Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-23 / 39. szám

Segít & pártszervezet Verőfényes, szép napos idő lett a hűvös szeptemberi reggel után. A jó időt kihasználva ne­kimelegedve szedték a dohálnyt a nagyabonyi fiatalok. A nagy- abonyi dohányföldeken évről- évre főként CSISZ-tagok dol­goznak. Az 1SFSZ vezetősége bizonyára elégedett munkájuk­kal. A közel tíz hektárnyi ültet­vényről jő termést takarítottak be, meg kell azonban jegyezni, hogy még most is van elég tömi való dohány. Munka közben Domonkos Bé­lával és Majláth Józseffel kerül­tem szemtől-szembe, s termé­szetesen nem szó nélkül töltöt­tük az időt. Jobbról-balra meghánytuk vetettük a napi politikai eseményeket és a fia­talok életére is kitértünk. Egy cseppet sem mondható unal­masnak a nagyabonyi fiatolok élete. Nemcsak munkában töltik az idejüket, — mindenütt jól megállják a helyüket — hanem szórakoznak, kulturális tevé­kenységet fejtenek ki és szer­vezeti életet is élnek. A szerve­zeti élettel kapcsolatban azon­ban azt jegyezte meg a két fiatal, hogy még sokkal nagyobb súlyt helyezhetnének az alap­szervezet működésére, mert szerintük az eddigi munka nem kielégítő. Megkértem őket, mondjanak, pár szót az alapszervezet tevé­kenységéről is. Domonkos Béla erre hosszabb mondókéba kezd, de Majláth József is kisegíti őt. Kitűnik, hogy főleg a kulturális tevé­kenységre terjed ki a figyelmük. Tánccsoportot is alakítottak, mely már több ünnepélyen be­mutatkozott és bizony megtap­solták a jól sikerült táncszámo­kat. Az énekkar is szervezés alatt áll. Legutóbb az aratási mulatság rendezéséből vették ki részüket. Az oktatási év is elég F innországról állandóan azt halljuk, kicsiny ország. Pe­dig tévedünk, mert csak lakosai­nak száma kicsi, felszíne szem­pont jóból Európa hatodik orszá­ga. Az ezer tó országának mond­ják, pedig földrajztudósok szám­adásai szerint majd hetvenezer tó borítja, de ha minden kis ta­vat beleszámítanánk, úgy talán számuk millióra rúgna. Keveset tudunk Finnországról, olvastunk már arról, hogy a fia­tal fiúk és lányok a világos nyá­ri éjszakákon tábortüzek mellett táncolnak. Ismerjük Sibélius finn zeneköltö müveit, tudunk Nur- miról a csodafutóról és azt is tudjuk, hogy 1952-ben ott tar­tották az olimpiai játékokat. Első állomásunk Turku. Ez a régi kikötőváros, amely sokat mesélhetne az ország történel­mi eseményeiről. Kényelmes vil­lanyvonatok visznek az ország belsejébe. Mindenütt bámulatba ejt bennünket a finn építészet és a csodálatosan szép finn táj. A finn tavakat nem is nevez­hetjük tavaknak a szó szoros értelmében, mert a vizek egy­bekapcsolódnak, egyik tóból nyí­lik a másik és folyö-szerií csa­torna vezet az újabb tóhoz. Ha­jóról nézve az ország szinte la­katlannak látszik. A tavak és folyók szélén csak itt ott látunk kicsi barnássárga favillákat. Ezek a házacskák társadalmi osztá­lyokra való különbség nélkül, ál­talában egyformák. A kis konyha mellett mindenütt fedett nyílt veranda van, mellette közös nappali szoba és annyi kis háló- fülke ahány lakója van a ház­nak. Minden finn házban az asz­talon vendégkönyv fekszik, amely a telek megszerzésének, a ház építésének körülményeit tartal­mazza és utána következik a vendégek névjegyzéke. jól sikerült, a fiatalok érdeklő­déssel hallgatták az előadáso­kat. Sokat tanultak és ez meg is látszik magatartásukon. Az EFSZ-ben dolgozó fiatalok túl­nyomó része a téli mezőgazda­sági iskolázásra is eljárt és az idén az iskolázáson ugyancsak részt vesz. Ennyit mondott, persze nem ilyen szűkszavúan a két fiatal. Utána szóba került az alapszer­vezet tevékenységének javítása is, mert hiszen az előbb emlí­tették, hogy a munka nem ép­pen kielégítő, s akkor pedig or­vosságot is kell keresni ellen­szerül, nehogy tétlenség üsse fel a fejét. — Nagy változások vannak most nálunk és általában az alapszervezeteknél — felelték majdnem egyszerre. — Például az utóbbi időben a helyi párt- szervezet sokkal jobban szem­mel tartja az alapszervezetet, mint eddig. Az , alapszervezet fölötti vezetést átvette és ez bizony nagy segítséget jelent. A kezdeményezéstől természe­tesen nem fosztották meg a fia­talokat, sőt a pártszervezet még nagyobb lelkesedésre buzdít és felügyel, hogy az alapszervezet a legjobb úton haladjon. Ha az idősebb elvtársak hibát látnak, figyelmeztetnek s a figyelmez­tetésen kívül még a hiba kikü­szöbölésében is segítenek, egy­szóval a szervezeti életet helyes mederbe terelik. Megérdeklődtem, miben nyil­vánul meg, hogy a helyi párt- szervezet vezeti a CSTSZ alap­szervezetét és felügyel munká­jára. Megtudtam, hogy a két leg­utóbbi tagsági gyűlésen egy-egy elvtárs vett részt. Az egyikre Kántor József, s másikra pedig Fleischman Kálmán elvtárs jött el. Mindkettő nagy érdeklődést keltő beszédet mondott és nagy Körutazásunkon érintettük Vi- ipuri várost is, amely az ország második városa. Innen kirándul­tunk Európa legszebb vízesésé­hez, az Imatra zuhataghoz, melynek vizét a völgyben meg­húzódó gyárak használják fél. Csodálatosan tiszta város Tam­pere, amely az ország legna­gyobb ipari városa. A gépeket mindenütt villanyáram hajtja. A gyárak meghúzódnak a folyó partján, szinte elfelejtjük, hogy gyárvárosban vagyunk. A finn vidéken mindenütt elszórtan ott találjuk a terebélyes parasztud­varokat és ezek mellől sohasem hiányzik a rendszerint barnára Jestett fürdőház, a szauna. Vi­déken nincs olyan család, amely­nek ne lenne szaunája, azaz gőz­fürdője. A szauna berendezése mindenütt egyforma. Paplanok­ban köveket füzesitenek és azo­kat vízzel leöntik. Már egy liter víz olyan hatalmas gáztömeget ad, hogy a helyiség teljesen megtelik gőzzel. A gözölködés után hideg vízbe mártott nyirfa- gallyakkal verdesik testüket. A házi gazdára hárul az a meg­tisztelő feladat, hogy a vendé­get „megfürdesse". És a hagyo­mányokhoz tartozik, hogy min­den vendégnek meg kell füröd­ni. örömmel vettük, hogy körünk­ben megjelentek. Osztoztak ter­veinkben és segítettek megvaló­sítani azokat a feladatokat, amelyek pillanatnyilag ránk há­rultak. Például éppen akkor volt szó az aratóünnepély színvona­las megszervezéséről, s ezzel kapcsolatban természetesen a fiatalokra várt a legnagyobb feladat. AJíultúrműsor összeál­lításánál is tevékeny segítséget nyújtottak és mondani sem kell, hogy a helyi pártszervezet ön­zetlen támogatása néikül az aratóünnep távolról sem ért volna el ilyen sikert. — Van-e \ különösebb óhaja a CSISZ-tagoknak a helyi párt- szervezettel szemben — kérdez­tem a fiataloktól. A válaszon bizony sokáig gon­dolkoztak, de aztán határozot­tan kijelentették: jó lenne, ha mindig ugyanazok az elvtársak látogatnák a CSISZ tagsági gyű­léseit, mert alaposan megismer­nék az alapszervezet problémáit és ami a legfontosabb, a szer­vezeti életről széles áttekintés­sel rendelkeznének. Jó lenne, ha a helyi pártszervezet ezt figyelembe venné! A két fiatal ezután serényeb­ben látott a dohánytöréshez, mert beszélgetés közben kicsit elmaradtak a többitől. Nem akartam tovább zavarni. Annyit azonban megállapítottam, hogy Nagyabonyban olyan fiatalok él­nek, akikkel lehet okosan be­szélni, csak még többet kell törődni a nevelésükkel, főleg a politikai neveléssel és bizony kulturális tevékenységük is gaz­dagabb lehetne. Reméljük, hogy amit a múltban elmulasztottak, azt a jövőben behozzák. A finnek jelszava: jól enni és gyakran fürdeni. Az étkezésre jellemző, hogy minden alkalom­ból vajat is esznek. Az asztalra többféle kenyeret tesznek. Van búzakenyerük, mely alakban ha­sonlít a franciák méterhosszá rúdalakú kenyerére. Az asztalon mindig ott találjuk a puha rozs­kenyeret is, melyet centiméter vastagságú szeletekben megpirí­tanak, végül még a fekete, kö­rülbelül három milliméter vas­tag átlyukasztott pászkaszerü kenyér is az asztalra kerül, me­lyet vajjal és sajttal ropogtat­nak. Minden étkezésnél fehér kávét isznak. A kávé négyötöd része a fekete és egyötöd része tejszín. Jellegzetes, hogy min­denki önmagát szolgálja ki, sok­féléből keveset esznek. A finnek általában későn kel­nek. A hivatalokat, üzleteket, bankokat kilenc órakor nyitják. A dolgozók a közeli vendég­lőbe járnak ebédelni. Szabadon válogatnak az előételekben, szar­dínia, hering szelet, rénszarvas hús, apró sült és főtt halak kö­zött. Ezután meleg húsétel kö­vetkezik vízben főtt főzelékkel, majd édes kása és kávé. Két óra múlva újból kávéznak. A vacso­ra pedig ugyanolyan, mint az ebéd. A gyakori étkezések kö­vetkeztében nem tömik meg túl­ságosan gyomrukat, nem lesznek lusták és megtartják munkaké­pességüket. A finnek rendkívül kevés alkoholt, annál több tejet isznak. Általában a soványság felé hajlanak. A finn közmondás azt mond­ja: becsület örökli az országot. Alig látni rendőrt, de nincs is rájuk szükség. A becsületesség elvont fogalma valahogy benne úszkál a levegőben. Az idegen is „hozzá becsületesedde" a finnek­hez. Beleül a kollektív becsület érzés és nem bliccel többé a vil­lamoson. Nem kísérletezik többé a telefonautomatákkal. Nyugal­mas jó érzés kíséri mindenütt, hogy őt sem csapják be és min­denkiben megbízik. A statiszti­ka azt mutatja, hogy Európa többi országaihoz viszonyítva itt fordul elő a legkevesebb bűn­tény. A zétényi EFSZ-ben A zétényi EFSZ kiváló gazda­sági eredményei nem véletlenül születnek. A jó vezetés mellett a szövetkezeti tagok odaadó és szorgalmas munkájának a gyü­mölcse mindaz, amivel dicseked­hetnek. De ha már a tagság be­csületes munkájáról van szó, miért halhatnánk a fiatalokról, hiszen többen mint százan nem­csak hogy az EFSZ-ben dolgoz­nak. de fiatalos lendületükkel magukkal ragadják az időseb­beket is. A zéténvi EFSZ-ben, ellentét­ben a királyhelmeci járás többi szövetkezetével, a fiatalok nem 'csupán a zöldségtermesztésben dolgoznak. Itt éppen ellenkező a helyzet. A zöldségtermesztés­ben idősebb asszonyok, a fiata­lok pedig a növénytermesztés minden ágában szorgoskodnak. Egy fiatalon sem fog ki a mun­ka. Remák Éva, Tóth Valéria, Bohács Irén, Adámcsó Ilona, Kosztyő József, Remék Zoltán, Rudas Tibor, Rudas István, Hor­váth Miklós, Szabó András és a többi fiatal is példaképe a szö­vetkezeti dolgozóknak. A nyári iskolai szünidő alatt a legkisebbek, a pionírok is se­gítettek az EFSZ-nek. Rozgonyi Dezső tanítóval az élén reszt­vettek a termés betakarításában. A kitartó munkának meg is van a látszata. A zétényi szövetke­zet nemcsak a gabona beadását teljesítette, de szabad piaci áron több vagonra valót adtak köz­élelmezésünk részére is. S mind­ebben a fiataloknak a többi szö­vetkezeti tagokkal egyenlő része van. Sajnos Borsiban, Csenőben és több más szövetkezetben nem ez a helyzet, mert ott fiatal dol­gozók hiányában bizony jóval gyengébbek az eredmények, mint a zétényi EFSZ-ben. A fiatalokról azonban nemcsak a munkával, hanem a kulturális tevékenységgel kapcsolatban is hallhatunk. Télen színelőadá­sokkal szórakoztatják a falu dolgozóit, nyáron pedig műso­ros esteket rendeznek. A legna­gyobb munka, az aratás végén, ugyancsak gondoskodtak, hogy a kenyérért folytatott sikeres harc után kultűrmunkába kezd­jenek. KÄSZONYI ISTVÁN Most elmondunk néhány ér­dekes esetet. A Punkarju nevű szigetre mentünk kirándulni és nem tudtuk hová tegyük cso­magjainkat. Vezetőnk azt aján­lotta, hogy hagyjuk az országút szélén. Bizonyos belső szoron­gással ott is hagytuk és nyolc óra múlva ugyanazon a helyen megtaláltuk. A szállodákban a telefon mellett kis persely lát­ható: aki telefonál az bedobja a beszélgetésért járó penniket. Ellenőrzés nincs. Számos vidéki autóbuszon nincs jegy, amikor az utas megérkezik utazása vég­pontjához, akkor bemondja, hogy hol szállt fel. A parasztok fa­házai messze esnek az ország­úitól. A postás sohasem készül­ne el a levélhordással, s ezért az országút mentében fákra kis postaládákat erősítenek és a póstás abba teszi a leveleket és a pénzküldeményeket. Finnországot már tíz év óta barátsági szerződés köti a Szov­jetunióhoz és a többi szomszé­daihoz. Az ország főleg földmű­velő állam. Lakosainak nagy ré­sze tehát alkot, termel, csak kis része hivatalnokoskodik. A kultúra tisztelete nagy, szel­lemileg és szokásokban az északi államokhoz tartozik. Sok euró­pai nyelvből fordított művet lát­ni a könyvkereskedésekben. Most hatalmas igyekezettel magyarból fordítanak. Vajon tényleg ha­sonlít-e a finn nyelv a magyar­hoz? A nyelvtudósok első helyen rendszerint bemutatják a fülbe- csengő hasonlóságot. Például elevöt helot uiskelelel veder ale, ami magyarul azt jelenti, hogy eleven halak úszkálnak a víz alá. De vegyünk csak néhány egyszerűbb kifejezést. Suu-száj, kaszi = kéz, silmä = szem, jalka = = gyalog, vési = víz. Mit gondol­nak, hamar megtanulnánk fin­nül? Gondoljuk csak el, hogy a főnév ragozásnak 15 esete van, és az igéket hét fő és 22 alcso­portba osztjuk. Sok mindent azonban köny- nyen megtanulhatnánk a finnek­től. E. J. Forgalom a helsinki pályaudvar előtt a déli órákban B. I. Finnországba Legkisebbjeink a Kultúra és Pihenés P',-kjá''an megtartott nyomdászipari kiállításon a meséskönyvek illusztrációit nézik Irány: december 1958 Fiatalok a CSISZ III. kongresszusa előtt Egyre több fiatal kapcsolódik be a nagy mozgalomba: „Irány: december 1958.“ A fiatalok kötelezettségvállalásokkal, újító javaslatokkal, további munkasikerekkel köszöntik a vidám téli hónapot, a decembert, amely az idén különleges lesz a fiatalok szempontjából. A CSISZ III. kongresszusát tartják december­ben és bizony készülni kell erre a fiataloknak. ^ Például a Zemianske Sa- dy-i EFSZ-ben dolgozó fiatalok elhatározták, hogy a mozgalom keretében 250 brigádórát dol­goznak le az őszi mezőgazdasá­gi munkáknál. ^ Az iskola környékét is rendbehozzák, s ezáltal is szebbé teszik falujukat. Ennél a mun­KÖRMtlCBÄNYA A körmöcbányai Állami Pénzverde üzemi CSISZ-szervezeté- nek tagjai tudatában vannak azoknak a nagy feladatoknak, amelyeket a CSKP XI.' kongresszusa tűzött a fiatalok elé. A trencséni Kubra üzem 526-os ifjúsági részlegének példája nyomán kötelezettséget vállaltak: kánál 150 brigádórát dolgoznak le. e Az ősz folyamán minden Zemanske Sady-i CSISZ-tag egv köbméter komposztot ké­szít. 4b Ezenkívül kiültetnek száz gyümölcsfát és négy pionirve- zetőt biztosítanak a helybeli pionírszervezetnek. e az évi termelési tervet december 12-ig 103 százalékra teljesítik. FÜLEK A CSISZ füleki járási vezetőségének funkcionáriusai részle­tesen foglalkoztak azzal a ténnyel, hogy szövetkezetükben igen magas a dolgozók átlagos életkora. Ezért elhatározták, hogy a CSISZ III. kongresszusáig e száz fiatalt nyernek meg van szaktanácsra. A járás CSISZ a mezőgazdaságnak. e Ennek érdekében megláto­gatják a CSISZ galsai, buzitai, várgedei, sávolyi, nagydaróci és balogi szervezeteit. A fiatalok ugyanis az említett EFSZ-ekben csak mint családtagok dolgoz­nak. de maguk nem tagjai a szövetkezetnek. ^ Beszélgetéseket szerveznek a komposztolásról, mert a CSISZ-tagok 500 köbméter kom­poszt készítésére kötelezettsé­get vállaltak és így szükségük tagjai elhatározták: további 4b 800 hektár rétet és legelőt hoznak rendbe a már tavassza rendbehozott 1290 hektáron kí­vül, hogy a szövetkezetek iga­zán megérezzék a segítségüket Sok kötelezettségvállalást mát teljesítettek is. Például e 22 fiatal EFSZ-belépés nyilatkozatát már aláírta, és t füleki szlovák tizenegyéves is­kola diákjai e a szövetkezet tehénistálló jának építkezése felett védnök­séget vállaltak. v/rsssssssssfsssssssMSSMSfsfss/sfssmsMssjmssssssssffssssswssssssM/mm Kepka Pál, Zselíz: Hasonló tartalmú írást már többet kö­zöltünk, sajnos ezért nem kö­zölhettük leveledet. írj a CSISZ üzemi szervezetéről. Solik Milan, Rokycany: A he­lyi nemzeti bizottság javaslatá­ra a Csehszlovák Film n. v. ille­tékes kerületi igazgatósága ad felvilágosítást. Czajlik József, Pozsonyeper- jes: Megértjük elfoglaltságod okát, nyáron bizony elég sok dolga van az embernek. Az írást majd pótolod akkor, amikor időd lesz rá. Takács Tihamér, Dunaújfalu: A történet jó, csak jobban kel­lett volna megírni. Túl hosszúra is sikerült az írás, és ha legkö­zelebb írsz a CSISZ alapszerve­zet munkájáról, szívesen közöl­jük. „Törekvő“: Egyik levelet sem kaptuk meg. Varga Lajos, Ipolyság: Ezút­tal írásodat nem közölhetjük, mert nem eléggé konkrét és pontos a tartalma. Legközelebb bizonyára jobb lesz, s úgy mint eddig, örömmel közöljük. Batta György. Tornaija: A pio­nírok táborozásáról sokkal jobb cikket kellett volna küldened írhattál volna személy szerint az ott táborozó pionírokról, megemlítve hogy m t csináltak a táborozás alatt. Mészáros György, Pozsony püspöki: Legutóbbi levelede egyik legközelebbi számunkba] közöljük, addig is légy tűre lemmel, ha valamit érdeme még megírnod, akkor írd mec Pálinkás Tibor, Pered: Leve lezési szándékodnak a lehetősé szerint eleget teszünk, a szín darabokkal kapcsolatban pedi fordulj a Csemadok vágsellyc járási titkárságához. Az pedi helytelen kijelentés, hogy ner tudsz tanulni. Légy szorgalma sabb, s majd bizonyára jobba fog menni a tanulás is. Rebró Etelka, Szímő: Olvass; sokat, ha éppen kedved tartj; írásoddal kapcsolatban annyi hogy az még nem elbeszélés, d nem is jó írás. Számolj be CSISZ évzáró gyűléséről. Konkoly Lajos, Kassa: Irásc dat legközelebbi számunkba közöljük. írj többször is í munkahelyedről és a fiatalé nevelésével kapcsolatos cikke két. Németh Anna Párkány: A Mi velődési Házak időközönkét rendeznek könyvelési, gép- l gyorsírási tanfolyamokat. Elht lyezkedés céljából forduljon járási nemzeti bizottság műnk: ügyi osztályához. Morvái János Bart: Kérün hogy legközelebb a legújal eseményekről írj, és arról, hot most mit végez a CSISZ ala[ szervezete. A kétéves történi tekről írt leveledet sajnos ne tudjuk leközölni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom