Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-01-22 / 3. szám
4 1955. január 22. Eperjesi főutca-részlet Zimankót volt 1945 januárja. Nap-nap után repülőgépek zúgtak Eperjes fölött Éjjelente rakéta sziporkázott fel az égbolton, megvilágítva a hitleristák állásait. Eperjes kihalt városhoz hasonlított. Az 1944 december 20-i nagy bombázás után jelentős része rommá változott. A város lakói közül kevés volt csak látható a. járdákat téglatöredék vakolat, ablaküveg borította Az összekuszált, tépett villanyvezetékek között legfeljebb a hitleristák lábai botorkáltak Ügy tetszett, mintha a polgári lakosság eltűnt volna A valóság azonban más volt. A lakosság több mint tele nem engedelmeskedett a fasiszta parancsnak és nem hagyta el városát. A pincékből az utcákra kivezetett ideiglenes kémények füstje elárulta, hogy hol tartózkodnak az emberek Nyirkos pincékben éhezve és iagyoskodva türelmetlenül várták a felszabadítók jövetelét Mind. erősebben hangzott az ágyúk dübörgése. 1945. január 19-nek hajnalán rendkívüli nyüzsgés volt észlelhető. A fasiszták soraiban pánik és félelem uralkodott Nemsokára a sorozatos ■robbanások zaia tudatta a •lakosokkal, hogy a fasiszták visszavonulóban vannak. Uralmuk végét látva levegőbe röpítették a posta épü'etét, romba- döntötték a hidakat és tönkretették a távbeszélő vezetékeket. Azután gépkocsikba szálltak és eliramodtak Délelőtt már közeledtek a városhoz a szovjet hadsereg első felderítő őrsei és mögöttük vonult a gyalogság, a harckocsik, a katyusák és az első csehszlovák hadsereg egységei is. A lakosság soraiban lelkesedés és öröm uralkodott. Elhagyták búvóhelyeiket és örömtől sugárzó arccal fogadták a felszabadítókat. Másnap az eperjesi községházán Pronin tábornok vezetésével működni kezdett a szovjet hadsereg parancsnoksága Egymás után jelentkeztek munkába a város polgárai, hogy eltakarítsák a romokat, rendbehozzák a fasiszták által tönkretett fontos berendezéseket. Nyugodt, lelkiismeretes munka kezdődött. A rend fenntartására és a nemzeti vág von védelmére milicia alakult Négy nappal a város felszabadítása után a bombázás által jelentős mértékben megsérült moziban is megkezdték a filmek vetítését. A nézők nagy érdeklődéssel fogadták a nagyszerű szovjet filmeket amelyek a Nagy Honvédő Háborúból merítették témájukat. Eperjesen új, szabad és örömteli élet kezdődött. A háború okozta sebek kezdtek behegedni. Többen a kysaki és obiéovcei viaduktok újjáépítésében vették ki részüket, hogy így lehetővé tegyék a közlekedést és Eperjesnek árucikkekkel való ellátását Tíz év telt el azóta. 1955 januárját írjuk Eperjes a felszabadításnak köszönheti felvirágzását. Felismerhetet- lenné változott. Déli részén ipari negyed terül el, ahol ezrek találnak megélhetést. Büszkén tör az égnek az újjáépített só-gyár. a hűtőüzem és a húskombinát kéménye. .4 KrízikDukla gépipari üzemben új szakemberek nőnek fel. Az üzem termékei külföldre is eljutnak. A Nálepka- textilüzemben több száz fiatal lány és fiú teszi gazdaságosabbá a termelést, növeli a termékek minőségét, a szovjet észszerílsítők módszerei alapján. Ma már minden dolgozót munkahelyére a városi közlekedési vállalat korszerű autóbusza viszi el. A közeli Drienovska Nová Ves-i új. korszerű. automatizált téglagyárban becsülettel teljesítik feladatukat: sokezer téglagyári terméket átadni építőiparunknak. A Kálvária tövében és a város körvontja közelében is nagy lakótelep emelkedik. 4 modern kétemeletes házak úgy állnak ott. mint katonák a díszszemlén. Lakóik az eperjesi üzemek dolgozói, traktoristák és dolgozó értelmiségiek. A kerületi székhelyen nagymértékben gyarapodott az iskolai hálózat is. Eperjesnek főiskolája is van éspedig nyelvészeti tanszéke a pedagógiai főiskola keretében és felső pedagógiai iskolája. 4 kul- túrszükségletek kielégítését szolgálja a két professzionális színház a Jónás Záborszkú szlovák színház és az ukrán nemzeti színház. Ezenkívül Eperjesen két mozgóképszínház, kultúrház. állami és tudományos könyvtár van. az utóbbi az öreg kollégium épületében van elhelyezve, ahol Pavel Or- szágh Hviezdoslav tanult. Azonkívül van itt kerületi könyvtár és az üzemi kluboknak is vannak könyvtárai. Most fejezik be 120 lakásegység építését. További családok nyernek itt kellemes, összkomfortos lakásokat. Ez azonban nem minden. Az akcióterv keretében megvalósítják a csatornázás átépítését, rendezik az utcákat, tatarozzák a Rákoczy-házat amelyben ez évben kerületi múzeum nyílik meg és a jövőben állandó képtár létesítésére és más intézményekre is gondolnak. Eperjes növekszik, szépül. 1956-57- ben Eperjesen új ovoda, Dubraván nemzeti iskola, ukrán pedagógiai iskola és internátus. több tizenegyéves iskola, kerületi pionírház, elektrotechnikai felső ipariskola, Zlatá Ba- Mn nemzeti iskola. Bardejovban nyolcéves középiskola és a kerületi székhelyen a süketnéma gyerekek iskolája, valamint más intézmények létesülnek. * * * 4 szovjet hadsereg parkjában, a város legszebb részén emelkedik a szovjet hadsereg elesett hőseinek gyönyörű emlékműve. Idejárnak Eperjes dolgozói a pihenés perceiben és ünnepi alkalmakkor, hogy meghajtsák fejüket azok emléke előtt, akik életüket áldozták azért, hogy ők békésen, boldogan élhessenek, szépíthessék városukat, növelhessék életszínvonalukat. Határtalan hála érzetével helyezik az emlékmű lábaihoz a virágcsokrokat. szeretetük kifejezését legnagyobb és legjobb barátunk, a hatalmas Szovjetunió népe iránt. MIKLÓS J. A kongresszus tiszteleiére A presovi textilüzem üzemi tanonciskolájának tanulói és CslSz-tagjai kötelezettségvállalásokkal és jól kidolgozott munkaterwel üdvözlik a CsISz II. kongresszusát. Az I./A és B évfolyam, valamint a II. évfolyam fiú és leány tanulói a kollektív kötelezettségvállalásokat és a tanulási munkatervet a tanulók egyéni kötelezettségvállalása alapján Készítették. Az I./A évfolyam kollektív kötelezettségvállalása: 1. Megtakarítunk 3.000 méter cérnát. 2. Megtakarítunk nyolc darab varrógéptűt. 3 A kidolgozott áruk minőségét egy százalékkal javítjuk. 4. 40 kilogramm papírt gyűjtünk össze. A martini J. V. Sztálin üzem A CsISz-tagok a legnehezebb részlegeken ifjúsági brigádokat alapítanak, mégpedig a mechanikai műhelyben és a 700-as részlegen húsz fiatallal kibővítik a kerékgyártók sorát. Ötven CsISz-tagot beszerveznek az üzemi politikai iskolázásba. A púchovi Makita n. v. üzemi CsISz szervezetének kötelezettségvállalása: 1. Minden CsISz-tag bekapcsolódik a szocialista munkaversenybe kollektív, vagy egyéni kötelezettségvállalások alapján. Minden műhelybe bevezetik az önelszámolási rendszert. Ezáltal bebiztosítjuk az 1955. évi terv teljesítését. 2. Bebiztosítanak 250 fiatalt az I. Spartakíád gyakorlatain való részvételre. Ifjúsági agitátorokat biztosítunk, akik az edzők segítségére lesznek. A Makita CslSz-tagjai nem elégedtek meg csak ezekkel a kötelezettségvállalásokkal. Az egyes műhelyek szintén kötelezettségvállalásokkal üdvözlik a CsISz II. kongresszusát. Ezt mutatja az ifjúsági műhely kötelezettségvállalása is: 1. Egyenletesen teljesítjük a műhelytervet. 2. Minden elkészült anyagot beadunk az I. minőségi választóba. 3. Az év végéig 5.580 koronát takarítunk meg. Az ifjúsági műhely példáját 12 műhely követte, melyek hasonló kötelezettségvállalásokat tettek a kongresz- szus tiszteletére. Az eperjesi parknak egy rés.* össaefogoskn az Tany. Kicsi, de tiszta csallóközi falucska ez. Csak annyiban különbözik a többi csallóközi falucskától, hogy egy lépéssel már közelebb áll az iparosításhoz, mint a többi falu. Itt már gyár is van, ha kicsi is. Ez a gyár Csallóköz lentermékeit dolgozza fel. A tanyi lengyárat ismertem már régebben is. Voltam itt párszor a fa- lumbeli gazdákkal, akik lent hoztak. És most, amikor újra megláttam az üzemet alig ismertem rá. Az egykori porral belepett, elhanyagolt gyár teljesen eltűnt. Előttem csinos, gondozott üzem állt. Először azt gondoltam, hogy talán a szemem csal, keresni kezdtem a régi rendetlenséget, port és az udvaron szétszórt szemetet. Jól esett látnom, hogy ez eltűnt. Az udvaron rend és tisztaság uralkodik. Itt-ott látni ugyan egy-két rakás homokot, kavicsot. De ez sem a rendetlenség jele, hanem azt mutatja, hogy az üzemben építkezés folyik Ezt látva jókedvűen tértem be az üzembe. A kályhában vidáman pattogott a tűz. Kérdésemre, hogy az igazgató elvtársat hol találhatnám meg, egy csinos kislány kedvesen mutatott az egyik ajtóra. Az igazgató elvtársat meg is találtam. Nem párnázott ajtók mögött puha bőrfotelbe, vastag szivarral a szájában a régi igazgatók szokása szerint. Beke elvtárs egyszerű munkásból lett igazgató. Nem vágyott sohase felesleges fényűzésre. Talán szégyelné is magát fényűzően elkülönülve élni munkatársaitól. — Már régóta dolgozom a gyárban, — mondja Beke elvtárs. Szinte ei sem tudom képzelni az életemet a gyár nélkül. Igaz két évig nem dolgozhattam, mert a calovói Járási Nemzeti Bizottságon voltam, de mindig vissza vágytam ide, ahol az eddigi életem nagyobb részét eitöltöttem. Múlt év májusában kerültem újra vissza a gyárba. Ekkor bíztak meg a gyár vezetésével. Eleinte bizony nehéz volt megszokni az új munkakört, — folytatta Beke elvtárs. De arra gondoltam, hogy ha a párt belémhelyezte bizalmát és ilyen fontos megbízatást adott. Nekem nem szabad meghátrálnom, hanem bolsevik módra tanulnom keli, hogy legyűrjem a nehézségeket és helytálljak. Az igazgató jó munkája és szervezési tehetsége meg is, látszik a gyárban. Ezt az mutatja meg a legjobban, hogy amióta Beke elvtárs az ioazgató, a 4—5. helyről, országos viszony '•'than a második helyre küzdötték fel magukat. Beke elvtárs megmutatta a gyárat. Először a feldolgozó műhelyt néztük meg. Amikor a műhely ajtót nyitottuk, ez nem akart kinyílni. Majd, amikor kinyílt, hatalmas huzat ütött meg bennünket. — Ez attól van magyarázta, Beke elvtárs, hogy a . műhely nem eléq magas, bent sok levegő fogy el és ritkább a levegő, mint kinn. Majd büszkén mutogatta a gépeket: — Elvtárs nézd ezt a hatalmas gépet. Az egyik felén még a szálas lent teszik bele a másikon pedig a kész rost jön ki. És alig pár ember kell a kezeléséhez. A gép minden része pontosan, gombnyomásra indul vagy áll meg. Kockás József elbeszélte, hogy nagy felelősség hárul azokra a munkásokra, akik a len válogatását végzik mert ez az alapja aztán annak, hogy I a tépőgép és a rost osztályozok ho- j gyan teljesítik a tervet. — A gép ; sokkal jobban és gyorsabban dolgozik, j mondja Kockás mester, ha egyforma I agyaggal „etetik“ és ha a len nincs keverve. Így könnyebb az osztályozok munkája is. Az osztályozok felelősségteljes munkát végeznek. Az ő munkájuktól függ, hogy jól elválasszák az 1. osztályú lent a II. és III. osztályútól. Az osztályozok tudatában vannak fontos munkájuknak és csoportjuk az üzem legjobb munkacsoportjai közé tartozik. Munkateljesítményük mindig meghaladja a 120 százalékot. Elbeszélgettem a csoportvezetővel, Horváth Pállal, aki elbeszélte, hogy a lányok igyekeznek jó munkát végezni. A legjobbak közé tartozik Bernáth Mária és Patócs Imréné. — Jó szem kell ide, — mondja Bernáth Mária és jó tüdő, mert itt már azért por is van. A jó szemre és ügyes kézre azért van szükség, mert a gép gyorsan dolgozik és a kidobált rostot nem szabad a gép alatt hagyni, mert akkor az nagyon összekeveredne és nehezebb lenne a válogatás. Horváth Pál beszélt arról is, hogy közöttük újító is van. Ez az újító Soós Vince 25—30 év körüli munkás. Újítása abból áll, hogy a szaggató gép alatti tartó deszkát a rendesnél 8—10 centiméterrel feljebb emelte. Ezáltal elérték azt, hogy kevesebb a selejt, mert a gép jobban feltudja dolgozni a lent. — Az újítás körül sok volt a huzavona, mondja az igazgató, mert egy másik elvtárs is gondolt erre, de nem I volt elég határozott és így c-lkésett egy kicsit. Így aztán nehéz volt megállapítani, hogy voltaképpen kit illet a megtiszteltetés az újításért, igaz nagy ellenségeskedés nem lett a dologból, mert meggyőztük az elvtársakat, hogy ezen nem helyes veszekedni, mert mind a ketten egyformán üzemünk munkaképességét emelték. Ezután a pajtákban dolgozó lenválogatókat látogattuk meg. Itt bizony j nem a legkellemesebb dolgozni, mert | elég hideg van a pajtákban. De azért ők nem maradnak el a többiektől — Ez a csoport CsISz-tagokból áll. — De nem is hoznak szégyent a tanyi j F,FSz-re, mondja Horváth József. (Majd I elbeszél, e, hogy ez a csoport fiatal' ; EFSz-tagokból áll). A gyárban kevés volt a munkás viszont az EFSz-ben ilyenkor télen kevesebb az olyan munka, ahol lányok is dolgozhatnak, így tehát megbeszélték az EFSz vezetőségével és tagságával, hogy most, amikor a lengyárnak sok, az EFSz- nek pedig kevesebb a munkája, ők ! segítsenek. Ha pedig majd a lengyárnak lesz kevesebb munkája és az | EFSz-nek több. akkor majd ott segí- I fenek. — Összefogásban az erő, mondja Szalai elvtárs. Ezt a régi közmondást mi is megfogadtuk és ha kell a gyár szintén segít az EFSz-nek mindenben, embererővel, vagy gépek kölcsönzésével. Hogy gondolkozásuk helyes, azt mutatja az EFSz-tagok megelégedése is és a község utcáinak friss kövezése, mert a gyár segített a Helyi Nemzeti Bizottságnak az utcák rendben- tartásánál. Beszélgetésünket fiatal lányok vidám csoportja szakította félbe. Most, pár perccel előbb hagyták abba a munkát, mert az igazgató elvtárs rövid megbeszélésre hívta őket össze. A megbeszélés tárgyát a teafőzés képezte. Ugyanis az üzem vezetősége elhatározta, hogy azoknak a munkásoknak, akik a szabadban dolgoznak, teát fog főzetni. Már csak azt kellett megbeszélni, hogy a munkások mikor kívánják a teát elfogyasztani. Tíz órakor-e vagy pedig délután. A válasz egységes volt. A teát a munkások tíz órára kívánják, mert ilyenkor szokott lenni a legnagyobb hideg. Jól megy a munka a tanyi lengyárban és virágzik az EFSz is lányon. Ennek az a titka, hogy a parasztok és a gyári munkások összefognak és kölcsönösen kisegítik egymást. Jó az összefogás a gyári és a falusi ifjúság között is. Közösen tanulnak be színdarabokat és gondosan készülnek különféle kultúrműsorokra. VARGA ERNŐ
