Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-06-25 / 26. szám

A dolgozók nagy harcosa Ezldén, június 18-án lesz 75 éve Georgi Dimitrov, a bolgár nemzet ■agy fia, a bolgár és nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosa, a lipcsei per hőse, a Bolgár Népköz- társaság egyik megalapítója születé­sének. Dimitrov munkás-forradalmi csa­ládból származott. Már mint nyom­dászinas különböző forradalmi körök­ben dolgozott. Húsz éves korában belépett a bolgár szociáldemokrata pártba ,és aktívan részt vett a for­radalmi marxista szárny harcaiban, amelynek élén D. N. Blagojev állt. — Egyidejűleg tevékenyen bekapcsolódott a bolgár szakszervezeti mozgalom munkájába. 1909-ben tagja lett a marxista szárny Központi Bizottságának és a legfelelösségteljesebb pártmunkát vé­gezte. 1919-ben a marxista szárnyból alakult meg a Bolgár Kommunista Párt. Forradalmi tevékenységéért Dimit- rovot többször letartóztatták és fog­ságban tartották, de semilyen bün­tetés nem tudta megtörni vasakara­tát. 1923-ban ő volt egyik vezére a fegyveres fasisztaellenes felkelés­nek, melynek elfojtása után, távollé­tében halálra ítélték. 1926-ban a bol­gár bíróság, ismét Dimitrov távollé­tében halálos Ítéletet hozott. Dimitrov az emigrációban is tovább dolgozott a nemzetközi munkásmoz­galom egyesítéséért, a kommunizmus győzelméért. 1933-ban a nácisták a berlini Reichstag felgyűjtásával vádolták és fogságba vetették. A lipcsei per és Dimitrov viselkedése a per idején az egész világ figyelmét magára vonták Dimitrov a per folyamán nemcsak, hogy bebizonyította, hogy a vád ha­mis, hanem maga lépett fel vádló­ként, feltárva a fasizmus állatiassá- gait és vezéreinek bűnös erkölcsét. Dimitrov igazi kommunista módra viselkedett, aki a per idején bátran fordult felhívással a nemzetekhez a fasizmus és az imperialista háború elleni harcra. A per után Dimitrov a Szovjet­unióba ment, ahol 1935-től 1943-ig a Kommunista Internacionálé Végre­hajtó Bizottságának főtitkári tisztsé­gét töltötte be. A második világháború alatt megala­kította a bolgár hazafias frontot és megszervezte . a partizán mozgalmat. 3944 őszén pedig maga vezette a fegyveres felkelést. Ez a felkelés a szovjet hadsereg győzelmének segít­ségével a fasiszta uralom leverését és a népi kormány megalakítását ered­ményezte. 1946 novemberében a Nagy Nem­zetgyűlés Dimitrovot a Bolgár Nép- köztársaság miniszterelnökévé válasz­totta. A bolgár nemzet nagy fia 1949-ben meghalt. Vidám napok küszöbén Már hetekkel az Ifjúsági Fesztivál megkezdése előtt bizonyságot tett arról Besztercebánya és környékének lakossága, hogy megértették a fiata­lok ünnepének jelentőségét és a leg­szebben, legszeretetteljesebben látják vendégül a fiatalok ezreit, akik nyolc napon keresztül vendégei lesznek a városnak. A fesztivál megkezdésé­nek napján díszbe öltözött ez az amúgy is szép vdfos, hazánk egyik büszesége. A vendéglátó ipar, üzletek, a legmesszebbmenően felkészültek a fiatalok fogadására, s üdítő italok­kal, élelemmel látják el az érkezőket. A legtöbb dolga a CSISZ városi szer­vezetének van, amely mint főrendező szerepel ezekben a napokban, s a leg­aprólékosabban mindent jói megszer­veztek a CSISZ kerületi titkárságának segítségével, nehogy a legkisebb csor­bát szenvedje a találkozó. A városi üzemi szervezetek és a környékbeli falvak alapszervezetei védnökséget vállaltak a színház-, mo- zielóadá$ok, sportesemények, hang­versenyek és a kultúregyüttesek fel­lépései felett. A podlavicai fiatalok készítették el a sátrakat és amint látjuk, elég gondosan. Az érkező fia­talok megnézték már szálláshelyüket, meg vannak vele elégedve. A feszti­vál megkezdése előtti órákban úgy él már a város, mint a hangyaboly, és a gondos salkovi fiatalok döntöttek, hogy a tábortüzet majd magukra vállalják és megfelelő kultúrprogram- mal lépnek fel a tábortűz mellett vígadó fiatalok előtt. Azok a fiatalok sem ijedtek meg, akiket Selcre küld­tek aludni, mert a selciek igen ven­dégszeretők, és a kilencven fiú és lány dalolva ment Selcre aludni. A besztercebányai fiatalok nemcsak hogy sokat dolgoztak a fesztivál ér­dekében, hanem igen büszkék arra, hogy a városukban rendezik meg. Amikor hivatalosan is megnyitottak a találkozót, Kudlá Marienkától az egyik besztercebányai üzem fiatal dolgozójától meg is kérdezzük, mit érez ezekben az órákban. — Szép fiúk jönnek ide, táncolha­tunk eleget — mondja nevetve — és egy kicsit jól esik, hogy nálunk lesz ez a találkozó. A fiúk viszont annak örülnek, hogy sok szép lány jön Besztercebányára, ők is jól szórakoz­nak majd. Ez a nyolc nap valóban szép ünnepe lesz a fiatalságnak. Örömdalos, vidám ünnepel EBBŐL A TANULSÁG A baráti Magyarország fiatalsága megyei fesztiválokat rendeznek, a moszkvai Világifjűsági Találkozó előtt. Nemrég zajlott le a salgótarjáni, a nógrádinegyei ifjúsági találkozó, ahol több mint 3.500 fiatal vonult fel. A képen láthatjuk, amint a magyar- országi fiatalok várják a csehszlová­kiai küldötteket. (Feriencík János felvétele) A V1T előtti kampány örömteljes megnyilvánulásai közé tartozik a já­rási ifjúsági találkozók rendezése és megszervezése is. Ilyenkor a fiatalok a dolgok mélyére néznek, hogy jól sikerüljön a találkozó, jól érezze magát mindenki és kellő szórakozás­ban, érdekes látványosságokban legyen részük a jelenlevőknek Ezért vártuk annyira a párkányi járási ifjúsági találkozót is. Gondoltuk, hogy majd színvonalas kultúrműsort, komolyabb sportvetélkedést láthatunk a találko­zón és az is érdekéit bennünket, hogy az alapszervezetek vezető tagjai hogyan ismerkednek meg a többi alapszervezetekkel, akik majd jelen lesznek a találkozón, hogy serkentik majd egymást még nagyobb tevé­kenységre. A találkozót két naposra tervezték, mégpedig szombatra és vasárnapra. A CSISZ párkányi járási vezetősége úqy gondolta jónak, hogy Búcson rendezik meg és hogy szombaton csak egy nagyobbszabású mulatság lesz, a búcsi tó melletti akácosban. Van abban igazság, hogy szombatra nem terveztek a nagyszabású mulat­ságon kívül semmit, mert a falvak népét leköti a nyári munka, a kapá­lás, s logikus, hogy egész nap nem vettek volna részt a találkozón. A hiba mégis megtörtént, méghozzá egyik alapvető hiba, az, hogy Búcson rendezték a találkozót. Talán ez is egyik oka annak, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ugyan­is Búcs a járás egyik távolesö faluja, a legközelebbi vasútállomástól 10 ki­lométernyire fekszik, vasárnap pedig nincs autóbuszjárat, csak egyszer a falu felé. Egyszóval vasárnap szinte lehetetlenség eljutni Búcsra, még annak is, aki valami igen fontos ügy­ben akar oda menni. Motorkerékpá­ron, vagy biciklivel a szomszéd fal­vakból még csak elérhető, de van olyan község a járásban, amely több mint 30 kilométernyire van Búcshoz. A járási vezetőségnek meg számolnia kellett volna ezzel és tudnia azt, hogy jelentős számú tömeget nem képes kerékpáron megmozgatni, már­pedig komolyabb közlekedési eszközök nem álltak a rendelkezésére. Ezért a találkozót Köbölkúton, .Párkányban, vagy Kovácspatakon kellett volna ren­dezni, mert ezekre a helyekre min­den irányból jó közlekedés van vasár­nap is. A szombati táncmulatság azért mégis jó! sikerült, mert a helybeli fiatalok és több bátorkeszi fiatal, amely a legközelebb fekvő község Búcshoz, részt vettek az esti mulat­ságon. Az is dicséretes, hogy ételről, italról előre gondoskodtak a búcsi szövetkezet pedig gulyással kedves­kedett a jelenlevőknek, így senki nem éhezett, nem szomjazott. Az egész találkozónak mégsem volt meg a já­rási ifjúsági találkozó jellege. Vasár­nap sem, a találkozó második napján, A párt ideológiai munkájának egyes kérdései Jiri Hendrych elvtárs beszámolójából, amelyet a CSKP KB június 13-i ülésén mondott el. A beszámolójában bőven foglalko­zott a párt ideológiai munkájának kérdéseivel és a párttagok a párton kívüliek, valamint a tömegnevelés problémáival. Élesen bírálta a revizio­nista elhajlásokat, majd kitért a nem­zetközi helyzetre is. A beszámoló szerint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szellemének kell áthatni nevelésünket. A CSISZ-el és az if­júsággal kapcsolatban a következőket mondotta: Az új nemzedék politikai nevelésé­ben kulcskérdés az ifjúsági szerveze­tek munkája. A párt járási és ke­rületi konferenciájának menete meg­mutatta, hogy a kommunistáknak mennyire szívén fekszik az ifjúság politikai fejlődésének kérdése, milyen komolyan mérlegelik az e téren elő­forduló és a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség általános tevékenységében mu­tatkozó fogyatékosságokat. Vita folyik arról, hogyan lehetne az ifjúsági szervezetet közelebb hozni a tárgy- noi, hogyan lehetne megerősíteni eszmei nevelését kommunista szel­lemben. Most, amikor a szocialista társadalom felépítésének közvetlen feladata áll előttünk és a kommu­nista nevelés kérdései döntő jelentő­ségűvé válnak, ami * főleg az ifjú nemzedékre vonatkoznak, az előtt a komoly probléma jslőtt állunk, hogyan teremtsük meg az ifjúsági szervezet­ből a párt még megbízhatóbb táma­szát. Pártszervezeteinknek ifjúsági szer­vezeteinkre fordított eddigi gondos­kodásával nem lehetünk megelégedve. Az országos pártkonferencia ama ha­tározatát, hogy a járási ^pártbizott­ságok mellett ifjúsági bizottságokat kell szervezni, nagy helyesléssel fo­gadták ugyan, de tevékenységük nem., fejlődött ki és nem felel meg annak, amit vártunk tőlük. Helyes lesz, ha a párt szervei sokkal többet foglal­koznak a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetségben működő kommunisták mun­kájával. A CSISZ-ben kevés fiatal kommunista dolgozik. Sok esetben sem a CSISZ alapszervezeteiben, sem- pedig a CSISZ járási' bizottságaiban nem lehetett megszervezni a párt­csoportokat. Ha meg akarjuk javítani az ifjúsági szervezet munkáját, fel­tétlenül növelnünk kell a CSISZ-ben a párttagok számát, mégpedig oly módon, liogy a bevált ifjúsági funk­cionáriusok közül sokkal többet ve­szünk be a pártba és rendszeresen gondoskodunk róla, hogy az ifjú párt­tagok a CSISZ-ben aktívan dolgoz­zanak. Lehetetlen, hogy azok a fiata­lok, akik belépnek a pártba, kilépjenek a CSISZ szervezetből. Ellenkezőleg, a CSISZ-ben végzett munkájukat még behatóbban kell folytatniok- Ez legyen legfőbb pártfeladatuk. Nincs szó itt semilyen szorosan vett szervezési ügyről, hanem nagyszerű eszmei, politikai feladatról, amelynek célja, hogy lényegesen növeljük a pártnak minden fiatalra gyakorolt nevelő hatását. Az Ifjúság szervezésének mostani módjában sok megoldatlan probléma van. A dolgozó ifjúság nagy többsége szakszervezetekben tömörül. A közép- és főiskolákon a CSISZ csaknem kö­teles szervezetté vált, amely magába tömöríti az egész tanuló ifjúságot A továbbiakban figyelembe kell ven­ni, hogy a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének is döntő mértékben az ifjúságra kell összpontosítani a figyelmét. Az ifjúság körében nagy küldetése van az új önkéntes test- nevelési szervezetnek. E szervezetek feladatai nincsenek jól szétosztva, és tevékenységükben felesleges pár­huzamra kerül sor. A helyzet olyan, hogy mindegyikük külön a CSISZ-től függetlenül irányítja fiatal tagjainak nevelését. Jól látjuk a hatalmas pozitív vo­násokat, amelyekkel ifjúságunk túl­nyomó részét egyre hangsúlyozottab­ban neveljük rá az új társadalom megteremtésében való aktív részvé­telre. Ugyanakkor azonban egész sor negatív tünet nyugtalanít, amelyekkel a fiatalok egy részénél találkozunk. Az ifjúság bizonyos részénél az ér­deklődés hiánya ezen társadalmi prob­lémák iránt individualista hajlamok, a burzsoá gondolkodás befolyása üres és céltalan életmód stb- Mindez arra kell, hogy vezessen bennünket,, gon­dolkodjunk el afölött, hogy mint párt mennyire befolyásoljuk az Ifjúság ne­velését, milyen hatást gyakorol a társadalmi rendszerünk és az iskola abban, hogy az egész ifjúság erkölcsi­politikai profilja megfeleljen a nagy­szerű kommunista céloknak, amelye­ket éppen neki kell megvalósítani. Ezeket a problémákat meg kell oldani, de a mostani központi bizott­sági ülésen nem akarunk végleges következtetéseket levonni, tanácskoz­ni kell erről a széles pártaktivával, társadalmi szervezeteinkkel és egész közvéleményünkkel. Az ifjúság körében végzett minden nevelőmunka alapját a munkára való nevelés képezze, amelyet elsősorban a kollektíva körében kell megszilár­dítani. mely hatékonyan segít a szo­cialista építésben. Emlékezzünk csak vissza Lenin szavaira. Az ifjúságnak a tanulás minden feladatát úgy kell felfognia, hogy „bármelyik faluban vagy városban minden egyes nap a gyakorlatban a közös munka egyik vagy másik feladatát megoldja, még a legegyszerűb, legcsekélyebb felada­tot is“. Nem félünk az ifjúságra ön­álló nagy feladatokat bízni. A lenini Komszomol példája mutatja, milyen jótékony hatása van az ilyen céltu­datos tevékenységnek, egész nemze­dékek kialakításában. Ennek példája és számos tapasztalatunk mutatja, milyen nagy vonzó erővel és nevelő­hatással volt a fiatalokra a rájuk bízott építömunka. Ezért újból foly­tatnunk kellene az Ifjúsági Vasút­vonal, a Element Gottwald Űj Kohó, és más művek építésének gyönyörű hagyományait és jelentős építő fel­adatokat kellene bízni ifjúságunkra. Az ifjúság nevelése az építésben és a közéletben való részvétele szo­cialista fejlődésünk következő idő­szakára vonatkozó felkészülése egyike pártunk alapvető politikai feladatainak. Hogy ifjúságunk problémáit általá­nosságban a felelősség tudatában mérlegeljük és komplex módon meg­oldhassuk, helyes lesz, ha a CSKP KB mellett egy bizottságot szerve­zünk, az ifjúság kérdéseinek intézé­sére. E bizottságnak lesz a feladata, hogy ezeket a kérdéseket pártunk XI. kongresszusára kidolgozza­Jifi Hendrych elvtárs beszámoló­ját, amelyet a CSKP KB ülésén mon- i dott, a napilapok teljes tartalommal közlik. Az Üj Szó 169. számában június 19-én, szerdán a beszámolói magyar fordításban jelent meg. — | A CSISZ alapszervezetek és üzemi s/prvezetek a legközelebbi tagsági gyűlés alkalmával vagypedig rendkí­vüli gyűlés alkalmával tárgyalják meg; a beszámoló tartalmát, különösen ai CSISZ-el és a fiatalokkal foglalkozói részt. nem történt említésre méltó esemény. Annyira rosszúl szervezték az egész találkozót, hogy a CSISZ járási tit­kárai nem tudták milyen kultúrmű­sorral szerepelnek a fiatalok és ezért nem is tudták ismertetni a kevés számú jelenlevővel. Különben is a találkozó program nélkül indúlt, senki nem tudta, hogy mi fog történni a találkozón, ezért csak a táncmulat­ság sikerült a legjobban. Például a búcsi alapszervezet sem készült fel méltóképpen, mert csak előtte való nap tudták meg a fiatalok, hogy a saját falujukban lesz a járási talál­kozó. A párkányi szlovák és magyar tizenegyéves iskola tanulói, a karvai mezőgazdasági iskola tanulói és a párkányi postahivatal alkalmazottai képviselték úgyszólván a vidéki alap­szervezeteket. A párkányi járás közel harminc községéből egyetlenegy alap­szervezet sem volt jelen a találko­zón. Lehet, hogy nem is tudtak róla, hogy lesz, lehetséges, hogy a járási vezetőség úgy gondolkozott, hogy az alapszervezetek nélkül is megtörténhetik egy nagyszabású já­rási összejövetel. A szlovák és ma­gyar tizenegyéves középiskolák tanulói és a posta alkalmazottai egy-egy énekszámmal és egy tánccal léptek fel, ez volt az egész kultúrműsor, ami körülbelül 20 percig tartott. Siralmas volt nézni, amint a táncosok hatal­mas porfelhőt verve, ropták a táncot, mert a sző szoros értelmében a szán­tóföldhöz hasonltott az a hely, ahol táncolni kellett nekik, nem készítet­ték el előre az emelvényt a kultúr­műsor számára. A portól alig lehetett látni a táncosokat és bizonyára gon­dolták magukban, hogy máskor jobban megnézik, hogy hol állnak neki tán­colni. De mégis kihúzta a járási vezetőséget a sárból ez a 20 perces kultúrműsor, mert legalább kultúr­műsor is volt a találkozón, jelenthetik a felsőbb szerveknek. Amikor pedig ennek vége lett, lógatták a fejüket a búcsi és kevés bátorkeszi jelenle­vők, mert utána nem következett semmi, és mondanom sem kell, hogy csak ebből a két faluból voltak többen jelen a találkozón. Délután aztán sportműsor következett a búcsi lab­darúgó csapat és a hadsereg labda­rúgó csapata játszott, majd az előbb megnevezett három iskola tanulói ad­tak ízelítőt abból, hogy ők nemcsak tanulni, de sportolni is tudnak. — A három iskola és a posta alkalma­zottai ha véletlenül technikai okokból nem lettek volna jelen, a találkozó meg sem történhetett volna, mert egyetlenegy alapszervezet sem volt jelen. Mit kellett volna tenni a járási vezetőségnek a találkozó sikere érde­kében? Mindenekelőtt az alapszerve­zeteket kellett volna mozgósítani, hogy jelen legyenek- Azonkívül mint már mondottuk is, nem Búcson kel­lett volna megrendezni a közlekedési nehézségek miatt, hanem más helyen, vagypedig elegendő közlekedési esz­közt kellett volna biztosítani minden alapszervezet számára a járási veze­tőségnek. Hosszabb ideig kellett volna szervezni ezt a találkozót és jó előre figyelmeztetni az alapszerve­zeteket arra, hogy mi készül, azért, hogy minden CSISZ tag, minden fia­tal időben tudott volna a találkozó­ról. Szintén meg kellett volna szer­vezni azt is, hogy egy-egy alapszer­vezet milyen kultúrműsorral, vagy sportbemutatóval vesz részt a talál­kozón. Azonkívül több szórakozási le­hetőségekkel, különböző versenyekkel kellett volna biztosítani a találkozó sikerét. Több ötletet és kezdeménye­zést kellett volna belevinni az egész szervezésbe, és a találkozóba. Nem elég az, hogy járási ifjúsági találko­zót rendezünk, mégis annak csak a neve találkozó és nem tölti be azt a célt, amiért a találkozót megszer­vezzük. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a Búcson megrendezett találkozó sem volt egyéb, egy jól sikerült nagyobb­szabású szabadtéri táncmulatságnál. A CSISZ járási vezetőségei alapo­sabban, jobban dolgozzák ki a járási találkozók terveit, nehogy a párkányi járási találkozóhoz legyenek hason­latosak, a többi járásban megrende­zett találkozók. B, |i

Next

/
Oldalképek
Tartalom