Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-10-29 / 43. szám

2

1955. október 89.

Hogyan k észül jön a propagandista az előadásra

A CSISZ-tagok politikai nevelése nem könnyű, de hálás és igen szép

** feladat, h feladat jelentős része a propagandistára hárul. Ha a propagandista ennek a feladatának jól meg akar felelni, be akarja váltani úgy a CSISZ-tagok, mint feletteseinek a hozzáfűzött reményeit, alaposan fel kell készülnie az előadásaira. Természetes, hogy a CSISZ-tagok politikai nevelése nem korlátozódik csupán a politikai iskolázásra. Ez a munkafolyamat sok más tényezőből áll, s csak ezeknek az összessége adja a „végső“ eredményt. Az alábbiakban azonban, csak a propagandista előadásaival és az ezzel kapcsolatos kérdésekkel kívánkozunk foglalkozni.

Gyakori jelenség, hogy a propagandista túlértékeli képességeit és ezért nem készül az előadásra. Ezt különösen ott tapasztaljuk, ahol a propagandista iskolázáson vett részt, vagy ahol tanító, esetleg más értelmiségű tölti be a propagandista szerepét. Az ilyen propagandista úgy gondolja, felesleges számára a felkészülés, hisz az előadandó anyagot jól ismeri. A felkészületlenség az esetek túlnyomó részében megbosszulja magát. Gyakran a nropagandista feleslegesen kellemetlen helyzetbe jut a készületlenség miatt, ügy beszél, hogy az egyik mondatot be sem fejezi és minden átmenet nélkül egy másik mondatba megy át. Ilyenkor nem lehet csodálkozni azon, ha a hallgatók nem tudják magukba fojtani a nevetést. Az ilyen esetekben az eladásból nem visznek sokat haza a CSISZ-tagok, és az eladó is lejáratja a tekintélyét.

Az említettekből kiviláglik, hogy rendszeres felkészülés nélkül nem lehet eredményesen előadni. Semmi szégyelnivaló nincs a becsületes felkészülés miatt. Egyetemi tanárok sem adnak elő előkészület nélkül (pedig az előadandó anyag, mint mondani szokás, a kisujjukban van) s a legjobb szónokok, diplomaták, államférfiak még az egyes szavakat is átgondolják, mielőtt kimondják.

Tévedés azt hinni, hogy az előkészülés csak az előadandó anyag megtanulásában áll. Az előadónak természetesen elsősorban az előadandó anyagot kell ismernie, de ez még nem minden.

Hogyan készüljön hát a propagandista az előadásra?

Erre a kérdésre a pedagógiai tapasztalatok a következő választ adják:

Az előadónak elsősorban tisztában kell lenni az előadandó anyaggal. Ezt már a fentiekben is hangsúlyoztuk. Ezenkívül a propagandistának kell, hogy áttekintése legyen olyan kérdésekben is, amelyeket az előadásában közvetlenül nem érint. Például, ha a propagandista mezőgazdaságunk fejlesztéséről tart előadást, feltétlenül tisztában kell lennie az ipari termelés helyzetével is.

A propagandista az előadásra elsősorban a megjelölt szakirodalomból készül. Ezenkívül a tárggyal kapcsolatos ismereteit a napilapok olvasásával mélyítheti el, teheti időszerűvé, És ez rendkívül fontos. Az aktuális kérdések tárgyalásával ugyanis nemcsak értékesebbé, hanem érdekesebbé is teszi az előadását a propagandista.

Az előkészüléskor igen fontos, hogy a propagandista jegyzetet, illetve vázlatot készítsen. Helytelen, ha a propagandista az egész előadását leírja és azt felolvassa. A felolvasott előadás sokat veszít az érdekességéből, nem köti le annyira a hallgatók figyelmét, mint a szabad előadás. Itt szerepet játszik az is, hogy a propagandistának milyen az előadó képessége. A monoton hangon tartott előadás nem eredményez kívánt sikert. A legelőnyösebb, ha a propagandista vázlatpontokat készít és magát ezekhez tartva ad elő. Az ilyen előadásmód lehetővé teszi a propagandista számára a fennakadás nélküli előadást és egyben biztosítja a tagság érdeklődését is. Előadás közben ajánlatos, ha a propagandista a fontosabb részeket, következtetéseket, tanulságokat lassabban és emeltebb hangon mondja, hogy a hallgatók az ilyen fontos részeket szóról-szóra lejegyezhessék. üj problémák tárgyalásakor a propagandista tartson rövid szünetet. (négy-öt másodpercig) Ezzel jelzi, hogy a tárgyalt téma új szakaszához ért. A hallgatóknak szükségük van az ilyen rövid szünetekre, hogy magukban összefoglalják a mondottakat és felkészülhessenek az újabb anyagra.

Az előadás nagy mértékben leköti a hallgatók figyelmét akkor, ha az előadó jól hangsúlyoz. Különösen a fontosabb részeket kell jól hangsúlyozni. Helytelen, ha az előadó csak úgy maga elé mondja a szavakat de az sem helyes, ha kiabál. A két végső határ között kell megütnie a hangot. Ha az előadás hosszabb, előnyös, ha a propagandista előadás közben szemléltető anyagot használ. Ez rövidebb előadáskor is hasznos, de különösen a hosszabb előadásoknál nagyon fontos.

Az agitátornak gondosan fel kell építenie az előadás szerkezetét. Az előadónak rövid bevezetést kell tartania, amelyben vázolja az előadás tárgyát. Jó ha a bevezetésben megjelöli az előadás célját és gyakorlati jelentőségét. A bevezető részben a jó propagandista felkelti a hallgatók érdeklődését az előadás iránt. Ezzel nagy mértékben biztosítja az előadás sikerét. A bevezetés után a propagandista rátér a téma előadására Itt elmond mindent, amit a tárggyal kapcsolatban szükségesnek tart. Vigyázni kell azonban arra, hogy ne beszéljünk feleslegesen. A tömör előadási mód sokkai jobban leköti a hallgatók figyelmét, mint a fecsegés. Ilyenkor a hallgatok érzik, hogy minden elhangzott szónak súlya van, ezért jobban figyelnek.

Az előadás befejező részében a propagandista röviden összefoglalja a mondottakat, leszűri a tanulságot. Ezzel egyúttal rögzíti az előadás fő gondolatát isi ' ------Ha az említett szempontokat betartjuk az előadásunk színvonalas lesz, és a hallgatók meg lesznek elégedve az előadásunkkal.

B. T.

r

Új vonat

Kedden délután Magyar- Országból négy motoros vasutikocsi érkezett a bratislavai főpályaudvarra. A kocsikat a Ganz vagongyár készítette és Kertser Egon, a Ganz vagongyár üzemmérnöke vezette Bratislavába. A vonaton utaztak még Fü- töp elvtárs üzemrészleg vezető és négy technikus. A főpályaudvaron Zeithammer mérnök, a csehszlovák közlekedés- ügyi minisztérium főosztály vezetője, Mányik Pál, Magyarország bratislavai főkonzulja és a pályaudvar vezetői fogadták a magyar vendégeket. Képünkön Ján Benő közlekedési főnök üdvözli a vonattal érkezett technikusokat és mérnököket.

Az ellenerők és az ellenőrző bizottságok feladata a CSSSZ szlovákiai kongresszusa előtt

A CS1SZ szlovákiai kongresszusára nagyban folynak a készülődések. A CSISZ funkcionáriusaira most az a feladat vár, hogy a második ötéves terv előtt minél jobban érvényesítsél: a fiatalok kezdeményezését. Szlovákia ifjúsága örömmel vette tudomásul a szlovákiai kongresszus összehívását és most arról tanácskoznak, hogy milyen kötelezettségvállalásokkal köszöntsék a kongresszust.

Az 1955 február 3—6-án a CSISZ II. kongresszusán elfogadott alapszabályzat III. szakaszának 18. pontja a következőket mondja:

„A CSISZ központi ellenőrzó bizottsága ellenőrzi a CSISZ gazdálkodását Szlovákiában ezt a feladatot a szlovákiai központi ellenőrző bizottság látja el, a kerületekben pedig a kerületi ellenőrző bizottságok, a járásokban az alapszervezetek ellenőrző bizottságai”.

Most az a feladat vár az alapszervezetek ellenőrző bizottságaira a járási és kerületi ellenőrző bizottságokra, hogy eddigi működésükről jelentést tegyenek. Minden jó gazda az év végén mérleget állít fel a végzett munkájáról. A következő év terveiben felhasználja az elmúlt év jó tapasztalatait és igyekszik kiküszöbölni a hiányokat.

Az ellenőrök jelentéseikben necsak a jó eredményeket összegezzék, hanem sorolják fel a járási és kerület: vezetőségek hiányait is. ■

A CSISZ központi vezetőségének irányelvei szerint az ellenőrök és az ellenőrző bizottságok elsősorban a következő feladatokkal foglalkozzanak'

1. Állapítsák meg vajon a szervezetek betartják-e a központi vezetőség határozatait és a gazdálkodásra vonatkozó Irányelveit és utasításait és fizetlk-e a CSISZ tagsági díját;

2. vajon a jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodnalc-e;

3. vajon a tagok a központi vezetőség által megállapított tagsági díj fokozatát fizetik-e;

4. vajon a CSISZ tevékenysége anyagilag biztosítva van-e;

5. vajon gazdaságosan bánnak-e a szervezet vagyonával és berendezésével, vajon azt rendesen számontart- ják-e és gondoskodnak-e a karbantartásáról;

6. vajon rendesen és időben megkapják-e a CSISZ KB által kiadott politikai irodalmat.

A jelentés konkrét adatokat tartalmazzon. Necsak adminisztratív és könyvelési adatokat foglaljon magába Az ellenőrök és az ellenőrző bizottságok tagjai győződjenek meg arról, hogy az anyagi eszközöket valóban olyan célokra használták fel. bogy azzal elősegítették a CSISZ tevékenységét és biztosították a CSISZ politikai feladatainak teljesítését. Természetesen meg kell állapítani, hogy vajon a szervezetek a központi bizottság irányelveit tartották-e szem előtt. A jelentés- juttassa kifejezésre azt, hogy a CSISZ életében milyen fontos szerep jut a célszerű gazdálkodásnak. Ma már mindenki előtt világos, hogy a politikai feladatokat nem lehet anyag: eszközök segítsége nélkül biztosítani A jelentés világítson rá arra hogy milyen nevelő hatása van annak, ha a tagsági dijakat rendszeresen fizetik. Azokban a szervezetekben, ahol a gazdasági kérdésnek kevés fiqyelmet szentelnek, ahol nem fizetik a tagsági dijakat, ott a politikai munkát is rosszul végzik.

Az ellenőrző bizottságokra vonatkozó irányelvek szerint, melyeket a központi bizottság ez év júliusában adott ki, a felsőbb szervek ellenőrző bizottságai nyújtsanak segédkezet az aisóbb szerveknek. Tehát a kerületi ellenőrző bizottságok segítsenek a járási ellenőrző bizottságoknak az évzáró jelentések kidolgozásában, a járási ellenőrző bizottságok pedig segítsenek az alapszervezetek ellenőrjeinek.

Amint látjuk az ellenőrökre és az ellenőrző bizottságokra nagy feladatok várnak. Ha a funkcionáriusok felelősségük teljes tudatában végzik el ezt a feladatot, akkor nagy segítsége: nyújtanak a CSISZ-nek és elősegítik a CSISZ szlovákiai kongresszusának sikerét.

Richard Borovy,

a CSISZ Szlovákiai Központi

Ellenőrző Bizottság elnöke

♦ A nemzeti bizottságok tanácsai munkaerőügyi osztályainak vezetői 25- én tartották meg szlovákiai aki ivó jukat. Az aktíván résztvevő Jozef Gaj- dosík munkaorőügyi megbízott beszédében foglalkozott azzal, hogy elegendő munkaerőt kell biztosítani a bányák és az építőipar számára. Továbbá arról is kell gondoskodni, hogy a határvidékre a toborzás is sikeresen fejeződjön be. Beszéde befejező részében, felhívta a toborzók figyelmét munkájuk megjavítására, és hogy e- zért vegyék fel szorosabban a kapcsolatokat a párttal, a szakszervezettel és a CSISZ-el.

*

♦ A bratislavai kerületben a szovjet sajtó előfizetőinek toborzásában főleg a nagyszombati és a trencséni járásokban értek el szép eredményeket. A nagyszombati járásban eddig 306, a trencséni járásban pedig 167 új előfizetőt szereztek.

*

♦ A szokolcei CSISZ-tagok brigádórát dolgoztak le a falu szépítésénél. A jó munkaeredményeken kívül kul- túrestéket is rendeznek a fiatalok és orosz táncokat, -népi énekeket tanulnak be.

*

♦ A Spartak nevű Skoda 440-es személyautót november elejétől kezdik árusítani. Az autó Ízléses kivitelű, és kényelmes lesz. Különösen a gazdag szövetkezeti tagok tartanak rá igényt és vásárolnak majd.

*

♦ A lengyel főiskolákon 140 000 hallgató tanul. Az 1954—55-ös tanévben a műszáléi, mezőgazdasági főiskolákon és az egyetemeken mintegy 21000 fiatal fejezte be tanulmányait. Sokan végeztek az orvosi akadémiákon és a művészeti főiskolákon is.

♦ A Falomar-hegyi csillagda 48 hüvelykes, (1200 miliiniéteresl Seb .. dt teleszkópjával hét évi műnkével, fényképezéssel elkészítették az északi féltekéről látható ég teljes térképét Az új atlasz összesen 1758 táblából áll, amelyeket most szétküdlenek a vüáq különböző csillagdáinak. A másolatokat nem nyomdai úton sokszorosítják, hanem minden példányt üvegre másol-, nagy, hogy az eredeti felvétel pontossága ne szenvedjen csorbát.

♦ Az edlnburgi fllmfesztiv .. 19

bemutatott film közül kitüntc ték a „.Ian Hus” és az „Utazás az őskorba” című filmjeinket is.

i«a

EZ IS SIKERÜLT NEKIK

. . . ava%y sokat jelent egy kultuiház

Még tavaly a CSISZ párkányi alapszervezete azok közé tartozott, amelyek nem a legjobb működést fejtettek ki. Bár az lenne a helyes, ha a járás székhelyén a legjobban dolgozna az alap- szervezet, hogy a járás minden alapszervezete példát vehetne róla. Tudnivaló dolog, hogy a járási székhelyet figyelik a többi faluk és bizony nem sok jó példát vehettek a párkányi alapszervezettől.

Az idén azonban döntő fordulat állt be a párkányi alapszervezet életében. Am még mindig van elég rendezni való a párkányi fiatalok szérűjén, de már mégis több tekintetben példát vehetnek róluk a járás többi fiataljai.

A nyáron sokan megfigyelhették, hogy fiatal lányok, fiúk dolgoznak Párkányban a Duna közelében épülő parkban. Késő este, kora reggel vagy délben, ünnepnapon is dolgoztak itt a fiatalok. Ki is díszítették a parkot, rendbe is hozták — mert a tavalyi árvíz megrongálta — és Párkánynak díszére vált ez a park. .4z idegen, aki idevet'ódik biztosan figyelembe veszi, és úgy Ítélkezik, hogy Párkány szépül, épül és kellemes hely lesz. A szépítést pedig a fiataloknak lehet köszönni, még akkor is, ha nemcsak a park rendbehozását vesszük figyelembe, mert az utcák kikövezésénél is segítettek. A járás többi falvainak fiataljai példát vehetnek tehát a

párkányiaktól a falu szépí- téren, mert kijár a járás fal- lésében. vaiba és sok helyen szemePárkány arról is neveze- tes, levert falú, kullúrterme- tes volt, hogy nem volt ren- két látott. Sajnos meg kell des kultúrháza. Nem elégi- hagyni, hogy a járás többi tette ki azokat a követeimé- falvaiban nem sokat törőd- nyeket, melyeket egy járást nek a kultúrházak épségével, székhely kultúrházával szem- tisztaságával. Attól félt leben támasztani lehet. Fájó hát Forgács elvtársnő, hogy pont volt ez a tudat minden a párkányit is úgy elhanya- párkányi lelkében, próbálták golják, mint például a tnuzs- is megoldani a helyzetet, de Iáit. Azon a véleményen mindig akadt olyan problé- volt, hogy a fiatalokat nem ma, amit nem tudtak meg- kell bármikor beengedni a oldani, nem épült tehát új kuttúrházba. A túlzott óva- kultúrház. Aztán a fiatalok tosságból keletkezett ez a végre megsokalták a helyze- hibás vélemény. A párkányi tét, nekifogtak ők az építke- fiatalok, pedig úgy gondol- zésnek. A CSISZ tagok vöt- koztak, hogy mi építettük és tok a kezdeményezők és fel- mégsem mehetünk be a kul- épült a kultúrház. Hogy min- (úrházba? Ha bejárunk is den fiatal jól dolgozott az oda, olyan rend lesz ott, építkezésen, ez természetes, hogy a túróstésztát is meg Sokszor a legkülönbözőbb lehetne enni a padlóról. Mi hivatalokban kellett eljárni építettük, akarjuk, hogy szép anyagkiutalás végett, vagy legyen ott minden és példás más ok miatt. Ezt is meg- rend uralkodjon. Kollár elviették a párkányi fiatalok és társ, az alapszervezet etnö- a_ helyi _ nemzeti bizottság ke, ki is nyilatkoztatta For- támogatásával eredményt ér- gács elvtársnőnek a párká- tek el. De a járás többi nyi fiatalok óhaját, rendsze- alapszervezetei is példát ve- retetét és az lett a vége, keinek a párkányiaktól, hogy hogy a politikai iskolázást miképp kell küzdeni, ha va- az új kultúrházban tartják lamit el akarunk érni és meg. Beengedik már a fia- hogy hogyan kell kultúrhá- tatokat kultúrházba bár- zai építeni. mikor, még filmet is biztoA kultúrház gyönyörű lett, sít a járási nemzeti bízott- nemcsak színpadot építettek ság kultúrosztálya a politi- bele, hanem több szobát is, kai iskolázáshoz. Sok falu- ahol sakkozni, énekelni, ban panaszkodnak ugyan a vagy olvasni tehet. Nem cső- fiatalok, hogy az erre illeté- da, ha Forgács elvtársnö a kések nem szívesen veszik, járási nemzeti bizottság kul- hogy a kultúrházba járnak, túr oszt ály ónak dolgozója ar- Persze ‘Z ~ merő hazugsági ra gondol, hogy milyen kár Mindenki szereti ha a fialenne. ha tönkre menne a tatok a kultúrházba mennek, ka!tárház. Persze már ta- de hacsak lármázni, rendet- pasztalatokat szerzett ezen a lenkedni járnak oda. akkor

helyesen teszik, ha nem < gedik meg a kultúrház n ga’ását. Tanulni lehet hál párkányi CSlSZ-tagekiól. t ból a szempontból is, ho miként kell viselkedni e kultúrházban.

A sportról is kelt néhá szót szólni. Sok faluban v tó, vagy folyó folyik me'i te, de nem használják ki vizet sportcélokra. Pedig futballcsapaton kívül, vi sportoló csapatokat is sz< vezhetnének. A párkai fiatalok kihasználják a kői U Dunát. Megtanulnak k jakozni, csónakázni és egy vízisportot is űznek. Mi szerveznek egy kajakozó is pofok A kajakokat is tudják szerezni és tavasét elkezdik már a ka lakozó Télen elméletileg késziiín ehhez, mert elméleti tud nélkül nincs jó kajako csapat. Ezért kell már mc ősszel megalakítaniuk a k jakozó csapatot. Bizony járás többi alapszervez,i megtanulhatják a párként aktól, hogyan kell kibaszni ni a iermészetadta lehetős gehet a sportolásra.

Javul tehát a párkán alapszervezet tevékenység Amióta Kollár elvtárs tett i aíapszervezlt elnöke, azó tapasztalható ez a javuló Ehhez még az is hozzáii 'ul, hogy az alapszervez, vezetősége is komolyan v, szí azf a munkát, amit 'leli végezni a közösség é lekében. Mindig új ötteleki Valósítanak meg a párküm iatalok, mert az alapszervi let vezetőségének mindig t ötletei vannak. Most azo gondolkoznak például, hog núzeumot kellene berendel ii. Újat, érdekeset cseh iedni pedig szeretnek a fic falok, ezért dolgoznak jó! , várkányi CSISZ-tagok.

BAGOTA ISTVÁN