Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-02-25 / 8. szám
1956. február 25. 3 : Épül, szépül, erősödik Szlovákiánk A Csehszlovák Köztársaság Népgazdaságfejlődési állami terve teljesítésének szlovákiai eredményei az 1955. év folyamán. Az ipar fejlődése A könnyűiparban a készítmények minősége javult és a termelés a textil, ruha és bőrkészítmények új fajtáival bővült. 1954-hez viszonyítva emelkedett főképp a gyapotszövetek gyártása 11%-al, a kartongyártás 45%-al, a lenszcve- tek gyártása 40%-al, a gyapjúszövetek gyártása 13%-al, a bútorszövetek gyártása 16%-al, a szőnyeg 33%-al, a kötött fehérnemű 27%-al, a felsőruha készítése 5%al. A bőrcipők gyártása 5%-al, a gumicipőké pedig 8%-al emelkedett. Az élelmiszeriparban az 1954. évvel szemben a következő élelmiszereknél mutatkozott emelkedés: hús 20%, nyersszalonna 12%, hús- készítmények 7%, húskonzervek 59%, zsír 8%, füstöltszalonna 15%, halkészítmények 23%, étel- zsír 9%, tartós sütemények 12%, cigaretta 19%, tej 7%, tejcsarnoki vaj 29%, kenyér 7%, péksütemény 5%. Technikai fejlődés Az 1955-ös évben különösen a CSKP KB-nak és a kormánynak a csehszlovák ipar technikai továbbfejlesztésére vonatkozó tézisei kiadása után fokozott figyelem irányult a technikai színvonal emelésére és az új technikának a népgazdaságba való bevezetésére. Sok ipari üzemben bevezették a gépek és berendezések további fajtáinak gyártását, és új haladó termelési módszereket sajátítottak el. Az új építkezési anyagok termelésének gépesítése céljából megkezdték a tufa vágó-kombájnok gyártások. A gépiparban megkezdték a rádióizotópok használatát a termékek minőségének ellenőrzésére. Kibővült a lakásépítkezés folyamatos módszere. E módszer a lakásegységek teljes számához viszonyítva az 1954 év 9%-ával szemben 1955-ben 32% -ot ért el. 1955- ben Szlovákiában felépítették az első panellakóházat Bratislavában. A mezőgazdaság fejlődése 2rz {fii/ini'//,,. A mezőgazdasági termelés teljes terjedelme az előzetes eredmények szerint az 1954. évvel összehasonlítva 13%-al emelkedett. Ebből a növénytermesztés 18%-al, az állattenyésztési termelés 6%-al növekedett. Az 1955-ös évben nagyobb figyelmet szenteltek a talaj kihasználásának. A vetésterület kibővült. Kibővült főképp a magkukorica vetőterülete, mégpedig 8%-al, a cukorrépa vetőterülete 4%-al, a lené 16%-al és a repce vetőterülete 4%-al. Ezen sikerek ellenére a CSKP X. kongresszusának irányvonalai által kitűzött területbővítést nem teljesítettük, mert nem érük el a rozs, árpa, cukorrépa, repce, len és burgonya vetőterületének tervbevett bővítését. A mezőgazdasági termények egyes fajtáinak termelése a vetőterüietek bővítése és a hektárhozamok emelkedése következtében magasabb volt. Az 1954 évvel szemben a búza 22.3%-al, az árpa 22.6%-al, a rozs 9.2%-al, a cukorrépa 9.3% - al, és a burgonya 11.4%-al hozott többet. Az 1955 év folyamán mezőgazdaságunk további szakmunkásokkal és dolgozókkal erősödött. Az állami gazdaságokra s a gép és traktorállomásokra 5.300 munkás érkeze*!;. Az iparból 4,630 munkást, a vidéki lakosság köréből 8,840 dolgozót nyertek az Egységes Földművesszövetkezetek. A mezőgazdasági iskolákba 3.960 diák járt. A határmenti járásokban 1.750 brigádos ment dolgozni. A gép- és traktorállomások teljesítménye a mezőgazdasági munkákban az 1954 évhez viszonyítva 277.000 átlaghektárral emelkedett. A gép- és traktorállomások a mezei munkák tervét 102.9%-ra teljesítették. A növénytermesztés terén Jelért sikerek megteremtették az alapfeltételeket az állattenyésztési termelés fokozására. Az 1955 évben a takarmányalapot jobban biztosítottuk, mint a múlt években. A gazdasági állatállomány tervét a szarvasmarhánál 101.3%-ra, a sertésnél 120%-ra teljesítettük. 1955-ben az EFSZ-ek további megszilárdítására és a CSKP KB júniusi határozata után gyorsabb fejlődésükre került sor. 1955-ben 86 III. és IV. típusú szövetkezet alakult. Tagjaik száma 2.500-al emelkedett és mezőgazdasági földterületük 18.000 hektárral bővült. Az állami gazdaságok az 1954. évvel szemben a mezőgazdasági növények hektárhozamait fokozták az új agrotechnikai módszerek szélesebbkörű alkalmazásával. A múlt évben 20%-al több gabonát és 19%-al több cukorrépát adtak be, mint 1954-ben. A közlekedés és posta fejlődése Szlovákiában a nyilvános közlekedés által szállított terhek össztérfo- gata 1955-ben az 1954-es évvel szemben 7%-al növekedett. Ebben a növekedésben a legnagyobb része a vasúti közlekedésnek volt. A vasúton szállított teher súlya 6%-al növekedett. Majdnem egy hónappal hamarabb mint ahogy az állami terv meghatározta üzembe helyeztük a Szövetségi Vasútvonal kétvágányú r'j, > vonalát. Ez a felszabadulás után befejezett legfontosabb építkezések közé tartozik. Villamosítottuk a *» Lipt. Mikulás-Poprád közötti vasúti vonalat, amelyen megkezdődött a próbaközlekedés. A .Zildna—Lipt. Mikulás közötti 41 kilométeres vonalat autóblokkal láttuk el. 1955- ben megindult a Torna—Rozsnyó közötti új vonaton a közlekedés. A dolgozók jobb szállítása érdekében az 1955-ös év folyamán 93 vonallal tovább bővül az autóbusz összeköttetés hálózata. 1955-ben emelkedett a rádióengedélyek tulajdonosainak száma mégpedig az 1954-es évvel szemben több mint 41.000-el. A telefonhírmondó hallgatóinak száma tovább emelkedett. 1955-ben megkezdődött a hratislavai televíziós rádióállomás építése. A beruházási felépítés 1955-ben a népgazdaság valamennyi ágazatában tovább emelkedtek a főalapok, főleg a gépek, berendezések, épületek és építkezések. Ezzel egyidejűleg lényegesen emelkedtek a fő létesítmények generáijavításai is. A beruházási felépítés tervét azonban csali 93%-ban teljesítettük. Az 1954-es évvel szemben a népgazdaságba fektetett beruházások kb. ugyanazon a színvonalon maradtak. Megnövekedtek azonban a mezőgazdasági beruházások, mégpedig 45%-al, a lakásépítésre fordított beruházások 14%-al, a kulturális és szociális építkezésekbe fektetett beruházások 73%-al. Az állami terv keretében 10.132 lakásegységet adtunk át használatba. Á lakásépítés tervét azonban nem teljesítettük. Az egyéni lakásépítés keretében a dolgozók további 6.581 lakást építettek fel. • ' T ■' ; ■ M ■ A belkereskedelem fejlődése A kiskereskedelmi forgalom tervét az 1955-évben 101%-ra teljesítettük és az előző évvel szemben 12%-al több árut adtunk el. 1955 április 1-ig négy ízben szállítottuk le az állami kiskereskedelmi árakat. * * * 1955-ben tovább emelkedett a lakosság életszínvonala. A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságában a ^ | lakosság foglalkozCS tatottsága Szlová- kiában az 1955. év folyamán az előző évvel szemben 2.5%-al növekedett. Emelkedett a nők foglalkoztatottsága is és részük a dolgozók egész számában elérte a 32%-ot. Az iskolaügy és a kultúra fejlődése Ebben az évben 4.070 általános iskola volt, amelyekben 584.000 tanuló járt, vagyis 2.6%-al több, mint a múlt iskolaévben. A 11 éves középiskolák 9—11 évfolyamaiban az 1955/1956. isko- laévban 14.5%-al, a szakiskolákon pedig 3.3%-al több diák tanul, mint tavaly. A főiskolákon az 1955/1956 iskolaévben 14.200 rendes hallgató folytatja tanulmányait, vagyis az 1954/1955 iskolaévvel összehasonlítva számuk 2.7%-aJ emelkedett. 1955-ben az állami munkaerő- tartalék szakiskoláiban 8.500 fiatal szakképzett munkás végez.te tanulmányait. Tizenhárom állandó színpadon 1955-ben 4.900 előadás folyt le, amelyeket 2.2 millió látogató nézett végig, vagyis 12%-al több, mint az 1954 évben. A Csehszlovák Állami Film az 1955 év végéig 952 mozit tartott üzemben, amelyekben 237.000 előadást tartottak. A filmelőadások látogatóinak száma 31.3 millióról 33.8 millióra növekedett. A filmgyártás három egész estét betöltő filmet készített. A sajtó terjesztése megnyilvánult a lapok példányszámának 5%-os emelkedésében az 1954. évvel szemben. Az idén 1.214 könyvet adtunk ki, átlagosan 7.400 pél- dányszámban. A Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelentéséből ARANYBANYA A pénzt sohasem niérték súlyra, csak az infláció idején és valamikor az ősidőkben. Kivételt képeznek ezekben a napokban a felsőszeli szövetkezeti tagok, akik két kofferben, pontosan huszonkét kilogramm súlyban szállították a munkaegységek után járó osztalékot. Megjegyezzük, hogy ércpénz nem is volt közötte. Huszonkét kilogramm , százkoronás, ez már valóban tiszteletreméltó összeg. A szövetkezeti tagok megérdemelten kaptak, és a sikert főleg az áliatte- nyesztesben elért eredményeknek köszönhetik. . Valamikor azt tartották, hogy min den mesterség aranybánya, ma megállapíthatjuk, hogy a szövetkezet aranybányája az állattenyésztés. A szapi, nyárasdi, medvei, patasi, nyitran agykéri szövetkezeti tagok már a második ötéves tervnek első munkanapján nyolc vagon sertést és marhahúst szállítottak. Az egyénileg gazdálkodók számára a járási felvásárló üzem csak helyben több mint 200.000 koronnát fizettek ki. Azokban a szövetkezetekben, ahol nagy súlyt helyeznek az. állattenyésztésre, ott növekednek az osztalékok és sohasem tátong üresen a szövetkezeti pénztár. Természetesen azokban a szövetkezetekben, ahol az istállókban jól táplált és nagy hasznot hozó fejőstehenek és sertések helyett száraz gebék állnak, ott nem fizetnek mágas osztalékot. Az állattenyésztés a mezőgazdaságban ugyanazt jelenti, mint az iparban a bányák és az energetika. Még az első köztársaság idején az állattenyésztés a kis- és középparasztok létérdeke volt, mert jövedelmük 70 %-át fedezte. A szövetkezeti tagok legfőbb jövedelmi forrását is az állattenyésztés, mégpedig a szarvasmarha tenyésztés képezi. Az állattenyésztés biztosítja a. lakosság tejjel és hússal való ellátását, és ami a trágyázást illeti döntő befolyást gyakorol a föld termékenységének fenntartására és emelésére. Okos és helyes, hogy a szövetkezetiek többsége már rájött arra, hogy a műtrágya csak adalék és ha nem akarjuk elrontani a termőföldet, akkor nem használhatunk csak műtrágyát. örvendetes az is, hogy az utolsó évben figyelemreméltó eredményeket értünk el az állattenyésztésben. Az állatállományok megnövekedtek, száz tehéntől 25.3 %-al több borjút nevelnek, mint 1954-ben, a tejtermelés 19.3 %- al emelkedett, csökkent a fiatal állatok elhtriiása, 5 %-al emelkedett b szarvasmarha élő súlya. A felszabadulás után Szlovákiában most teljesítették először a hús felvásárlási tervét és lényegesen javult a tej és baromfi felvásárlása is. Az eredményekhez a fiatalok is hozzájárultak, csak mondjuk meg őszintén és egyenesen, hogy nem sokkal. Az állatni gazdaságokban és a szövetkezetekben sok kiváló fiaial állathizlalót ismerünk, de az állattenyésztésben aránylag még mindig kevés fiatal fiú és leány dolgozik. A mezőgazdasági munkacsoportokban bizonyos fokig szabadabb és kevésbé fárasztó a munka, de ez nem lehet mérvadó nemzetgazdaságunk más fontos szakaszain sem. Az állattenyésztésben azért van szükség fiatal erőkre, mert ott nehezebben megy az -új munkamódszerek bevezetése, mint a földeken és a kertekben és mert az állattenyésztés a növénytermelés mögött marad jVl ár nem hónapok, hanem hetek választanak el minket a CSISZ szlovákiai kongresszusától. Ideje, hogy minden falusi szervezet feltegye a kérdést: Mit tett a szövetkezet fellendítéséért, hányán jelentkeztek és hányán jelentették ki: az állattenyésztésben akarunk dolgozni, mint