Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-12-15 / 99. szám
SÜÍL äfeöeififer w. 3 Ondozi 'ßev&S I VW\AAArywy\AAAA^r^WWV 'A' VWNAATT'AAAAA/WWWVWV A világ minden tájékáról, északról, délről, keletről és nyu- < gátról számos küldöttség érkezett az osztrák fővárosba, Bécsbe. < Eljöttek a legjobb fiatal parasztok, mezőgazdasági dolgozók, < agronómusok, a falusi ifjúság képviselői. Minden küldöttség el- ‘ hozta a hazája üdvözletét és számokban kifejezett igényeit. < Sok mindent megtud az ember, amikor elolvassa a fiatal gaz- < dák panaszait. Indiából például a következő levél érkezett: < „Ha valaki csak egy kicsit ismeri hazánk termékeny rónáit és mérhetetlen gazdagságát nehezen érti meg, hogy India vidéki lakossága miért él olyan leírhatatlan nyomorban.' A munkanélküli mezőgazdasági dolgozók száma állandóan emelkedik, ma már 50 milliót tesz ki. Nálunk több mint 40 millió a földnélküli mezőgazdasági dolgozók száma. Az éhezés már egész megszokottá vált. Minden nap új problémákat hoz magával. Nem tartozik a ritkaságok közé, hogy a föld feudális urai elűzik a földekről a szegény parasztokat. Tavaly például csak a Bihor- nevü államban 100 ezer hektár földet koboztak el a parasztoktól. Punjabebar a feudális urak több mint 100 ezer parasztot kényszerítettek arra, hogy elhagyják földjüket. Mi, fiatalok, nem ilyen életet akarunk. Iskolába szeretnénk járni, biztonságban akarunk élni, azt akarjuk, hogy szabad időnk is legyen. Enni is szeretnénk, szépen öltözködni, egészséges lakásokat, biztosított munkát, rendes béreket és földet. Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy a fiatalok csatlakoznak az öregekhez, és közösen harcolnak jogaikért és igazságos követelményeikért. Biharban a fiatal parasztok tűntettek a vízdijak háromszoros emelése ellen. Andhreban a fiatal parasztok és mezőgazdasági dolgozók arra kényszerítették az ottani kormányt, hogy a földnélküliek között ossza fel az ugaron heverő földeket. A ravenn- fiatalok felhívása és azon javaslatuk, hogy a falusi ifjúság nemzetközi találkozót Rendezzen, nagy visszhangra talált Indiában. Szájról-szájra járt a hír, hogy az indiai mezőgazdasági dolgozók küldöttséget menesztenek Bécsbe, akik majd az egész világ ifjúsága előtt előadják panaszaikat és segítr ségre és támogatásra szólítják fel a fiatalokat. Hisszük, hogy a találkozóban nem csalatkozunk és minden reményünk teljesül. Reméljük, hogy küldöttségünk Bécsből tapasztalatokkal meggazdagodva tér vissza, erőt önt belénk , és megmutatja, milyen távlatokat érhetünk el, ha [ testvériesen, egységesen kitartunk harcunkban. Üdvözöljük a világ összes fiatal parasztját!” Szövetkezeti dolgozók a Magas Tátrában A tátralomnici Morava üdülőben most télen az egységes földműves- szövetkezeteink dolgozói üdülnek. Magyaros vágású, csizmás, bajuszos kisalföldi emberek beszélgetnek az üdülő társalgójában. Az arcukról csupa jókedv sugárzik. Örömmel és büszkeséggel beszélnek a begyűjtési és őszi j munkájuk eredményeiről, szövetkezetük fejlődéséről és virágzásáról. Aki valóban jól végezte dolgát, az most megérdemelten és nyugodtan piheni ki a nagy dologidő fáradalmait. Jakubec elvtárs, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal szövetkezeti j osztályának vezetője, a szakszervezeti üdülők vezetőségénél még a nyáron : négyezer szövetkezeti dolgozó számára Szlovákia legszebb részén, a Magas- ! Tátrában biztosította a téli üdültetést. A Morava üdülő egyike a legszebb ] és legkorszerűbben felszerelt magas-tátrai üdülőknek, ahol évenként sok- ezer dolgozó tölti nyári vagy a téli szabadságát. Ma ebben az üdülőben szövetkezeteink legjobb dolgozói üdülnek. Október 30-tól december 18-ig egyhetes turnusokban váltják fel egymást az üdülök. Tehát valóban tettek bizonyítják, hogy kormányunk mennyire gondoskodik a falu dolgozóiról. Beszéd közben megkérdezzük Szélli Erzsébet, fiatal szövetkezeti dolgozót, hogy érzi magát itt az üdülőben. — Életemben először vagyok a Magas-Tátrában — mondja. Még soha annyi szépséget nem láttam, mint ezalatt az egy hét alatt. Az édesanyámnak csak annyit írtam haza, hogy az élelmezésünk kitűnő és bőséges, nagyon jól érzem magam, de hogyha hazamegyek lesz mit mesélnem a falubelieknek. Gyakran kirándulunk és felkeressük a Magas-Tátra legszebb helyeit. Voltunk már a Csorba-tónál és Ö-tátrafüreden is. A minap ellátogattunk egy közeli földműves szövetkezetbe. Beszélgettünk az ottani dolgozókkal, kicseréltük tapasztalatainkat s elmondtuk, hogyan dolgozunk mi odalenn a Csallóközben. Örömmel látjuk, hogy itt a meleg társalgóban milyen kellemesen elszórakoznak és művelődnek szövetkezeteink dolgozói. Ki-ki maga kedve szerint. Van, aki olvas, mások vidáman beszélgetnek, a fiatalság társasjátékokkal szórakozik és egy csoport sem zavarja a játékot, hogy kétféle nyelven folyik a beszélgetés, magyarul és szlovákul. A társalgó hatalmas üvegablakain át ide látszik a hóval födött Sztálin-csúcs. Amint elnézem ezeket a jókedvű embereket, elgondolkozom azon, amit az egyik bácsi mondott az előbb: „Fiatal koromban sokat jártam Francia- országban és Amerikában is, mert itt nem kaptam munkát. Bizony sehol sem gondoskodnak úgy a dolgozókról, mint a szocialista államokban. Dk. Kultúrházat kaptunk A kolozsnémai CsISz-szervezet nagy ajándékot kapott. A falu kastélyát az illetékes szervek a fiataloknak juttatták. Lesz most már kulturház, ahol szórakozhatnak, tanulhatnak. Egyik nap szobafestők jártak a faluban, a fiatalok megkérték őket hogy fessék ki a kulturházat. Beleegyeztek, kifestették. Pénzbeli támogatást kaptak a fiatalok, hogy színpadot állíthassanak fel, azonkívül 70 darab széket, 10 asztalt és még egy íróasztalt is kaptak a kulturház berendezésére. A nagymegyeri járási nemzeti bizottságnak köszönhető ez a támogatás. A kastélyban régen egy földbirtokos uralkodott, ma pedig a falu felemelkedését szolgálja majd. Kultúrfellé- péseket szerveznek majd a fiatalok és ezzel igazolják, hogy jó kezekben van a kulturház. SÖRÖS GIZELLA, Nyárasd Politikai körünk munkáiéról A múlt hónap végén megkezdődött falunkban is a CsISz alapfokú politikai iskolája. A kör munkáját Fazekas István, a nagytárkányi iskola tanítója irányítja i Még nem tudjuk, hogy milyen ered ; ménnyel dolgozik majd körünk, any- nyit azonban máris megállapíthatunk I hogy a tagoknak nagy kedvük van hozzá. Tizenöten vagyunk a körben A fiataloknak különösen tetszik -■ központi bizottság által kiadott tankönyv. Szívesen olvassuk és nézegetjük a képeket. REBRES GYULA. KISTÄRKÄNY A tőketerebesi gép- és traktorállamás szorgalmasan javítja gépeit * A tőketerebesi gép- és traktoráttomás befejezte az őszi munkálatokat. Most már a gépek javítására összpontosítják figyelmüket. Képünkön ■Jón Kuea.n elvtársat látjuk, aki az állomás legjobb javítóra.. Beta Mihály és Borodéi Müan elvtársak is megkezdték az önkötözögépek javítását. Semivan István és Dok- torcik Júlia már csak az utolsó simításokat végzik. ★ Újabb sikerek a kutatás terén A Cseh-Morva-fensik termeli hazánkban a legtöbb burgonyát. így tehát természetes, hogy a burgonyatermelés terén is itt végzik a legtöbb kutatást. Gyakorlatilag olyan j módszereket próbáltak ki, melyek ál- ; tál fokozni lehetne a burgonyater- i mést. A kerkovi és a valecovi burgonya-kutatóállomások a legismertebbek. Kerkovban már több mint 25 éve dolgoznak a mezőgazdasági tudományos dolgozók, azon fáradoznak, hogy újabb burgonya, zab, lóhere és kukorica fajokat termeljenek ki. Még világviszonylatban is szép eredményeket mutatnak fel. A kerkovi szövetkezeti tagok több új fajtájú burgonyát termesztettek Ezek közé tartozik egy ipari burgonya faj, mely igen közel áll az ismert Erstling nevű burgonyához. Minden tulajdonsága megvan hozzá, hogy elterjedjen, ezenkívül rendkívül ellenálló a burgonyarákkal szemben. Továbbá még egy ipari burgonya fajtát termeltek ki — egyelőre még el se nevezték. Szintén nagyon ellenálló a burgonyarákkal szemben és igen nagy a keményítő tartalma. Az új fajok kitermelése még éveket vesz igénybe, mert minden irányban alapos tanulmány tárgyává teszik az új burgonya faj tulajdonságait. Megfigyelik a különböző betegségek ellen tanúsított ellenállóképességét. úgy a laboratóriumi környezetben, mint a földeken. Zadina mérnök, a kutatóállomás biológiai osztályának vezetője, sokat kísérletezik a szovjet módszerek meghonosításával. Zadina mérnök így nyilatkozott: „Az Erstling nevű burgonyafajtát igyekszünk hazank különböző vidékein mégpedig közép, magas és hegyes területein termeszteni és megfigyeljük a klimatikus behatásokat. Még legalább három évre van szükségünk, hogy végleg lezárjuk az e térén nyert eredményeket! A biológiai osztály dolgozói már eddig is azt állítják, hogy Dél-Mor- vaországban és Szlovákiában érik el a legszebb eredményeket azáltal, hogy a burgonyát júniusig csiramentes állapotban tartják. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a burgonya akkor több termést hoz, a gumók nagyobbak és egészségesebbek. A Kerkovban végzett kísérletek előterében a burgonya tavaszi csírázásának kérdése áll. Mindnyáján jól tudjuk, hogy a kissé melegebb helyen elhelyezett burgonya csírázni kezd. Ez egyúttal azt jelenti, hogy veszít vitamintartalmából és a burgonya íze sem olyan jó már. A kutatóintézet biológiai osztálya azon dolgozik, hogy meggátolja a csírázást. Ezt úgy éri el, hogy különböző vegyszerekkel beporozzuk a tárolt burgonyát. Az eddigi kisérlelek szép eredményeket mutatnak fel. Az iiymódon tárolt burgonya nem veszíti el eredeti zamatját. A használt vegyszerek nem ártalmasak, nem változtatják meg a burgonya ízét és azonkívül a beszerzési áruk sem túl magas. VLADIMÍR STEJSKAL, Havlickov Bród A marsbeli csatornák titka ■|\yT a már vitathatatlan, hogy a Marson, ezen a szép, vörösesszínű bolygón van élet. Ezt egy egész sor ténnyel bizonyítják a tudósok. Elsősorban is arra hivatkoznak, hogy a Marson megvannak az élet feltételei; víz, légkör, hő, stb. Az ugyan igaz, hogy az élet alapfeltételei egész más formában vannak meg, mint például a mi Földünkön, — ará- nyítva kisebb a vízmennyiség, nagyok a hőingadozások, stb. — mindez azonban Tyihonov kiváló szovjet csillagász szerint nem zárja ki az élet lehetőségét, különösen, ha figyelembt vesszük azt, hogy az élő szervezetek képesek igen nagyfokú alkalmazkodásra. Hiszen a Földön is vannak állandó települések 3000—4000 méter magasságban, sőt Tibetben 5000 méter magasságban is. A Mars csekély vízkészlete sem zárja ki okvetlenül az élet lehetőségét. Tyihonov példákkal bizonyítja, hogy a mostoha körülmények között élő növények megtanulnak takarékoskodni a vízkészletükkel. A Mars kereken 80 millió kilométerrel messzebb kerül a Naptól, mint a Föld. Ez okozza, hogy az éjszaka és a nappal, közt nagy a hőin- gadozás (Éjszaka még az egyenlítője mentén is kemény fagyok vannak). Az élet lehetőségét ez sem zárja ki. Földünk leghidegebb vidéke a Jakutföld, ahol néha télen mínusz 70 fokos hidegek vannak, ezen a zord vidéken mégis közel 200 növényfajta él. A szovjet csillagászok műszeres méréseik alapján máris hozzáláttak a Mars növényrajzi térképének kidolgozásához. Naívság lenne azért azt kérdeznünk, hogy van-e napraforgó, lucfenyő, diófa, vagy kéknefelejts a Marson? Vagy röpködnek-e a Mars légkörében fecskék és pávaszemes lepkék? Tyihonov szerint a Marson különféle mohák, zuzmók és törpe bokrok élnek. Megfigyelték, hogy a Mars egy-egy zöld és kék foltjai időnként megsárgulnak és megbámulnák. Ez a hervadás (ősz) jelensége. 1YT agy titok a marsbeli csatornák ’ problémája is. Már Schiaparelli olasz csillagász és két kortársa, az amerikai Leveli és az ugyancsak olasz Antoniadi észrevették, hogy a Mars felületén nagy kiterjedésű barázdák, vannak. A szovjet tudósok kutatásai révén valószínű, hogy ezek a csatornák nagyobb törésvonalak a bolygó felületén. Sőt lehetséges, hogy ezeken a törésvonalakon némi hő áramlik a bolygó felszínére a mélyből. Itt a víz is könnyebben felgyülemlik és így alakulhatnak ki a szélesebb nö- vénysávok. (Földünkön is találhatunk hasonló medenceféléket. Ilyen a Nílus völgye, amelyet két oldalról az oázisok hosszú és meglehetősen széles sora szegélyez, távolabb azonban terméketlen sivatagok terülnek el. A további kutatások bizonyára még sok-sok titkot tárnak fel. Ilyennek latta a Marsot (balró! jobbra) az olasz Schiaparelli és két kor- társa, az amerikai Leveli és az olasz Antoniadi, ilyennek látja ma Barabasev, szovjet tudós.
