Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-12-01 / 48. szám

Hetven fiatal gaszkodási vágy, a föld, a mező szeretete. Itt még ma sem na­gyon csábít a városi modern élet, az ipar, a gyár, a vasút, noha az iskola és továbbtanulás már itt id erősen hódit. Ám a fiatalok zöme mégis otthon marad. Kö­rülbelül hetven fiatal dolgozik a szövetkezetben, tizenhatévesek is. IJetven fiatal, ez a szám egé­** szén meglepett. Arinál is inkább, mert a minap azt pana­szoltam, hogy a pelsóci szövet­kezetben 28 éves a legfiatalabb dolgozó. Pedig Pelsöcön nagyobb a szórakozási, a művelődési lehe­tőség, mint Hontfüzesgyarmaton. S a fiatalok legszívesebben erre hivatkoznak. S most hol itt az igazság? Megvallom magam sem tudom pontosan meghúzni az igazság határvonalát. Minden­esetre elgondolkoztató tények ezek. E kérdésekkel érdemes vol­na behatóbban foglalkozni. S ta­lán ott kellene keresnünk az igazság magját, ahol, illetve ami­ről, ha madártávlatból is, de em­lítést teszek ez írásomban. Itt van például Márton Erzsé­bet: Tizenhét éves, szép, fiatal, bájos lányka. Az anyja és ó is az egyik legjobb fejönóje a szövet­kezetnek. Megkérdem Erzsébet­től, hogy miért nem tanult tovább, íme a felelet: — Azt hiszi, csak az iskolában lehet tanulni ? A fejést azt* nem kell tanulni? Vannak jó orvosok, meg rosszak is, pedig mennyit tanulnak. Hát éppen így vannak jó fejönök, meg gyöngék is. És ha dicsekvésnek veszi is, én jó­rak tartom magam, a fejésen kívül fut nékem idő az olvasásra és a továbbképzésre is. — Mit olvasott a legutóbb? — Jókaitól az Aranyembert, Móricztól a Rozsa Sándort — Verseket olvas-e? — Azt inkább vsak újságokban, de Petőfitől olvasgatok. — Itt hagyná-e a szövetkeze­tét, ha hívnák a városba? — Ezen még nem is igen gon­dolkoztam, de úgy érzem, hogy nem. Nem vagyok egyedül, va­gyunk itt sokan fiatalok. Néha összejövünk házaknál, ahol elbe­szélgetünk, elviccelgetünk, dalol- gatunk. Moziba is elmegyünk, bál is van néha, ahol táncolhatunk is. A mi igényeinknek ez egyelőre megfelel. Ezt vallja Duba Ernő, Zakariás József és András is. Elbeszélge­tünk még sok mindenről, problé­mákról, nehézségekről is, a kere­seti lehetőségről stb. — A fizetésből is kijövünk, jut is, marad is, — mondja Zakariás József. £ ' s ezzel fejezném be én is. Jut itt a fiatalokból min­denre, de marad is. Hódít az iskola, vonz a gyár, csábít a vá­ros, de marasztal a föld, a szö­vetkezet, s paraszti munka be­csülése, mit apáiktól örököltek. S az örökség pedig szent, meg kell becsülni, élni kell vele, gydi rapítani, erre hív, kötelez a mun­ka és a föld szeretete. S ahol ez megvan, ott a mája és a holnapja is biztosítva van a közösben gaz­dálkodó paraszti fiataloknak. Onnét nehezeit csábít a város, a modernebb élet. Mert ezt ők maguk teremtik meg, amit már meg is kezdtek. És holnap vagy holnapután teljesebbé teszik min­dennapi életüket. Ezt hiszik és akarják. A hit és az akarat pedig csodákat tud tenni. TÖRÖK ELEMÉR Nyitrán a mezőgazdasági főiskola hallgatói számára több mint 22 millió korona költségvetéssel új főiskolai internátus épül. A korszerűen berendezett internátusbán már a következő iskolaév elején beköltöznek az első lakók. Az építkezés teljes befejezése után 1500 diák talál kellemes otthont. Az épület 11 emeletes toronyrésze már tető alatt van, hogy a tél folyamán a kőművesek elvégezhessék a belső vakolást és megkezdhes­sék a szerelési munkákat is. A diákotthon kétszemélyes lakó­szobákon kívül modern étteremmel, könyvtárral, klubhelyisé­gekkel, tornateremmel és fedett uszodával lesz felszerelve. fFüle Laios felvételei Híradás Bajosról haircí állami navHacán iHnQ7alrhan minHon rp<37 A bajcsi állami gazdaság ifjúsága a CSISZ járási konfe­renciája után újból nagyóbb lendülettel kezdett munkához. Elhatározták, hogy az 1960-as évben öt ifjúsági munkabrigá­dot készítenek elő és kapcsol­nak be a Szocialista Munkabri­gád cím megszerzéséért folyó versenybe. Hazánk felszabadí­tása 15. évfordulójának tiszte­letére vállalták, hogy készíte­nek 40 000 téglát, amit kizáró­lag. kultúrházak és vörös sar­kok javítására fognak felhasz­nálni. Az ifjúság politikai és szakmai tudásának növelése érdekében az üzemi téli isko­lázáson 250 fiatal dolgozó vesz részt. A CSISZ oktatási éve keretében három részlegen, Anyaién, Bajcson, és Lándoron ateista kört létesítenek. A téli Kamocsán — az érsekújvári járásban - a Vág folyó bal­partján elterülő kis faluban is új élet kezdődött a felszabadu­lás után. Nem járják már a ka- mocsaiak sem szekereikkel a környéket, nem árulják a ká­posztát és a hagymát, de még csak zöldséget sem kínálnak búzáért, árpáért cserébe. A fia­talok már csak hallásból tudják, hogy bizony a felszabadulás előtt nagyon sokan így biztosí­tották maguk és az állataik részére az élelmet. Ez a vándorló élet megszűnt, a falu földművesei a közösbe időszakban minden reszieger betanulnak egy színdarabot amellyel a közeli falvakban is ellátogatnak. A növényterme­lésben és az állattenyésztésber 20 ifjúsági munkacsapat alakí­tását tervezik. Munkájuk jé irányát azt az is igazolja, hogy a jövőben a CSISZ-tagok nyolc­van százaléka meg akarja síe­rezni a Fucsík-jelvényt. A kö­telezettségvállalások mind arra irányát az is igazolja, hogy melésben és az állattenyésztés­ben elősegítsék a terv teljesí­tését és túlteljesítését, mert még nem adták fel a reményt, hogy újból megszerezzék a CSISZ Központi Bizottságának vándorzászlaját. psenAk József Bajcs I* accQ n V»avmű_ Szorgalmas diákok A párkányi* 11 éves magyar tannyelvű középiskola tanulói a helybéli egységes földműves­szövetkezettel kétoldalú szer­ződés alapján állandó kapcsola­tot tartanak fenn. Számunkra is hasznos ez az együttműködés a mezőgazdasági gyakorlatok szempontjából, de a szövetkezet is sokat nyer ezáltal. Igaz, az órarend módosítása gyakran okoz fejtörést, főleg ha későn tudjuk meg a brigádmunka ide­jét, de megértéssel ezt a kér­dést is meg lehet oldani. Ami a legörvendetesebb. a mezőgazdasági és termelési gyakorlatokat vezető tanítóink odaadó felelősségteljes munká­ja nyomán a reájuk bízott tanu­lók munka iránti viszonya na­gyon jó. Ez a szép szocialista erkölcsi vonás tette lehetővé, hogy az alábbi szép eredmé­nyekről beszámolhatunk. Tanulóink az utóbbi hónapok folyamán összegyűjtötték a Kassa a harma­dik ötéves terv során igazi ipa­ri nagyvárossá fejlődik. A vá­rosban már most lehet látni az építkezés ki- szélesedését. Az északi részen 1000 lakásegy- ségböl álló új, modern város­negyed épül a Keletszlová­kiai Kohómüvek dolgozói számá­ra. A város déli részén elterülő Keletszlovákiai Gépgyár - amint azt ké­pünk is mutatja — szintén ha­talmas és mo­dern üzemrész­legekkel bővül. karmányrépa betakarításánál segédkeztünk. Itt egy alkalom­mal 24 tanulónk Fülöp tanító elvtárs vezetésével négy óra alatt 44 ár takarmányrépát sze­dett ki és tisztított meg — egy-egy tanuló teljesítménye vagy tíz mázsa volt. így aztán csak természetes, hogy az új­majoriak is gyakran fordulnak hozzánk segítségért. Eddig már 1400 órát dolgoztunk részükre. Tanulóink és tanítóink mun­kájáról az illetékesek már több ízben elismeréssel nyilatkoztak. Béres, Peszeki, Kenuét, Szelszki és Nagy tanító elvtársak igazán megérdemlik munkájukért az elismerést. De nehogy valaki azt higyje az elmondottakat olvasva, hogy mi csak állandóan brigádoztunk. Nem. Segíteni fő­ként a termelési, gyakorlati órák keretében a tanterv és az órarend módosításával voltunk és megyünk a jövőben is. Péter László, tanító Párkány TÉNYEK ÉS SZÁMOK szénát 20 hektáron, s megvéd ték a burgonyatermés nag; részét azzal, hogy a káros búr gonyabogarakat összeszedtél Tíz hektárnyi területen végez ték el a lóhere begyűjtéséi Derekasan kivették részüké a kenderkötözésből is. Amiko nem volt, aki elraktározza a ku kóficát, megint csak tanulóin] segítettek. A helybeli szövetke zet istállójának építésénél sok szór nehéz földmunkát végezve ezidáig 720 brigádórát dolgoz tak le. Pedig nehezen sikerül ezeket az órákat összeszedni mert az illetékesek — habá kimondottan kínálkoztunk i munkára - nem minden eset ben szervezték azt meg. Előfor dúlt, hogy a földhordásho; kirendelt traktoros délben 12 órakor abbahagyta a munkát, hiába kérték ot tanulóink, hogy maradjon még. A nánai állami gazdaság új­majori részlegén cukor és ta­NYOMftN tömörültek. Hogy szeretik és jól művelik a földet, ennek leg­főbb bizonyítéka a termésered­mények állandó növekedése. Szorgalmas munkájukat dicséri a szövetkezet irodájában lévő vándorzászló is, melyet ered­ményes munkájukért kaptak a járási nemzeti bizottságtól. Ma a kamocsai szövetkezet a járás legjobb szövetkezete. Az eredmények elérésében nagy részük van a fiataloknak is, akik nem vágyódnak el a fa­luból és magukénak vallják a szövetkezetei. A kertészeti csoport csaknem egészen fiata­lokból tevődik össze. De meg­találni a fiatalokat minden munkaszakaszon, a mezei mun­kacsoportokban éppúgy, mint az állattenyésztésben. A szö­vetkezetben dolgozó fiatalok közül egyre többen élnek a ta­nulás különböző lehetőségeivel. Most is tanulnak néhányan a községből a kertészeti és zootechnikus tanfolyamokon. Vannak olyan fiatal lányok, mint Szegi Vilma és Kosa Gi­zella. akik kitüntetéssel végez­ték el a kétéves mezőgazdasági iskolát. Itthon, a szövetkezet­ben nemcsak az iskolában szer­zett szakismereteknek veszik hasznát, hanem más egyébnek is. Amit megtanultak az iskola tánccsoportjában, azt most szí­vesen átadják a fiataloknak. Összefogtak Barci Vilmával, a CSISZ-szervezet elnökével és tánccsoportot szerveztek. A 12 tagból álló tánccsoport már kétszer fellépett nagy sikérrel. Ügy tervezik, hogy nemsokára ellátogatnak a csoporttal a szomszédos falvakba is. Tervbe vették egy színdarab betanulá­sát is. Ő. I. A csallóközcsütörtöki gép- és nek érdekében 130 kút ásását traktorállomás Munkaérdem- tervezik. renddel kitüntetett kollektívá­jának jó hírneve országszerte ismert. Az állomás dolgozói hazánk felszabadulása 15. év­fordulójának tiszteletére köte­lezettséget vállaltak, méghozzá olyan alaposan átgondolt válla­lást tettek, amely valóban kö­vetendő. Vállalásuk már a gép­állomás új feladataiból indul ki és fő iránya a szövetkezetek­nek nyújtott sokoldalú segítség a terméseredmények növelése érdekében. A föld termőképességének javítása érdekében meliorációs központot létesítenek, melyet felszerelnek a legszükségesebb gépekkel és kellő számú szak­emberrel. A jövő évben kiter­melnek 1600 vagon tőzeget és azt felhasználják a komposzt- készítésnél. Ügy tervezik, hogy 1700 vagon komposztot készí­tenek, és 80 hektár vizenyős területet leesapolással tesznek termővé. Nem feledkeznek meg az egyes területek meszezésé- ről sem. Nagyszabású öntözési terveik vannak. 2416 hektárnyi területet akarnak öntözni, s en­Hogy mindezen munkákat megfelelően elvégezzék, szak­emberekre van szükség. Éppen ezért nagy gondot fordítanak a fiatalok szakmai képzésére. Nagy szükség lesz mezőgazda- sági gépesítőkre és az idén már 19 fiú mint tanonc igyekezik elsajátítani ezt a szakmát. A jövőben számuk 15-el növeke­dik. Az állomás igyekszik elősegí­teni azt is, hogy az EFSZ-ekben minél több szakmunkás legyen, lennek érdekében az üzemi munkaiskola keretén belül tan­folyamokat szerveznek a szö­vetkezetekben dolgozó gépesí- tök, kombájnosok, traktorosok és cséplögépkezelök részére. A hegesztő tanfolyamra legke­vesebb 22 szövetkezeti dolgozót szerveznek be. A téli időszak­ban a Hadsereggel Együttmű­ködők Szövetségével közösen 40 új traktoros iskolázását vál­laltál:. Az állomás dolgozói 186 egyé­ni és 25 kollektív vállalást tettek. tó x o S '< N V V tó X u ö Z tó ERDŐGAZDASÁGUNK a háború alatti években a me­zőgazdaságnál is siralmasabb helyzetbe jutott. Hitler hadi­gépezetének óriási mennyi­ségű fára volt szüksége. A fasiszta országbitorlók tehát kíméletlenül fosztogatták erdeink. faállományát, való­ságos rablógazdálkodást folytattak. Főleg a háború utolsó éveiben, amikor rá­eszméltek közelgő veresé­gükre, egyáltalán nem tö­rődtek már az irtások befá- sitásával, a talajnak a faál­lomány kipusztítása folytán bekövetkező elkarsztosodá- sával. Tagadhatatlan, hogy ezeket az önzés és feneketlen gyű­lölet okozta károkat a dolog természeténél fogva máig sem sikerült maradéktalanul helyrehoznunk. Ezért har­madik ötéves tervünk során az elpusztított erdők meg­újításán kívül további 123 ezer hektárnyi területet fo­gunk befásítani, húszmillió gyorsan növő fafajtát kiül­tetni. A kevésbé értékes fák fokozott gondozásával és ki­használásával egyúttal 11,8 százalékra fogjuk csökken­teni a tüzelőfa részarányát. Arra kell törekednünk, hogy a fogyasztás minden szakaszán lényegesen korlá­tozzuk a fafelhasználást és megszüntessük a fa kiter­melése és fogyasztása kö­zötti aránytalanságot. Más szóval: ahol csak lehet, egyéb anyaggal kell pótol­nunk a fát, nevezetesen a tüzelő-, valamint az eddig gerendázásra, ácsolásra és dúcolásra használt bányafát. 1960-tól kezdve egy tonna kifejtett szénre számítva nem fordíthatunk nagyobb famennyiséget, mint az 1958 évi átlag 65 százalékát. Ugyanakkor nagy mérték­ben csökkenthetjük a fafo­gyasztást, ha a betonszerke­zeteket egységesítjük, a zsa­luzásnál acélt és acélszerke­zetű furnírt használunk, acéltámaszokat és feszítő gerendákat, állványozásnál pedig kizárólag csőállványo­kat alkalmazunk. A hagyo- -mányos fatetőszerkezetekrol gazdaságos ragasztott szer­kezetekre térünk át, a hűtő­tornyok építésénél teljesen kikapcsoljuk a faanyagot és műanyagból készült hűtő- rendszerek tervezéséhez lá­tunk. A távíró oszlopok elő­állításához szükséges fa­mennyiséget 1965-ig fokoza­tosan 7000 köbméterre csök­kentjük. Ugyanezen időpon­tig sor kerül legalább százezer köbméter silányabb TÉNYEK ÉS SZÁMOK eies A HUNKA GEPESITESE A KITERMELT FA ö^^ioontOóL-iáiCi éó ekkciIliiosc\ A fakitermelésben a gépesítés arányát 1965 végéig 25-30 százalékra növeljük. Ebből a fának rakodóhelyekre való szállítását, összpontosítását 50 — 55 százalékra, és a rako­dóhelyekről való elszállítását 95 — 100 százalékra gépe­sítjük. faanyag feldolgozására, ami által nagy mennyiségű ne­mesebb fafajtát takarítunk meg. Cellulózegyáraink évente több százezer köbméter for­gácsot, fűrészport és fahul­ladékot fognak feldolgozni, úgy hogy a harmadik ötéves H » Z hT m x ,p> i/i V N > 2 O X H P> z HÍ H X m VI VI N S" 2 o X v tó X W > z tó H terv végéig 3.2-szeresére fokozzuk a faforgácsból saj­tolt deszkák gyártását. Vé­gül pedig biztosítanunk kell mindezen gyártmányok kivá­ló minőségét, hogy teljes mértékben pótolhassák a fa­ipari félkészárukat. K. H. X o s < N v V tó X-J C Z tó £3 TÉNYEK ÉS SZÁMOK • TÉNYEK ÉS SZÁMOK • TÉNYEK ÉS SZÁMOK • TÉNYEK ÉS SZÁMOK • TÉNYEK ÉS (Füle Lajos felvetele) A kamocsai fiatalokról Czéles utca. középen árok, ** sártenger, akácfák, hosszú házak, kis ablakokkal, elóreugró eresszel, csöndes halkszavú pa­rasztok, pipacsszínt játszó arc­cal, hol komor, hol vidám derűs kedvvel — így jellemezhetném Hontfiizesgyarmatot. Van kultúr- háza, mozija. A füstölgő, szemet- vakító petróleumlámpákat csak egy pár éve váltotta fel a villany. Mesebeli mása ez az ősmagyar falvaknak. Láttam már bodrog­közi, gömöri, mátyusföldi és csallóközi falvakat, de egy sem ragadta meg úgy a képzeletem, mint ez a falu. A lakóháztól kü­lön van építve a kamara és a konyha. Ez az udvar másik oldalán van, itt telelnek és' nya­ralnak. No, de engem nem is ez érde­kelt a leginkább, itt is mint min­den bejárt szövetkezeti faluban a fiatalság sorsa, helyzete, élete viszonya a szövetkezethez foglal­koztatott. Zakariás Józseffel, a szövetke­zet fiatal zootechnikusával, Duba Ernő traktorossal és Márton Er­zsébet fiatal fejőnövel beszélget­tem. Zakariás József már négy éve tölti be ezt a hivatását. Értelmes, megfontolt, körültekintő, mun­kájához értő és szerető szakem­ber. Kérdéseimre lassan, értel­mesen és megfontoltan válaszol. Az ilyen emberre mondják, hogy kétszer is megrágja a szót, mie­lőtt kiköpné. — Mióta gazdálkodnak közö­sen? — 1951-töl kezdtük, de való­ban kezdés volt ez, nehezen ment még akkor itt a közös tmunka. Megvallom nehéz, konokfejű, de igazszívű nép ez, nem könnyű vele elhitetni, .megértetni vala­mit. de ha egyszer valamit meg­értett, az már szent és örök marad számára. Nálunk csak a háború után kezdte érvényét veszteni az ősi paraszti erkölcsi norma, konok, dacos ragaszko­dása a régihez. Akkoriban nem múlt el nap, hogy ne lett volna kisebb vagy nagyobb verekedés. S ez nem is csoda. Hiszen távol esik innen város, országút, vasút. Később hintette el itt a kor szele az új eszme, modern élet mag­jait, mint például a Bodrogköz­ben vagy másutt. Számottevő gyár sincs a közelben. Itt tovább élt az emberekben e földhözra-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom