki lé könyvek és a különhöző szak- a irodalom a bő ismeretek kiváló h tárháza. E tárház küszöbét fi azonban csak úgy léphetjük át, n ha ismerjük az orosz nyelvet, sí Sok eredményt köszönhetünk d már az orosz nyelv ismeretének k a termelő munkában is. A CSISZ lé alapszervezeteinek és járási la szervezeteinek különösen arra s. kell nagy súlyt helyezni, hogy a minél több fiatalt nyerjenek ki meg a népi orosz nyelvtanfolya- v mokra. A nyelvtanfolyamok a fiatalok körében különben is nagy visszhangra találnak és csak a szervezésen múlik a nyelvtanuló körök megalakulá­portokat, énekköröket és gon­doljanak arra is, hogy milyen rendezvényeket akarnak előké­szíteni az év folyamán. Ehhez mérten vetik latba erejüket az iskolai szervezet tagjai. Ezenkívül az is lényeges, hogy a pionírszervezetre is gondot fordítson az iskolai szervezet. Különösen a pionír- vezetők munkájának segítésére, valamint a kis pionírok nevelé­sére irányuljon a fő figyelem. Szerettessék meg az elsöosztá- lyos tanulókkal is a tanulást, legyenek segítségükre az iskola megkedveltetekében. Egy felhívás hatása A CSISZ besztercebányai ke­rületi vezetőségének felhívása, amely öt millió tégla gyártására szólít fel, élénk visszhangra ta­lált a többi kerületben is, de különösen a paltári, beszterce­bányai. zólyomi, rimaszombati, losonci és a füieki járások alap­szervezeteiben. Ezekben a járá­sokban a fiatalok, már több mint félmillió téglát készítettek el hrigádmunkával. Dicséretre méltó kezdeményezéssel vála­szoltak a felhívásra a beszter­cebányai járás fiataljai, amikor MÄR TON VÖLGYI LÁSZLÖ kell az új tagok felvételéről ia. védnökséget vállaltak két tég­lagyár felett, A járásban a fia­talok több mint 226 000 téglát készítettek társadalmi munka keretében. A poltári járás fia­taljai kötelezettséget vállaltak, hogy 300 000 téglát készítenek az év végéig. A losonci építé­szeti ipariskola tanulói az „If­júság az építészetnek“ mozga­lom keretében már mintegy 21 000 darab aalakbeton téglát készítettek. rendszerint a sportban is megáll­ják helyüket. így Csernányszki Mária, ci Gajdos házaspár, Kasa- nicky Ottó, vagy a diák Németi András, valamint Romhányi mér­nök is. Tavaly igen szép ered­ményeket értünk el a kerület versenyen. A vitorlások igen jé vendég­látóknak bizonyultak. Pillanatok alatt nyolc személyes sátrat ver­tek, telehordták friss szalmával és még gumipárnát is adtak. így azután másnap megtekinthettük Rudnó nagydíjának kiértékelését és a kerületi versenyek megnyi­tását is. Az előző nap eredmé­nyeit szakavatottan ismertette dr. Szívók párkányi versenybíró és átadták a díjakat. Bár az eső szemereyni kezdett és az idő­járás általában nem kedvezett, a felsorakozottak lelkesen indul­tak neki a kerületi bajnokságok­nak, mely néhány napig tartott. A kerületi bajnokság minden számát a nyitrai lakomotíva számot Gaái L. a kerületi sport mester• míg a pirátszámot ismét j Toimy- Dolezcü pár nyerte. A női ismét a Tolnay-Dolezal pár. A női pirátszámban Barát Mária és Ru- kyan Márta nyitrai sportolópár lett első. A fiatalok versenyében igen szép eredményt ért el Smr- Hk Éva és Mondák Erika­Búcsúzául elbeszélgettünk a rudnói versenyek irányítójával, Tito mérnökkel. A vitorlázósport Syitrán és az egész kerületben i legfiatalabb sportágak közé ártozik. Gyakorlatilag és szer- •ezetten csak 195i óta működik. Jalaha úri sport volt, ma a népé. örvendetes az ifjúság fokozott érdeklődése a vitorlázás iránt. 4 sportolók igen nagy 'részét ké­pezik a tanonciskolák tanulói. A ntorlázó csónakok száma ma nár elég nagy és még tovább éjlesztik ezt a flottát". Az idei versenyekre bizonyos mértékben ■ihatott a kedvezőtlen időjárás, le végső mérlegként mégis szép '.redményeket mutatott fel. Bi- :akodva nézünk a jövőbe. uäHTnvvöir.vi r isvT rt szervezet. Kiderült, hogy sem­mit nem csinálnak, csak lelkiis­meretesen gondozzák a barom­fit. Akkor miért nevezték el ifjú­sági baromfifarmnak ezt a te­nyészetet? Azt akarják reklá­mozni, hogy fiatalok dolgoznak itt? Az állami gazdaság üzemi Után. Ügy ismerik őket, hog; még a hangjukat is meg tudjál különböztetni. Élelmet kunye rálva tartják fejüket. Torko: jószág a baromfi, ha pontosai meg is kapja a napi fejadagját azért mégis elégedetlen, nen bánná, ha árpás zsákba kötnék ott aztán el is lenne, amíg e A rudnói tónál létesítették a szélhalomi barom- fifarmot. A bajcsi állami gazda­sághoz tartozik s amikor építet­ték, még nem gondolták, hogy valaha ifjúsági baromfifarm lesz. Legalábbis így nevezik hi­vatalosan. A legtöbb baromfite­nyésztésben különben is fiata­lok dolgoznak, egy-egy idősebb munkás felügyelete mellett, más állami gazdaságokban is, de főleg az EESZ-ekben. Mégsem adják nyakra-főre az ifjúsági baromfi farm elnevezéseket, csak akkor, ha a CSISZ-szerve- zet tényleg tevékeny részévé válik a termelésnek és irányí­tásának. Lássuk, mi a helyzet a szélhalomi üzemi szervezet körül. Az állattenyésztésben első­sorban az állatok minőségén, azok hozamain látszik meg a munka eredménye. Nem pa­naszkodhatunk emiatt, mert gyönyörű baromfisereg, rózsás- taréjú kakasok sereglenek lép­ten nyomon a gondozó lányok lep felszerelése is kiváló, a ve­zetésben sincs hiány. Gazdasá­gos termelés folyik itt, ezt bírálat nem illeti. Elsősorban Keresztes Erzsé­betnél, a CSfSZ üzemi részleg- szervezetének elnöknőjénél ér­deklődtem a szervezeti élet felől. Közben Seszták Anna, Sabla Erzsi és Torna Magdi is körénk sereglettek. Csodálko­zással néztek rám, hogy az ifjú­sági baromfifarm dolgozóinál érdeklődöm a szervezeti élet felöl. Ámulatukból felébredve elnevet'ték magukat és Keresz­tes Erzsébet, az elnöknő meg­kérdezte a körülöttünk álló lányoktól, hogy mikor is volt utoljára CSISZ taggyűlés? Nem adtak pontos feleletet. Maguk sem tudták. Látom, így nem megyek semmire, azt kérdez­tem, ugyan miről is volt szó a gyűlésen? Ezt végképp nem tudták. Tovább firtattam, hogy a gyűléseken kívül még milyen tevékenységet folytat a részlég­gé inkáhb a részlegszervezetek t tevékenységének megjavításán r fáradozhatna, mint az elnevezé- E seken. Bizonyára több ered- v ményt érnének el név nélkül, d mint névvel, eredmény nélkül, s ha rendes szervezeti életet va- d lósítanának meg. v Torna Magdi igen helyesen p látja a helyzetet. Elismeri, hogy i| nagy szükség lenne egy jól mü- n ködő részleg CSISZ-szervezetre. b A foglalkozásuk nagyon leköti ti őket. Munkájukat ugyan gépesí- f tették, de egy fiatal lánynak z több szórakozás jár, mint nekik, r Minden második vasárnapjukat s is a farmon töltik, mert ezt a munka megköveteli. Pedig n többet szeretnének táncolni, ol- r vasni, tanulni. — Odahaza sokszor táncmu- b latság van, s ugyanakkor én itt töltöm a vasárnapot — beszélte p tovább Torna Magdi. — Szeret- e nék olyankor odahaza maradni, s de szélit a munka, és megval- g lom, örömmel jövök ide, elis- c merem, hogy mindig táncolni (j sem lehet. a Igen, sportolni, táncolni, ki- n rándulni és olvasni szeretnének k a farmon dolgozó lányok. Úgy k látszik erre nem gondol a CSISZ e összüzemi vezetősége, sem az d állami gazdaság vezetősége. He- k lyes, ha a termelési eredménye- k két tartják szem előtt, mert d elsősorban ez a fontos. De azt s sem szabad elfelejteni, hogy k termelési eredményeinknek sa- ji ját javunkat kell szolgálniuk, rr A^ért fejlődjenek a tyúkok, ír a kakasok, hogy gondozóiknak n a f: le

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom