Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-12 / 33. szám

Olajvezeték A csővezetékes olaj­szállítás tervét az angol mérnökök már 1923-ban kidolgozták, amikor még nem dőlt el a kérdés, hogy ' melyik hatalom szerzi meg Moszul és Kerkuk olajmezöit. A költségvetés hat és fél­millió fontot tett ki. A tervek szerint a csőve­zeték Mosszuiből, illetve Kerkukból kiindulva, Szí­ria déli határát érintve Jordánián és Palesztinán áthaladva, Haifánál érné el a Földközi tengert. A munkát 1928-ban kezd­ték meg, de annak üte­mét sok előre nem látott akadály erősen fékezte. A nomád, arab törzsek gyakori támadásai miatt időlegesen be Is kellett szüntetni a munkálato­kat. A kőolajvezetékek le­fektetése még a modern gépek korában is gigan­tikus méretű munka volt. El kellett simítani a fel­szín egyenetlenségeit és ahol a csöveket nem le­hetett talajra fektetni, ott mély árkokba ágyaz­va vezették tovább. Az első derékvastagsá­gú csövekből épített fő­vezeték már a második világháború előtti évek­ben elkészült. A fentebb ismertetett útvonal csak annyiban módosult, hogy az iraki Anak városánál elágazást létesítettek, amely Szíriát pontosan kettéosztva, Tripoli ki­kötőjébe’ vezet. Időköz­ben azonban az amerikai Standard-vállalatok olaj* koncessziókhoz jutottak Szaud Arábiában, s meg­kezdték egy többezer ki­lométer hosszú vezeték épí’ését, amely Szíria délnyugati részén halad át. Szíria földjét így há­rom irányból szelték ke­resztül, a „folyékony ara­nyat“ szállító csövek. S amikor ezek az acél­erek, amelyekben Közép- Kelet vérkeringése lük­tet, működni kezdtek, egyszerre világossá vált, hogy gazdasági és poli­tikai szempontból óriási jelentőségük van. Először is csökkentik a szállítási költségeket, és ezáltal növelik a nye­reséget. A tartályhajók­nak nem kell kéthetes utat megtenniük, az Arab­félsziget körül, a Perzsa­öbölből Szuezen keresz­tül a Földközi-tengerig. De a fő ok, amiért való­jában a vezetékek ké­szültek, nem gazdasági természetű. Az olajmág­nások már akkor tartot­tak egy olyan politikai változástól, amely meg­rendítheti korlátlan ural­mukat a Szuezi-csatorna felett. Csakhogy a csöveken szállított olajkereskede­lem sem kockázat nél­küli üzlet, mert hiába ügyelt a Ciprusra vezé­nyelt flotta a szemben fekvő olajkikötők nyu­galmára, az olaj sorsa végső soron annak a népnek a kezében van, melynek országán a ve­zeték áthalad. K. L. Az ENSZ-közgyülés rendkívüli ülésére vonatkozó szovjet javaslatról elhangzottak az első állásfoglalások. Így az Egye­sült Államok és Anglia kormánya hozzájárult a rendkívüli közgyűlés megtartásához, ugyanakkor kifejezésre juttatta fenntartásait a Szovjetunió által javasolt napirenddel kap­csolatban. Kétségtelen, hogy a két nyugati nagyhatalom szá­mára nem a legkellemesebb feladat intervenciós csapataik kivonásáról tárgyalni és ezért természetesen egyéb kérdések megvitatásával szeretnék csökkenteni a világ közvéleményé­nek az ENSZ-közgyűlésén is feltétlenül megnyilvánuló nyo­mását. A francia álláspontja egyébként eltér az angolszász országokétól, amennyiben „nem tesz ugyan semmiféle ellen­vetést a közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívásával szemben“, de jobb megoldásnak tartaná a kormányfői csúcs- találkozót. Kisi, japán miniszterelnök annak a reményének adott ki­fejezést, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszka ki tudja vívni az amerikai erők visszavonását a Közép-Keletről és. helyreállítja a békét ebben a térségben, Indiai illetékes körök hangsúlyozzák, hogy India kész támogatni minden olyan kezdeményezést, mely csökkentheti a nemzetközi fe­szültséget és megszűntetheti egy összetűzés kockázatait. Ezek a körök úgy tekintenek az ENSZ-közgyálés rendkívüli ülé­sének összehívására, mint „az egyetlen útra“ a jelenlegi kö­zel-keleti helyzettel kapcsolatban. A Reuter értesülése szerint az EFSZ-közgyűlés rendkívüli ülését néhány napon belül megtartják, a Biztonsági Tanács pedig csütörtökön ül össze az előkészületek megvitatására. A hírügynökség New York-i tudósítója azt az eshetőséget latolgatja, hogy vajon a nagyhatalmak kormányfői részt vesz­nek-e a közgyűlésen. Valószínűnek tartja azonban, hogy a külügyminiszterek képviselik a nagyhatalmakat. A közel -keleti válság további súlyosbodása a legnagyobb mértékben indokolttá teszi, hogy a Szovjetuinó által java­solt napirend szerint folytassák le a vitát. Még az angol lapok Is kénytelenek elismerni, hogy csapataik jelenléte milyen sú­lyos veszélyeket idézett elő. A Daily Morror hírmagyarázója a libanoni helyzettel kapcsolatban kijelenti, hogy „Dulles kétségbeesetten polkázik a katasztrófa örvényének szélén“. Ami pedig Jordániát illeti, a cikkíró kénytelen megállapítani, hogy ebben az országban Anglia „olyan düledező reindszert támogat, melyet a jordániaiak túlnyomó többsége gyűlöl. Az egész arab világ forrong a nyugtalanságtól. Yorkshire Post is megállapítja, hogy az angol csapatok kivonása Husszein végét jelentené és az angolok számára kínos megszállást nem lehet „ENSZ-csapatokkal“ fedezni mert, mint a lap tudósí­tója írja: „aligha lehetne rábírni az ENSZ-tagállamokat, hogy járuljanak hozzá olyan hadsereg felállításához, mely nem lenne más feladata, mint Husszeint trónján tartani“. Majd megállapítja, hogy ezt egyébként is egy „ENSZ-tagállam bel- ügyeibe való beavatkozásának“ minősítenék. Amerikára felháboro­dással és gyűlölettel tekintenek a népek A kairói és bagdadi sajtó Hruscsov üzenetéről: A kairói A1 Ahbar hangsúlyoz­za: „Moszkva követeli valameny- nyi ország képviselői azon­nali találkozóját, hogy elérjék az amerikai és az angol csapa­toknak a közép-keleti országok­ból való kivonását“. Az As Saab megállapítja: sem az Egyesült Államok, sem Ang­lia nem kívánja őszintén a leg­magasabb szintű értekezlet ösz- szehívását, s ezért mindenféle akadályt gördít az értekezlet összehívása elé. A nyugati hatal­maknak a legmagasabb szintű értekezlet összehívásával kap­csolatban kikötött feltételei vol­taképpen azt jelentették volna, hogy az értekezlet a Biztonsági Tanács rendes ülésévé válik. A lap ezután ezt írja: „Amerika közvetlenül felelős az értekezlet meghiúsításáért. Tevékenységével makacsul gá­tolja az értekezlet összehívását mindaddig, amíg Eisenhower legutóbbi üzenete végképp el nem temette az értekezlet gon­doltát. Mindez a népek akarata ellenére történt... Amerikára most felháborodással és gyűlö­lettel tekintenek Latin-Amerika, Afrika, Ázsia, sőt Nyugat-Euró- pa népei is. Minden iraki lap kiemeli, hogy a szovjet kormányfő az ENSZ- közgyűlés rendkívüli ülésszaká­nak sürgős összehívását követe­li. Az iraki A1 Ahbar hangsúlyoz­za: „Hruscsov követeli az ENSZ közgyűlésének haladéktalan ösz- szehívását az angol-amerikai csapatok Libanonból és Jordá­niából való kivonásának megvi­tatása végett. Útközben Ázsiából Amerikába. A képünkön látható csoda­szép tigrispéldány repülőgépen tette meg az utat Ázsiából Amerikába és a párizsi repülőtéren egy kis pihenőt tar­tott. A tigrist a New York-i állatkemek szánták. Az utat valóban „királyi méltósággal“ viselte. I í ******* «« j popflAmwm A nyugat-német diákok tiltakozó gyűléseket tartottak. A főiskolai hallgatók Hamburgban és Kjeiben július 21 — 22-én utcai tiltakozó felvonulásokat rendeztek, hogy ki­fejezésre juttassák, mennyire elítélik az amerikai-brit katonai intervenciót Közép-Keleten. 1 A brüsszeli csehszlovák színház-napról. Spejbl és Hurvi- ® nek Kis Színháza a csehszlovák nemzeti napokon telt ház [f- mellett hat előadást rendezett. | 9®®®®®®®®®®:?®®®®®®®®®®®®®®®®®®:«:®®®®®®®®®®!? KIS LEXIKON A KÖZEL-KELET ORSZÁGAIRÓL LIBANON területe 10.000 négyzetkilomé­ter, lakosainak száma másfél millió, amelynek csaknem fele Beirutban, a fővárosban él. Li­banon államot a franciák hoz­ták létre 1923-ban. Chamuon elnök 1950 óta próbálkozott diktatórikus hatalmának meg­erősítésével. Libanonnak természeti kin­cse nincs. Fő jövedelemforrása az átmenő kereskedelmből és olajszállításból származik. Bei­rut a Közel-Kelet legnagyobb kereskedelmi gócpontja. JORDÁNIA Területe több, mint 95.000 négyzetkilométer. Fővárosa Amman. Lakosainak száma más­fél millió arab, amelyből ke­rek félmillió az Izrael által megszállt Palesztinából mene­kült. Akárcsak Irakot, az an­golok az egykori transzjordá- niai királyságot is 1922-ben azoknak az arab hasemita sej­keknek adták át, akiket Szaid király elűzött. Ezek a sejkek Mekkában és Medinában a tö­rök szultán vazallusai voltak, később pedig az angol impe­rialisták ügynökei lettek. Az ország neve 1949 óta, amikor Palesztina arab harmadát hoz­zácsatolták: Jordánia. Jordánia krónikus gazdasági deficittel küzd, a mestersége­sen létrehozott országnak nin­csenek természeti kincsei és alig valamelyes mezőgazdasága. Nem életképes — csupán ame­rikai és angol szubvenciókkal lehet életben tartani. IRAK Területe több, mint 400.000 négyzetkilométer. Fővárosa Bagdad. Lakosainak száma öt­millió, nagyrészt arab. Észa­kon jelentős számú kurd ki­sebbség él. Az ozmán birodalom fel­bomlása után Irak — az egy­kori Mezopotánia, az arab kul­túra bölcsője — angol mandá- tumos terület lett, 1332 óta királyság volt, királya a hase­mita dinasztia egyik ágából származott. Iraknak éppúgy, mint Jordániának, reakciós arab hűbérurak, pasák és sej­kek voltak az urai, akik Anglia megbízásából uralkodtak. Fej- szál király uralmának meg­döntése óta: köztársaság. Irak egyike a világ leggaz­dagabb olajvidékeinek. Évente mintegy 35 millió tonna olajat szállítanak el az országból. Olajon kívül jelentős mennyi­ségű gyapotot és búzát is ex­portál. SZAUD-ARÁBIA Ez az arab sivatagi király­ság a két szent várossal, Mek­kával és Medinával, hatalmas kiterjedésű: csaknem kétmillió négyzetkilométer, tehát hu­szonötször akkora, mint Ausz­tria.. Lakossága mindössze hét­millió. Fővárosa Ríjad. Szaud-Arábia a török ön­kényuralom és a hasemiták el­leni küzdelemben jött létre. Az állam alapításában a huszas években a vezető erő a vaha- bitáké volt. (Ez egy aszkéta szekta, amely vissza akarta ad­ni az iszlámnak régi szerepét és jelentőségét). Szaud-Arábia feudális állam, amelyben a Ko­rán nemcsak az isteni, hanem a világi jogot is képviseli. Az országban mindig erős befo­lyása volt az arab nacionaliz­mus eszméjének, s ez az oka annak, hogy Szaud-Arábia ma elég gyakran az Egyesült Arab Köztársaság felfogásával azo­nosítja magát a nyugati hatal­makkal szemben. Szaud-Arábia a második vi­lágháború óta az egyik leg­nagyobb olajtermelő. Az ARAM- CO nevű amerikai társaság évente 50 millió tonna olajat termel. Szaud-Arábia jelenleg úgy igyekszik megtörni az amerikai olajmonopóiiumot, hogy koncessziókat ad japán és olasz társaságoknak. KUWAIT Kis arab hercegség a Per­zsa öbölnél. Az országot angol tanácsadók kormányozzák. Te­rülete kb. 21.000 négyzetkilo­méter, lakosainak száma 250 ezer, Az amerikai Gulf Explo­ration Company és az angol Angio-Iranian Oil Company 50 millió tonna olajat termel évenként. Itt van a világ leg­gazdagabb olajvidéke. Kuwait olajával együtt a Közel-Kelet adja a tőkés világ olajterme­lésének körülbelül 25 százalé­kát. Kuwait az olajszigettel, Bah- reinnei együtt igen fontos ka­tonai támaszpont is. ARAB EGYESÜLT ÁLLAMOK Egyiptomból (területe 1 mil­lió négyzetkilométer, lakosai­nak száma 24 millió, fővárosa Kairó). Szíriából (területe 180.000 négyzetkilométer, lakosainak száma 4 és félmillió, fővárosa Damaszkusz) és Jemenből (területe 200.000 négyzetkilométer, 5 millió la­kosú, fővárosa Sana) áll. A három ország a múlt év­ben lépett szövetségre. Egyip­tom és Szíria alkotja az Egye­sült Arab Köztársaságot, amely - lyel a jemeni királyság állam­szövetséget kötött. A lakosság túlnyomó többségében arab, csak Szíriában él kurd kisebb­ség. Az AEÁ az arab világ impe- riaiistaellenes nemzeti mozgal­mának központja, ahol meg­törték a feudális nagybirtoko­sok gazdasági és politikai egyeduralmát. Az AEÁ gabo­nát és gyapotot exportál; Egyiptomban és Jemenben olaj mezőket tártak fel. Stratégiai­lag ellenőrzése alatt áll a Kö­zel-Keleten keresztülvezető va­lamennyi útvonal: a Szuezi- csatorna, a Vörös-tenger déli kijárata, az Irakból és Szaud- Arábiából jövő olajvezetékek (Szírián keresztül). Kairóban van az Arab liga és az Azsiai-Afrikai Szolidari­tási Tanács székhelye. IZRAEL Az arab világban „idegen test“. Területe 20.000 négyzet- kilométer, lakosainak száma közel 2 millió, melynek 90 szá­zaléka bevándorolt. Fővárosa Jeruzsálem, politikai és gaz­dasági közpyggtja Tel-Aviv. Ben Gurion kormánya ag­resszív, arabellenes politikát folytat, amely kiszolgálja az amerikai és az angol imperia­listák érdekeit. Izrael még ma is hadiállapotban van arab szomszédaival, s az állandó határvillongások csak fokoz­zák a közép-keleti feszültsé­get. A SZEREPLŐ SZEMÉLYEK CHAMOUN (1900—) eredeti foglalkozá­sa jogász. 1934-től a libanoni parlament tagja. A második világháború előtt két ízben volt pénzügyminiszter, 1948- ban ENSZ-delcgátus. 1952-ben megválasztják a Libanoni Köz- társahág elnökének. Az ország haladó erői jelenleg az új el­nök megválasztása után azon­nali távozását követelik ame- rtkabarát politikája és az in­tervenciós csapatok behívása miatt. (Elnöki tisztsége az al­kotmány szerint ugyanis csak 1958. IX. 23-án jár le. FARUK (1920—) Egyiptom volt ki­rálya; a trónt 1938-ban örö­költe apjától. 1952-ben, az egyiptomi forradalom győzel­me után, lemondatták trónjá­ról. Azóta Olaszországban él. FEJSZAL HERCEG (1905 — ) Szaud király máso­dik fia. Külügyminiszter volt, míg apja 1957-ben Egyiptom­mal való rokonszenvezése miatt száműzte. De 1958 tavaszán visszahívta az országba s azóta Szaud-Arábia miniszterelnöke. II. FEJSZAL ' (1935—1958) 1939-ben örö­költe a trónt apjától, de fiatal kora miatt csak 1953-tól ural­kodott. 1958. július 14-ig Irak királya, az Irak-Jordániai Unió vezetője. Az iraki forradalom­ban megölték. HUSSZEIN (1934—) Jordánia királyi 1952-től. A trónt apjától örö költe, II. Fejszál iraki királ] halála után kinevezte magát a: Irak-Jordániai Unió vezetőjé­nek, s ilyen minőségben kér az imperialisták támogatású az Iraki Köztársaság elleni tá madásához. KASSZEM TÁBORNOK (1914—) a szfriai Alfppóhí származik. Katonai Iskolái el végzése után fiatalon -mzfcrka ri tábornok lett. Evekkel ez előtt több ízben megtagadt az engedelmességet Nuri Szai parancsainak. Az iraki torra dalom előkészítésében dönt szerepet játszott. Az Iraki Köz ters'iság miniszterelnöke. NASSZER (1916—} 1952-ig katona tisztként szolgált az egyipton hadseregben. Az 1952. júlia 23-i forradalom szervezöji győzelme után a forradalmi ta nács vezetője. 1952-től 1954-i miniszterelnökhelyettes és bel ügyminiszter. 1954—1956-ba miniszterelnök és egybe Egyiptom katonai kormányzói is. 1958-ban az Egyiptomi Köt társaság elnökévé kiáltják k Az Egyesült Arab Köztársasá megalakulása után annak ei nőkévé választják. NURI-SZAID (1888-1958) már 1922- kezdve részt vesz a iraki kői mányokban, többnyire hat ügyminiszteri tisztségben. 19: -1932-ben miniszterelnöl majd 1941-től 1947-ig ism miniszterelnök. 1953-ban hai ügyminiszter, 1954-ben a m niszterelnökséget is megkap a hadügyi tárca mellé. Az a; resszív Bagdadi Paktum leik apostola és az amerikai érdi kék hű kiszolgálója. Az ira forradalom győzelmekor a fo: radalmárok Bagdad külvárost ban találták meg vénasszon] nak öltözve és megölték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom