Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-09-10 / 37. szám

Ünnepeltek a bányászfiatalok, zászlókkal, vidáman vonultak fel Nováky utcáin a Bányásznapon. Készüljünk az évzáró taggyűlésekre Gyorsan forog az idő kereke, újra itt az ősz és az alapszervezetek is elérkeztek egy nagy fordulóponthoz, az évzáró taggyűlésekhez. Szeptember 15-től november 15-ig kell megtartani az évzáró gyűléseket. Szeptember tizenötödike tehát ne érje készületle­nül a CSISZ tagokat,, de még a szer­vezeten kívülálló fiatalokat sem. Vajon mire kell elsősorban a figyel­mét összpontosítania az alapszervezet vezetőségeinek? Több évi tapasztalatból tudjuk, lát­juk már, hogy az évzáró gyűléseknél általában az volt a hiba, hogy későre halasztották _el az időpontot, amikor a gyűlést szándékoztak megtartani. Ezt a szervezetlenségnek vagy az alapszervezet vezetőségeinek rovására is írhatjuk, Mert nem egy esetben súlyos következményeket vont maga után az évzáró taggyűlés elhalasztása- Például a határidő végére kitűzött évzáró gyűlést valamilyen okból — ami fontos ok is lehet — nem tart­hatja meg az alapszervezet. Viszont több idő már nincs s nincs rá alka­lom, hogy határidőn belül tartsa meg már az alapszervezet az évzáró tag­gyűlést. Ilyenkor az történik, hogy a járási konferenciát sem tarthatják meg a kitűzött napon és a járási ve­zetőség munkájában komoly zavart okoz a legvégső időre elhalasztott évzáró taggyűlés. Arról is_szólni kell, hogy a néhányszor elhalasztott évzáró gyűléseken még, ha fontos okból tör­tént is az elhalasztás, nem szoktak a CSISZ tagok teljes létszámmal meg­jelenni. Ennek az az oka, hogy a már előre beharangozott évzáró gyűlésre felkészülnek a tagok, időt szakítanak rá, hogy ott lehessenek. Viszont, ha egyszer vagy 1 többször elhalasztják a gyűlést, már sok tag, különösen, akik üzemekben dolgoznak, nehezeb­ben tudnak újra_ időt szakítani, hogy jelen lehessen az' évzáró gyűlésen. Elsősorban is_ tehát azzal törőd jenek ügy az alapszervezetek vezetőségei, és ^ járási vezetőségek, hogy már szeptemberben lehetőleg megtartsák az évzáró taggyűlést. Például a szep­temberi vagy az októberi időpontokat még, ha el is kell halasztani, nem jelent olyan nagy veszélyt, mintha november elejére tervezzük az évzáró gyűlést és akkor kel! elhalasztani az időpontot. Ha szeptemberben vagy október elején nem tudjuk megtartani az évzáró gyűlést, mert valami köz­bejött, akkor november 15-ig van még idő újra jól megszervezni és megtartani a gyűlést. A CSISZ járási vezetőségeinek szin­tén segíteni kell az alapszervezeteket abban, hogy pontosan tarthassák meg az alapszervezet életében ezt a nagy eseményt, Hiszen tudjuk, hogy nem égy esetben történt már, hogy a já­rási konferenciát kellett elhalasztani — ami már igen kellemetlen dolog — azért, mert a járás területén még az alapszervezetek nem tartották meg az évzáró gyűlést. A járási vezetőség tagjainak, valamint a járási titkárok­nak minden alapszervezetet okvetlenül meg kell látogatniuk az évzáró gyűlés előtt. Ellenőrizni kell, hogy készítet­ték elő és az új vezetőség megválasz­tását is, az alapszervezetek. Alig van alapszervezet, ahol valamilyen akadály ne volna az évzáró gyűléssel kapcso­latban. Felmerülhet a helyiség hiánya, az alapszervezet munkájiának kiérté­kelésének hiányossága, hibák lehetnek az új vezetőség megválasztása körül és más egyéb bajok is felmerülhet­nek. A járási vezetőségnek elvtársia- san, CSISZ taghoz méltóan kell segí­teniük az alapszervezeteket az évzáró gyűlések előtt is, hogy ezeket a hibá­kat minél hamarabb eltávolíthassák az alapszervezetből. A járási vezetőség segítségével aztán pontosan, jól meg­szervezve és a kitűzött határidőben meg tudják tartani az alapszervezetek ezt a fontos gyűlést. BAGOTA ISTVÁN Táncolni is szeretnénk Damásdon Márciusban kapcsolódtam be a CSISZ damásdi alapszervezetébe. Az­óta kétszer volt tagsági gyűlés és azt mondhatnám, hogy a körülbelül 4(3 tag közül talán húszán voltak a tag­sági gyűléseken. Tavaly és tavalyelőtt egészen más volt a helyzet Damásdon. Lehet mondani, hogy akkor tényleg volt nálunk CSISZ szervezet, de hogy most mi van az alapszervezettel, még eltalálni is nehéz. Más volt az elnök is, többet törődött a fiatalok érdekei­vel. Nemrég rendeztünk egy brigádot, amely a szövetkezetnek segített a nyári munkák elvégzésében. Nyolc lány jelent meg a brigádon és fiúk valamivel többen- De a CSISZ tagok­nak a többsége nem volt jelen a bri­gádon. Amikor én CSISZ tag lettem, azt gondoltam, hogy sok színdarabot fogunk bemutatni és vasárnaponként táncolunk vagy moziba megyünk. — Szeretek táncolni, de Damásdon csak ritkán lehet, mert nemigen van tánc- mulatság. A CSISZ alapszervezet ve­zetőségének ezzel is kellene foglal­kozni és több táncmulatságot kellene rendezni Damásdon. KISZELICA VALÉRIA Takarékos fiatalok A tanulóifjúság egyre jobban kap­csolódik be a takarékossági versenybe. Sok helyen az iskolák versenyeznek egymással abban, hogy mennyit taka­rítanak meg egy év alatt. A bratisla- vai és a besztercebányai kerületekben kivétel nélkül minden iskola bekap­csolódott a takarékossági versenybe. Nemrég a kiértékelésnél megállapítot­ták, hogy Szlovákiában az elmúlt tan­évben több mint 480.000 iskolai tanuló kapcsolódott be a fiatal gazdák taka­rékossági versenyébe. Ezek a tanulók 47 millió koronát gyűjtöttek össze, takarítottak meg, amit a bankba tet­tek. Ez pedig azt jelenti, hogy egy- egy tanuló takarékosságának az átlag) körülbelül 100.— koronát tesz ki. A losonci járásban közel 2 millió koro­nát gyűjtöttek össze a különböző is­kolák tanulói. A poltárj jártisjb.an 39 iskola 500.000,— koronát takarított meg. Á poltári járásból külön meg kell említenünk Rovnyánt az alig 500 la­kost számláló kis falut. Ebben a fa­luban van a járás legnagyobb kultúr- háza. A rovnyáni iskola tanulói az elmúlt két évben az első helyre került a besztercebányai kerületben a taka­rékosság terén. Ma, Szlovákia első három iskolái között foglal helyet a takarékosság tekintetében, Cífer János tanító azt mondja, hogy rászoktatta a tanulókat arra, hogy mit jelent takarékoskodni _ és a fiatalok meg is értették ezt. Úgyszólván minden ta­nuló bekapcsolódott a takarékossági versenybe, ami igen kitartó munkának az eredménye. SÖLYOM LÁSZLÓ Losonc Nyolccal többen Már későre járt az idő, amikor a CSISZ lisovi alapszervezetének el­nöke megnyitotta a rendkívüli tag­gyűlést. Körülbelül húszán jöttek össze, pedig sokan közülük csak most jöttek haza a mezei munkáról. De a lisovi CSISZ tagokat nem kell csalo­gatni a taggyűlésre, ők szívesen jön­nek, ami érthető is, hiszen minden egyes gyűlés kellően elő van készítve. SZERKESZTŐ! üzenetek j Murár Márta, Fülekpüspökj: A női szépségverseny harmadik díj győztese Péli Éva, Bátorkeszi. Ha pedig valami mondanivalód van, nyugodtan írd meg és ha alkalmas, leközöljük. Janda János, Kisfalud: Jó lenne, ha sikerültek volna a fényképek. De a képek rossz kidolgozása és maga a felvétel is annyira lerontják a képek értékét, hogy nem közölhetjük. — A cikket azonban közöljük. Kiss István, Felsőtúr: Leveled köz­lésre kerül, Ha van miről, írjál más­kor is. Filip János, Ipolynyék: Egész nyu­godtan jelentkezhetsz iskolára, arra, amiről már legutóbb levélben ívtunk. A te esetedben is eltekintenek attól az akadálytól, amit a leveledben írsz, ha tehetség és akarat van benned, Paksy László, Ekecs: Trásod közöl­jük, az évzáró gyűlésről is írjál majd egy beszámolót. Balogh Sándor, Vágsellye: A sport­cikkedet közöljük, írjál az iskolátok életéről. Matis Márta, Balony: Indítványai­dat tekintetbe vesszük és ha lehet­séges, újabb versenyt is rendezünk majd. Leveleidet várjuk. Ollári Irén, Izsap: Az írásodat le­közöljük, írjál legközelebb tartalma­sabban. Molnár Béla, katona: Örülünk, hogy jól telnek napjaid, az írásod elég jó volt. Fodor Borbála, Szalka: A nagy nyári versennyel kapcsolatban most mar mindént megtudtál az Üj Ifjúságból. Sztriha Lajos, Dunaszerdahely: Az Üj Ifjúság legutóbbi száma közölte a nagy nyári verseny eredményét, ol­vasd el figyelmesen. Idős Csomár Árpádné: Sajnos, a ja­vaslatát nem tudjuk tekintetbe ven­ni, de azt hisszük, a mi lapunkban nem is lenne érdemes a kért dologgal foglalkozni. M. Tibor: Verseidben határozottan van erő. Azonban van egy nagy hi­bád, a mély és szép gondolatokat sok esetben általános, mindennap használt szavakkal írod le. Törekedj költői képekben megformálni gondolataidat. Egyébként verseidből alkalomadtán közlünk. Pál J.: Verseid közlésre még gyön­gék. Írjál jobbat, szívesen közöljük. Verseid föhibája: hiányzik belőlük a költészet. Olvass sokat. Janda J.: A Csallóköz című versed­ben van egy pár jó sor. A vers mon­danivalója sem a legrosszabb, ám a megírása az már gyönge. A te ver­seidből is hiányzik az, ami a verset verssé teszi: a költészet. Csicsai A.: A beküldött prózád köz­lésre nem alkalmas. A témája sem jó. A megírása meg kritikán alul. A novellaíráshoz alaposabb felkészültség kell és nem utolsó sorban nyelvi és mesterségbeli tudás. Ezeket el kell sajátítanod. Racskó Jenő: Lásd a kritika hasz­nált. Beküldött újabb verseid már sokkal jobbak. Ám a pongyolaságod még mindig nem vetkőzted le. Leg­sikerültebbek a szerelmes verseid. — S „Dalolj madár“ című versed kisebb javításokkal közlésre kerül. Ferencz B.: A versírásra határozot­tan van tehetséged. Csak tanulj és olvass sokat. Kuchta F.: Verseid nagyon kezdet­legesek. Sokat kell még tanulnod és' olvasnod. M. Ferenc: „A költői vér“ és a „Csókjukat“ című verseid formailag és tartalmilag is gyengék. Küldjél jobbat. T. János: Verseidből hiányzik a rím, a ritmus, a költői kép. Olvass és tanulj sokat. Gyuszi: A te versed is csak gyönge próbálkozás. Komolyabb véleményt nem írhatunk. Ellenben neked is ta­nácsoljuk, hogy olvass és tanulj sokat. T. András: Verseidben semmi újat nem mondasz. Ilyen naiv sorokat írsz le: „Most a szegény angyalkák is húzhatják az igát, hisz az urak ott vannak talán: ott ám, (hol?) Mert a rigó már nekünk fütyül itt lenn a fán.“ Nemcsak, hogy rosszak ezek a sorok, de érthetetlenek is. D. György: Az újabb verseid egy árnyalattal már jobbak Közlésre még ezek sem érettek. Még mindig nagyon általánosan és zavarosan írsz. Például: „Látom, hogy épül az ország. Az életnek mosolya van az emberekben“. Tanulj és olvass sokat. Ez alkalommal a járási vezetőség felhívását, a járási ifjúsági műszakba való bekacsolódást, és a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40. évfor­dulója tiszteletére vállalt kötelezett­ségvállalásokat tárgyalják meg, Bátovsky elvtárs, a szervezet elnöke felolvassa a felhívást, majd a jelen­lévőkhöz fordul: — Hát akkor megyünk? — Természetes, hogy megyünk, — szólal meg azonnal F. Anka, és te­kint evével végigsiklik a jelenlévőkön. Mindenki helyeslőleg bólint a sza­vára. — Szavazzunk. Ki van mellette? — kérdezi az elnök. — Mindannyian. — Kendben van. Reggel 7-kor ta­lálkozunk a kultúrház előtt. — De nehogy valaki hiányozzon'. — jegyzi meg Anka. — Ne félj, mindannyian ott leszünk! — Most pedig térjünk át a köte­lezettségvállalásokra — veszi át is­mét a szót az elnök. — De hiszen azt már egyszer meg­beszéltük — morogja valaki a terem végéből. — Szervezzünk brigádot, dolgoz­zunk le legalább 80 órát — javasolja az egyik fiú, ügyet sem vetve az előbbi közbeszólásra. Egy másik pedig hozzáfűzi: — Se­gítenünk kell az útjavításoknál is. Mi lenne akkor, ha ... AZ 1ZSAPI CSISZ TAGOKRÖL Izsap nem nagy falu, alig 600 lakosa van. Mégis büszkék vagyunk a falunkra és példás CSISZ-tagok is vannak az itteni alapszervezetben. — Úgy a kultúrmunka mint a szövetke­zetben a termelő munkába is bekap­csolódnak. Most is kultúrműsort ké­szítenek az EFSZ arató ünnepélyére, amivel örömmel és boldogan lépnek fel a fiatalok. Egy pár nevet is meg­említhetünk, akik minden örömüket a munkájukban lelik. Ezek Ábrahám Mária, Kalmár Zsiga, Kázmér Miklós, Kalmár Lajos, Ábrahám _ Árpád és Vörös József. A szövetkezet vezető­ségének sincs panasza az izsapi fia­talokra, inkább örülnek, hogy a szö­vetkezetben dolgoznak. OLLÁRI IRÉN, Izsap SPORTOLNAK VESKÖCON Veskóc, a nagykaposi járásban van. Amilyen kicsi ez a falu, olyan nagy kedvvel sportolnak itt a fiatalok. Á sportágak közül említést érdemel a labdarúgás. — Néhány évvel ezelőtt a vasútépítkezés folytán a futball- pályát megsemmisítették. A falu népe azonban nem nyugodott bele, hogy futballpálya nélkül maradjon a köz­ség, ezért már helyen építettek ki egy sportpályát. Az új pályán az első mérkőzést a bajánházai futballcsapat­tal játszotta, amelyet 5:1 arányban nyert meg. A futballcsoport vezetője Karakó Gyula, akinek nagyszerű fut- balljátékáról sokat lehetne beszélni. A játékosok közül még meg kell em­líteni Barkó Zoltánt, Zsíró Gyulát és Szatmáry Pált. A sportolók között fegyelem van, ami szintén hozzájárul, hogy mindig nagyobb teljesítményt érnek majd el. BALOGH SÁNDOR, mezőgazdasági iskola, Vágsellye. MIÉRT NINCS ÜZEMI SZERVEZET? A felsőtúri állami gazdaságban sok fiatal dolgozik. A fiatalok vették ki részüket főleg a nagy nyári mezőgaz­dasági munkákban, de felkészültek az őszi betakarítási munkákra is. Úgy­szólván el sem lehetne képzelni a fel­— Mennyit ? Nem sokat — mond­juk 100 brigádórát . ■ . Most ismét jelentkezik valaki: — Hát a sajtó? Szerezzünk legalább három előfizetőt az ifjúsági sajtónak és alakítsunk levelezőkört az ifjúsági lapok számára. A vállalások körüli vita majdnem egy óráig tartott. Az összes javasla­tokat elfogadták, sőt még további vállalásokat is tettek. Novemberig betanulnak egy színdarabot, és a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap­ban fellépnek majd a szomszéd fal­vakban. De a sportot sem hanyagol­ják el. Röplabdapályát építenek ma­guknak, ahol szabad idejükben kelle­mesen elszórakozhatnak. A fiúk ré­szére pedig, — akiket különösebben érdekel a traktor szerkezete — tech­nikai kört létesítenek. A lisovi CSISZ tagok jó érzéssel távoztak a gyűlésről. Ügy érezték, hogy hasznos dologban döntöttek he­lyesen. Vasárnap reggel a szervezet elnöke a helyi leadóban olvasta fel a felhí­vást. Nem talált süket fülekre. A brigádra azokon kívül, akik a gyűlé­sen jelen voltak, még nyolcán jöttek el, és munkájukkal annyira segítettek az EFSZ-nek, hogy első kötelezett­ségvállalásukat nemcsak, hogy telje­sítették, hanem még túl is teljesítet­ték. sőtúri állami gazdaságot fiatalok nél­kül. Több mint 30 fiatal dolgozik itt. Még sincs mindezideig megalakítva ebben az állami gazdaságban a CSISZ üzemi szervezete. Ez pedig elég nagy hiba, mert így a fiatalok bizonyos mértékig irányítás nélkül élnek. Sok­kal nagyobb lenne itt a kultúrtevé- kenység, pontosabb, jobb termelőmun­kát végeznének az itt dolgozó fiatalok, ha lenne üzemi szervezet. A CSISZ ipolysági járási vezetőségének be kel­lene már látni, hogy mennyire fontos lenne az itteni üzemi szervezet és rövid időn belül segítséget kell adni az itt dolgozó fiataloknak _ ahhoz, hogy megalakítsák az üzemi szerveze­tet. KISS ISTVÁN Felsőtúr MELLÉTÉN IS MEGALAKULT AZ EFSZ Mellété, a tornaijai járás egyik kis faluja és szép határral rendelkezik. Ez volt az utolsó falu a járásban, ahol nem volt szövetkezet. Cséplés után a melléteiek is meggondolták magukat és megalakították az EFSZ-t. Az egyik augusztusi napon az iskolá­ban tartották meg az alakuló gyűlést. A szövetkezet legfiatalabb tagja Ora- vecz Sári, 18 éves leány a szövetkezet könyvelője lett. Az alakuló gyűlésen sokan felszólaltak a vitában és külö­nös gonddal választották meg a szö­vetkezet vezetőségét. Az elnök Ferencz Lajos lett. Két leány virágot is hozott az alakuló gyűlésre és ez az est na­gyon kellemesen telt el. Valahonnét egy üveg bor is előkerült, voltak, akik összeütötték poharaikat az új szövet­kezetre. Mellété most már szövetke­zeti falu és megkezdte új életét. Ez­zel a tornaijai járást az a kitüntetés érte, hogy az első járás a beszterce­bányai kerületben, ahol minden falu­ban van szövetkezet. NÉMETH JÁNOS Sajószárnya (-cik) A második osztályban ugye többet kell tanulni, mint az elsőben — be­szélgettek egymással a kezdő másodikosok tanévnyitás napján. Hát bizony többet, de azért megbirkóznak majd a tanulással a másodikban is, ezek a fiúk, akik nagyon örülnek, hogy másodikosok lehetnek. LEVELEZŐINK ÍRJÁK

Next

/
Oldalképek
Tartalom