Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-16 / 51. szám

barangolás egy járásban Üj tettekre lelkesíti a fiatalokat a CSISZ III. kong- §§=! resszusa. A nagymegyeri járásban ts napról-napra szii- = létnek az eredmények, minden alapszervezet bekapcso­lj lódott a kongresszus előtti kampányba. A fiatalok nevelésivel kapcsolatban és a termelőmunkában mutat­ás ták meg a CSISZ-tagok, hogy a lelkesedés, amelyet =--^ a kongresszus váltott ki belőlük, mire ösztönzi őket, §= mennyi tettre, mennyi munkára. Itt csak rövid ízelítőt == adhatunk abból, amit a nagymegyeri járás alapszerve- zetei tettek a CSISZ III. kongresszusa tiszteletére. De Bs nemcsak a nagymegyeri járásban, hanem hazánkban = mindenhol hasonló eredmények vannak és a kongresszus = határozatai még tovább lelkesítik a fiatalokat, nagyobb Ül munkára serkentik őket. Jó volt, szép volt, alistáliak Bármennyire is szeretem Harmadszor saját ügyetlen- Nagymegyert, ez egyszer kissé ségemnek vallottam kárát, ta­kérdé­lán az bosszantott leginkább, Az itt tapasztaltak ellenkező­jéről akartam meggyőzni saját magam, de minél előbb. Ogy gondoltam, hogy átmegyek Alistálba és körülnézek az otta­ni fiatalok között, talán ott jobban járok, mint a járási székhelyen. Dehát, mondom, ügyetlen voltam, mert lekéstem a háromnegyedkettes buszt. Hogyan tovább — gondoltam magamban. Már jő pár autó elrobogott mellettem figyelem­be sem véve integetésemet. És így okolva saját magamat, a város széle felé indultam. Ha más nem parasztkocsi felvesz, csak az irányomban menjen. De mégsem kellett igénybe vennem a lovasfogatot. A diő­bosszankodva tettem meg az utat a CSISZ járási titkársága régi helyiségétől az újig, majd innen a kultúrházba, ahol éppen gyűlés volt. De ha már bosszankodásrő! beszélek, hadd mondjam meg annak okát is. Kollégám már éppen kopogtatni készült a tit­kárság ajtaján, amikor az ki­nyílott és egy kékzubbonyos munkásfiú — kezében szer­számmal — lépett ki az iroda- helyiségből. Csak tévedek — gondoltam magamban, — ami­kor a fiatalember megszólalt: innen már elköltöztek — Mond­ta és bizonyításul a helyiség­ben dolgozó másik fiú is meg­szólalt. Talán mások jönnek helyükbe De bizony sünkre, hol is keressük a já- rásl titkársá- got, nem tud­tak felelni. Pe­dig megyerinek véltem mind a kettőt. Hát bi­zony ez kissé bosszantott, mert hasonlót Megyeren még || nem tapasztal- IIÉ tam. A másik do­log, amely szin­tén bosszantott, a járási veze- Ny°,c a kislány. Az alistáli mezőgazdasagi ta­* ( . MAMAlnlrnln 1 a nnirfn H II IÁ I PíilllO C^r\ -»O fotltfÁirol 57 tőség plénuma volt. Igaz, hogy csak körülbelül fél óráig hall- szegi cukorgyár agronőmusa, gattam a vitát, ami szerint Kenyeres elvtárs csak az alis- nemigen lehet elemezni egy táli HNB előtt tessékelt ki a félnapos gyűlés színvonalát, kocsijából. De voltam én már máskor is Itt egy idős nénivel találkoz- hasonló helyzetben egy gyűlé- tam elsőnek. Az ifjúság veze- sen, éppen itt Megyeren, de az tője felől érdeklődve, mindjárt sokkal szenvedélyesebb hangú nyomra is igazított. - A Feri volt. lesz !az, úgy gondolom, a „Ba­, nonciskola leánytanulói Csiba Géza tanítóval az élen hazatérőben a gyakorlati oktatásról. fás“. Oda szoktak járni a fia­talok, ott tanácskoznak. De a biztonság kedvéért menjen el a Jucihoz is, a „Vesnáshoz“, ő talán többet tud. így aztán már csak a cipőüzlet maradt hátra. Ilyenkor téli időben bi­zony igazán nem nehéz ráakad­ni A könnyű cipő, a gumicsiz­ma ideje bizony már lejárt. A jó meleg téli cipő, a vastagtal­pú bakancs és a csizma kerül elő. És az itt Alistálon mindéi: Ilka Ferenc boltjában kapható. Csak egy pillanatra kellett megállnom az utcavégen, és a nem éppen katonasorban álló házak között egy-kettőre az üzletben voltam én is. De őszintén megvallva, ide is rosszkor jöttem. Jobban mondva inkább korán. Hiába, a kötelesség, a munka az első. A vásárlók nem várakozhatnak, így aztán egy pár szó után el is búcsúztam az alistáli CSISZ- szervezet elnökétől, azzal, hogy majd este üzletzárás után új­ból találkozunk. És amikor az utolsó vásárló is elhagyta az üzletet, amikor az ajtó bezárult, ülhettünk le igazán nyugodtan dolgainkról beszélgetni. A CSISZ Ili. kong­resszusáról, a falu fiataljainak életéről és a hosszú téli esték­ről. Ez a beszélgetés egyéb­ként csak igazolásul szolgált mindarra, amit a HNB-n, az EFSZ-ben és egyebütt hallot­tam az alistáli fiatalokról. Bát­ran elmpndhatjuk, hogy a CSISZ alistáli alapszervezete méltóan köszönti a CSISZ III. kongresz- szusát. A szervezet tagjai a szövetkezetben dolgozó fiata­lokkal együtt 40 hektárról ta­karították be a cukorrépát, 60 hektárról a kukoricát és több mint 60 köbméter komposztot készítettek. De a politikai ok­tatásról sem feledkeztek meg. A politikai kör jó munkájáról Hajkó Ilona tanítónő gondos­kodik igazi fiatalos lendülettel. A hosszú téli estéket sem akar­ják céltalanul eltölteni. Szín­darabot tanulnak, mellyel Szil­veszterre akarnak közönség elé állni és két könyvről készülnek vitaestet rendezni. Végzetül még annyit talán, hogy az alistáli CSISZ-szerve- zet elnöke épp oly lelkesedve beszél a szervezet fiataljainak munkájáról, épp oly lendület­tel dolgozik az ifjúság körében, mintha legalább is 18 — 20 éves lenne. Ped.ig már házasember és bizonyára akad egyéb dolga is a ház körül. — nvd — Felkészültek V ajon mit végeztek a nagymeggeri magyar tannyelvű 11 éves közéviskola tanulói a CSISZ UI. kongresszusa előtti időszakban? Kartai Ferenc az iskola' ifjúsági vezetője mond részlete­sebb beszámolót erről. A kongresszus előtti időszakot kihasználtuk az iskolai szervezet további aktivizálására. Bár eddig is eredményesen dolgoz­tunk, de a kongresszus előtti időszak fordulatot hozott a szervezetünkbe, valósággal felvillanyozta a tanulókat. A nagy mun­kalendület elsősorban a tanulási eredményeken mutatkozik. Szorgalmasan tanulnak a fiatalok, máris készülnek a félévi vizs­gákra. A vizsga alkalmá­val jó feleleteket várunk, mert a szorgalmas tanu­lásnak eredménye szokott lenni De emellett másról sem feledkeztünk meg. Az egyik tagsági gyűlésen, annak tudatában, hogy a nagymegyeri járásban mennyire fontos a talaj humusztartalmának foko­zása, elhatároztuk, hogy 30 köbméter komposztot készítünk. A komposztké- szítésénél főként Nagy Anna, Angyal Erzsébet és Király Anna tűnt ki. Ezek a tanulók Alistálról jár­nak a nagymegyeri isko­lába és természetesen ők az alistáli EFSZ számára készítették a komposzt - t ragyát. — B rigádmunkán nem vettek részt az ősz folya­mán ? — Igen. A mezőgazda- sági munka érdekli a ta­nulókat és több ízben dol­goztunk az állami gazda­ságban és a környező EFSZ-ekben. Az egyes mezőgazdasági termények gyors betakarításánál 2365 órát dolgoztunk brigád­ban. Az ekecsi EFSZ is sokat köszönhet a tanu­lóknak. Dórák Rozália tűnt ki legjobban a bri­gádmunkában. Emelett sportolunk és politikai- tárgyú előadásokat is tar­tottunk, most pedig fel­készítünk a CSISZ III. kongresszusa határozatai­nak va'óra váltására. Jó étvággyal esznek a csirkék, Pázmány Teréz eteti őket. Földes Béla beszélte Utunk során Nemesócsára is betértünk. Biztosra vettük, hogy a kongresszus előtti időszakban kitettek magukért az itteni CSISZ-tagok. Mikor aztán körülnéztünk, érdeklődtünk, megmutatkozott, hogy nem is csalódtunk, mert a CSISZ III. kongresszusa felvillanyozta a nemesócsai fiatalokat is. Az alapszervezet elnöke, Földes Béla, kíséretében néztünk széjjel a helyi EFSZ körül. Megtekintettük a gazdasági udvart, a nagyszerű állatállományt s nem utolsó sorban a baromfifar­mot. A farmon Pázmány Terézzel, az egyik baromfigondozó­nővel is találkoztunk. Körülbelül ezer csirke gondját viseli és elhatározta, hogy emeli a tojáshozamot. Útközben elbeszél­gettünk az alapszervezet tevékenységéről is. Földes Béla büszkén beszélte, hogy 200 órát dolgozott az alapszervezet a kultúrház építkezésénél és a falu szépítésénél. De nemcsak ezzel a munkával tisztelték meg a CSISZ III. kongresszusát. Kötelezettséget vállaltak, hogy műsoros estet rendeznek a kongresszus tiszteletére és a népgyűléseken, ünnepélyeken stb. kultúrműsorral lépnek fel. Megszervezték a „Tanuljunk a pártról" kört és a fiataloknak igen tetszik minden előadás, amit a párttal kapcsolatban tartanak. A „Világ térképe felett" kör is működik, Németh Rozália vezetésével. A „Tanuljunk a pártról kört“ Szabó Ilona tanítónő vezeti. A CSISZ-tagok elhatározták, hogy a pionírok nevelésére ezentúl nagyobb gondot fordítanak, mint eddig. Az alapszer­vezetből arra megfelelő fiatalokat jelöltek ki, akiknek felada­ta a legszorosabb kapcsolat fenntartása a pionírszervezet és a CSISZ alapszervezete között. A pionírok és a CSISZ-tagok kölcsönösen látogatják ' egymás gyűléseit. A pionírvezetőket meghívják az alapszervezet gyűléseire, ahol a CSISZ vezető­ségi tagok ötleteket adnak nekik, elbeszélgetnek velük a pio­nírok nevelésével kapcsolatban. A CSISZ III. kongresszusa tiszteletére a jövőben az eddigi­nél is jobb munkát fejt ki a nemesócsai alapszervezet. Akad munka Sárkánypusztán igazán kelle­mes meglepetésben volt részem. Az ottani kétéves mezőgazdasá­gi tanonciskola tanulói közt tölt­hettem el egy egész estét és egy fél napot. Megérkezésemkor ép­pen müsorpróbán volt a gárda. Martincsek Rudolf nevelő és Lelkes Tibor tanár az utolsó ta­nácsokkal látták el a fellépni készülő fiatalokat. A programot a tanya dolgozói és a szülői ér­tekezlet tiszteletére tanulták be. A takarodó után azonban az iskola vezetőivel komolyabb dol­gokra tereltük a szót. Az iskola körülményeiről, a helyi gazda­ság viszonyairól beszélgettünk. Egy új iskola megszervezése és vezetése azonban nem könnyű dolog. Bizony elég munka akad ilyenkor. Különösen akkor, ami­kor egy kísérleti iskoláról van szó. Igaz, hogy az iskola vezető­sége és a gazdaság intézője min­dent elkövet a tanulók érdeké­ben. A többi már igazán csak a tanulókon múlik. Es ahogy ezek a fiatalok a mezőgazdaságról beszélnek, az nagyon felemelő. Ezért egy percig sem kételke­dem az iskola sikerében. A hall­gatók egytől egyig parasztszár- mazásúak. szeretik a földet és tudják, hogy az eddigi tudásuk nem felel meg a jelenlegi köve­telményeknek. Az iskola CSISZ- szervezete, mely nemrég új csa­láddal gyarapította a nagyme­gyeri járási szervezetet, min­dent megtesz a tanulás érdeké­ben. Különösen most, amikor a mezei munka már jobbára szü­netel, rengeteg az idő a tanu­lásra, és ezt ki is -használják a fiatalok, hiszen a CSISZ III. or­szágos kongresszusát nem is kö­szönthetnék másképp, mint szor­galmas, jó tanulással. CSKP KB Levele (Folytatás az 1. oldalról) Fiúk és leányok. Csehszlovákia Kommunista Pártja, munkásosztályunk és egész dolgozó népünk minden bizalmát önökbe helyezi és meg van győződve róla, hogy önök minden fiatal örömüket, forradalmi lelkese­désüket a haza szolgálatába, a szocializmus ügyének szolgálatába állítják. A Központi Bizottság kifejezi ama meggyőződését, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség megtesz mindent annak érdekében, hogy az ifjú nemzedék merész alkotó, eszmeileg megacéloződott nemzedékké fejlődjék, meg van győződve ügyünk győzelméről és arról, hogy egész ifjúságunk a szocializmus és a kommunizmus megvaló­sításáért küzdő harcosok első soraiban fog haladni. Éljen ifjúságunk és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség! Éljen pionír-szervezetünk! Éljen ifjúságunk ragyogó példája — a dicső össz- szövetáégi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, mely egész népünket a szocializmus építésének befejezéséhez vezeti hazánkban! Prága. 1958 december 13-án. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága A sárkánypusztai mezőgazdasági tanonciskola tanulói a gyakorlói munkára készen. A lányi fiatalok A tanyi fiatalok is melegen üdvözlik a CSISZ III. kongresz- szusát. Rájuk is hatott a kong­resszus előtti időszak láza. Észrevették, hogy minden alap­szervezet körülnézett 'saját portáján és fontolóra vette, vajon mi még a tennivaló. A jó példákon felbuzdulva így jártak el a tanyi fiatalok is. Bebizo­nyították, hogy a kongresszus előtti időszak mennyire hatott a fiatalokra és minden CS1SZ- tag örömmel várta a III. orszá­gos kongresszust. Ezt annál is inkább elmondhatjuk, mert szó, ami szó, nem éppen a legjobban működött a tanyi CSISZ-szer- vezet. De mondjon erről néhány szót Kartai Vilmos, az alap­szervezet elnöke. Kartai elvtárs azzal kezdte a beszélgetést, hogy ő még bi­zony új elnök, az évzáró tag­gyűlésen választották meg. Ogy gondolták a tanyi fiatalok, hogy a kongresszusig kiköszörülik azokat a csorbákat, amelyek az alapszervezet eddigi működé­sén estek. Éppen azért szer­vezték át a vezetőséget, ő is ennek köszönheti, hogy elnök lett. — És sikerült a III. kong­resszusig megvalósítani az el­határozásokat? — kérdeztem tőle. — Nagy részben sikerült — fejelte. — A tanyi fiatalok visszaállítják régi hírnevüket. Nemrég a sportpályát hozták rendbe. Szabad idejükben Itt dolgoztak a fiatalok, s munká­juknak szép látszatja van. Be­kerítették a pályát, és mivel vége a nyári sportidénynek nyugodtan felszánthatták, fű­maggal vethették be. A mag már kikelt, szépen zöldül a pá­lya s ugyanúgy zöldül a fiata­lok reménye is. Még jobb lesz CSISZ-szervezetünk, mint eddig volt — beszélik. Kartai Vilmos lépéseket tett az ének- és tánccsoport meg­Nagy tervei vannak Kartai Vil­mosnak, a CSISZ tanyi alap­szervezete elnökének. szervezése érdekében is. Hang­szereket szereztek, s a zene­karhoz már csak a -zenészek hiányoznak. De rövid idő múl­tán zenekarukkal is dicseked­hetnek majd a tanyi fiatalok, karácsonyra pedig színdarabot tanultak s tervbe vették, hogy a tél folyamán több színművet is előadnak. Nem feledkeznek meg falu­juk szépítéséről sem, pedig már most is elég szép a falu. Parkosítani fognak, utcákat hoznak rendbe és főként az új kultúrház építkezésénél segíte­nek. A tervek szerint ugyanis nemsokára megkezdik az új kultúrház építését. A színelő­adások bevételéből* kulisszákat és más kellékeket vásárolnak, melyek okvetlenül szükségesek a fiatalok szórakoztatásához. A politikai iskolázás is folyik. Megszervezték a „Tanuljunk a pártról“ kört és az előadáso­kat minden CSISZ-tag szorgal­masan látogatja. Előadás után az elhangzott kérdésekről min­den esetben komoly vita kere­kedik és már most észrevenni, hogy alapos politikai tudásra tesznek szert. A tanyi EFSZ nem panasz­kodhat, hogy kevés fiatal tagja van. Minden fiatal odahaza dol­gozik és dicséretesen veszi ki részét a termelőmunkából. Nem utolsó sorban a fiataloknak is köszönheti országos jó hírét a tanyi EFSZ. A szórakozás to­vábbi fokozása érdekében úgv határozott az alapszervezet ve­zetősége, hogy ifjúsági klubot szervez a CSISZ keretén belül Újságokat, folyóiratokat ren­delnek, társasjátékokat szerez­nek a klub számára. Elérik, hogy a klubban minden fiatal komoly szórakozási lehetőséget találjon. Az alapszervezet elnökével folytatott beszélgetés után nyilvánvalóvá vált, hogy a CSISZ III. kongresszusáig na­gyot változott a tanyi alapszer­vezet, jelentős lépést tett a számára kijelölt úton.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom