Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-07-23 / 29. szám

2 1955. július 23. Minden politikai körbe jó propagandistát A politikai oktatás és az alapfokú politikai körök jó munkája a propa- distától függ. Rajta múlik, hogy mi­képpen harcolnak majd minden fia­talért és a politikai oktatásban részt­vevő fiúknak és lányoknak jó alapot adnak-e világnézetük kiépítéséhez. Ezért most a CSISZ-szervezetek leg­főbb feladata az, hogy minden figyel­müket ennek a kérdésnek szenteljék és az alapfokú politikai körök számá­ra megfelelő propagandistákat válasz- szanak. A CS1SZ szervei már az elmúlt ok­tatási év politikai köreinek kiértéke­lésénél a legjobb elvtársakat és elv- társnöket bíztak meg a propagandista felelősségteljes funkciójával. A nagy­szombati járásban a dolné-lovcicei CS1SZ helyi szervezeteinek funkcioná­riusai is tanultak azokból a hibákból, amelyek a tavalyi oktatási év folya­mán előfordultak. Egy évvel ezelőtt ugyanis Hrusovská elvtársnőt bízták meg a propagandista funkciójával. El­küldték a propagandisták oktatására is és ezzel befejezettnek tekintették az ügyet. Az, hogy a vezetőség nem gondos­kodott kellőképpen a propagandistá­ról, a propagandista munkájában is megmutatkozott. Az alapfokú politikai kör résztvevői az oktatási év folya­mán csak kétszer jöttek össze. Hru­sovská elvtársnő se hívta őket, pedig szívesen jöttek volna. Két hónap múl­va Hrusovská elvtársnő bejelentette, hogy már nem lesz propagandista. Alapos megfontolás után a vezetőség Anton Vyskoc CSISZ-tagot választotta propagandistának. „Ügyes és tehetsé­ges fiú. csak beszélni kell vele, hogy vajon elvállalja-e funkciót“ — mond­ta a titkár. Vyskoc nagyon megörült a bizalomnak, jókedvvel nekilátott a munkának, alaposan felkészült az elő­adásokra, anyagot szerzett a szemlél­tető oktatáshoz és összehívta a tag­ságot. Mindannyian eljöttek és ezen túl rendszeresen látogatták az okta­tást. Szívesen jártak az előadására. Kis idő múlva olyan fiúk és lányok is járni kezdtek, akik az oktatási év elején nétn is jelentkeztek. Tizenegy résztvevő helyett tizennyolcán jártak. Az oktatási év végéig behozták a mulasztást és az oktatási évet idejé­ben zárták le. A dolné-lovcici CSISZ-tagoknak na­gyon tetszett az új propagandista. Sokat tanultak tőle. Az évzáró össze­jövetelen megbeszélték, hogy ki le­gyen a következő évben a propagan­dista. Mindnyájan megállapodtak ab­ban, hogy jövőben is Anton Vyskoc lesz, hiszen az elmúlt évben a járás legjobb propagandistái közé tartozik. Lelkiismeretes munkájáért a nagy- szombati CSISZ járási vezetősége a példás propagandista címmel tüntette ki. Anton Vyskoc már most készül az oktatási évre, jövőre mégtöbb hallga­tója lesz és azok számára is, akik ezidén jártak hozzá, sok újat tarto­gat, mert ki szeretné bővíteni az ed­dig előadott anyagot. Jól tudja, hogy a fiatalok igényei állandóan nőnek és ha valaki jó propagandista akar lenni, akkor minél több politikai tudást kell átadni a kör részvevői számára. így gondolkodik a dolné-lovcicei alapfokú politikai kör propagandistája. Ilyen propagandistát választottak már több CSISZ-szervezetben, mert csakis az alapos tudással rendelkező propagandisták biztosítják a jövő ok­tatási év sikerét. Csehszlovákia Kommunista Pártja harcol a munkások és a parasztok szövetségéért Békearatás Elcsen Az agitációß központban szól a rádió. Üzenetek hangzanak el, az emberek egymásnak adják a kilincset. Rövid, halk beszélgetések s minderiki megérti, mi a kötelessége, mit kell csinálnia. A falu fel­élénkül, itt-ott nagy csoportokba verődve beszélgetnek a fyíziasszo- nyok, nem akarnak semmit elmulasztani abból a látványosságból., amiből évente csak egyszer van részük. » A térre megérkeznek a CSISZ-tagok, majd két kombájn és négy önkötözőgép, amit a fürge lányok azonnal megrohannak és feldíszí­tenek. Az összeverődött tömeg most már szánté eggyé forr, é's be­tölti a teret. Az egyik gépen ’ ott leng a CSISZ vándor zászlaja is, amit a szervezet kapott jó munkájáért. A gépek ritmtisa felpezsdíti az ember ereiben a vért és cselekedetre ösztönzi. Az ifjúsági induló akkordjai csendülnek fel s a helyi zenekar kezdeményezéséből szárnyra kell az ének. Még az idősebbek is rázen­dítenek ........Nincs oly’ erő, mely legyőzné ki a népért küzd...” A menet lassan elindul kifelé a faluból a búzatáblák közé. Itt Nagy elvtárs, a HNB elnöke emelkedik szólásra: Vigyázzatok a szövetkezeti vagyonra és igyekezzetek szemveszteség nélkül aratni — fejezi be beszédét. Fonód elvtárs főleg az ifjúsághoz szól, buzdítja őket, hogy legyenek a nagy munka motorjai. Ezután az ifjúsági szervezet tánc­körének szép számait tapsolta lelkesen a közönség. Közben a kom­bájnok elindultak a búzatábla szélén s az ünneplő közönség öröm­mel néz utánuk... Az ekecsi szövetkezet elkezdte a tizedik békearatást. PAKSY LÁSZLÓ, Ekecs Megtalálták helyüket A dévai járásban lévő Varsány községben olyan közepesen dolgozott a CSISZ-szervezet. Persze a falu if­júságának jó része a szervezeten kívül állott, nem vonzotta őket sem­mi a szervezetbe. A közelmúltban megváltozott a helyzet. Fellendült a kuLtúrmunka. Az eredményeket már most 'áthatjuk. Június hónapban ti­zenöt új tag kérte felvételét a szer­vezetbe. A belépők közül a legtöbb pionír volt. A nyolcéves középiskoá- ból olyan példamutató CSISZ-tagok kerültek ki, mint Béres Irén, aki ma már aktív tagja a szervezet vezető­ségének. Az idősebbek, akik eddig csak messziről szemlélték a szerve­zet munkáját, megértették, hogy ott van a helyük az ifjúság között, mert végeredményben még nem is olyan idősek, amilyennek képzelik. Elsők lettünk A hadosztály keretében megrende­zett lövészeti versenyen egységünk dicséretet és kitüntetést kapott, mert mi lőttünk a legjobban. A kommunis­ta erkölcsi nevelés terén szintén a legjobb helyezést érte el egységünk. Többen felvetették a kérdést mi az oka annak, hogy ilyen eredményekét érünk el. Elsősorban az, hogy nálunk jól működik a CSISZ-szervezet. A poBtikai nevelést soha nem hanyagol­tuk el, de az utóbbi időben még az eddiginél is nagyobb súlyt fektetünk rá, sokat tanultunk és ezentúl még többet tanulunk. Ezáltal mindenki előtt világossá válik, hogy a mi egy­ségünk úgy lehet példás, ha minden tagja fegyelmezett és elvégzi a fela­datát. Ezért nálunk minden feladatot mindenki komolyan vesz, így volt ez a lövészetnél is. Bizony aztán mind­annyian örültünk, amikor kitűnt, hogy mi vagyunk a legjobb lövészek. A további munka sikeréért a szer­vezeten kívülállókat is beszervezzük a CSISZ-be. Az utóbbi -napokban két fiatal kérte a CSISZ-be való felvételt. Megszerveztük a Fucsik-kört is. Har­mincán szerzik meg a Fucsík-jelvényt a legközelebbi időben. A könyvek, amelyekből tanulni kell rendelkezé­sünkre állanak, nincs akadály az elő­írt filmek megtekintése tekintetében sem, ami szintén fontos a Fucsík- jelvény megszerzéséhez. Az a tudat is tanulásra serkent mindannyiunkat, hogy csak úgy lehe­tünk hosszú ideig az elsők között, ha tanulunk. Majerszky Márton katona A parasztkérdés a münchene'őtti burzsoá köztársaság egyik legégetőbb kérdése volt. Az 1919-es évi földre­form törvény nem elégítette ki a földéhséget, ellenkezőleg, azáltal, hogy 2.914 -úgynevezett maradékbirtok ke­letkezett, az agrártőkle helyzete Cseh­szlovákiában még jobban megszilár­dult. Az 540.33d apró kérelmező csak j 633.251 hektár földet kapott (ezek ! között voltak olyanok is, akiknek már volt 30 hektárig terjedő ingatla- ■nuk), A nagybirtokosok 313.392 hek­tár földet kaptak, tehát átlag 100 hektárt. Az ilyen földreform természetesen nem oldhatta meg a parasztok kér­dését és a falun még jobban kiélező­dött az osztályharc. A helyzetből ki­folyólag a kommunista pártra hárult az a feladat, hogy a parasztok har­cát a nagybirtokosok és a kizsákmá­nyoló rendszer ellen vezesse és szö­vetséget teremtsen a proletariátus és a dolgozó parasztok között. Ez a feladat a gazdasági válság idején, mely Csehszlovákiában 1930- ban kezdődött," még sokkal égetőbb lett. A munkanélküliek száma évről- évre emelkedett és 1933-ban már egymillió munkanélküli élt a köz­társaságban. A nyomor melyet a gaz­dasági válság hozott magával nem­csak a városi proletariátust érintette, hanem a parasztokat is. Az adók emelkedtek, különösen a nem cseh vidékeken, a parasztok eladósodtak, és a végrehajtások napirenden vol­tak. A gazdasági válság idején több mint 163.000 mezőgazdasági parcella került árverésre. Csehszlovákia Kom­munista Pártja az 1931-ben megtar­tott VI. kongresszusán kitűzte a jeV szót: „A falvakon is gyakorlati in­tézkedéseket kell tenni a parasztok mindennapi követelményeinek érde­kében.” A kommunisták a falvakon a falusi szegények mozgalmának élé­re álltak a végrehajtások és az adók emelése ellen és megszervezték a fa­lusi szegények bizottságait. A moz­galom jelentős sikereket ért el, ezt bizonyítja az a tény is, hogy Kárpát- Ukra.inában két évre kénytelenek voltak beszüntetni a végrehajtásokat. A kommunista párt politikája nem­csak azt a célt követte, hogy jobb helyzetet teremtsen a proletariátus számára, hanem a kis- és középpa­rasztok számára is. Ebben a politikád, ban nagy jelentősége van a „Szlo­vákia gazdasági, szociális és kultu­rális fellendülésére irányuló terv­nek”, melyet 1937-ben Siroky elv- társ terjesztett elő. Ebben a tervben különös figyelmet szenteltek a „szlo­vák mezőgazdaság fellendítésének”, melyet az egész munkásosztály tá­mogatott. II. 1938-ban, amikor a burzsoázia szétzúzta a köztársaságot, rendkívül fontossá vált, hogy egyesítsük nem­zeteink haladó erejét harcunkban a megszállók és a hazai kolaboránsok ellen. Az egyesítés alapjául csakis a munkásosztály és a dolgozó parasz­tok szövetsége szolgálhatott, hiszem nem is tudjuk elképzelni a szabotál zsok, a partizánmozgalom és a fegy­veres felkelés méreteit a munkások és a parasztok segítsége nélkül. Kö­zös harcban a közös ellenség ellen alakult ki a csehek és szlovákok Nemzeti Arconala, amely kifejezésre juttatta a nép különböző rétegeinek az egyesülését, harcban a megszál­lók ellen. A Nemzeti Arcvona'. alap­ját a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztok szövetsége képezte. III. Az új népi demokratikus köztársa­ság keletkezése, amely a nemzetközi és a hazai fasizmus veresége után alakult, a munkás parasztszövetség további elmélyítését jelenti. A kommunista párt a munkások között nagy befolyásra tett szert, de ez még nem volt elég ahhoz, hogy a párt sikeresen, teljesíthesse feladatát. A CSKP ezért kitűzte a jelszót: „Nyerjük meg a nép többségét a pártnak” — ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy nyerjük meg a kis- és középparasztokat. Csakis a mun­kásosztály erejének köszönhető, hogy korlátok közé szorították a burzsoá­zia hatalmát és megszilárdították a dolgozó nép erejét. A kolaboránsok földjeinek elkobzása még nem oldot­ta meg nálunk a parasztkérdést. Közben 152.000-re rúgott a mező­gazdasági dolgozók száma. A pa­rasztkérdésben a kommunista párt az úgynevezett „hradeei programot” vette alapul, amely 1947-ben kitűzte a jelszót „a föld azé, aki megműve­li.” A program megvalósításánál a párt a burzsoázia vad ellenállásába ütkö­zött. A parasztmozgalom hatása alatt a munkásosztály segítségével 1947 június 11-én a parlamentben elfo­gadták az „1919-es földreform fe­lülvizsgálatára” vonatkozó törvényt. Az 1947-es katasztrófálisan rossz ter­més után bebizonyosodott, hogy a párt a dolgozó parasztok érdekeit védi. Csehszlovákia Kommunista Pártja azt követelte, hogy a rossz termés által sújtott parasztokat a milliomo­sok terhére segélyben részesítsék. A parasztoknak hét müliárd korona segélyt juttattak. 1948 februárja megmutatta, hogy a burzsoázia a parasztokra, mint tar- ta'ékra, nem támaszkodhat a prole­tariátus elleni harcban. Azzal, hogy a"’ parasztok a munkásosztály oldalára álltak, jelentékeny módon hozzájá­rultak a csehszlovákiai burzsoázia bukásához és a proletárdiktatúra győze'iméhez. Ez a' győzelem lehetővé tette, hogy a parasztok történelmünkben először valóban annak a földnek lettek az urai, melyet megműveltek. Mezőgazdaságunk kollektivizálásá­val és a falu szodálázásával kapcso­latosam újból felmerült a munkás- osztály és a parasztok szövetségének kérdése. Csakis a szocialista nagyter­melés biztosítja a mezőgazdaság" fel­lendülését és ezért mindenképpen támogatni kell. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy minket azok a pa­rasztok, akik egyénüeg gazdálkodnak nem érdekelnek. Hiszen az egyéni­leg gazdálkodó . parasztok is hozzájá­rulnak a mezőgazdasági termeléshez és ezért ezeknek is minden segítsé­get mqp kel) adni. Ettől a segély­nyújtástól ffigg a munkások és pa­rasztok szövetségének további meg­szilárdítása és ez a szövetség képezi a népi demokratikus köztársaságunk alapját. /Q bék evá Hó ú íja A VII békeváltó Romániából, Bul­gáriából és Magyarországról indulva július 17-én délelőtt 11-kor a komá­romi hídon át hazánkba érkezett, hogy országunkon keresztül haladva az V. VlX-re Varsóba jusson. Komáromban óriási tömeg várta a stafétát, főleg fiatalok, akik jelen akartak lenni a magyarországi és csehszlovákiai ifjúság találkozójánál. A Nagy Októberi Forradalom téren Turgányi Júlia DISZ titkár kezéből Donoval elvtárs, a CSISZ SZLKB tit­kára vette át a staféta botot. A járá­sokban csillagstaféta előzi meg a nemzetközi stafétát. A falvakról, üze­mekről értékes kötelezettségvállaláso­kat hoznak és üdvözletüket közvetí­tik Varsóba az V. VIT-re. így például Felsőszelin a CSISZ-szervezet azt a kötelezettséget vállalta, hogy a VIT tiszteletére az EFSZ-ben 320 brigád­órát dolgozik le és a pénz értékét a szolidaritási alapnak szentelik. Igen értékes kötelezettségvállalást tettek az Ifjúsági Falu, Csallóközara- nyos, Ekel és sok más falu fiataljai. Tanyon abban a faluban, ahol a III- típusú szövetkezetben a munkaegység értéke 38.— korona volt. Mindenütt, ahol a staféta áthalad, diadalkaput állítottak jelszavakkal és zászlókkal díszítették fel a házakat. A bratislavai ifjúság július 17-én, este vette át a stafétát és innen Nyitra felé haladt. A CSISZ-tagok kötelezettségvállalásukkal és azzal, hogy támogatják a szol’daritási alapot elősegítik az V. VIT sikerét. * Szombaton július 16-án Kaplice ha­tárvároskába érkezett a Szabad Oszt­rák Ifjúság békeváltója, aki szintén Varsóba az V. VIT-re igyekszik. A CSISZ fiatalok várták őket, élükön Jiri Louzil a CSISZ KB titkárával. A Szabad Osztrák Ifjúság (FŐJ) küldött­séget Winkler István vezeti. Kihang­súlyozta, hogy milyen nagy jelentősé­gű a két ország fiatalságának találko­zója, majd átadta a stafétát Jiri Louzil elvtársnak, a CSISZ KB titká­rának. Tiszteletbeli első futó volt Jiri Havlis, a sport mestere. A staféta nyugati ága Kaplicból Ceské Budejo- vice felé folytatja útját. * A kassai kerületben július 20—22­én halad végig a békeváltó. Július ( 20-án Pelsőcön átvették a beszterce- j bányaiaktól, majd Rozsnyón és Szép- I sin keresztül ért Kassára. Egy éjje­len a Kassai Kormányprogram Házá­ban őrizték a stafétabotot. Kassa vá­ros legjobb CSISZ-tagjai felváltva őrt álltak. Másnap kora reggel Dargó felé haladtak, az eperjesi kerület határán Horovcéban vitték át a stafétát és Eperjesen keresztül folytaták útjukat. A stafétabotot ugyanaznap Branyisz- kónál újból átvették az eperjesi ke- i működők Szövetségének autósai vet­tek részt. A gálszécsi, kassai és a poprádi fiatalok ajándékokat és díszszalagokat adták át a stafétának és ezen kívül sport és kultúrünnepségeket rendez­tek a staféta tiszteletére. A komáromi fiatalok végteledül örültek a magyarországi stafétának és gondosan előkészítették fogadtatá­sukat. Feldíszítették az üzemeiket és a munkahelyeket, ajándékokat készí­Vasárnap este érkezett a nemzetközi békeváltó Bratislavába. A fiatalok örömmel várták, hogy tovább vihessék Varsó felé. rület küldöttségétől. Július 22-én a Svit-üzem legjobb dolgozói az önel­számolási rendszer meghonosítói vit­ték a stafétabotot és Csorbán átadták a zsolnai kerület küldötteinek. A nemzetközi staféta előtt a járásokban csillagstaféta futott, áthaladtak Ró- \ cén, Rozsnyón, Szepsin, Királyhelme- | cen, Terebesen, Gálcsécsen, Gölnicbá- nyán és Poprádon keresztül a járás többi falvaiban pedig később. A járási esillagstafétában 4—5.000 fiatal futó, kerékpározó és sok száz motorkerék- j páros, valamint a Hadsereggel Együtt- | tettek a VIT-re, megszervezték a magyarországi és csehszlovákiai ifjú­ság találkozóját és különböző sport és kultúrünnepséget rendeztek. A magyarországi vendégek megtekintet­ték a Steiner Gábor hajógyárat és résztvettek a találkozás ünnepségein. Vasárnap délután Komárom válogatott futballcsapata barátságos mérkőzést játszott a kerület válogatott csapatá­val. A női csapatok röplabdában ver­senyeztek. A csehszlovák-magyar if­júsági találkozást kultúrműsorral zár­ták le. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom