Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-13 / 81. szám

1954. okíófc Kt. 3 Ha a munkásosztály gazdag törte, nelm'ét tanulmányozzuk, amely bővel, kedik a legnagyobb ellensége, a kapi­talizmus ellen folytatott harcokban és győzelmekben, világosan látiuk, hogy ebben a harcban milyen arányban vette ki részét az ifjúság. Ez volt az az ifjúság, amely forradalmiságával és a társadalmi fejlődés haladóirányú ér. tékelése folytán a legforradalmibb erőhöz tartozott és a kapitalista tár­sadalmi rend legharciasabb ellenzékét képezte. Ez a valóság nem volt vélet­len és a forradalmi ifjúságra jellem­ző. hogy ebbe a nehéz harcba nem megv és nem mehet önállóan, hanem szorosan felzárkózik a munkásosztály­hoz, a kommunista párthoz, ame'.v irányítja és vezeti. Éppen ezért a Csehszlovákiai Kom­munista Ifjúsági Szövetség tevékeny­sége is szorosan összefügg a munkás- osztály harcával a gazdasági és poli­tikai követelményekért. A fiatalok hasonlóképpen mint az apjuk a bur- zsoó elnyomatás alatt nem érhették él vágyuk és céljaik beteljesedését és ezért mindenképpen, sztrájkokkal és tüntetésekkel nyilvánítják ellenszen­vüket és gyűlöletüket. Az 1929—33-as évek gazdasági vál­sága nagy felfordulást okozott a ka­pitalista gazdálkodásban és ez az egy­re jobban terjedő gazdasági bomlás mindinkább politikai válsághoz veze­tett és a forradalmi munkásmozgalom fellendülését idézte elő. Ezért a bur­zsoázia már nem elégedett meg a régi ..demokratikus” államformával, amely mégis csak bizonyos szociális és poli­tikai jogokat biztosított a proletariá­tusnak és ezért minden erejével igyekszik elnyomni a munkásosztály harcát. Erre a célra használja fel az egyre erősödő fasizmust, A gazdasági válság idején a fiatal­ság élete lényegesen rosszabbra for­dult. A nyomor, az éhség és a mun­kanélküliség egvre nőtt, a munkásosz­tály helyzete így tehát a fiatalság helyzete is egyre rosszabbodott. A több mint egymillió munkanélküli 25 'százalékát a fiatalok képezték. Körül­belül 300.000 fiatal állt munkanélküh 37.000 fiatal nem tanulhatott és nem állt módjukban mesterséget tanulni. Ilyen volt a/helyzet a tmavai „Cou- burg”.ban is (a mai „Kovosmalt”). A munkafeltételek rendkívül súlyosak voltak, a bér alacsony, napirenden volt a „megbízhatatlan” munkások elbo- csájtása. fakik a munkásmozgalmat szervezték). A ,,Couburg”-ban sok fiatal munkás és inas dolgozott, akik rengeteget ' szenvedtek a kapitalista rabiga alatt. Az inasok hajnaltól vakulásig dolgoz­tak és 30 fillért kaptak óránként és ebből is a mesterek csak egy bizonyos részt fizettek ki. A drótosztályon és másutt is a fiatal munkások 1.06 ko­rona munkabért kaptak a nehéz és fárasztó munkáért. Annak ellenére, hogy nagy teljesítményt vártak a múnkásoktól. éhbérért dolgoztak és nehezen tengették életüket. A tulaj­donosok azonban gondoskodtak róla, hogy a munkások és tanoncok ne he­nyéljenek. A mesterek, akiket mint hajcsárokat használtak lel. allati mó­don bántak a tanoncokkal és a műn- kásokkal. Különösen Laky mester volt híres „nevelő” módszereiről. A tanon! az csak rabszolgának számított. Mindig gondoskodott róla. hogy a tanoncnak legyen munkája, de nem adott olyan munkát, hogy e tanonc amellett kita­nulja a mesterséget és szakember vál­jék belőle. Ilyen körülmények között a fiatalok a Couburgban csak nagyon keveset tanultak A segédeket felsza­badulásuk után elbocsájtották és muo. ka nélkül álltak. Ezek a tarthatatlan szociális viszo­nyok a proletariátust és a trnavai Couburg fiatalságát nyílt harcra kész­tették. Az egvre élesedő gazdasági vál­ság folytán elbocsátották a munkáso­kat. Egy nap alatt 90 fiatal munkást és tanoncot bocsájtottak el, többek kö­zött Sadovsky elvtársat is. 1934. februárjában a munkások üzemi sztrájkja alkalmából önálló if­júsági sztrájkbizottság alakult. A bi­zottságnak 15 tagja volt, élükön Vi- reník József elvtárs állt. A munkások harca sztrájkhoz vezetett, mely 1934. februárjától márciusig tartott. A kom­munista párt által vezetett fiatalság nagv tüntetéseket rendezett a munká­sok elbocsájtása. a vasárnapi tanonc­iskola, a béiieszállítás és a munkaidő meghosszabbítása ellen. Az üzemben őrszemeket állítottak fel. akik a sztrájkbontók ellen harcoltak. A bi­zottság és az őrszemek között fennállt az összeköttetés és így a sztrá.jkbizott. ság szervezetten irányította a sztrájk, mozgalom szervező és agitációs tevé­kenységét. A fiatalság Csehszlovákia Kommu­nista Pártja közvetlen vezetése alatt a sztrájkmozgalom élén állt. A fiatal­ság gondoskodott arról, hogy a sztrájk kihirdetése után az üzemben leállítsák a gépeket. A fiatalság valóban kezde- ménvezően és alaposan dolgozott. Röpiratokat nyomott és terjesztett, melyek bátorítólag hatottak a sztráj. kolókra, egységbe forrtak és ádáz for­radalmi harcba fogtak. A tizenhétnapos sztrájkkal szorosan összefügg a fasizmus és az ifjúság ka­tonaság előtti kiképzése ellen küzd'' egységes Népi Arcvonal. A fiatalság háborúelJenes jelszavakat terjesztett mint például: „Nem fogunk fegyvert a Szovjet ellen!” „Kenyeret és mun­kát adjatok a fiataloknak!” A tizen, hét nap után a sztrájk-aszoc. dem. és a keresztényszocialisták árulása folytán befejezést nyert, ezek a csendőrség segédlete mellett szégyenletes kollek­tív szerződést kötöttek a Couburg tu­lajdonosaival. Habár a sztrájkot el­nyomták, az üzemi bizottságba való választásoknál a kommunisták érték el a többséget és a munkásosztályt to­vábbi harcra indították. A sztrájk ha­tása alatt beszüntették a vasárnapi tanonciskolái oktatást. A trnavai Kommunista Ifjúsági Szövetség to. vábbra is a „gazdasági kizsákmányo­lás ellen, a politikai elnyomatás, a fasizmus és a szociálfasiszta sztrájk- bontó bandák ellen harcolt, a háborús uszítok és a Szovjetunió ellen irányí­tott háborús előkészületek ellen!” Sándor Pal’o lamint államunk polgárai szigorúan be­tartsák a szocialista törvényességet és az áliamfegyelmet. Népünk győzelmeit a békés épí­tés arcvonalán az tette lehetővé, hogy a párt, mint dolgozóink élcsapata, mindig a nép bizalmára támaszkodott és támaszkodik. A párt mélyen hisz a nép erejében, alkotó aktivitásában, forradalmi energiájában és szorosan összeforr a néppel. A párt -elsőrendű kötelességének tartja kapcsolatának állandó szilárdítását a dolgozók log* szélesebb tömegeivel. A Nemzeti Arc vonal nemzetgyűlési képviselőjelöltjeit a legjobb munkások, EFSz-tegok, egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok és dolgozó értel­miségiek soraiból jelölték. Az új Nem­zetgyűlés funkciója a Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszu­sán kitűzött nagy és bátor feladatok megvalósításának, a köztársaságunk gazdasági fejlődését előmozdító má­sodik ötéves terv előkészületeinek és megvalósításának időszakába esik, Az újonnan megválasztott Nemzet- gyűlés képviselőinek feladata lesz, hogy megtárgyalják és jóváhagyják a törvényeket és rendszeres politikai munkát végezzenek a választók köré­ben. A képviselők a választókkal fenn­tartott eleven kapcsolat alapján ja­vaslataikkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a jóváhagyott törvények elősegítsék társadalmunk még sikeresebb fejlő­dését a szocializmusba. A képviselők és a választ'-k szoros együttműködése a választókerületekben elősegíti a vá­lasztók megjegyzéseinek ovorsabb el­intézését, az összes párt- és kor­jesiteí' . A választók a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire leadott szavazatokkal ha­zánk további felvirágzására, iparunk további fejlődésére és mezőgazdasá­gunk gyarapodására, a nép anyagi jó­létének állandó fokozására és kultu­rális színvonalának emelésére, orszá­gunk szocialista felépítésére, a béke megőrzésére és megszilárdítására sza­vaznak. Elvtársek, polgártásak! Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága felszólít benne­teket, hogy 1954. november 28-án t. indannyian .járuljatok a választási urnák elé. Minden egyes választó éljen azzal a jogával, hogy képviselőket választ­hat a Csehszlovák Köztársaság Nem­zet ülésébe. November 28-e váljék a párt, a kormány és a nép megbonthatatlan egységének hatalmas hazafias mani- fesztációjává. A köztársaság minden egyes becsü­letes és hű polgára a Nemzeti Arc- vonal jelöltjeit választja a Nemzet- gyűlésbe. Szilárdan tömörülve a Nemzeti Arc- vonalba. előre újabb győzelmek elé­réséért e szocializmus építésében! A béke Szovjetunió vezette hatalmas táborában harcra fel a háborús uszítok terveinek meghiúsításáért, a nemzetek barátságért! CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának felhívása a nemzetgyűlési választások alkalmábél (folytatás a 2. oldalról) mányhetározatok következetesebb tel­Megkezdődött a vadászati idény ! Megkezdődött a va­dászati idény. A vad­állomány most éri el legnagyobb erejét és most a legszebb, leg­fejlettebb. A muflonok mellett a fekete, fe­hér, vagy vöröses és fehérfoltos dámszarva­sok állami tenyészte- lepeink valóságos é- kességei. A dámszar­vast a Földközi-tenger mellékéről hozták be hozzánk. Szeptember végén a dámszarvasok vedlenek, ami azt je­lenti, hogy szőrük le­válik és minden évben új szőr nő. Képünkön két erős, „lapátfajta” dámszarvast látunk, a breski állami tenyész- telepről. Röviden a bajcsi lányok munkájáról Sok figyelmet és gondoskodást igé. nyel a csirke, amíg az üzemi konyhán, vagy étteremben különböző módon el­készítve elénk tálalják. A gondoskodás már akkor kezdődik, amikor a legjob­ban tojó tyúkok alól kiválogatják a keltetésre alkalmas tojásokat, mert bizony nem mindegyik toiás alkalmas keltetésre, mint ahogy pem minden csirke bizonyul jó tojónak. Próbáljunk ízelítőt adni most szép sorjában azoknak a CsISz fiataloknak munkájáról, akik a bajcsi állami gaz­daságban becsületesen végzik a reájuk háruló feladatokat és ezáltal teljesítik a pártunk és kormányunk által kitű­zött határozatokat. A perbetei út mentén, erdőtől öve­zett félkörben, meglapulva az erdők szélén húzódik a bajcsi állami gazda­ság tyúkfarmja. Ezen a farmon a ve­zetőn kívül csak CsISz-tagok dolgoz, nak. A tyúkfarm bejáratánál egv ku­tya haragos ugatása riasztja szét az ott kapargáló fehér csirkéket, melyek­ről csak később tudtam meg, hogy leg­horn fajták és a legjobb tojók. A farm vezetője szívélyesen fogad és készségesen megmagyarázza a tyúktojás útját, egész addig, míg mint rántottcsirke az asztalunkra kerül. Mielőtt belépnénk a törzskönyvezett tyúkok részére elkerített területre, fertötlenitőporba kellett belépnem, ne. hogy a cipőmön betegség csíráit vi­gyem be. A tyúkokat aluminium számmal a szárnyukon, lábaikon pe­dig számozott karikával tartják nyil­ván és törzskönyvet vezetnek róluk. Vannak itt olyan tojók is, melyek 230—270-et is tojnak egy év alatt. A tojóketrecek billentő szerkezettel van­nak ellátva, s amikor a tojó beül tu­lajdonképpen maga zárja be magát,, míg a tojást ki nem' szedik alóla és a számát fel nem írják. Csakis ilyen jól kiválasztott tojókkal érhették el, hogy ezidáig terven felül 75.387 tojással többet adtak dolgozóink asztalára. Ez évben 25.000 csibét keltettek, ezekből több mint 14.000-et más álla­mi gazdaságoknak adta!: át nevelésre. A farmnak külön állatorvosa. van, aki lelkiismeretes munkájával nagyban hozzájárult a kollektív eredményéhez, neki is köszönhetjük, hogy ezidáig több ezer kilogramm ízletes, finom csirkehússal járultak közellátásunk megjavításához. Megnéztem a csirkekeltőgépet, lát­tam három diplomát, melyet munká­tok elismeréséért kaptak, láttam a műkotlóst, melyet ott szerkesztettek és igen eredményesen használnak, gyönyörködtem az előttem kapargáló csirkék tömegében, de ezidáig még nem találkoztam azokkal, akiknek a keze munkája alatt tollasodnak, be. gyesednek az apró jószágok. Még nem találkoztam Keresztes Erzsébettel, aki a keltetOgépet kezeli és már három éve élmunkás, de a többiekkel se ta­lálkoztam még. akiket dicséi ez a példás rendben tartott tyúkfarm. Mintha gondolataimat találta volna el Ondracka elvtárs. megindult az egyik épület felé és annak túlsó felén munkába merülve — csirketisztítás közben — találtuk őket. Annyira be­lemerültek a toll szaggatásába, mintha Ítéletnapig csirkét akarnának kopasz. tani. Azt vettem észre, mintha valami miatt szégyenkeznének. Beszélgeté­sünk folyamán aztán ez a benyomá­som csak bebizonyosodott. Nem értem, mi szégyelni valójuk van ezeknek a lányoknak. Hiszen munkájukat rendesen elvégzik, piro­sak, mint a nap. életkedvtől és az er­dei levegő csókjától derűs az arcuk, szemükét lesütik, pedig annyi báj és őszinteség tükröződik tekintetükből, hát miért zárkóznak el a feleletek elől? Mi az, ami hallgatásra kényszeríti Okét? Nem sikerült zárkózottságuk bürökjét teljesen eltávolítani. Rövidre srabott feleleteikből megtudtam, hogy itt bizony az elmúlt aratás óta a CsISz-szervezet nem fejtett ki semmi munkát. Talán azt sem tudják, hogy most folynak országszerte a CsISz év. záró közgyűlései. Gyűlés — vagy saj­tóterjesztés — ilyesmiről ők eddig csak az Űi Ifjúság hasábjain értesül­tek, mert hűséges olvasók. Emiatt a bajcsi állami gazdaság CsISz.tagjai ne szégyenkezzenek, ne legyenek zárkózottak és nyílt tekinte. tűk legyen. Fogjanak hozzá a szerve­zeti élet megszervezéséhez és olyan alapos jó munkát végezzenek, mint a munkahelyükön. Hisz ott is voltak nehézségek, aka. dályok és csak ezek leküzdése, áthi­dalása és kiküszöbölése hozta meg a mostani szép eredményeket. Tekinte­tük merészen és szilárdan, erős akara. tot tükrözve nézzen a szebb holnap­ba. Vessék le és dobják el a zárkó­zottság köntösét, hogy bárhol és bár­kinek bátran felelhessenek. Használ, iák a bírálat és önbírálat fegyverét, minden kertelés nélkül, akkor szerve­zeti életük fellendül és komoly ered­ményeket érhetnek el. Segítse őket ez a bírálat, hogy a közeljövőben a szervezeti életben is olyan eredményeket érjenek el, mint munkájukban. (sf) ★ * ★ Így néz ki, ha nem tudja a jobb kéz, bogy mit csinál a bal Szombat délután van. A diákságnak ez az idő a legalkalmasabb a pi­henésre és a vigadásra. Sok terv készül: mozilátogatás, kultűrest, sétálás stb. De a tervek sok esetben csak tervek maradnak. Az a szerencsétlen „de” megváltoztatja a diákok elgondolását. Ez még talán a jobbik eset. Mert az is megtörténik, hogy a diák semmi áron seim tudja megváltoz­tatni a tervet. Ilyen esetet akarok most elmondani. Előrebocsátom, kissé nevetséges, de' a dolog másik oldala nagyon is komoly. Már a hét folyamán megtudtuk, hogy a leányinternátusban kultűrest lesz, minket is meghívtak. Ha már így van, elmegyünk. Lassan múlott a hét, nagynehezen eljött a szombateste. Azaz eljött volna, ha szombat dél­után az internátusbán ragályos betegség nem ütötte volna fel a fejét. Mit lehetett csinálni? Az estet elhalasztották. Hogy a terven nagy csorba ne essék, a fiúk fogták magukat és meg­látogatták a kémiai iskola intemátusáben lakó leányokat. Ott is mulatság volt. C6ek beengednek — gondoltuk ez ajtó előtt. A Programm, mire oda­érkeztünk, már befejeződött. A pénztárnál lévő fiatalokat illedelmesen megkérdeztük, hogy bemehetünk-e? Megengedték. Fizettünk s néhány perc múlva már a vidáman táncoló fiatalokét néztük. Éppen táncolni készültünk, amikor az igazgatóhelyettes hangja félbeszakította a zenét; — „akik nem tartoznak a kémiai iskolához, hagyják el a termet!’' Persze, senki sem mozdult. Mindenki azt gondolta, hogy az igazgató helyettes az „idegen” jelzőt csak amolyan lógókra értette. Ilyen meg nem is. volt talán. Nem érezte bűnösnek magát senki. Mindenkit ez foglalkoztatott: illedelmesen megkérdeztem, hogy beléphetünk-e, fizettem, rendesen viselkedem és még­is... mégis fennakadnak az „idegen” diákokon? Nem boncolgatom tovább a dolgot. Még csak ezt akarom mondani, hogy az ifjúsági mulatságon az „idegen” fiatalok csendesen sorakoztak. A belépőke: fizették visszg. .. . Rosszul festett, higyjétek el. Befejezésül még annyit, hogy így néz ki az az ifjúsági mulatság, ahol a CsISz vezetősége nem beszéli meg tervét ez iskola igazgatójával: nem tud­ja a jobbkéz. hogy mit csinál e bal. SALMA IMRE A trnavai harcos ifjúság múltjából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom