Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-02-12 / 6. szám

1955. február 12: 5 KÉSZÜLNEK AZ ELSŐK „Egy arasznyi föld sem marad parlagon“ „A mi kerületünkbe«, töleg határmenti járásainkban 40 ezer hektár föld vár megművelésre — mondja Zbinek Sojak, az olomouci kerület CsISz-szervezetének titkára s egyben bejelenti a kongresszus részve­vőinek hogy az olomouci fiatalok 500 hektár föld megművelését vál­lalják. I—3 évig terjedő komplex brigádokat szervezünk, ezek a brigá­dok körülbelül 400 hektárnyi földet fognak megművelni Vannak mái olyan fiataljaink, akik elsőknek jelentkeztek ezekre a brigádokra. Ezer. a téren a hranicei járás jár az élen A hraniceiak felajánlást tettek hogy a parlagon heverő földek megművelésére 60-tagű brigádot szer­veznek. Al erodil Mirhát, a hranicei járás ^ ' CsISz-szervezeténetitkárát sö­tét irodájában nagy aktacsomó felett ülve. találtuk meg. — Szépen haladunk — mondogatja s örömmel futotta át a papírra irt tizenegy nevet. Háromnapos toborzás alatt sikerült teljesíteni kötelezettsé­günk egyhatodát. Később zöld Minorunkkál nekivág­tunk a sáros országúinak s amikor egynéhány órán belül kőrútunkról visszatértünk nem volt nehéz a ne­vek olvasása közben felidézni egy-egy fiú képét. Franto. Az építkezésen találkoztunk vele először. Hangos nevetésbe törtek ki a munkások, mikor észrevették ben­nünket. Az egyik rögtön oda is szólt a talicskáját tóló fiúhoz: — No, Franto. menj már, úgyis hozzád jöttek. Nem maradt más hátra, minthogy Frantisek Zámorsky be­szúrja lapátját a földbe s hozzánk jöjjön. Mosolyogva üdvözölt bennün­ket a kékszemű nyílttekintetű Fran­to. 'A brigád ügyében jöttek? — kérdi bátortalanul, majd lassan elmondja, hogy harmadik éve dolgozik az épít­kezésen. he 7 otthon nyolcán vannak gyerekek, hogy van egy lánytestvére, aki Ostraván dolgozik és hogy most jelentkezett a brigádjába .. . hiszen szükség van ott munkaerőre és az én kezem megszokta már a nehéz mun­kát. —Csak egyedül mész a falutokból? — Nem. Sobjechleb községből még Pala József is megy. Ö tetőfedő. — Talpraesett gyerek, érti a mestersé­gét. — Mi vezetett ehhez az elhatáro­zásodhoz? — kérdjük a fiút. Az meg nem szól semmit, csak megfordul s lopva a homokbaszúrt lapátjára néz. Jobb feleletet nem adhatott volna senki. Csodálkozom, hogyan is kér­dezhettem tőle ilyen rmivságot. Ismét Franto. Michálik Frantot Rakován úgy is­merik. mint a vígsáq gyűjtőhelyét. A CslSz-szervezet is szereti, hiszen jól végzi munkáját és a mosoly sosem tűnik el arcáról. — Hű de sok ember van itt. ezek biztos engem keresnek — kiáltja fe­lénk egvszuszra. — Hogy megyek-e brigádra, már hogyne mennék, hiszen nem hiányozhatok az ilyesmiből. Most már csak arra várok, hogy letegyem a gépkocsivezető vizsgát és akkor in­dulok is. De már megyek. Este (>yil­lésünk van, s fel kell még keresnem addig valakit. Hogy ne menjek oda egyedül 'mint a brigádra. Franto a felkeresést komolyra vette, és este Pepek Vyskalával érkezett a gyűlésre. Xonda. Első éve dolgozik a járáson. Szép kis utat kell megtennie biciklin, hogy beérjen a gyűlésre. A szomszéd köz­ségben 0 szervezte meg a CsISz mun- + ★ + Icáját. Hetente ötször járt ki oda Meg is tett egy pár kilométert. Hat kilo­méter oda, hat vissza. És ezt majd csak minden nap. Ezért a munkájáért a CsISz Központi Bizottságának be­csület-jelvényével tüntették ki. Mindezt Nerodil elvtárs mondotta ri nekünk, mert Tonda Kólái- hirtelen megfeledkezett ezekről a dolgokról. \zért a CsISz szervezeti munkájáról annyit beszélt, hogy egy könyvet is meg lehetett volna írni elbeszélése nyomán. Övó jelzés. Először Sancarov Helena ajkáról hangzott el. — Én rögtön mennék, de a mieink hallani sem akarnák a dologról. Maria Hlavicová is ezt hangoztatta. — Édesapám beleegyezne, csak anyut kell még meggyőznöm. A szülök jogaikat követelik. Ki merészkedik fiaikat és lányaikat bri­gádra toborozni anélkül, hogy először velük tárgyalnák meg az ügyet? És különben is, miért mennek oda? Hol fognak dolgozni? Hol fognak aludni? Miből fognak élni? Ki megy velük?... Étről a hranicei járás CslSz-szerve- zetének agitátorai megfeledkeztek. De az óvó jeizés éppen idejében érkezett. Ha azt akarják, hogy a tizenegy név­ből egyakartú. erős brigád legyen. — Gyűlésre kell összehívni a fiatalok szüleit és a járási vezetőség tagjait. Ha pedig ez sem lenne elég. nem lesz hiábavaló az egyéni agitáció sem. Nem lenne hiábavaló, ha a járási, vezetőség tagjai külön-külőn a részletekre ki­térően tárgyalnák meg a fiatalok szü­leivel a brigád kérdését Ha mindkét fél megérti miről van szó, a toborzás is gyorsabban fog haladni. Hatvan tagú brigádot szervezünk a parlagon heverő földek megművelésé­re — így hangzik a hranicei CslSz- szervezet felajánlása. És mert a hra- niceiek elhatározták, hogy az első he­lyen lesznek, egész biztos, hogy a hatvan brigádmvnkás neve gyorsan felkerül a papírra. R. Egy szervezet munkájáról Vannak emberek, fiatalok, s nem utolsósorban egész szervezetek, akik­nek munkáját apró eredményeit féior- szág ismeri, de sok, nagyon sok olyan szervezet van. — különösen állami gazdaságokban és kis falvakban. — amelyekről a járási vezetőségen kívül senki sem tud. Néhány nappal ez­előtt egészen véletlenül — én is ilyen csoportra bukkantam. Amit láttam, s hallottam, nem szándékom eltitkolni. A szentmiklósi gazdaság fiataljairól van szó, akik ott élnek alig néhány- száz méterre a perbetei állomástól, két egymásmellé simuló majoron. Arról, hogy a legtöbbnek már a nagyapja is itt született, s hogy őket innen ki nem csalná semmi a világon, most ne beszéljünk. Miért mennének bárho­vá? Épülnek az új lakások, s már most is minden család padlós szobá­ban lakik. Azt hiszem, mindannak, amiről szó lesz, az egyik gyökérága innen ered. A jelen befödte, eltakarta a múltat. Ezt érzik, látják a hajdani kommenciós cselédek fiai, unokái, s ez nekik elég... vagyis dehogyis elég, ük még többet, jobbat, szebbet akarnak. Nézzük csak meg közelebb­ről. A gazdaság első a Palárikovohoz tartozó gazdaságok között. Múlt évi tervüket mindenben magasan túltel­jesítették. Számtalan oklevél, zászló, s kü’őni 'Vö i • ........t. ják, hogy évek óta a legjobbak. S a fiatalok? Az ő munkájuk eredménye is benne rejlik. Vasárnapi brigádok, szénahordás, takarmánygyűjtés, vagy egy-egy elkésett vagon vasárnap reg­Dobi József a szervezet elnöke a legjobb kocsisok egyike. geli gyors kiürítése, az Ő érdemük. Sohasem dicsekedtek, s néhány órás brigádmunkából nem csináltak nagy hűhót, ezt már olyan természetesnek vették. így volt ez a nyáron, igv van ez ma is. Bármerre fordulunk, csak jót hallunk felőlük. Dobi József? A leg­jobb kocsisok egyike, nem szabad el­felejteni azt sem, hogy a szervezet el­nöke s nemcsak szóval, tettekkel is példát mutat. Dékánv József? Hóna­pokon keresztül a legjobb fejő volt, ma is az elsők közé tartozik. Ki ne ismerné Ozorák Rozáliát. Sertésgondo­zó szüleivel együtt, nem húzódik el semrpilyen munkától. így sorolhat­nánk tovább a fiatalok neveit, még nem is szólva a dohányos lányokról. Hogy ezek között ki volt a legügye­sebb. azt nehéz volna kiválasztani. Úgy a közepe felé nyitjuk ki a nagy könyvet S olvassuk: Dobi Mária, 2.125 korona dohányprémium. Ez csak egy a sok közül. Azt mondják. Mária el sem hiszi, hogy megkapja a pénzt. De nem baj. annál nagyobb lesz az öröm, ha elébe olvassák a ropogó százasokat. Még valamit. Van egy kultúrházuk, ősszel dohánvszárító, télen kultúrház. Itt rendezik a színdarabokat — most a „Zavaros örökség’!-et tanulják, a vidám estéket, de egv „igazi nagyot” nem tudnak táncolni — pedig szeret­nének, — mert akkor porfelhő kere­kedik. A munkát elvégeznék maguk, csak anyag kellene, padló, vagy ce­ment. Á?t hiszem, a palárikovói gaz­daság vezetősége tudna segíteni. A legjobb gazdaság fiatalsága megérde­melne ennyit. Cs. J. iipkanv József már két éve fejő Ebben az \ gépek barátai, ebédszünet alatt, ''be* 876 literrel akarja túllépni fejési tervét. Beszélnek a kongresszus küldöttei Szil?I Ferenc, besztercebányai kerület; Kerületünk CsISz-tagjai és ifjúsá­ga örömmel fogadta jártunk és kor­mányunk mezőgazdaság fellendítésé­ről hozott határozatát. Kerületünkben több mint 2500 fiatal jelentkezett ál­landó munkára a mezőgazdaságba If­júságunk aktívan kivette részét a nyári aratási és cséplési munkálatok­ból. Ezekben a munkákban 473.940 brigádórát dolgoztak le a fiatalok, 1 millió korona értékben. Szép eredmé­nyeket tudunk felmutatni a mezőgaz­daság egyik legfontosabb szakaszán, az állattenyésztés terén is. Több o- lyan CsISz-tagunk van, mint Főki elv­társnő, aki tíz tehénnél bevezette a Malin-yinova-módszer szerinti fejést-* és így nyolc literről kilenc literre emelte a napi tejhozamot. Az ocovai, ladzanyi s még több más falusi szer­vezet vállalta, hogy segít a szövetke­zetnek és elültetnek három hektár burgonyát négyzetes fészkes vetéssel. Ifjúságunk nagy érdeklődést tanúsít a technika új vívmányai iránt. Gyor­san megismeri és megszereti a gé­peket. A CsISz kerületi szervei fel­karolták a fiatalok érdeklődését s ma már a traktorosok számára rendezett téli tanfolyamokon 260 fiatal ismer­kedik a gépekkel, hogy tavaszra mun­kába állva felszántsa a még parlagon heverő földet s jő munkájával emel­je a hektárhozamot. *­Mi tudjuk miért dolgozunk Mila Ondru§íková, brnoi kerület: Még vannak egyes emberek, akik kívánják a háborút. Mi, akik már egyet átéltünk, nem akarunk újabb világégést. Falunk, Pasohlávka, há­romnegyedrésze romokban hevert, mikor mi eljöttünk, hogy felépítsük s még szebbet csináljunk belőle. Kez­detben mindenki magának dolgozott, ki hogyan tudott. 1950-ben megalakult az EFSz. Bár a gazdálkodóknak több mint fele jelentkezett, de azok, akik igazán a szövetkezeti mozgalommal éreztek és jó szövetkezetét akartak, kevesen voltak. Egyesek azt gondol­ták, hogy ha földjük van, ezért a szö­vetkezet köteles eltartani őket. Má­sok viszont csak azért léptek be, hogy belülről bomlasszák a szövet­kezetét. Az ilyen munkának az lett a vége, hogy az évvégi elszámolásnál — 26 korona jutott munkaegységen­ként. Természetes, az ilyen eredmény láttán sokan kiléptek, de a legkitgr- tóbbak maradtak s elhatározták, hogy a jövőben becsületesebben dolgoznak. Sokan még gúnyosan mosolyogtak, mi­kor az évzáró gyűlés elfogadta az évi termelési tervet, amelyben a felada­tok még magasabbak voltak, mint az elmúlt évben. Lehetetlennek tartották azt is, hogy tehenenként 2.200 liter tej beadását tervezik. Mikor az év végén elszámoltunk, megállapítottuk, hogy mindenben töb­bet termeltünk a tervezettnél. Mit gondoltok miért? Azért, mert min­den szövetkezeti tag tudta, miért dol­gozik. Ondrusíková beszéde végén a kö­vetkezőket mondotta: Falunk lakói és Miam, koreai falu között szoros barátság alakult ki. Nemcsak magunknak dolgozunk, mun­kánkkal másokon is segíteni akarunk. Azért kötöttünk ily’ szoros szövet­séget Miam lakóival, mert közvetle­nül segíteni akarjuk a koreai mező­gazdaság fellendítését. Első ajándékul egy traktort küldtünk nekik. A ko­reaiak egy tiszta selyem zászlóra varrt levéllel köszönték meg ajándé­kukat. A zászlót Korea kiküldötte egy díszgyűlés keretében adta át és az állattenyésztési és növénytermesztési csoport legjobb dolgozóit a Kim Ir- Sen-jelvénnyel tüntette ki. Ily együtt- műkodés_ és szövetség segíti a békét az egész világon. *­Több fiatalt a mezőgazdaságba Chrenovsk’y József — eperjesi kerület Chrenovsky József vitafelszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy a kerület la­kosságának életszínvonala a felszaba­dulás óta a Csehszlovákia Kommunista Pártja és a kormány gondoskodásá­nak jóvoltából jelentős mértékben emelkedett. A kerületben új üzemek épültek, melyekben a dolgozók ezrei állandó alkalmazást nyertek. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a kerület még máig is mező- gazdasági jellegű, beszélt arról, hogy a: ifjúsági szövetség falusi szerveze­tei és az egész kerületi szervezet 1 ogyan segített a politikai helyzet megszilárdításában falun, melynek eredményei már ebben az évben is megmutatkoztak. Kis- és középföldműveseink és if­júságunk napról-napra jobban meg­győződhet arról — mondta — hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése az élet- és a kultúrszínvonal emelése csak a szövetkezeteken keresztül le­hetséges. Megerősödtek a falusi CsISz-szer- vezetek és ma már nagyobb hatást gyakorolnak a szervezeten kívül álló fiatalokra is. A, CsISz Közoonti Bi­zottságának XI. plenáris ülése óta tizenhat új falusi szervezetet alakí­tottunk meg és 8.089 fiatalt nyertünk meg a CslSz-tagságra. A XI. plenáris ülés napjáig az eperjesi kerületben a CsISz-nek 14.014 tagja volt. A CsISz II. kongresszusáig 14.811 fiatalt új tagot szereztünk. Chrenovsky elvtárs beszélt azután az ifjúsági munka hiányosságairól az eperjesi kerületben és leszögezte, i hogy a jövőben különösen a fiatalok j toborzására a mezőgazdaságba kell nagyobb gondot fordítani. A mező­gazdasági munka szeretetére fogjuk nevelni a fiatalságot úgy. hogy ebben az évben a szövetkezetek és az állami birtokok el legyenek látva kellöszámú mezőgazdasági dolgozóval, szakembe­rekkel, traktorosokkal. A tavaszi me­zőgazdasági munkák megkezdéséig 120 traktorost és szakmunkást tobor- zunk az állami gazdaságok és trak­torállomások részére. így a kerület­ben egyelőre megoldást nyer a hiányzó munkaerők pótlása ezen a vonalon. Hogy az iskolából kikerülő fiatalsá­got megnyerjük a mezőgazdasági 1 munkára, mezőgazdasági tárgyú be­szélgetéseket fogunk folytatni a CsISz és pionírszervezetekkel. A kongresz- í szus után — kerületi nemzeti bizott­sággal karöltve tanulmányútakat szer­vezünk a fiatalság részére a példás gazdaságokba. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy meggyőzzük az olyan fiatal munkásokat, hivatal­nokokat és másokat, akik azelőtt a mezőgazdaságban dolgoztak, hogy tér­jenek vissza erre a munkaszakaszra. Karöltve a kerületi nemzeti bizott­sággal és a járási nemzeti bizottság mezögazda'sági osztályaival előadáso­kat rendezünk a haladó munkamód­szerekről annak érdekében, hogy azo­kat elsajátíthassák nemcsak a szövet­kezetekben, az állami gazdaságokban, hanem az egyénileg dolgozó fiatalok is. Bátorkeszi levél A bátorkeszi Cs-l’Sz-sz-er vezet tagjai az őszi munkák sikeres ebvégzése után sem tették ölbe a kezüket. Különösen a kongresszus előtti időszak­ban igyekeztek a lehető legjobb munkát legezni. Doczé János ifjúsági munkacsoportjával igen szép eredményeket ér el a szövetkezetben. A fiatalok szívügyüknek tekintik a sz övetkezetben végzett munkái. Mind­annyian igyekeznek jó szakemberekké válni, ezt abból is láthatják, hogy a szövetkezeti esti iskolát harminc fiatal látogatja. A szervezet példásan teljesíti a fj. kongresszus tiszteletére vállalt kö- telezettségét. A havi közgyűléseken rendszeresen kiértékelik a vállalás tel­jesítését. Hogy a szervezet, vagyis a fiatalság minden munkából, aktivan kiveszi részét, ez elsősorban a helybeli pártszervezet helyes irányításának köszönhető. Száraz elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára, rendszeresen látogatja a szervezet gyűléseit és tanácsaival segíti a fiatalok munkáját. A fiatal kommunisták példát mutatnak a szervezet vezetésében és minden más munkában. Az 0 érdemük, hogy a szervezet ma már 125 tagot szám­lál. Jozefík Erzsébet 30, Blahovics György és Kovács Nándor 20—20 új ta­got szereztek a szervezet számára. Ha továbbra is ilyen odaadással végzik munkájukat, akkor rövid időn belül sikerül megnyerniök a szervezetlen ifjúságot. Ha a munkában elért eredményeket nézzük, megállapíthatjuk, hogy a szervezet jó irányban halad, de a vezetőségnek még több gondot kell fordítani a fiatalok nevelésére. Szívós meggyőző munkával meg keíl nyerni azokat a fiatalokat, akik még a nyugatról beszivárgott kozmopolita divat­nak hódolnak. Ha minden fiatalt sikerül beszervezniük, megnyerniök a szervezet_ számára, akkor a közsésségben együtt dolgozva, jobban tudnak hatni rájuk és így a most még inga dozó fiatalokból társadalmunk számára hasznos, áldozatkész embereket tudnak nevelni. URGASZ L.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom