Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-01-29 / 5. szám

Kerületi konferenciák a ¥11 évében NYITRA A nyitrai kerület alapszervezeteinek küldöttei is kiértékelték az elmúlt év munkáját és irányt adtak a következő évre az elmúlt szombaton és vasárnap megtartott CSISZ kerületi konferen­cián. A kerületi nemzeti bizottság nagytermében megtartott konferencián megjelent a CSISZ központi bizottsá­gának küldöttsége Ivan Litvaj vezeté­sével és a kerületi pártbizottság kül­döttsége Petro Gál vezetésével. Ján Vyparina a CSISZ kerületi bizottságá­nak titkára számolt be az elmúlt év munká járói. Sok szép eredménnyel dicsekedhet­nek a nyitrai kerület fiataljai, de sok tennivalójuk is van még, ha el akar­ják távolítani azokat a hibákat, ame­lyek a konferencián is megmutatkoz­tak. Különösen az iparban dolgozó fiatalokra vár nagy feladat. Ügy kul­turális téren, mint a termelésben vég­zett jó munkájukkal meg kell mutat­niuk. hogy a jövő évi konferencián sokkal nagyobb tevékenységükről be­szélhessünk, mint most. Különösen a tolmácsi és a komáromi gyárak, vala­mint a handlovai szénbányák üzemi szervezetei vehetnének példát a par- tizánskei Augusztus 29. üzem üzemi szervezetéről. Az üzemi szervezet itt sokkal jobban törődik a kulturális, a termelési és a fiatalok egyéni prob­lémáival is, mint az említett helyeken. Nem szabad megengednünk azt, hogy Szlovákia legnagyobb szénbányájának a handlovainak üzemi szervezete ne fejtsen ki olyan munkát, mint amilyet jogosan elvárhatunk tőle. Szép megnyilvánulások voltak a ke­rületben, a Nyitra és a Zsitva folyó szabályozási munkálatainál. A múlt évben több mint 1.200 fiatal vett részt a szabályozási munkáknál és több mint 12.000 munkanapot dolgoztak le. Közel négyezer hektárnyi termő területet mentettek így az áradásoktól a biztos termésnek. A mezőgazdaság további fellendítésének kérdése az is, hogy a fiatalok mennyire1 vesznek részt a téli mezőgazdasági iskoláztatásokon. Ezen a téren is szép számokkal dicseked­hetünk, de a VIT éve arra kötelez, hogy még több fiatal járjon ezekre az iskolázásokra. Különösen az ógyallai és a vágsellyei járásra vonatkozik ez, de a kerület többi járásaiban is sok­kal többet kell törődni ezzel a prob­lémával az alapszervezetek vezetősé­geinek. Példa erre a hontfüzesgyarma- tl alapszervezet, ahol a fiatalok nem­csak hogy ifjúsági munkacsapatokat alakítottak, hanem szorgalmasan ta­nulnak is és a téli mezőgazdasági is­kolázáson szerzett tapasztalataiknak köszönhető, hogy a szövetkezet jó munkásaivá váltak és oszlopos tagjai lettek. Igen pozitívan értékelhetjük a trak­torosok munkáját, mert kerületi mé­retben is jó példával járnak elől a szövetkezeti dolgozók előtt. A legszé­lesebb mértékben kiszélesítik a szo­cialista munkaversenyt és szép egyéni kezdeményezések is születtek. Például a csifári traktoros brigádközpont ver­senyben áll a köbölkúti brigádközpont­tal. A verseny feltételei nemcsak a mennyiségére vonatkoznak, hanem a minőségre is. Részben ennek is kö­szönhető, hogy a szövetkezetek hek­tárhozamai állandóan emelkednek. A köbölkúti gépállomás a legjobb álta­lában véve a nyitrai kerületben. Ez nagyban köszönhető a fiatal traktoris­táknak, akik önzetlen munkájukkal segítik a gépállomás tervteljésítését. Az aranyosmaróti gépállomásról ugyan­ezt mondhatjuk el. Továbbá az ógyal­lai és a vágsellyei gépállomásokon szintén szép egyéni kezdeményezések születtek a fiatal traktoristák részé­ről. Az ógyallaiak különösen a tavasz! munkákban értek el kimagasló telje­sítményeket. Ez arra vall, hogy a gép­állomások üzemi szervezetei igen ko­molyan veszik a CSISZ Központi Bizottságának arra vonatkozó határo­zatait, hogy a fiatal traktoristikn^k döntően hozzá kell járulniok a mező- gazdasági termelés emeléséhez. Hogy milyen mértékben emelkedik a szövet­kezetek által a falu jóléte, az is bizo­nyítja, hogy az érsekújvári járásban a legutóbbi hetekben 250 új motorke­rékpárt vásároltak a szövetkezeti ta­gok. ’ Kulturális téren főleg a zselizi já­rásban, gyárakban, üzemekben és az iskolákban voltak komolyabb megnyil­vánulások. E téren hibát követnek el a járási vezetőségek, mert nem fek­tetnek elég súlyt arra, hogy a falusi és az állami gazdaságok üzemi alap­szervezetei lényeges kultúrtevékeny- séget fejtsenek ki. Ezzel kapcsolatban nemcsak arra gondolunk, hogy tánc- együttest vagy énekkart szervezzenek. Többet kellene törődniük a könyvtá­rakkal, sajtóterjesztéssel, politikai is­kolázással, a sporttal és a téli mező- gazdasági iskolázással is. Ezek lénye­gében véve a kulturális ténykedéshez tartoznak, de bizony a járási vezető­ségek megfeledkeznek erről. Ügy gon­dolták, hogy ahol táncegyüttest vagy énekcsoportot nem lehet szervezni, ott nem lehet kultúrtevékenységet seni kifejteni. Ez igen hibás nézet és re­mélhető, hogy a jövőben rendeződik, jobb útra terelődik a kultúrális tevé­kenység a nyitrai kerületben. A járási vezetőségek, és főleg az alapszerveze­tek vezetőségeinek még jobb munkája szükséges ehhez. EPERJES Minden munka úgy teljes, ha annak előre meghatározott célja van és ha a célt elérjük. Vagyis ha a munkánk­nak megvan az ellenértéke, gyümölcse. Ha összegezzük a CSISZ eperjesi ke­rületi konferenciát, meg kell állapíta­nunk, hogy e kétnapos konferenciának is meg volt a gyümölcse. Ügy .éreztem, hogy az egész konfe­rencia egy lépéssel közelebb került a valósághoz, az élethez. A kerületi tit­kár főbeszámolója — ha nem is tel­jesen — de mentes volt az általános és a frázisszerű szavaktól és megha­tározásoktól. A főbeszámolót meghall­gatva sikerült tiszta képet alkotni a kerület CSISZ munkájáról. Az eredmények mellett nyíltan és őszintén szó esett a nehézségekről, a hibákról is. S ami kevés konferencián tapasztalható, reálisan határozták meg a hibák kijavításainak módszereit. Szó esett arról, hogy a jövő évben a kerület minden egyes CSISZ szervezetének mi legyen a fő feladata és a feladatokat hogyan valósítsa meg. Nyílván a leg­égetőbb és a legfontosabb kérdés a mezőgazdaság szocializálása, de olyan módon, hogy a szándék vagy az elő­készület necsak meghatározott valami, hanem eldöntött és teljesített tény is legyen. így például egy jó bevált mód­szerrel fokozzák majd továbbra is a kerületben a falvak szocializálásának már eddig is sikeres munkáját. Olyan szövetkezeteket hoznak majd fel pél­dának, ahol a becsületes munkának megvan az eredménye is. Vagyis meg­győzik az embereket, hogy a szocia­lista gazdálkodás csak úgy eredmé­nyes, ha mindenki úgy dolgozik, mint a saját két, négy vagy hat hektár földecskéjén, ahol összetartás van, mert csak ez lehet egyedüli feltétele az eredményes munkának. Az említett módszerrel érte el az elmúlt évben a nagymihályi járás, hogy 130 tagot nyertek meg a nagyüzemi gazdálko­dásnak, kik aztán valóban lelkiismere­tesen és igazán odaadással dolgoztak. Azért emeltem ki elsősorban a me­zőgazdaság szocializálásának kérdését, mert az eperjesi kerületben ez az egyik legfontosabb kérdés. Ez egyéb­ként a felszólalásokból is kitűnt, mert majdnem minden felszólaló érintette ezt a kérdést. A CSISZ nagymihályi járás titkára például egészen aprólé­kosan foglalkozott e kérdéssel. Többek között megemlítette, hogy jobb ered­ményeket is elérhettek volna, ha az illetékes felsőbb mezőgazdasági szer­★★★★★★★★★ A rajeci járásban is bőséges osztalékot kaptak a gazdasági év leZartáv ! a szövetkezeti dolgozók. A Kamenná Poruba-i szövetkezeti tagok *z elmúlt években új családi házakat építettek, az idén azonban már autót is vásá­rőUak. Az úszori zöldségnemesítő állomás kísérleti telepén, a téli időjárás fellené­re is komoly munka folyik. Az üvegházakba mintha beszökött volna a tavasz, virágoznak a növények és zöldéi a hagyma, karfiol és más egyéb zöldségféle. Amint a képen látjuk a nemesítő állomás vezetője Ing. Pulkrab a ciklámenok kezelését mutatja a dolgozóknak. A füzesgyarmati fiatalok a szövetkezetért Boros Erzsébet felszólalása a CSISZ nyitrai kerületi konferencián A hontfüzesgyarmati fiatalok is tu- iomást szereztek a damásdi fiatalok iikereiről. Mi, az alapszervezet vezető­ségének tagjai úgy gondoltuk, hogy lyen sikerekkel nemcsak a damásdi fiatalok dicsekedhetnek, hanem mi is, lia megfogjuk a dolog végét és a pél- lájukon okulva úgy dolgozunk mint ik. Sehogysem nyugodtunk bele, hogy így járásban, például a zselíziben csak így olyan alapszervezet legyen, mint 3 damásdi. Elhatároztuk, hogy meg­főzzük a damásdiakat. Már kora tavasszal készültünk a versenyre. Ifjúsági munkacsapatokat szerveztünk és a fiatalok elhatározták, hogy részt vesznek a rétek és legelők javításánál is. Hetvenöt hektárnyi ré­tet hoztunk rendbe és igen jóminősé­gű fű nőtt rajta, amivel hozzájárul­tunk a szövetkezetünk állattenyésztése további fejlesztéséhez. Akkor vettük észre, hogy a mi szövetkezetünkben az állattenyésztésre kell fektetni a fő­súlyt. Később, amikor már több munka volt a mezőgazdaságban, az egyik munkacsoportunk a zöldségkertészetbe ment dolgozni. Az idősebbek persze nemigen akartak beleegyezni, hogy ifjúsági munkacsapatok dolgozzanak külön, önállóan. Azt sem tudjuk miért, egyszer csak azt mondogatták, hogy bizonyára nem fog rendben menni a munka ott, ahol mi dolgozunk. Az ilyen beszédekre mi azzal válaszoltunk, hogy még jobban dolgoztunk és meg­mutattuk az idősebb szövetkezeti ta­goknak, hogy nyugodtan bízhatnak bennünk, mindenféle téren elősegítjük a szövetkezeti gazdálkodást. A tavaszi vetést 175 hektáron végeztük el és elvállaltuk két hektár cukorrépa tel­jes megdolgozását, öt hektáron négy­zetesen vetettük a krumplit és annyit termeltünk, hogy a szövetkezet ebből teljesítette a krumpli beadást. Meg is kaptuk a járást versenyzászlót, ami még jobb munkára serkentette a fü- zesgyarmati fiatalokat. Tizenegy hek­tár búzát tettünk rendbe az aratás alatt, 13 tagú ifjúsági munkacsapattal. Amikor a határvidéki brigádon vol­tunk, láttuk, hogy Csehországban nagy hasznot húznak be a szövetkezetek az állattenyésztésből. Miért ne lehetne Füzesgyarmaton is olyan fejlett állat- tenyésztés, mint Csehországban — gondoltuk magunkban. Amikor haza­jöttünk, láttuk, hogy a ml szövetkeze­tünk állatállománya bizony messze alul marad a csehországi szövetkezei­tekétől. Iparkodtunk megoldani a hely­zetet és ezért három fiatalt, akik el­végezték a téli mezőgazdasági iskolát, elküldtük a novy jíéini járásba, Such- dolba, hogy az ottani állami gazdaság­ban tanulmányozzák az állattenyész­tést. -A három fiatal tapasztalatait majd Idehaza érvényesítjük FUzesgyar- maton. Most már az Idősebbek sem mondják, hogy miért szerveztünk if­júsági munkacsapatokat, hanem örül­nek a munkánknak és elismerik, hogy ifjúsági munkacsapatok nélkül nem állna ott a szövetkezet, ahol jelenleg áll. ★★★★★★★★★★ Új tagok a CSISZ-beri A munkaerőtartalékok 19. számú szakintézetének vezetősége Bratislavá- ban gondoskodik az új CSISZ tagok toborzásáról. Mielőtt a tagok belépné­nek a szervezetbe, megmagyarázzák nekik a CSISZ jelentőségét és azt is, hogy milyen kötelességek várnak a CSISZ tagokra. Januárban a CSISZ funkcionáriusai 38 tanulót győztek meg. A CSISZ ve­zetősége tovább is mindent elkövet, hogy a tanulókat megnyerje a szerve­zetnek és a legrövidebb időn belül száz százalékosan szervezve legyenek. Reméljük, hogy a CSISZ szervei a többi szakintézetben is megfelelő gondot szentelnek az új tagok tobor­zásának. WITHALM KAROLY Szádalmási bajokról vek nagyobb segítséget nyújtottak# volna a járásnak. A CSISZ Központi # Bizottságának mezőgazdasági osztályát # is bírálta, mert egész évben egyetlen-# egyszer sem látogattak el a járásba, # hogy tanácsokat adhattak volna e igen # fontos kérdésben. # A kerületi konferencia egy másiké igen fontos témája az ifjúság szakmai# és politikai nevelése volt. A kerületé az utóbbi időkben majd csaknem meg- é feledkezett az ifjú munkások, parasz-é tok, értelmiségiek szakmai nevelésé - é röl és politikai továbbképzéséről,# melynek aztán az eredménye az lett, é hogy nagyon sok CSISZ helyi szerve-# zetben nem folyt komoly munka és # ami még fájóbb, komoly mulasztások # t mutatkoztak a termelésben. Sok üzem-d , ben nagy volt az abszencia. ( Kultúrmunkában is leginkább az is-# , kólák és a tanulóintézetek jeleskedtek.# ‘ Ez is egy komoly hiba. Több vitafel- # szólaló hiányolta a falvak aránylag # gyönge kultúrmunkáját. S ennek egyiké oka az, hogy kevés az olyan szakem- # bér, aki segítségre lehetne az egyesé CSISZ szervezetek kultúrmunkájában. é A kerület ezzel kapcsolatban Ígéreteté tett, hogy a jövőben e kérdést, ha é nem is teljesen, de megoldja. De ah-é hoz, hogy a kerület minden CSISZ é szervezetében ez évben jobb munka é folyjon elsősorban a CSISZ járási tit-é károknak kell megváltoztatniuk mun-é kamódszereiket. Ne történjen meg az,é ami az elmúlt évben, hogy vagy egy- é , általán, vagy csak hébe-hóba látogat-é • ták meg az egyes helyi szervezeteket# , és ez leginkább vonatkozik a nagyka-é j posi járásra. E járásban vannak olyané | falvak, mint például Veskóc is, mellyel é ] egyáltalán nem törődtek. é ( é ( BESZTERCEBÁNYA é , Január 19-én a besztercebányai ke- ? 1 rület fiataljainak háromszáz küldöttje 1 ; összejött Besztercebányán a Národnyi 1 dóm nagytermében,. hogy megtárgyal- i ják az eddigi tevékenységüket és újabb # , célokat tűzzenek ki. # ; A CSISZ kerületi konferenciáját# j Hudec Branislav, a kerületi vezetőségi elnöke nyitotta meg. A konferencián p jelen voltak a CSTSZ KB és a CSISZ p SZKB küldöttsége, Donoval Tibor, ap CSISZ SZKB titkára vezetésével. A(> konferencián részt vett Szlovákia p Kommunista Pártja kerületi vezetőségi gének küldöttsége, Tonhauser Pál ke- (i rületi vezető titkárral az élén. Majd (i szívélyesen üdvözölték a Hradec Krá-(i lové-i fiatalok képviselőit. p A kerületi vezetőség beszámolóját p Surniak Fedor, a kerületi bizottság p vezető titkára olvasta fel. A beszámo-p lóban kihangsúlyozta, hogy a beszter-p cebányai kerület CSISZ tagjai aktívan p kivették részüket azokban a sikerek-í ben. amit a kerület dolgozói elértek# a mezőgazdaságban és az iparban. A# fiatalok nagy érdeme, hogy a beszter- # cebányai kerület 59 üzeme a második# ötéves tervünk első évét december# 20-ig teljesítette. A podbrezovai Sver- f ma Vasművek, a Selmecbányái Pleta.i a Garammenti Nyomdák, a Pőtori Bá-i nyák fiataljai sokban járultak hozzá # ahhoz, hogy üzemük a Vörös Zászlót# nyerte el Á Piesok-i gépgyárban min- # den fiatal bekapcsolódott a munkaver- # senybe. Dulaj és Kovalcík fiatalokból# álló brigádjai Pőtoron az 1956-os év-# ben magasan túlteljesítették tervüket.# A második és a harmadik negyedév-# ben elnyerték a bányák fiatal brigádo-# sainak legnagyobb kitüntetését, a ki-# nai fiatalok zászlaját. A losonci CSISZ# tagok hét újftási javaslata évente# 147 000 koronát jelent az üzemnek. , A kerületben körülbelül 1000 CSISZ? tag tagja* az EFSZ-nek. A rimaszom-? bati járás CSISZ tagjai kezdeménye- ? zői lettek az új haiadó gazdálkodás-, nak. A belíni CSISZ tagok maguk? győzték meg szüleiket, hogy lépjenek? be az EFSZ-be. | A politikai nevelés terén az alap-# szervezetek rengeteg kört alakítottak,# amelyben több mint 12 000 fiatal be-p kapcsolódott. A beszámolóban továbbá# a diákokról és a pionírszervezetekről# beszélt. A beszámoló után gazdag vita következett. A vitában huszonkilencen szólaltak fel, és harmincegyen az idő letelte miatt nem jutottak szóhoz. A vitában felszólalt Tonhauser Pál, Szlo­vákia Kommunista Pártja' kerületi vezetőségének titkára, aki átadta a konferenciát üdvözlő pioníroknak Szlo­vákia Kommunista Pártja kerületi vezetőségének Vörös zászlaját. Liska elvtárs, a Hradec Králové-i CSISZ ke­rületi bizottságának vezető titkára, versenyre hívta ki a besztercebányai# kerületet, és egyúttal átadta a Hradec# Králové-i kerület zászlaját, amiért a ( besztercebányai kerület járásai ver- ( senyezni fognak. Természetesen a ver- ( senyt a besztercebányaiak elfogadták.! Az első ütközetet a besztercebányaiak < nyerték meg, mert a konferencián < 5 270 koronát adományoztak a Szoli- j daritási Alapra, ami jóval felülmúlja < a Hradec Králové-i összeget. I A losonci járás, amely a beszterce-1 bányai kerület járások közti győztese. | versenyre hívta ki a Hradec Králové-i í kerület Richnov járását és megüzen- < ték nekik, hogy „kössék fel jól a ga-l tyájukat'*. < CSISZ tagok egy része ugyan megje­lent a gyűlésen, de éppen, hogy csak határozatképes volt. Ezért az alapszer­vezet új vezetőségét úgy választották meg, hogy sok fiatal nem is tud róla, hogy kik a szádalmási CSISZ vezető­ségének tagjai. Kevesebbet kellene az itteni fiataloknak a kocsmában kár­tyázniuk és jobban kellene a tagsági gyűléseket látogatni. Már ez is hoz­zájárulna ahhoz, hogy megjavulna az alapszervezet munkája. MAGYAR BÉLA Szádalmás Tanulunk és szórakozunk együtesünk idejét, mert a tánckör még kielégítően működik de a szín­játszóköméi vannak némi hibák. Még eddig minden évben tanultak be szín­művet az iskola tanulói, de az idén nem. Az énekkart viszont megalakí­tottuk, ami elég jó munkát fejt ki. Reméljük, hogy nemsokára azonban •gy érdekes színművet is betanul mk, tmivel majd szórakoztathatjuk a fü­lek! és a Fülek környéki falvak kö­zönségét. CIMTHÖ ÁGOSTA 11 éves középiskola, Fülek ? A szádalmási alapszervezetnek nem sok tagja van. Eredményeket azonban tudnának elérni, ha jobban dolgozná- • nak és már gyakran felvetődött az a I kérdés, hogy miért nincs ez így. Az én nézetem szerint a szádalmási Í fiataloknak sokkal komolyabban kelle­ne venni a CSISZ alapszervezet célki­tűzéseit, s nem szabadna megtörténni több olyan esetnek, mint a decemberi gyűlés is volt. Tagsági gyűlést kellett volna rendezni, azonban nem lehetett, mert a fiatalok szánkóztak és nem # jöttek el a gyűlésre. Másnap este a Az iskolákban elég jól megy a ta­nulás és készülődünk a félévi szü­netre. Minden esetre a tanulást tart­juk előtérben hiszen azért vagyunk diákok, de a sportról és más kultúr- tevékenységről sem feledkezünk meg Különösen a fiúk szeretik a tornát Télen a tornateremben, nyáron pedig a sportpályán zajlanak le a testneve­lési gyakorlatok. Ügy látszik azonban, hogy a sport és a testnevelés elveszi a kultúr-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom