Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-02-12 / 6. szám
1955. február 12: 5 KÉSZÜLNEK AZ ELSŐK „Egy arasznyi föld sem marad parlagon“ „A mi kerületünkbe«, töleg határmenti járásainkban 40 ezer hektár föld vár megművelésre — mondja Zbinek Sojak, az olomouci kerület CsISz-szervezetének titkára s egyben bejelenti a kongresszus részvevőinek hogy az olomouci fiatalok 500 hektár föld megművelését vállalják. I—3 évig terjedő komplex brigádokat szervezünk, ezek a brigádok körülbelül 400 hektárnyi földet fognak megművelni Vannak mái olyan fiataljaink, akik elsőknek jelentkeztek ezekre a brigádokra. Ezer. a téren a hranicei járás jár az élen A hraniceiak felajánlást tettek hogy a parlagon heverő földek megművelésére 60-tagű brigádot szerveznek. Al erodil Mirhát, a hranicei járás ^ ' CsISz-szervezeténetitkárát sötét irodájában nagy aktacsomó felett ülve. találtuk meg. — Szépen haladunk — mondogatja s örömmel futotta át a papírra irt tizenegy nevet. Háromnapos toborzás alatt sikerült teljesíteni kötelezettségünk egyhatodát. Később zöld Minorunkkál nekivágtunk a sáros országúinak s amikor egynéhány órán belül kőrútunkról visszatértünk nem volt nehéz a nevek olvasása közben felidézni egy-egy fiú képét. Franto. Az építkezésen találkoztunk vele először. Hangos nevetésbe törtek ki a munkások, mikor észrevették bennünket. Az egyik rögtön oda is szólt a talicskáját tóló fiúhoz: — No, Franto. menj már, úgyis hozzád jöttek. Nem maradt más hátra, minthogy Frantisek Zámorsky beszúrja lapátját a földbe s hozzánk jöjjön. Mosolyogva üdvözölt bennünket a kékszemű nyílttekintetű Franto. 'A brigád ügyében jöttek? — kérdi bátortalanul, majd lassan elmondja, hogy harmadik éve dolgozik az építkezésen. he 7 otthon nyolcán vannak gyerekek, hogy van egy lánytestvére, aki Ostraván dolgozik és hogy most jelentkezett a brigádjába .. . hiszen szükség van ott munkaerőre és az én kezem megszokta már a nehéz munkát. —Csak egyedül mész a falutokból? — Nem. Sobjechleb községből még Pala József is megy. Ö tetőfedő. — Talpraesett gyerek, érti a mesterségét. — Mi vezetett ehhez az elhatározásodhoz? — kérdjük a fiút. Az meg nem szól semmit, csak megfordul s lopva a homokbaszúrt lapátjára néz. Jobb feleletet nem adhatott volna senki. Csodálkozom, hogyan is kérdezhettem tőle ilyen rmivságot. Ismét Franto. Michálik Frantot Rakován úgy ismerik. mint a vígsáq gyűjtőhelyét. A CslSz-szervezet is szereti, hiszen jól végzi munkáját és a mosoly sosem tűnik el arcáról. — Hű de sok ember van itt. ezek biztos engem keresnek — kiáltja felénk egvszuszra. — Hogy megyek-e brigádra, már hogyne mennék, hiszen nem hiányozhatok az ilyesmiből. Most már csak arra várok, hogy letegyem a gépkocsivezető vizsgát és akkor indulok is. De már megyek. Este (>yillésünk van, s fel kell még keresnem addig valakit. Hogy ne menjek oda egyedül 'mint a brigádra. Franto a felkeresést komolyra vette, és este Pepek Vyskalával érkezett a gyűlésre. Xonda. Első éve dolgozik a járáson. Szép kis utat kell megtennie biciklin, hogy beérjen a gyűlésre. A szomszéd községben 0 szervezte meg a CsISz mun- + ★ + Icáját. Hetente ötször járt ki oda Meg is tett egy pár kilométert. Hat kilométer oda, hat vissza. És ezt majd csak minden nap. Ezért a munkájáért a CsISz Központi Bizottságának becsület-jelvényével tüntették ki. Mindezt Nerodil elvtárs mondotta ri nekünk, mert Tonda Kólái- hirtelen megfeledkezett ezekről a dolgokról. \zért a CsISz szervezeti munkájáról annyit beszélt, hogy egy könyvet is meg lehetett volna írni elbeszélése nyomán. Övó jelzés. Először Sancarov Helena ajkáról hangzott el. — Én rögtön mennék, de a mieink hallani sem akarnák a dologról. Maria Hlavicová is ezt hangoztatta. — Édesapám beleegyezne, csak anyut kell még meggyőznöm. A szülök jogaikat követelik. Ki merészkedik fiaikat és lányaikat brigádra toborozni anélkül, hogy először velük tárgyalnák meg az ügyet? És különben is, miért mennek oda? Hol fognak dolgozni? Hol fognak aludni? Miből fognak élni? Ki megy velük?... Étről a hranicei járás CslSz-szerve- zetének agitátorai megfeledkeztek. De az óvó jeizés éppen idejében érkezett. Ha azt akarják, hogy a tizenegy névből egyakartú. erős brigád legyen. — Gyűlésre kell összehívni a fiatalok szüleit és a járási vezetőség tagjait. Ha pedig ez sem lenne elég. nem lesz hiábavaló az egyéni agitáció sem. Nem lenne hiábavaló, ha a járási, vezetőség tagjai külön-külőn a részletekre kitérően tárgyalnák meg a fiatalok szüleivel a brigád kérdését Ha mindkét fél megérti miről van szó, a toborzás is gyorsabban fog haladni. Hatvan tagú brigádot szervezünk a parlagon heverő földek megművelésére — így hangzik a hranicei CslSz- szervezet felajánlása. És mert a hra- niceiek elhatározták, hogy az első helyen lesznek, egész biztos, hogy a hatvan brigádmvnkás neve gyorsan felkerül a papírra. R. Egy szervezet munkájáról Vannak emberek, fiatalok, s nem utolsósorban egész szervezetek, akiknek munkáját apró eredményeit féior- szág ismeri, de sok, nagyon sok olyan szervezet van. — különösen állami gazdaságokban és kis falvakban. — amelyekről a járási vezetőségen kívül senki sem tud. Néhány nappal ezelőtt egészen véletlenül — én is ilyen csoportra bukkantam. Amit láttam, s hallottam, nem szándékom eltitkolni. A szentmiklósi gazdaság fiataljairól van szó, akik ott élnek alig néhány- száz méterre a perbetei állomástól, két egymásmellé simuló majoron. Arról, hogy a legtöbbnek már a nagyapja is itt született, s hogy őket innen ki nem csalná semmi a világon, most ne beszéljünk. Miért mennének bárhová? Épülnek az új lakások, s már most is minden család padlós szobában lakik. Azt hiszem, mindannak, amiről szó lesz, az egyik gyökérága innen ered. A jelen befödte, eltakarta a múltat. Ezt érzik, látják a hajdani kommenciós cselédek fiai, unokái, s ez nekik elég... vagyis dehogyis elég, ük még többet, jobbat, szebbet akarnak. Nézzük csak meg közelebbről. A gazdaság első a Palárikovohoz tartozó gazdaságok között. Múlt évi tervüket mindenben magasan túlteljesítették. Számtalan oklevél, zászló, s kü’őni 'Vö i • ........t. ják, hogy évek óta a legjobbak. S a fiatalok? Az ő munkájuk eredménye is benne rejlik. Vasárnapi brigádok, szénahordás, takarmánygyűjtés, vagy egy-egy elkésett vagon vasárnap regDobi József a szervezet elnöke a legjobb kocsisok egyike. geli gyors kiürítése, az Ő érdemük. Sohasem dicsekedtek, s néhány órás brigádmunkából nem csináltak nagy hűhót, ezt már olyan természetesnek vették. így volt ez a nyáron, igv van ez ma is. Bármerre fordulunk, csak jót hallunk felőlük. Dobi József? A legjobb kocsisok egyike, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a szervezet elnöke s nemcsak szóval, tettekkel is példát mutat. Dékánv József? Hónapokon keresztül a legjobb fejő volt, ma is az elsők közé tartozik. Ki ne ismerné Ozorák Rozáliát. Sertésgondozó szüleivel együtt, nem húzódik el semrpilyen munkától. így sorolhatnánk tovább a fiatalok neveit, még nem is szólva a dohányos lányokról. Hogy ezek között ki volt a legügyesebb. azt nehéz volna kiválasztani. Úgy a közepe felé nyitjuk ki a nagy könyvet S olvassuk: Dobi Mária, 2.125 korona dohányprémium. Ez csak egy a sok közül. Azt mondják. Mária el sem hiszi, hogy megkapja a pénzt. De nem baj. annál nagyobb lesz az öröm, ha elébe olvassák a ropogó százasokat. Még valamit. Van egy kultúrházuk, ősszel dohánvszárító, télen kultúrház. Itt rendezik a színdarabokat — most a „Zavaros örökség’!-et tanulják, a vidám estéket, de egv „igazi nagyot” nem tudnak táncolni — pedig szeretnének, — mert akkor porfelhő kerekedik. A munkát elvégeznék maguk, csak anyag kellene, padló, vagy cement. Á?t hiszem, a palárikovói gazdaság vezetősége tudna segíteni. A legjobb gazdaság fiatalsága megérdemelne ennyit. Cs. J. iipkanv József már két éve fejő Ebben az \ gépek barátai, ebédszünet alatt, ''be* 876 literrel akarja túllépni fejési tervét. Beszélnek a kongresszus küldöttei Szil?I Ferenc, besztercebányai kerület; Kerületünk CsISz-tagjai és ifjúsága örömmel fogadta jártunk és kormányunk mezőgazdaság fellendítéséről hozott határozatát. Kerületünkben több mint 2500 fiatal jelentkezett állandó munkára a mezőgazdaságba Ifjúságunk aktívan kivette részét a nyári aratási és cséplési munkálatokból. Ezekben a munkákban 473.940 brigádórát dolgoztak le a fiatalok, 1 millió korona értékben. Szép eredményeket tudunk felmutatni a mezőgazdaság egyik legfontosabb szakaszán, az állattenyésztés terén is. Több o- lyan CsISz-tagunk van, mint Főki elvtársnő, aki tíz tehénnél bevezette a Malin-yinova-módszer szerinti fejést-* és így nyolc literről kilenc literre emelte a napi tejhozamot. Az ocovai, ladzanyi s még több más falusi szervezet vállalta, hogy segít a szövetkezetnek és elültetnek három hektár burgonyát négyzetes fészkes vetéssel. Ifjúságunk nagy érdeklődést tanúsít a technika új vívmányai iránt. Gyorsan megismeri és megszereti a gépeket. A CsISz kerületi szervei felkarolták a fiatalok érdeklődését s ma már a traktorosok számára rendezett téli tanfolyamokon 260 fiatal ismerkedik a gépekkel, hogy tavaszra munkába állva felszántsa a még parlagon heverő földet s jő munkájával emelje a hektárhozamot. *Mi tudjuk miért dolgozunk Mila Ondru§íková, brnoi kerület: Még vannak egyes emberek, akik kívánják a háborút. Mi, akik már egyet átéltünk, nem akarunk újabb világégést. Falunk, Pasohlávka, háromnegyedrésze romokban hevert, mikor mi eljöttünk, hogy felépítsük s még szebbet csináljunk belőle. Kezdetben mindenki magának dolgozott, ki hogyan tudott. 1950-ben megalakult az EFSz. Bár a gazdálkodóknak több mint fele jelentkezett, de azok, akik igazán a szövetkezeti mozgalommal éreztek és jó szövetkezetét akartak, kevesen voltak. Egyesek azt gondolták, hogy ha földjük van, ezért a szövetkezet köteles eltartani őket. Mások viszont csak azért léptek be, hogy belülről bomlasszák a szövetkezetét. Az ilyen munkának az lett a vége, hogy az évvégi elszámolásnál — 26 korona jutott munkaegységenként. Természetes, az ilyen eredmény láttán sokan kiléptek, de a legkitgr- tóbbak maradtak s elhatározták, hogy a jövőben becsületesebben dolgoznak. Sokan még gúnyosan mosolyogtak, mikor az évzáró gyűlés elfogadta az évi termelési tervet, amelyben a feladatok még magasabbak voltak, mint az elmúlt évben. Lehetetlennek tartották azt is, hogy tehenenként 2.200 liter tej beadását tervezik. Mikor az év végén elszámoltunk, megállapítottuk, hogy mindenben többet termeltünk a tervezettnél. Mit gondoltok miért? Azért, mert minden szövetkezeti tag tudta, miért dolgozik. Ondrusíková beszéde végén a következőket mondotta: Falunk lakói és Miam, koreai falu között szoros barátság alakult ki. Nemcsak magunknak dolgozunk, munkánkkal másokon is segíteni akarunk. Azért kötöttünk ily’ szoros szövetséget Miam lakóival, mert közvetlenül segíteni akarjuk a koreai mezőgazdaság fellendítését. Első ajándékul egy traktort küldtünk nekik. A koreaiak egy tiszta selyem zászlóra varrt levéllel köszönték meg ajándékukat. A zászlót Korea kiküldötte egy díszgyűlés keretében adta át és az állattenyésztési és növénytermesztési csoport legjobb dolgozóit a Kim Ir- Sen-jelvénnyel tüntette ki. Ily együtt- műkodés_ és szövetség segíti a békét az egész világon. *Több fiatalt a mezőgazdaságba Chrenovsk’y József — eperjesi kerület Chrenovsky József vitafelszólalásában hangsúlyozta, hogy a kerület lakosságának életszínvonala a felszabadulás óta a Csehszlovákia Kommunista Pártja és a kormány gondoskodásának jóvoltából jelentős mértékben emelkedett. A kerületben új üzemek épültek, melyekben a dolgozók ezrei állandó alkalmazást nyertek. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a kerület még máig is mező- gazdasági jellegű, beszélt arról, hogy a: ifjúsági szövetség falusi szervezetei és az egész kerületi szervezet 1 ogyan segített a politikai helyzet megszilárdításában falun, melynek eredményei már ebben az évben is megmutatkoztak. Kis- és középföldműveseink és ifjúságunk napról-napra jobban meggyőződhet arról — mondta — hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése az élet- és a kultúrszínvonal emelése csak a szövetkezeteken keresztül lehetséges. Megerősödtek a falusi CsISz-szer- vezetek és ma már nagyobb hatást gyakorolnak a szervezeten kívül álló fiatalokra is. A, CsISz Közoonti Bizottságának XI. plenáris ülése óta tizenhat új falusi szervezetet alakítottunk meg és 8.089 fiatalt nyertünk meg a CslSz-tagságra. A XI. plenáris ülés napjáig az eperjesi kerületben a CsISz-nek 14.014 tagja volt. A CsISz II. kongresszusáig 14.811 fiatalt új tagot szereztünk. Chrenovsky elvtárs beszélt azután az ifjúsági munka hiányosságairól az eperjesi kerületben és leszögezte, i hogy a jövőben különösen a fiatalok j toborzására a mezőgazdaságba kell nagyobb gondot fordítani. A mezőgazdasági munka szeretetére fogjuk nevelni a fiatalságot úgy. hogy ebben az évben a szövetkezetek és az állami birtokok el legyenek látva kellöszámú mezőgazdasági dolgozóval, szakemberekkel, traktorosokkal. A tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdéséig 120 traktorost és szakmunkást tobor- zunk az állami gazdaságok és traktorállomások részére. így a kerületben egyelőre megoldást nyer a hiányzó munkaerők pótlása ezen a vonalon. Hogy az iskolából kikerülő fiatalságot megnyerjük a mezőgazdasági 1 munkára, mezőgazdasági tárgyú beszélgetéseket fogunk folytatni a CsISz és pionírszervezetekkel. A kongresz- í szus után — kerületi nemzeti bizottsággal karöltve tanulmányútakat szervezünk a fiatalság részére a példás gazdaságokba. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy meggyőzzük az olyan fiatal munkásokat, hivatalnokokat és másokat, akik azelőtt a mezőgazdaságban dolgoztak, hogy térjenek vissza erre a munkaszakaszra. Karöltve a kerületi nemzeti bizottsággal és a járási nemzeti bizottság mezögazda'sági osztályaival előadásokat rendezünk a haladó munkamódszerekről annak érdekében, hogy azokat elsajátíthassák nemcsak a szövetkezetekben, az állami gazdaságokban, hanem az egyénileg dolgozó fiatalok is. Bátorkeszi levél A bátorkeszi Cs-l’Sz-sz-er vezet tagjai az őszi munkák sikeres ebvégzése után sem tették ölbe a kezüket. Különösen a kongresszus előtti időszakban igyekeztek a lehető legjobb munkát legezni. Doczé János ifjúsági munkacsoportjával igen szép eredményeket ér el a szövetkezetben. A fiatalok szívügyüknek tekintik a sz övetkezetben végzett munkái. Mindannyian igyekeznek jó szakemberekké válni, ezt abból is láthatják, hogy a szövetkezeti esti iskolát harminc fiatal látogatja. A szervezet példásan teljesíti a fj. kongresszus tiszteletére vállalt kö- telezettségét. A havi közgyűléseken rendszeresen kiértékelik a vállalás teljesítését. Hogy a szervezet, vagyis a fiatalság minden munkából, aktivan kiveszi részét, ez elsősorban a helybeli pártszervezet helyes irányításának köszönhető. Száraz elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára, rendszeresen látogatja a szervezet gyűléseit és tanácsaival segíti a fiatalok munkáját. A fiatal kommunisták példát mutatnak a szervezet vezetésében és minden más munkában. Az 0 érdemük, hogy a szervezet ma már 125 tagot számlál. Jozefík Erzsébet 30, Blahovics György és Kovács Nándor 20—20 új tagot szereztek a szervezet számára. Ha továbbra is ilyen odaadással végzik munkájukat, akkor rövid időn belül sikerül megnyerniök a szervezetlen ifjúságot. Ha a munkában elért eredményeket nézzük, megállapíthatjuk, hogy a szervezet jó irányban halad, de a vezetőségnek még több gondot kell fordítani a fiatalok nevelésére. Szívós meggyőző munkával meg keíl nyerni azokat a fiatalokat, akik még a nyugatról beszivárgott kozmopolita divatnak hódolnak. Ha minden fiatalt sikerül beszervezniük, megnyerniök a szervezet_ számára, akkor a közsésségben együtt dolgozva, jobban tudnak hatni rájuk és így a most még inga dozó fiatalokból társadalmunk számára hasznos, áldozatkész embereket tudnak nevelni. URGASZ L.-