Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-11-27 / 49. szám

8 1956. november VJ. A divat ellensége— az ízléstelenség Mindennek megvan a maga szabá­lya» így az öltözködésnek is. Vannak ruhaanyagok és színek, melyek jól illenek egymáshoz, és vannak olyan ruhák, amelyek csak bizonyos alka­lomkor hordhatók. Sok Ízléstelenséggel találkozunk. A kockás térdharisnyát csakis akkor viselhetjük, ha sportsze­rűen vagyunk felöltözve, vagy amikor rendkívül nagy a hideg. Igen Ízléste­len, ha a térdharisnyához magassarku cipőt hordunk és az is nagyon csúnya, ha sportöltözékhez feketesarku haris­nyát hordanak a nők. Nagyon csúnya, ha a nadrághoz magassarku cipőt vi­selünk. Nadrágot különben is csak sportnál hordjanak a nők. A silón vagy más anyagból készült díszes blúzok nem illenek a sportszok­nyához és viszont a svetterek nem illenek a díszesebb szoknyához. Kar­kötőket úgy aranyból, mint színes műanyagból ne viseljünk sportruhához Nem jól fest, ha estélyi vagy jobb délutáni ruha fölé Hubertus vagy ba- lonkabátot, esetleg duklakabátot vise­lünk. Természetesen munkaruhában ne menjünk színházba vagy hangverse­nyekre. Ügyeljünk az öltözködésre, egyszerűen, de mindig célszerűen öl­tözködjünk. SÜTÉS FŐZÉS Sárgarépa főzelék A megtisztított sárgarépát hosszá­ban négyfelé, majd vékony szeletekre vágjuk. Lábasba feltesszük a zsírt, beletesszük a szeletekre vágott sár­garépát, megsózzuk, hozzáadjuk a fi­nomra vágott zöldpetrezselymet és kevés vízzel puhára pároljuk. A meg­puhult sárgarépát liszttel meghintjük és kevés tejjel, vízzel vagy csontlé­vel felengedjük. Cukorral ízesítjük és jól felforraljuk. Kelkáposzta főzelék A kelkáposzta fejeket alaposan megtisztítjuk, félbehasítjuk és a tor­zsáját kivágjuk, majd a fél káposzta­fejeket cikkekre szeleteljük, bő víz­ben megmossuk és forrásban levő vízben néhány percig forraljuk, majd leszűrjük. Ezután újból feltesszük ke­vés vízzel vagy csontlével főni és fű­szerezzük. Ha félig megpuhult, bele­tesszük a megtisztított és apró koc­kára vágott burgonyát, majd lefedve puhára főzzük. Rántást készítünk, ha pirulni kezd, hozzáadjuk a finomra vágott hagymát, fokhagymát és pi­rospaprikát. Hideg vízzel felengedjük és a puhára főtt kelkáposztát beránt­juk. Ha a víz sok rajta, akkor előbb a felesleges mennyiséget leszedjük és csak azután rántjuk be. Cukorborsó főzelék A borsót forrásban levő, gyenge sózott és cukrozott vízben csak kevés ideig főzzük. Világos rántást készí­tünk, hozzáadjuk a finomra vágott zöldpetrezselymet, a borsólével fel­engedjük és simára keverjük, a puhá­ra főtt borsóra öntjük és jól felfor­raljuk. Vigyázzunk, hogy a léből csak a szükséges mennyiséget vegyük. Zöldbab főzelék Á zöldbabot forrásban lévő gyengén sózott vízben puhára főzzük. Világos- barna rántást készítünk, hozzáadjuk a finomra vágott vöröshagymát, ezzel kissé megpirítjuk, majd a finomra vá­gott fokhagymát, zöldpetrezselymet, pirospaprikát és hideg vízzel felenged­jük. Ha a zöldbab puhára főtt, be­rántjuk és jól felforraljuk. Hozzáad­juk a tejfelt és még egyszer felfor­raljuk, sóval, cukorral, ecettel ízesít­jük. Román vegyészek naftából és me­tán gázokból a szilonhoz, hasonló anyagot készítenek. * _A tüdővész ellen most__új gyógy­szer készült. Az új gyógyszer „cyklo- serin“ néven kerül forgalomba. * Európában Belínnek lesz a legna­gyobb állatkertje. 160 hektár terüle­ten terjed el és több mint 1200 álla­tot helyeznek el benne. * Mindszenthy még 1948-ban 250 000 dollárért egy amerikai folyóiratnak eladta az „emlékiratait“. * A hotévori járásban sikerült három méter magasságú kukoricát termelni. * Finnországban a íagyhullámok kö­vetkeztében rengeteg halász halt meg. Az egyik New York-i lap felvetette a kérdést, vajon melyik amerikai filmsztár nem vált még ej a felesé­gétől. A befutott levelek azt bizonyít­ják, hogy csak egyetlen ilyen „film­sztárt“ nevezhetnek meg, mégpedig Rin-tin-tin kutyát. * _ Érdmindszeníen. e . hónapban fejezik be Ady Endre szülőházának újjáépíté­sét. A nagy költő _szülőházában em­lékmúzeumot rendeznek be. * Á komáromi hajógyárban _ egy 96 méter hosszú és 14 méter ^széles hajó készítésébe fogtak. A fedélzeteit' négy­száz férőhely lesz, MI MINDEN KÉSZÜL PANELBŐL A MÁSODIK ÖTÉVES TERVBEN A bratislavai Priemstav nemzeti vál­lalatra a második ötéves tervben óriá­si feladatok várnak. Például a lakás- építési szakaszon a panel-kombinát 1960-ban 1.500 lakásegységet készít panelből. Hosszasan elbeszélgettünk R. Maréi elvtárssal, a Priemstav igazgatójával. Arra a kérdésünkre, hogy a második ötéves tervben milyen feladatok vár­nak a Priemstavra, a következő fele­letet adta: „Legfontosabb feladatunk, hogy bizosítsuk a gyárilag előállított szerkezetek termelését és hogy kiszé­lesítsük a gyárilag előállított szerke­zetekből készült építkezést. A gyors építkezési ütem megkívánja, hogy még bátrabban és gyorsabban terjesszük a nagyüzemi építési módszereket, főleg a mezőgazdasági épületek, az iskolák, kórházak, ipari építkezések, gabona­raktárak építése terén. Számításba vesszük, hogy a közeljövőben a csa­ládi házakat, tornatermeket, stadiono­kat, üdülőket, és az adminisztratív A nagy fafeldolgozó üzemekben a fü- részpor elszívására központi berendez- sedést alkalmaznak. Eddig a gépeknél celetkező forgácsot és fűrészport a wrelszívó készülékhez kellett elszállt­am. Az új Exomat nevű, Ausztriában gyártott készülék lehetővé teszi az eddigi.nehézségek eltávolítását. Az új tészüíeket külön-külön minden gépre rászerelik és a fafeldolgozó gép mo­raja hajtja. A fűrészport csöveken teresztül a központi fűrészport gyűj- őhelyre vezetik ék onnan távolítják el. Az új készülék előnye az, hogy nincs külön hajtóerőre szüksége és csak a fafeldolgozó motorral egyide- űleg működik. A készüléket a legtöbb európai és __ tengerentúli országban szabadalmazták. épületeket is gyárilag előállított szer­kezet részletekből építjük fel“. Hogyan készülnek a feladatok megoldására ? — „Tapasztalataink azt mutatják, hogy a nagyüzemi gyorsított módsze­rekkel való építkezés terén két fontos tényezőre kell rámutatnunk. Elsősor­ban arra a körülményre hívjuk fel az érdeklődők figyelmét, hogy a panelek, szabványelemek, félgyártmányok és nagyméretű elemek építésének gépe­sítésében már elég magas technikai fejlettségre tettünk szert, mégpedig nemcsak a vasbeton munkában és az előfeszített vasbeton elemek alkalma­zásában, hanem a könnyű betonszer­kezeteknél is. A másik fontos tényező, hogy a gyárilag előállított szerkezetek kap­csolásán alapuló épületekre vonatkozó tervrajzok nem oldják meg a terme­lési technológia és az ekonómia szem­pontjából az építészeti kérdéseket, nem veszik tekintetbe a meglévő ele­meket a szerkezetek méreteit és sú­lyát és nem tartják szem előtt a cél­szerű kapcsolás lehetőségeit sem. Ennek következtében kénytelenek va­gyunk sokszor átépíteni és átalakítani a termelési berendezkedéseinket. Ez­által emelkednek a termelési költsék geink és ez a körülmény sokszor nagy időveszteséget iS okoz. A szerkezeti elemek különböző méretei, az elemek különböző súlya megnehezíti a legcél­szerűbb kapcsolási módszerek alkal­mazását és nem egyszer előfordul, hogy ugyanazon épület szerelésénél különböző szerelő darukra van szük­ség. Ezzel az ekonómiai szempontból vett hiánnyal szorosan összefügg az a körülmény is, hogy ez ideig a tervező szervek csak kis mértékben hozzák forgalomba ugyanazokat a terveket és alkalmazzák ugyanazokat a szerke­zeti elemeket. Mit építünk a második ötéves tervben — hangzott a következő kérdésünk Bratislavában 3.300 lakást építünk panelekből (nagyméretű elemekből). Már megkezdtük a panelkombinát épí­tését, amely 1960-ban 1.500 lakás fel­építésére készíti elő a paneleket és a szerkezeti elemeket. Már jövőre el­kezdjük a családi házak építését, egyelőre csak kísérletezünk a külön­böző épülettipusokkal, de aztán ráté­rünk a tömeges gyártásukra. Jövőre megkezdjük a gyárilag előállított isko­laépületek építését, hogy végre meg­oldjuk Bratislavában az iskolaépület hiányt. A Priemstav most tehénistál­lók minta-tervrajzán dolgozik. Már a legközelebbi napokban elkezdjük a kombájn és mezőgazdasági gépek ga­rázsának tervezését, továbbá a brigád­központok és a kukoricaszárítók min­taterveinek elkészítését. Hogy meg­gyorsítsuk a további üzemek építését Szlovákiában a Priemstav gyárilag előállított iparcsarnok tervezésével foglalkozik és így például Kelet-Szlo- vákiában már így építik az új műrost anyag üzemet, aho! 20.000 négyzetmé­ter nagyságú iparcsarnokot állítunk fel. További iparcsarnokokat létesítünk Hencovcén, Besztercebányán, Malackán és Aranyosmaróton. A Priemstav fog­lalkozik raktártervek elkészítésével is. Szereden előre gyártott szerkezetek­ből állítjuk össze az új hidat, amely a maga nemében első lesz az ország­ban. Az ilyen építkezés magasfokű technikai fejlettséget igényel, sok új tapasztalattal gazdagítja a szakköröket és a jövőben még igényesebb építke­zéseknél, hogj mint alagutak, viaduk­tok építésében is felhasználjuk az újonnan nyert tapasztalatokat. Milyen nehézségekkel küzdenek? Az új építkezési módszerek iránti érdeklődés azt bizonyítja, hogy az új épíkezési módszerek már megdöntöt­ték az eddigi módszereket és hogy lassanként már meghonosodtak. Ma már sok tapasztalattal rendelkezünk és sokat meríthetünk a Szovjetunió tapasztalataiból. És mégis azt látjuk, hogy tervező szerveink még túlnyo­móan a régi tervezési módszereket alkalmazzák. Ebből arra a következte­tésre jutunk, hogy tervezőinkben nincs meg a kellő érdeklődés az új iránt és nincs elég merszük. A régi mód­szer szerinti tervezésnél nem lehet megfelelő mértékben alkalmazni az építészeti ipar legújabb vívmányait. Ha a gyárilag előállított szerkezetek igénybevétele alapján készítjük el a terveket, akkor az építészet iparosí­tási folyamata fellendül. Ezt bizonyít­ják a bratislavai Priemstav n. v. ta­pasztalatai. Ez a folyamat természe­tesen nem lehet zökkenőmentes, hi­bák és hiányok is előfordulnak, dolgozóinkban azonban annyi a kezde­ményezés és az alkotó erő, hogy le- küzdjük a kezdet nehézségeit és megoldjuk a felmerülő problémákat. A főfeltétel az, hogy a tervezőszervek számára konkrét feladatokat tűzzenek ki. A tervező szervek dolgozóinál sok alkotó kezdeményezéssel találkozunk, fontos azonban, hogy kezdeményezé­sükben támogassuk és az a gyakor­latban is . érvényesüljön. Egyidejűleg lehetővé kell tenni, hogy tervezési szervek dolgozói gyakrabban mehes­senek külföldi tanulmányutakra, külö­nösen a Szovjetunióba, hogy elsajátít­tátitólév sák a fejlett építészeti technika leg­újabb ismereteit. Nagyon fontos, hogy a. tervezési szervek és a nagyüzemi építészeti termelés egy síkon mozog­jon az építészet iparosítása terén. Ez a főfeltétele annak, hogy a beruházási építés fellendüljön“.

Next

/
Oldalképek
Tartalom