Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-11-13 / 90. szám

* 6 Szervezeti él etünk hő I Jól készítsük elő a járási konferenciát Itt az ideje, hogy hozzálássunk a CsISz járási konferenciáinak a meg­szervezéséhez. Az előkészületek nagy gonddal járnak és nem kis feladatot ró a járási bizottságokra. Ezt annál is inkább mondhatjuk, mert sokévi tapasztalat áll mögöttünk, már sok konferencián vonhattuk le a tapasz­talatot. Tudnunk kell, hogy mit ke­rüljünk el és mit tegyünk még meg azért, hogy a konferencia sikeres le­gyen. A járási konferencia nemcsak abból áll, hogy megcsináljuk az évi beszá­molót, biztosítjuk a tervet, vagy- pedig megírjuk a meghívókat, ezál­tal behívjuk a küldötteket a konfe­renciára. Helytelen, gépies módszer ez. A küldöttek felszólalnak, kritizál­nak, vagy beszámolnak valamiről és azt mindenki természetesnek veszi és ebből állt a konferencia. Előfordult, hogy a járási titkárok önkritikát gya­koroltak, mert nem látogatták kellő­képpen az alapszervezeteket, vagype- dig kevés gondot fordítottak a po­litikai iskolázásra A konferencia vé­geztével a küldöttek hazamentek és minden maradt a régiben. Most arra kell törekednünk, hogy a konferencia értékmérője legyen a já­rásban elvégzett munkának és a to­vábbi kezdeményezések a jó munká­nak legyen az alapköve. A konferencia tárgyilagosan mutasson rá azokra a hibákra, amelyek a járásban fenn­állnak, gyökeresen oldja meg a ba­jokat és mutassa meg azt az utat, amelyen tovább haladni kell az alap­szervezeteknek. • Minden járásban vannak eredmények és hibák. Vannak olyan járások, ahol kitűnően folyik a politikai iskolázás, azonban a kultúrmunka aláhanyatlott és új tagokat sem szerveznek be a CsISz-be. A járási bizottság eddig is tudatában volt az eredményeknek is és a hibáknak is. A járási konferencián mégis keressenek és hozzanak olyan megoldást, amely a hibák kiküszöbö­lését eredményezi. Ezzel a ténnyel már a járási titkár a beszámolójában is foglalkozzon és úgy irányítsa a konferenciát, hogy okvetlenül megol­dást találjanak e bajok orvoslására. Amikor a küldöttek eltávoznak a kon­ferenciáról, lényegében tisztában le­gyenek a feladatukkal. Tudják, mit kell tenni azért, hogy minél több fia­talt szervezzenek a CsISz-be, vagy- pedig a kultúrmunka fellendítése ér­dekében mit cselekedjenek. A járási konferencia, ha nem old meg problémákat, akkor nem sokat jelent és nem eredményes. De akkor is eredménytelen, ha nem tűz konkrét feladatokat az alapszervezetek elé. A járási titkárság dolgozói és a járási bizottság foglalkozzon azzal, hogy mit kellene megvalósítani a járásban és milyen feladatok vannak, amiben az ifjúság segítsége elkerülhetetlen. Például vegyük a szövetkezetek meg­erősítését. A szövetkezetek megerő­sítése a fiatal munkaerők nélkül lehetetlen. A járási bizottság, ha cé­lul tűzi ki a szövetkezet megerősí­tését, akkor már a járási konferencián foglalkozzon ezzel. A beszámolóban a járási titkár beszéljen erről a célki­tűzésről és arról, hogy milyen for­mában kívánják ezt megvalósítani. Kérje fel a küldötteket, hogy vita­felszólalásaikban beszéljenek erről, helyesnek találják-e a járási bizott­ság tervét. így a küldöttek vélemé­nyéből sokat meríthet a járási bizott­ság és' határozati javaslatba vehetik a szövetkezetek megerősítését — csak ezt konkrétan kell tenni, hogy lássák a CsISz-tagok milyen formában viszik majd ezt véghez. A járási konferencián minden ha­tározati javaslatot aszerint hozzanak, ahogyan a tagság a küldöttek felszó­lalásaiból ítélve képes azt véghezvin­ni. Az alapszervezetek erejéhez mért határozati javaslat meg is valósul és nem javaslat marad, hanem tett szár­mazik abból. így látják a tagok, hogy a konferencia által hozott határozatok valóra válnak és ezáltal kiemelkedő pontnak ismerik el a járási konferen­ciát a rsISz életében. A járási konferencia ellenőrizze le azokat a határozati javaslatokat, a- melyeket az elmúlt konferencián hoz­tak. Ha nem teljesítették, akkor néz­zék meg hol volt a hiba, s miért nem tudták véghezvinni. A küldöttek be­széljenek arról is, hogy a múlt já­rási konferencián kitűzött tervből mit valósított meg az alapszervezetük. Előfordulhat, hogy a járási bizott­ság és a járási titkárok működése nem javult az elmúlt járási konfe­rencia óta. Például a járási vezetőtit­kár önkritikát gyakorolt, amiért nem látogatta az alapszervezeteket. Az a- lapszervezeteket azonban most sem látogatja, eszerint hiábavaló volt az önkritikája. Most mi történik akkor, ha egy küldött újra arról beszél, hogy a járási titkár félesztendeje volt ná­luk. Legfeljebb újra önkritikát gya­korol? Az ilyen önkritikákkal sem sokra mennek az alapszervezetek. Ilyen esetben a járási konferencia komolyan foglalkozzon azzal, aki többször visszaesett az előzőleg el­követett hibába, mert mint a köz­mondás is mondja: kutyából nem lesz szalonna. Elvégre e küldöttektől függ, hogy kit válasszanak be a járási bi­zottságba és hogy kik legyenek a já­rási titkárság fizetett dolgozói. Ha észreveszik, hogy olyan egyénekkel áll­nak szemben, akik csak a szájukat járatják, de nem tevékenyek, terve­ket szőnek, de a terveket nem való­sítják meg, önkritikát gyakorolnak, i de sokszor visszaesnek ugyanabba a hibába, ilyen esetben a küldöttek ne adják rájuk a szavazatukat. A CsISz- tagok a járási konferencián éljenek szavazati jogukkal, mert ha helyesen alkalmazzák ezt, akkor jó összetételű lesz a járási bizottság. Vegyünk mindent komolyan és ne higyjünk a látszateredményeknek. A most elért eredményeket hasonlítsuk össze a múlt konferenciáig elért e- redményekkel. Ebből a hasonlatból megtudjuk, hogy mennyit fejlődött a járási szervezet és milyen munkát munkát végeztek a fiatalok. Az elmúlt konferenciák kirívó hiá­nyosságai voltak, hogy a sportolással keveset foglalkoztak. Sem a küldöt­tek, sempedig a járási bizottság nem foglalkozott behatóan a sporttal. Pe­dig a sport leginkább a fiatalok ügye és ez nemcsak szórakozás, vagy idő­töltés, hanem egészségápolás és a munkaképesség megőrzése. Tehát a sportot okvetlen ápolnunk kell, ez­ért a konferenciák,hassanak oda, hogy a sportot lendítsék fel az alapszer­vezeteknél. A téli sportok művelése is nagyon fontos, ezért erre is nagy súlyt helyezzünk. A jól sikerült járási konferencia azt jelenti, hogy a járásban jó volt a munka és jó lesz a jövőben is. BAGOTA ISTVÁN Mi lesz a gömörpanyiti kultúrházzal? A tornaijai járásban Gömörpanyiton van a legjobb CslSz-szervezet. Három éven keresztül elnyerték a beszter­cebányai kerület vándorzászlaját az aratásban végzett jó munkájukért. Az alapszervezet elnöke Tímár elv­társnő az ötéves iskola tanítónője. Nemcsak a kis iskolásokat kalauzolja az élet titkaiba, hanem a CsISz-ta- gokkal is sokat törődik. Persze nem­csak az elnöknő jó munkájának kö­szönhető ez a nagyszerű működés, hanem a többi tagoknak is. A tagság nagyrésze idegenben dol­gozik, a legtöbbjük csak szombaton és vasárnap van idehaza. Ezt az időt azonban jól kihasználják és megmu­tatják, lehetséges szervezeti munkát végezni akkor is a faluban, ha hetenr ként egyszer járnak haza a faluba. Nagy hiányosság, hogy nincs a köz­ségnek könyvtárhelyisége s nem tud­ják a könyveket hová rakni. i Még egy másik dolog is elkeseríti a fiatalokat. Üj kultúrház építését vették tervbe. A fiatalok nagy lelke­sedéssel munkához fogtak és fela­jánlották, hogy brigádot szerveznek a kultúrház mielőbbi felépítésének ér­dekében, Hozzáláttak, kiásták a me­szesgödröket, megkezdték az alap­ásást. Az alapásás óta azonban senki nem törődik azzal, hogy a kultúrház tovább épüljön. Ezért a helyi nemzeti bizottság is felelős. Ha nem volt költségvetés a kultúrház építésére, akkor miért ásatták ki a fiatalokkal az alapot? Végezhettek volna ehe­lyett hasznosabb munkát is, kár volt a fiatalok szabadidejét ezzel ellopni. A költségvetés, ha biztosítva van, akkor pedig miért nem fognak hozzá időben a kultúrház további építésé­hez. CSELÉNYI LÁSZLÓ Tornaija ...................................mm...in............................................ Hogyan öltözködjünk A blúz joggal egyike a legkedvel­tebb ruhadaraboknak. Célszerű, jól kihasználható, minden alkalomra vi­selhetjük. Különösen a fiatalokat öl­tözteti jól; mily’ frissek, üdék, a fia­tal lányok és asszonyok a „habosra“ mosott, frissen vasalt blúzokban! A blúz anyagától és elkészítésétől függ, hogy milyen alkalomra viselhetjük, a mosóblűz, szövet- vagy flanellblúz az elismert legjobb viselet munkába és sporthoz, míg a könnyű anyagból ké­szült blúzokban színházba, táncolni Is mehetünk. Nagy előnye még a blú­zoknak az, hogy egy szoknyához több blúzt is viselhetünk és minden egyes esetben ruhát pótolunk velük, mert mást mutat ugyanaz i szoknya sport­blúzzal és mást egy kimenő blúzzal. Az első blúz színes szövetből ké­szül, nagy elütő színű pettyes — de lehet szintén egyszínű — maslival. Készíthetjük mosóanyagból is. A második, úgynevezett sportblúzt, kockás mosóanyagból készítjük, de nagyon szép például pepita szövetből is. A blúz dísze az érdekes formájú gallér és az előrészen alkalmazott szembehajtások. Mindkét blúzt készít­hetjük hosszú újjal is. A harmadik pettyes kimenő blúz, könnyű anyagból. Nagyon szép pél­dául rózsaszínből, apró sötétkék pety- tyekkel. Színházba, tánchoz, viselhet­jük. Színes norvégkötéssel készült rövidüljn blúz Készítéséhez két és feles kötőtű szükséges. Derekát, nyakának és uj­jainak szélét két sima és két fordí­tott váltakozásával kötjük, másutt si­ma és fordított sorokkal dolgozunk. Töltött rostélyos (hat személyre) Egy negyed kiló húst megdarálunk (lehet sertéshús is), megreszelünk egy hagymát, aprítunk zöldpetrezsely­met hozzá, megsózzuk, megborsozzuk és hozzáadunk egy marék megfőtt rizst, és két egész tojást. A rosté­lyosszeleteket kikalapáljuk és a töl­telékből teszünk rá, azután ismét sze­let következik, majd pedig megint töltelék, és így tovább Három-négy helyen fogpiszkálóval összetűzzük, lá­bosba, vagy tepsibe tesszük, kevés Elejét a mellékelt leszámolható minta szerint színesen kötjük. Az oldalvonalon hat soronként sza­porítunk a karkivágásig. Itt befeje­zünk hat szemet, majd 3, 2 és 6x1 szemet fogyasztunk és tovább kötünk a nyakkivágásig. A középső 20 szemet leláncoljuk nyakkivágásnak és a két vállrészt külön kötjük, egy szemen­ként tovább fogyasztva a vállig. Hát­részét egy színnal kötjük az elejé­hez, hasonlóan szaporítva a karkivá­gásig. Itt 7x1 szemet fogyasztunk, majd a szemeket ketté osztva két részben kötünk tovább e9YeneseT1 a vállig. A váll szemeit 10 szemenként be­fejezzük Ujjait karbőségnek megfe­lelő szemmel kezdjük. Négy cm-es patentkötés után az 1. sima sorban minden 4. szembe egy szemet sza­porítunk és ezzel a bőséggel kötünk a hónaljig. Innen kezdve minden sor elején egy szemet fogyasztunk 16 cm magasságig, majd befejezzük az ujjakat. Összeállítás után a nyakkivágás felszedett szemeire 4 cm széles pa- tentkötéses pántot készítünk és ezt visszahajtva leszegjük. A hát nyílá­sába zipzárat varrunk. vizet és zsírt öntünk alá, és puhára pároljuk. Párolás közben többször egy kis tejfölt is öntünk rá. Tálalás e- lött a fogpiszkálókat kiszedjük. Viktória-szelet Borjúhúsból szép szeleteket vágunk. Megszórjuk vágott sonkával, aztán ismét egy hússzeletet helyezünk rá, erre egy vékony szelet szalonnát te­szünk, majd ismét hússzeletet, son­kát. stb. teszünk. Két oldalt össze­tűzzük. Először puhára pároljuk és tálalás előtt sütőben pirosra sütjük. Az anya segítsége az iskolás fiának Ez Péter: egy szőke, hullámoshajú fej, kis pisze orr, csillogó kérdő, nagy szemek. A lépcsffházban ő csú­szik le a leggyorsabban a korlátról, és három lépést ugrik egyszerre. — Csókollak Anyu, fogja az iskolatás­káját és a sarokba dobja és máris a kilincsen a keze. . Olyan szép idő van. remek szél fujdogál, — me­gyek sárkányt ereszteni. — Ne gyere későn — mondja az anyja és mosolyogva néz a fiú után. — Mégiscsak kedves gyerek ez a Péter, — mondja a szomszédasszony­nak. aki éppen ott ül nála a kony­hában. — Hát igen, egy kicsit vad, de hát ez a korral jár, nem tudom mit akarnak tőle a tanítók, mindig mon­dogatják, hogy Péter visszamarad a tanulásban. — Azt hiszem a tanítóktól függ — ismételgeti a szomszédasszony — jól tudja, mert az ő lányával is ba­jok vannak. Ügy öt óra táján Péter hazajön. Pirospozsgás az arca és olyan a keze, mintha répát szedett volna. — Most még olvasok egy kicsit — mondja, s ,z anya alig figyel oda. Amikor látja, hogy Péter olvas, meg van ve­le elégedve. Jól van — gondolja magában — az olvasás csak hasznos. Közben elmúlik egy óra-két óra, és Péter a díványon hanyattfekve mo­hón habzsolja a betűket. Hirtelen azonban felugrik. — Jaj a leckék. .! Péter már éhes és álmos, gyorsan megeszi a vacsoráját. Hát most ül­jön le a szegény gyerek számtan- leckét csinálni? Kovácsné sajnálja a gyereket és nagybuzgón szép sorjá­ban kiszámítgatja a számtanpéldákat. Péter már olyan álmos, hogy alig bírja füzetében leyiásolni a kiszámí­tott pédákat és máris lefekszik. — Fél kilenckor már alszik. Hiszen rendnek kell lenni. így múlnak a napok, egyik nap a másik után, míg elérkezik a félévi bizonyítványosztás ideje. Kovács Péter nem érte el az osz­tályátlagot. kovácsné nem bírja felfogni, hogy az ö okos Péterje, akivel annyira tö­rődött, akinek mindig segített a lec­kéknél, aki olyan sokat olvasott és mindig pontosan lefeküdt. Hiszen mindent megtett, amit egy anya csak megtehet, gondolta magában. Ellenben, ha figyelembe vette vol­na azokat a meghívókat, amelyekben szülői értekezletre hívták, akkor ez nem fordult volna elő. Dehát Ko­vácsné azt hitte, hogy oda csak a felsőbb osztályos tanulók szüleinek kell elmennie. Ilyen másodikosoknak még nem olyan nehéz a feladatuk. Ha Kovácsné elment volna a szülői értekezletre, akkor megtudta volna, hogy Péter hogy áll, hallotta volna a tanító elvtársak tanácsait, hogy hociy osszuk be a gyermekek idejét, összejött volna a többi anyákkal és a tanítók és pedagógusok felügyelete alatt kicserélték volna tapasztalatai­kat. De Kovácsné bizony egyszer sem ment el a szülői értekezletre — és így történt, hogy Péter — az okos, elkényeztetett Péter, nem .érte el az „osztályátlagot’’. Sütés­A blúz mintájának leszámolható rajzjx Sütés-Főzés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom