Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-02-03 / 9. szám

Ül IFJÚSÁG J954. február J3író útctk A templomtól nem laktunk mesz- tzire, de sohasem szerettem misén járni. Nem a tömjénszagtól féltem vagy a szentelt víztől, hiszen ezek ártalmatlan dolgok, hanem a ,papot nem szerettem. Persze ennek is 'meg volt a maga oka. Esztergom nem messze esik tőlünk, ahol a hercegprí­más palotája van. Gyönyörű egy pa­lota az. Sok pap tanyázott benne Tudtam azt. hogy amikor én a szőlő­ben kapálok és szakad rólam az iz­zadság. akkor a papok a dunaparti U getben sétálnak. Ez a dolog sohasem fért a fejembe. A helyzet merőben különbözött a maitól. A faluban nagy úr volt akkor a bíró. Nyakas, keménykötésű ember volt. Nem engedett a huszonegyből 0 is betartotta, meg másokkal is b° tartatta a törvényeket. De olyan tör­vények voltak akkor, amit nem a munkások ínvére szabtak. A bíró még az ifjúságra is szemet vetett. Nevelni akarta a fiatalokat a maga módú szerint. A neveléshez azonban meg v volt a hatálma — ezt nem szabad el- fe’edni A nevelés pedig valláserkölcsi a]apckon épült akkoriban. Ez volt ez úrt Magyarország nevelésének a sark­köve. A fiatalokat gúzsba kötötte ez a nevelési módszer, mert a pap azt mondta, hogy ülik meghalni a hazá­ért, az akkori hazát pedig nem szeret­ték a fiatalok, mert sok volt benne a levente parancsnok. Ha a fiataloktól függött volna — vagy a dolgozó nép­től — a bíró, illetve a kózsggi elő' járóság megválasztása, akkor más lett volna a helyzet. Dehát hol volt meg akkor ez az idő! Ha sajgott is vala­kiben a fájdalom, nem tudta azt ki­önteni. A harag belefult az emberbe, emésztette az embert. Egyszer aztán egy szép tavaszi dé­lelőtt áz utcán mentem. Amint a falu közepe felé tartottam, láttam ám, hogy egy serég fiatal fiú fut teljes erejével lefelé a templompartról. Kergetőznek talán, vagy tűz van — gondoltam és odafutnak? Furcsa látvány volt, amint a fiatalok szaporán szedték a lábu­kat. Mintha menekültek volna, mint­ha az ördög űzte volna őket. De esté- hamar meggyőződtem arról, hogy nem az ördög elől, hanem a bíró elől fut­nak. A bíró is futott, cifra bot ragyo­gott a kezében. Ez volt a bírói pálrn. Kovács Pista kiáltotta fe’ém, hogy «V. a Benkó templomba akart zavarni Behkó volt a bíró neve. Tudtam, hogyha találkozom vele, tőlem is meg­kérdezi, hogy mi dolgom ilyenkor az utcán csavarogni. De nem futok, gon­doltam magamban, hisz nem bántot­tam én öt. A többiek is megálltak, n bíró is odaért. A kalapját kezében tartotta, a feje g’Jzölt, szeme dühösen viVogott és veszélyesen hadonászott hatalmának jelképével a bírói pálcá­val. Alaposan szórta ránk az áldást. Jól értette ezt, mert állandóan szolgat tartott, volt úgy, hogy kettőt is és volt kin betanulni az áldásosztást. Sok mindent tudtam volna neld mondani a többi fiúd együtt. Küiöt nősen akkor voltam dühös, mikor azt mondotta, hogy a jó útra tért minket nevel minket, akarja, hogy hazaszere- tő, vallosos ember váljék belőlür,: Azt akarta, hogy szeressük Horthy Magyarországát, a kakastollas esendő őket és a levente parancsnokokat. Az ilyen tanítást nem fogadtuk meg, bar hal1 gátasunkkal igazat adtunk neki. Meggyőződésünk ellenére küzdve ar érzelmeinkkel muszáj volt neki igazat adni. Akkor tudtam meg, hogy mi’j.t i nagy művészet is a színészet. Végr° pap'rt és ceruzát vett elő. A papírt a patak hídjának korlátjára tette és sor ba megkérdezte a nevünket. Ügy tett. mintha nem ismert volna minket. Pe­dig hát ebben sem volt neki igaza. Mi megmondtuk nevünket, szinte oda dobtuk neki. azzal a gondolattal, hogy ne itt van, csinálj vele amit akarsz Ö meg csak felírta a neveket, vészt jósló arckifejezéssel. Az esetnek következménye is leit A csendőrök megfenyítettek, a leven­teparancsnok becsukott, a bíróság nem ítélt el. mert kiskorúak voltunk Bárki elgondolhatja, hogy mi tör­tént volna, ha a fiatalok is beleszól­hattak volna a bíróválasztásba, vagy pédig beleavatkozhattak volna a köz­ségielöljáróság választásába. Dehát ak­kor nem vitatkozhattunk a községi elöljárósággal kapcsolatos alkotmány­törvény helyessége felől. Nem lehetett erről vitatkozni, úgy kellett elfogad­ni, ahogy van. Mert hát mi is történt volna, ha vitattuk volna a törvg/nyt Bizonyára csorbái szenvedett volna az ezeréves magyar alkotmány. Valószí­nű új alkotmányt kellett volna állí­tani a helyébe, mert csorba ál kot - mánnyal mégsem élhet az ország, .h bíró urak is kisebb urak lettek volna a községi elöljáróság is megkomolyo- dott volna. Egyszóval nagy változás állott volna be. Ma már nincsenek bírók a falvak­ban. A helyi nemzeti bizottság más- képi végzi a feladatát, mint a rég' községi elöljáróság Munkásemberekb’.' tevődik össze, dolgozó parasztokból. nem kulákokból mint. a megboldogult községi elöljáróság. Mi választjuk őket az ifjúság is. Megtárgyaljuk a válasz­tással kapcsolatos törvényjavaslatot Ha szükséges, módosíthatunk is a tör­vényjavaslaton. Ellenőrizhetjük a nem­zeti bizottságok, munkáját. Menny-,t változott a világ De meg is becsül jük a törvényeinket és minden kö­rülmények közt be is tartjuk. BAGOTA ISTVÁN iMiniimimiimiiiMiMiiiiiiiMiiiMMi Szövfídéinkben is megindult a minőség javításáért folyó verseny A szovjet üzemek mintájára köny- nyű-, fém- és vegyiparunk több üze­me közt verseny indult a kiváló minő­ségű termények előállítására. A ver­seny lényege, hogy a minőséget ala­posan ellenőrizzék, kezdve a nyersa­nyag legelső feldolgozásától, egészen a gyártmány végleges elkészítéséig. A szenicei Slovensky Hodváb, a vrbo 'ei Trikota, a trencséni Merina és V. S:ro- ky ruházati-üzem, a bosányi bőripari üzem és a partizánskei Augusztus 29-i üzemek ú. n. „kiváló minőségi” sza­kokat állítottak fel. Még a múlt évben a rózsahegyi V. I. Len’n pamutüzem és a bratislavai cérnagyár dolgozói Kassán jártak a Nálepka ruházati üzemben és megtárgyalták, hogy hogyan lehetne azt a szakot nálunk is bevezetni. Ró­zsahegyről fonalat küldnek a vysokai, kuti és kuklovi szövődékbe, ahol a fo­nalat „köpperré” dolgozzák fel. A „kop­pért” azután a szövődékből további ki­dolgozás és festés végett Rózsahegyre és Kassára küldik és a már kész szö­vetből munkaöltözeteket varrnak. Mi­nőség tek'ntetében különösen a szövő­üzemeknek volt pótolni valójuk. Ma azonban bátran mondhatjuk, hogy már jó úton haladnak. A szövődékben most alaposan felkészülve indulnak neki a minőség javításáért folyó versenynek. A rózsahegyi V. I. Lenin pamutüzem­ből rövidesen kikerülnek az első kül­demények, amelyeket a „kitűnő m nő- ség” jelzésével látnak el. Megvitalták a törvényjavaslatokat A tanulóifjúság is bekapcsolódik a nemzeti bizottságokról szóló törvén \ javaslat megvitatásába. Szerda déluti a gálántai magvarnvelvtí 11 éves ks zépiskola felsőbb osztályainak* tanul"- vitatták meg a törvényjavaslatot. ' vitából azt látni, hogy a tanulóifiu ságból olvan értelmiség nevelődik k amely nem szakad el a falu népétő A tanulóifjúságot a legszélesebb mér­tékben érdekli a falu és a nép prob lémái. Észreveszik, meglátják a hiba kát, de emellett módot találnak a h: bák eltávolítására is. A vitát a CsISz iskolai szervezete rendezte. A törvényiavaslatot Vado- vics elvtárs Ismertette. Az ismertetés értékes és tartalmas volt. Különös i azokat a pontokat világ tóttá m°g amelyek közvetlenül érdeklik a tárni lóifjúságot. Vadovics elvtárs jól fel két szült az előadásra. Felkészü'etlenü nem is lehet a törvényjavaslatot ered ménvesen ismertetni. Ezt a CsISz minden alapszervezeténél tekintetűt kell venni. A vita folyamán a fiatalok rámu tattak arra, hogy milyen hibákat ko vetett el némely helyen a helyi nem zeti bizottság. Ebből láthatjuk, hogt a helyi nemzeti bizottság némely ne- lyen keveset törődik az ifjúság prob lémáival. A helyi nemzeti bizottság némely helyen nem tartja fontosnak sem az Ifjúsági Szövetség sem pedig a többi tömegszervezetek működését Nem segítik a tömegszervezeteket és nem tererritenek olvan körülménye­ket, amelyek elengedhetetlenül szük­ségesek a jó működéshez. A legnagyobb hiba a helyiség kér­dése. Hegedűs József is arról beszélt, hogy Pereden is a helyiséghiány mennyire akadályozza a tömegszerve zetek működését. Ugyanezt mondotta Szombat György is Kajáiról. A helvi vezetőségnek pedig már a hosszú évek során módjában állt valamilyen meg­oldást találni. A törvényjavaslatot egyébként elfo­gadták és- helyeselték. Kü'önösen a törvényjavaslatnak azt a pontját he­lyeselték, hogy a választóknak ioguK- ban áll ellenőrizni a helyi nemzeti bi zottságok munkáját. Éberek leszünk a hibákkal szemben, ha helyesen .vé­gezzük az ellenőrzést, akkor az ellen­őrzés által sok hibát elkerülhetünk. Ehhez azonban fontos az is, hogy tu­datában legvünk annak, hogv az el­lenül zésen keresztül tulajdonképpen, inden választó az államhatalmat yakorolja. A törvényjavaslat megvitatása és is­mertetése nagv hatást váltott ki a fiatalokban. Komjáti Teréz meg is kérdezte, hogv a törvényjavaslat mi­kor lép életbe. A kérdésére kielégítő választ kapott. A vita megrendezésébe azonban egv kis hiba csúszott be. Vadovics elvtárs, aki a törvényjavaslatot ismer­tette késve érkezett a vitagvűlésrs A késés különösen ilyen esetben nem helyes és nem lehet megbocsájtani. Vadovics elvtárs késése miatt kevesebb idő maradt a vitára. Valószínű, hogy még sok értékes felszólalás elhangzott volna, ha a vitára több idő maradt volna. Továbbá az is hiba volt, hogy a CsISz-tagok mindannyian egyszerre akartak beszélni. Sokszor a zsivaj miatt alig lehetett hallania felszóla­lásokat. Ebből azt látjuk, hogy a CsISz iskolai szervezetének sokat kell még foglalkozni a fegyelem kérdésé­vel. Egyébként biztosra vesszük, hogy a fiatalok elősegítik a nemzeti bizott­ság munkáját. B. I. A zselizi magyar középiskola pionírcsoportjának munkájáról A zselízi nyolcéves magyar közéo- iskola mellett működő pionírcsoport. a csapattanács és az őrsvezetők rész­vételével összeállított és kidolgozott havi és negyedévi munkaterv szernt dolgozik. A csoport mind politika mind kulturális irányban a nevelés terén szép eredményeket ért el. Csa patgytíléseket havonta egyszer tar tunk, ahol részletesen megbeszéljük a havi feladatokat és megvitatjuk a pionírok részéről beadott javasatokat Az összejövetel előtt a csapattanácr gyűlést tartott. Örsgyűlést hetente egyszer tartunk, mégpedig szombaton 12.10-kor. Kivételt csak a negyedik és ötödik évfolya-- képez, mert öl: délután 5 órakor tartják őrsgyű'ésü- ket. Összesen 6 őrsünk van. Az őrs gyű'éseken elméleti és gyakorlati ok tatásban részesülünk. Elméleti'eg főt; lalkozunk természetraizi kérdésekké (térképjelzés, tűzhaszná'at a szabad­ban, morse je'zés stb). Politikai ne­velésünknél főleg munkásosztályunk múltjával és harcaival, sajtóolvasássa1 könyvolvasással foglalkozunk és vi­ták á' tál elmélyítjük tudásunkat. hog\ elérjük célunkat. A mostani iskola­évben két vitadélutánt rendeztünk Megvitattuk Móricz: Légy jó mindha­lálig és M-kszáth: Különös hézassái- cimű könyveket. Ezenkívül foglalko­zunk még több aktuá’is természettu doményi könyvvel, mint például: Az ember származása. Az élet keletkeze se, Földünk keletkezése, Hogyan ta­nul meg az ember gondolkodni. Önkéntes testneveléssel is komolyan foglalkozunk. Ezen a téren is szép eredményeket értünk el. A vasárnap délelőtt rendezett mozi- és sportéi le­adások, valamint játékok folyamán ?i ka’munk volt bemutatni nevelési mód­szerünk fő irányelveit. A helyesen elvétett mag meghozza gvümö'csét csak állandóan ápolni kell. Csoportunk minden egyes akcióból kiveszi részé*. A nyári szünidő alatt 26 tagú kultúr- és agitációs brigádunk hat héten ke­resztül látogatta járásunk dolgozóit. Ezek a piomrok a brigád ideje alatt nemcsak szórakoztatták a dolgozókat, de ha kellett a munkából is kivették a részüket. Tervezési téren is sokat ta­nultunk és sokat fejlődtünk. Ez a brigádcsoport kezdeményezte iskolán kon. a következő két akciót: 1. Minden pionír kezébe pionírlapot. 2. Korea újjáépítése érdekében rendezzünk gyűi- tést és tartsunk előadást. Mind az előadás, mind a gyűjtés nagy sikerrel végződött. Az előadást Damásd köz­ségben tartottuk meg, ahová beszer­veztük a szomszédos két község dol­gozóit is (Vez kénv, Lekér). A tiszta bevételből a kiadásokat leszámítva 760 körönét küldtünk el Korea újjá építésére. Iskolánkban minden egye% úttörő megrendelte a Pionírok Lapját, de nemcsak megrendelte, hanem ol­vassa is. Amint iskolánk megkapja a Pionírok Lapját, óra előtt 10 perces fe’olvasást tartunk belőle. Sport terén is rendszeres munkával jó eredményeket értünk el. Kivá'ó tornászaink vannak, akik testnevelés; dé'utánokon, kü'önböző testnevéléai számokkal lépnek fel. Kézilabdában járási bajnokságot nyertünk és tavasszal a kerületben is elkezdik a kézilabda játékot. Aszta'teniszezőink Gulis József, Tár nik Tibor, Éder Imre által mind a kettős, mind a négyes játszmában bajnokságot nyertünk. Az MHK jel­vény megszerzése terén vállalásunkat túlteljesítettük és 52 pionír szerezte meg a jelvényt. Ezek közül tavassza' többen meg szeretnék nyerni a ..Sport mester” címét. Sakkozóink Urbán tanító elvtárs vezetésével nagyban készülnek a ja lllll III IMII III Hill III III IIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIMII III IIII Mi| Mlllllflllltlllfllll III HMIIIII nuár 29-ére terve’zett sakkversenyek­re. A győztes aztán Budmericére megy további versenyre. Korcsolyázóink február 7-én részt- vesznek a Nagysallón megtartandó korcsolvaversenyen. Síelőink a Tátrá­ban 10 napos kirándulásuk alkalmá­ból meg akarják szerezni a ..Sokolsky diplom”-ot. ilyen irányban már meg­tettük az előkészületeket. A járási Hadsereggel Együttműködő Szövetség részéről Ferenci elvtárs, síelőinket elméleti oktatásban részesítette. Gim­nasztikái csoportunk erősen készül a márciusra tervezett járási és kerületi versenyre, amely Komáromban lesz megtartva. Ezenkívül box-, futbal- és kosárlabda-csoportunk is jól működik. Politeohrtikai körünk tagjai minden kedd délután, Horvát elvtárs vezetése mellett, egy szépen felszerelt műhely­ben dolgozik, jelenleg tanítási se­gédeszközöket készítenek. A napokban befejezték az iránytűk készítését. Ez­előtt akváriumokat, mértani és fizikai segédeszközöket készítettek. Csernák elvtárs vezetésével a mé­hészeti kör is megkezdte működését. Eredményeikről majd rendszeresen beszámolnak 30 pionírunk látogat,a az egészségügyi kört, amelyet Akossy tanító elvtársnő vezet, ahol a pioní­roknak alkalmuk van elsajátítani az első áegélynyújtást. Meg szeretnénk említeni, hogy csoportunk az állami gazdaságon vég­zett brigádmunkákért 3.000 korona pénzbeli jutalmat kapott és ezt az összeget is iskolánk céljaira használ­juk fel. ígérjük, hogy a jövőben is jó mun­kát fogunk végezni és az Üj Ifjúság hasábjain részletesen beszámolunk az eredményeinkről. TÓTH KÁROLY a pionírcsoport nevében. HMMMIIHIMmHMMIlfMttlimiMllUfM A tél öröme a mi örömünk Igazán örömteli a myjavai tanulóotthon élete. Szép, modem, kényelmesen be rendezett internátusbán laknak. A tá­gas, világos tantermek nagyszerűen felszerelték. Sok szemléltető segédesz köz és gép áll a növendékek rendelke­zésére. Kiveszik részüket a tél örömeiből. Je lenleg nagy hógolyócsatákat folytatnak. A munkánál, az esztergapadnál Is jól megállják helyüket. Vladimír Vroblik és Pavol Vitek a legjobb tanulók. Mind­nyájan nagyon szeretik Bemérd Matu la mestert, aki boldogan adja át tapasz talatait a fiatal nemzedéknek. A II. osztály tanulói összejöttek a társalgóban kötnek, beszélgetnek énekein ek és új dalokat tanulnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom