Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-06-25 / 26. szám

A dolgozók nagy harcosa

Ezldén, június 18-án lesz 75 éve Georgi Dimitrov, a bolgár nemzet ■agy fia, a bolgár és nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosa, a lipcsei per hőse, a Bolgár Népköz- társaság egyik megalapítója születésének.

Dimitrov munkás-forradalmi családból származott. Már mint nyomdászinas különböző forradalmi körökben dolgozott. Húsz éves korában belépett a bolgár szociáldemokrata pártba ,és aktívan részt vett a forradalmi marxista szárny harcaiban,

amelynek élén D. N. Blagojev állt. — Egyidejűleg tevékenyen bekapcsolódott a bolgár szakszervezeti mozgalom munkájába.

1909-ben tagja lett a marxista szárny Központi Bizottságának és a legfelelösségteljesebb pártmunkát végezte. 1919-ben a marxista szárnyból alakult meg a Bolgár Kommunista Párt.

Forradalmi tevékenységéért Dimit- rovot többször letartóztatták és fogságban tartották, de semilyen büntetés nem tudta megtörni vasakaratát. 1923-ban ő volt egyik vezére a fegyveres fasisztaellenes felkelésnek, melynek elfojtása után, távollétében halálra ítélték. 1926-ban a bolgár bíróság, ismét Dimitrov távollétében halálos Ítéletet hozott.

Dimitrov az emigrációban is tovább dolgozott a nemzetközi munkásmozgalom egyesítéséért, a kommunizmus győzelméért.

1933-ban a nácisták a berlini Reichstag felgyűjtásával vádolták és fogságba vetették. A lipcsei per és Dimitrov viselkedése a per idején az egész világ figyelmét magára vonták Dimitrov a per folyamán nemcsak, hogy bebizonyította, hogy a vád hamis, hanem maga lépett fel vádlóként, feltárva a fasizmus állatiassá- gait és vezéreinek bűnös erkölcsét. Dimitrov igazi kommunista módra viselkedett, aki a per idején bátran fordult felhívással a nemzetekhez a fasizmus és az imperialista háború elleni harcra.

A per után Dimitrov a Szovjetunióba ment, ahol 1935-től 1943-ig a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának főtitkári tisztségét töltötte be.

A második világháború alatt megalakította a bolgár hazafias frontot és megszervezte . a partizán mozgalmat. 3944 őszén pedig maga vezette a fegyveres felkelést. Ez a felkelés a szovjet hadsereg győzelmének segítségével a fasiszta uralom leverését és a népi kormány megalakítását eredményezte.

1946 novemberében a Nagy Nemzetgyűlés Dimitrovot a Bolgár Nép- köztársaság miniszterelnökévé választotta.

A bolgár nemzet nagy fia 1949-ben meghalt.

Vidám napok küszöbén

Már hetekkel az Ifjúsági Fesztivál megkezdése előtt bizonyságot tett arról Besztercebánya és környékének lakossága, hogy megértették a fiatalok ünnepének jelentőségét és a legszebben, legszeretetteljesebben látják vendégül a fiatalok ezreit, akik nyolc napon keresztül vendégei lesznek a városnak. A fesztivál megkezdésének napján díszbe öltözött ez az amúgy is szép vdfos, hazánk egyik büszesége. A vendéglátó ipar, üzletek, a legmesszebbmenően felkészültek a fiatalok fogadására, s üdítő italokkal, élelemmel látják el az érkezőket. A legtöbb dolga a CSISZ városi szervezetének van, amely mint főrendező szerepel ezekben a napokban, s a legaprólékosabban mindent jói megszerveztek a CSISZ kerületi titkárságának segítségével, nehogy a legkisebb csorbát szenvedje a találkozó.

A városi üzemi szervezetek és a környékbeli falvak alapszervezetei védnökséget vállaltak a színház-, mo- zielóadá$ok, sportesemények, hangversenyek és a kultúregyüttesek fellépései felett. A podlavicai fiatalok készítették el a sátrakat és amint látjuk, elég gondosan. Az érkező fiatalok megnézték már szálláshelyüket, meg vannak vele elégedve. A fesztivál megkezdése előtti órákban úgy él már a város, mint a hangyaboly, és a gondos salkovi fiatalok döntöttek, hogy a tábortüzet majd magukra vállalják és megfelelő kultúrprogram- mal lépnek fel a tábortűz mellett vígadó fiatalok előtt. Azok a fiatalok sem ijedtek meg, akiket Selcre küldtek aludni, mert a selciek igen vendégszeretők, és a kilencven fiú és lány dalolva ment Selcre aludni.

A besztercebányai fiatalok nemcsak hogy sokat dolgoztak a fesztivál érdekében, hanem igen büszkék arra, hogy a városukban rendezik meg. Amikor hivatalosan is megnyitottak a találkozót, Kudlá Marienkától az egyik besztercebányai üzem fiatal dolgozójától meg is kérdezzük, mit érez ezekben az órákban.

— Szép fiúk jönnek ide, táncolhatunk eleget — mondja nevetve — és egy kicsit jól esik, hogy nálunk lesz ez a találkozó. A fiúk viszont annak örülnek, hogy sok szép lány jön Besztercebányára, ők is jól szórakoznak majd. Ez a nyolc nap valóban szép ünnepe lesz a fiatalságnak. Örömdalos, vidám ünnepel

EBBŐL A TANULSÁG

A baráti Magyarország fiatalsága megyei fesztiválokat rendeznek, a moszkvai Világifjűsági Találkozó előtt. Nemrég zajlott le a salgótarjáni, a nógrádinegyei ifjúsági találkozó, ahol több mint 3.500 fiatal vonult fel.

A képen láthatjuk, amint a magyar- országi fiatalok várják a csehszlovákiai küldötteket.

(Feriencík János felvétele)

A V1T előtti kampány örömteljes megnyilvánulásai közé tartozik a járási ifjúsági találkozók rendezése és megszervezése is. Ilyenkor a fiatalok a dolgok mélyére néznek, hogy jól sikerüljön a találkozó, jól érezze magát mindenki és kellő szórakozásban, érdekes látványosságokban legyen részük a jelenlevőknek Ezért vártuk annyira a párkányi járási ifjúsági találkozót is. Gondoltuk, hogy majd színvonalas kultúrműsort, komolyabb sportvetélkedést láthatunk a találkozón és az is érdekéit bennünket, hogy az alapszervezetek vezető tagjai hogyan ismerkednek meg a többi alapszervezetekkel, akik majd jelen lesznek a találkozón, hogy serkentik majd egymást még nagyobb tevékenységre.

A találkozót két naposra tervezték, mégpedig szombatra és vasárnapra. A CSISZ párkányi járási vezetősége úqy gondolta jónak, hogy Búcson rendezik meg és hogy szombaton csak egy nagyobbszabású mulatság lesz, a búcsi tó melletti akácosban. Van abban igazság, hogy szombatra nem terveztek a nagyszabású mulatságon kívül semmit, mert a falvak népét leköti a nyári munka, a kapálás, s logikus, hogy egész nap nem vettek volna részt a találkozón. A hiba mégis megtörtént, méghozzá egyik alapvető hiba, az, hogy Búcson rendezték a találkozót. Talán ez is egyik oka annak, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ugyanis Búcs a járás egyik távolesö faluja, a legközelebbi vasútállomástól 10 kilométernyire fekszik, vasárnap pedig nincs autóbuszjárat, csak egyszer a falu felé. Egyszóval vasárnap szinte lehetetlenség eljutni Búcsra, még annak is, aki valami igen fontos ügyben akar oda menni. Motorkerékpáron, vagy biciklivel a szomszéd falvakból még csak elérhető, de van olyan község a járásban, amely több mint 30 kilométernyire van Búcshoz. A járási vezetőségnek meg számolnia kellett volna ezzel és tudnia azt, hogy jelentős számú tömeget nem képes kerékpáron megmozgatni, márpedig komolyabb közlekedési eszközök nem álltak a rendelkezésére. Ezért a találkozót Köbölkúton, .Párkányban, vagy Kovácspatakon kellett volna rendezni, mert ezekre a helyekre minden irányból jó közlekedés van vasárnap is.

A szombati táncmulatság azért mégis jó! sikerült, mert a helybeli fiatalok és több bátorkeszi fiatal, amely a legközelebb fekvő község Búcshoz, részt vettek az esti mulatságon. Az is dicséretes, hogy ételről, italról előre gondoskodtak a búcsi szövetkezet pedig gulyással kedveskedett a jelenlevőknek, így senki nem éhezett, nem szomjazott. Az egész találkozónak mégsem volt meg a járási ifjúsági találkozó jellege. Vasárnap sem, a találkozó második napján,

A párt ideológiai munkájának egyes kérdései

Jiri Hendrych elvtárs beszámolójából, amelyet a CSKP KB június 13-i ülésén mondott el.

A beszámolójában bőven foglalkozott a párt ideológiai munkájának kérdéseivel és a párttagok a párton kívüliek, valamint a tömegnevelés problémáival. Élesen bírálta a revizionista elhajlásokat, majd kitért a nemzetközi helyzetre is. A beszámoló szerint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szellemének kell áthatni nevelésünket. A CSISZ-el és az ifjúsággal kapcsolatban a következőket mondotta:

Az új nemzedék politikai nevelésében kulcskérdés az ifjúsági szervezetek munkája. A párt járási és kerületi konferenciájának menete megmutatta, hogy a kommunistáknak mennyire szívén fekszik az ifjúság politikai fejlődésének kérdése, milyen komolyan mérlegelik az e téren előforduló és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség általános tevékenységében mutatkozó fogyatékosságokat. Vita folyik arról, hogyan lehetne az ifjúsági szervezetet közelebb hozni a tárgy- noi, hogyan lehetne megerősíteni eszmei nevelését kommunista szellemben. Most, amikor a szocialista társadalom felépítésének közvetlen feladata áll előttünk és a kommunista nevelés kérdései döntő jelentőségűvé válnak, ami * főleg az ifjú nemzedékre vonatkoznak, az előtt a komoly probléma jslőtt állunk, hogyan teremtsük meg az ifjúsági szervezetből a párt még megbízhatóbb támaszát.

Pártszervezeteinknek ifjúsági szervezeteinkre fordított eddigi gondoskodásával nem lehetünk megelégedve. Az országos pártkonferencia ama határozatát, hogy a járási ^pártbizottságok mellett ifjúsági bizottságokat

kell szervezni, nagy helyesléssel fogadták ugyan, de tevékenységük nem., fejlődött ki és nem felel meg annak, amit vártunk tőlük. Helyes lesz, ha a párt szervei sokkal többet foglalkoznak a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségben működő kommunisták munkájával. A CSISZ-ben kevés fiatal kommunista dolgozik. Sok esetben sem a CSISZ alapszervezeteiben, sem- pedig a CSISZ járási' bizottságaiban nem lehetett megszervezni a pártcsoportokat. Ha meg akarjuk javítani az ifjúsági szervezet munkáját, feltétlenül növelnünk kell a CSISZ-ben a párttagok számát, mégpedig oly módon, liogy a bevált ifjúsági funkcionáriusok közül sokkal többet veszünk be a pártba és rendszeresen gondoskodunk róla, hogy az ifjú párttagok a CSISZ-ben aktívan dolgozzanak. Lehetetlen, hogy azok a fiatalok, akik belépnek a pártba, kilépjenek a CSISZ szervezetből. Ellenkezőleg, a CSISZ-ben végzett munkájukat még behatóbban kell folytatniok- Ez legyen legfőbb pártfeladatuk. Nincs szó itt semilyen szorosan vett szervezési ügyről, hanem nagyszerű eszmei, politikai feladatról, amelynek célja, hogy lényegesen növeljük a pártnak minden fiatalra gyakorolt nevelő hatását.

Az Ifjúság szervezésének mostani módjában sok megoldatlan probléma van. A dolgozó ifjúság nagy többsége szakszervezetekben tömörül. A közép- és főiskolákon a CSISZ csaknem köteles szervezetté vált, amely magába tömöríti az egész tanuló ifjúságot A továbbiakban figyelembe kell venni, hogy a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének is döntő mértékben az ifjúságra kell összpontosítani a figyelmét. Az ifjúság körében nagy

küldetése van az új önkéntes test- nevelési szervezetnek. E szervezetek feladatai nincsenek jól szétosztva, és tevékenységükben felesleges párhuzamra kerül sor. A helyzet olyan, hogy mindegyikük külön a CSISZ-től függetlenül irányítja fiatal tagjainak nevelését.

Jól látjuk a hatalmas pozitív vonásokat, amelyekkel ifjúságunk túlnyomó részét egyre hangsúlyozottabban neveljük rá az új társadalom megteremtésében való aktív részvételre. Ugyanakkor azonban egész sor negatív tünet nyugtalanít, amelyekkel a fiatalok egy részénél találkozunk. Az ifjúság bizonyos részénél az érdeklődés hiánya ezen társadalmi problémák iránt individualista hajlamok, a burzsoá gondolkodás befolyása üres és céltalan életmód stb- Mindez arra kell, hogy vezessen bennünket,, gondolkodjunk el afölött, hogy mint párt mennyire befolyásoljuk az Ifjúság nevelését, milyen hatást gyakorol a társadalmi rendszerünk és az iskola abban, hogy az egész ifjúság erkölcsipolitikai profilja megfeleljen a nagyszerű kommunista céloknak, amelyeket éppen neki kell megvalósítani.

Ezeket a problémákat meg kell oldani, de a mostani központi bizottsági ülésen nem akarunk végleges következtetéseket levonni, tanácskozni kell erről a széles pártaktivával, társadalmi szervezeteinkkel és egész közvéleményünkkel.

Az ifjúság körében végzett minden nevelőmunka alapját a munkára való nevelés képezze, amelyet elsősorban a kollektíva körében kell megszilárdítani. mely hatékonyan segít a szocialista építésben. Emlékezzünk csak vissza Lenin szavaira. Az ifjúságnak a tanulás minden feladatát úgy kell felfognia, hogy „bármelyik faluban

vagy városban minden egyes nap a gyakorlatban a közös munka egyik vagy másik feladatát megoldja, még a legegyszerűb, legcsekélyebb feladatot is“. Nem félünk az ifjúságra önálló nagy feladatokat bízni. A lenini Komszomol példája mutatja, milyen jótékony hatása van az ilyen céltudatos tevékenységnek, egész nemzedékek kialakításában. Ennek példája és számos tapasztalatunk mutatja, milyen nagy vonzó erővel és nevelőhatással volt a fiatalokra a rájuk bízott építömunka. Ezért újból folytatnunk kellene az Ifjúsági Vasútvonal, a Element Gottwald Űj Kohó, és más művek építésének gyönyörű hagyományait és jelentős építő feladatokat kellene bízni ifjúságunkra.

Az ifjúság nevelése az építésben és a közéletben való részvétele szocialista fejlődésünk következő időszakára vonatkozó felkészülése egyike pártunk alapvető politikai feladatainak. Hogy ifjúságunk problémáit általánosságban a felelősség tudatában mérlegeljük és komplex módon megoldhassuk, helyes lesz, ha a CSKP KB mellett egy bizottságot szervezünk, az ifjúság kérdéseinek intézésére. E bizottságnak lesz a feladata, hogy ezeket a kérdéseket pártunk XI. kongresszusára kidolgozzaJifi Hendrych elvtárs beszámolóját, amelyet a CSKP KB ülésén mon- i dott, a napilapok teljes tartalommal közlik. Az Üj Szó 169. számában június 19-én, szerdán a beszámolói magyar fordításban jelent meg. — | A CSISZ alapszervezetek és üzemi s/prvezetek a legközelebbi tagsági gyűlés alkalmával vagypedig rendkívüli gyűlés alkalmával tárgyalják meg; a beszámoló tartalmát, különösen ai CSISZ-el és a fiatalokkal foglalkozói részt.

nem történt említésre méltó esemény. Annyira rosszúl szervezték az egész találkozót, hogy a CSISZ járási titkárai nem tudták milyen kultúrműsorral szerepelnek a fiatalok és ezért nem is tudták ismertetni a kevés számú jelenlevővel. Különben is a találkozó program nélkül indúlt, senki nem tudta, hogy mi fog történni a találkozón, ezért csak a táncmulatság sikerült a legjobban. Például a búcsi alapszervezet sem készült fel méltóképpen, mert csak előtte való nap tudták meg a fiatalok, hogy a saját falujukban lesz a járási találkozó. A párkányi szlovák és magyar tizenegyéves iskola tanulói, a karvai mezőgazdasági iskola tanulói és a párkányi postahivatal alkalmazottai képviselték úgyszólván a vidéki alapszervezeteket. A párkányi járás közel harminc községéből egyetlenegy alapszervezet sem volt jelen a találkozón. Lehet, hogy nem is tudtak róla, hogy lesz, lehetséges, hogy a járási vezetőség úgy gondolkozott, hogy az alapszervezetek nélkül is megtörténhetik egy nagyszabású járási összejövetel. A szlovák és magyar tizenegyéves középiskolák tanulói és a posta alkalmazottai egy-egy énekszámmal és egy tánccal léptek fel, ez volt az egész kultúrműsor, ami körülbelül 20 percig tartott. Siralmas volt nézni, amint a táncosok hatalmas porfelhőt verve, ropták a táncot, mert a sző szoros értelmében a szántóföldhöz hasonltott az a hely, ahol táncolni kellett nekik, nem készítették el előre az emelvényt a kultúrműsor számára. A portól alig lehetett látni a táncosokat és bizonyára gondolták magukban, hogy máskor jobban megnézik, hogy hol állnak neki táncolni. De mégis kihúzta a járási vezetőséget a sárból ez a 20 perces kultúrműsor, mert legalább kultúrműsor is volt a találkozón, jelenthetik a felsőbb szerveknek. Amikor pedig ennek vége lett, lógatták a fejüket a búcsi és kevés bátorkeszi jelenlevők, mert utána nem következett semmi, és mondanom sem kell, hogy csak ebből a két faluból voltak többen jelen a találkozón. Délután aztán sportműsor következett a búcsi labdarúgó csapat és a hadsereg labdarúgó csapata játszott, majd az előbb megnevezett három iskola tanulói adtak ízelítőt abból, hogy ők nemcsak tanulni, de sportolni is tudnak. — A három iskola és a posta alkalmazottai ha véletlenül technikai okokból nem lettek volna jelen, a találkozó meg sem történhetett volna, mert egyetlenegy alapszervezet sem volt jelen.

Mit kellett volna tenni a járási vezetőségnek a találkozó sikere érdekében? Mindenekelőtt az alapszervezeteket kellett volna mozgósítani, hogy jelen legyenek- Azonkívül mint már mondottuk is, nem Búcson kellett volna megrendezni a közlekedési nehézségek miatt, hanem más helyen, vagypedig elegendő közlekedési eszközt kellett volna biztosítani minden alapszervezet számára a járási vezetőségnek. Hosszabb ideig kellett volna szervezni ezt a találkozót és jó előre figyelmeztetni az alapszervezeteket arra, hogy mi készül, azért, hogy minden CSISZ tag, minden fiatal időben tudott volna a találkozóról. Szintén meg kellett volna szervezni azt is, hogy egy-egy alapszervezet milyen kultúrműsorral, vagy sportbemutatóval vesz részt a találkozón. Azonkívül több szórakozási lehetőségekkel, különböző versenyekkel kellett volna biztosítani a találkozó sikerét. Több ötletet és kezdeményezést kellett volna belevinni az egész szervezésbe, és a találkozóba. Nem elég az, hogy járási ifjúsági találkozót rendezünk, mégis annak csak a neve találkozó és nem tölti be azt a célt, amiért a találkozót megszervezzük. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a Búcson megrendezett találkozó sem volt egyéb, egy jól sikerült nagyobbszabású szabadtéri táncmulatságnál.

A CSISZ járási vezetőségei alaposabban, jobban dolgozzák ki a járási találkozók terveit, nehogy a párkányi járási találkozóhoz legyenek hasonlatosak, a többi járásban megrendezett találkozók. B, |i