ahogyan azt a damásdi nyolc CSISZ tag tette. Tátrai emlékek Jó munkáért jutalom jár — mondja a közmondás már ősidők óta — de a valóságban ez a jutalom bizony alig egy évtizede hogy megörvendezteti a szorgalmasan dolgozó embereket. Ezt a jutalmat kapták országunk legjobb mezőgazdasági dolgozói a múlt évben végzett jó munkájukért. Egy hetet töltöttünk a Magas Tátrában. Hétfőn kezdtük a: ismerkedést a bűvös, vadregényes tájjal. Meglátogattuk a Lomnici csúcsot felvonóval, sajnos az időjárás nem kedvezett, sűrű köd borította a hófedte csúcsokat, így nem láthattuk az alattunk elterülő vidéket sem. De azért ez a kirándulás is hasznunkra vált, mert meglátogattuk a csillagvizsgálót és vezetőnk Bankó elvtárs megismertetett bennünket a vidékkel. Elmondta, milyen a Magas Tátra állat- és növényvilága és mennyiben befolyásolják az időjárási viszonyok a meredek szikla- óriások múlását. Geológiai megfigyelések és mérések alapján megállapították, hogy minden évben egy centiméterrel lesznek alacsonyabbak a csúcsok. így hát nem kell félnünk, mert mégunokáink ükunokái is tölthetnek néhány kellemes hetet a Tátrában — feltéve ha munkájukkal kiérdemlik azt. Este egy filmet mutattak nekünk Hová a tátrai medve után címmel. A filmriporterek huszonegy nap és huszonegy éjjel várták jól elrejtőzve a tátrai medvét, amely ha lehet, kerüli az embert, de ha összetalálkozik vele, nem fut el, sőt a találkozás szerencsétlenül is végződhet az ember számára. Most tudtam csak meg, hogy az itt élő medve nem is olyan tehetetlen, nehéz járású, mint amilyennek az ember elképzeli, még a fára is fel tud mászni, sőt futni is jól tud. Megelégedéssel távoztunk a helységből s a szabad ég alatt még sokáig gyönyörködtünk a tátrai éjszaka széségében. Kedden reggel a közös reggeli után autóbusz vitt bennünket Zdiar községbe, ahol megismertük a tátraaljai népek életét és vendégszeretetét. Innen gyönyörű kilátás nyílt a Tátra fehér csúcsaira. Utunk innen a Belányi bar -> langba vezetett, ahol szintén bőven volt miben gyönyörködni. Ez a barlang volt az országunkban lévő bar-' lángok közül legelőször villannyal kivilágítva, még 1894-ben. Másik jelleg-- zetessége, hogy a legszélesebb barlangok egyike. A gyönyörű természeti szépségek megtekintése után mindenki örömmel és boldogan jött te az országútra, ahol már várt ránk két autóbusz. Ebéd után pihenő volt, este pedig ismerkedő est. A jó mutatás után édes volt a pi: henés. Szerdán reggel Őtátrafüredre mentünk,- innen pedig a Tarajkára. Itt is volt miben gyönyörködni. Körül jártuk a vidéket, megnéztük az óriás-vízesést, amely szintén gyönyörű emlék marad képzeletünkban. Innen hazatérve mezőgazdasági beszélgetés volt Péter mérnök elvtárs vezetésével kisceréltek a mezőgazdasági dolgozók eddigi tapasztalataikat, majd a beszélgetést mezőgazdasági filmek bemutatása zárta be. Ezen a napon is gazdag tapasztalatokkal tértünk pihenőre. A következő napon, vagyis csütörtökön közösen megnéztük a Csorba-tót. Itt tudtuk meg vezetőnktől, hogy amíg hazánkban vannak a legmagasabb hegycsúcsok, természetesen a Tátrát is számításba véve, addig a szomszédos Lengyelországnak vannak a legszebb és legnagyobb tavai. Ezen az estén láttuk, a Spartak Praha Sokolovo és a Magas Tátra közötti jégkorong mérkőzést. Érdekes látvány volt ez számunkra, mivel közülünk a legtöbben ekkor láttak először jégkorong mérkőzést. Pénteken reggel meglátogattuk a poprádi múzeumot, majd este víg búcsúestet tartottunk. Szombaton reggel a közös reggeli után végleg búcsút intettünk a vidéknek és vonatra szálltunk. Fújt a szél s úgy tetszett, hogy még az évszázados fenyők is bólogatnak mintey köszönésül, búcsúzóul. Ez a kirándulás, ez a rövid hét feledhetetlen kedves emlékeket hagyott szivünkben. Ferencz Béla
