Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-06-30 / 51. szám

2 UI IFJÚSÁG 1954 június ?0 A nagymegyeri járás CsISz-elapszer- vezeteinek vezetőit aktívára hívták össze. Az aktíván az eddigi eredménye­ket értékelték ki és e további munká­nak vetették meg az alapjait. De a fa­lusi szervezetek vezetői bizony hiányo­san jelentek meg. Ez részben annas tulajdonítható, hogy éppen a legnagyobb dologidőben hívják össze az aktívát De mégsem az az egyedüli oka, mert már jónéhány6zor nem jelentek meg azok a vezetők semmiféle aktíván, akik most sem voltak jelen. Ez arra vall, hogy az alapszervezetek képviselői és vezetői hanyag munkájuk miatt nem mernek megjelenni a járási bizottság által rendezett összejöveteleken. Nehe­zen szívlelnék el. he kritikailag sze­mükbe vágnák a hanyag munka okát Például a füsöi alupszervezet jól dol­gozik. de az aktíván mégsem képvisel­tette megát. Ez is helytelen dolog, mert az eredményeikről be kellett vol­na számolniok. Hiányoztak még a med ­véi, a szapi, csicsői, tanyi. mádéréti es az apáoeszakálasi küldöttek is. Emiatt az aktíva értékén csorba e- sett. Pedig az összejövetel a szerveze­tek további feledatait tárta föl. Az elmúlt évben járásunk eteö lett az aratási és cséplési munkában és a terménybeedásben is. Ezt kel! elérnünk az idei évben is — mondotta Gerhái elvtárs az értekezleten. Persze, ebben a nagy munkában az ifjúsági szervezet­re nagy feladat hárul. Szőrakoztatniok kell a dolgozókat, kultúrbrigád(>ket ke'l alakítani és legelső sorban az aratást»' kell kivenni a részét minden fiatalnak A beszámoló foglalkozott e X. párt- kongresszusra tett kötelezettségválla­lások teljesítésével is. A nagymeg^eri állami gazdaság üzemi szervezetében ag'ok a hiányosságok. Az elnök és a politikai felelős elvtáns- nő szépen megértik egymást, azonban ott van a hiba, hogy a politikai felelős elhanyagolja az alapszervezet ügyeit. A vitában elmondották, hogy a legutóbbi tagsági gyűlésen, amikor már megin­dult volna a vita, akkor a politika fe­lelős, Bartalos elvtársnő egyszerűen ki­jelentette, hogy vége a gyűlésnek és a járási küldött, valamint a tagok akara­ta ellenére is bezárta a gyűlést. Termé­szetesen Bartalos elvtánsnő attól tar­tott, he a gyűlés tovább folyik, akkor a hibák felszínre kerülnek és a fejére olvassák azt, amit eddig elkövetett. A járási bizottság mellett működő CsISz-szerve t arról panaszkodik, hogy az Oj Ifjúság a múlt évben hasábokat írt róluk, most pedig nem említi meg őket. Azonban a küldött elvtárs beval­lotta, hogy nincs is mit írni róluk, mert bizony nem a legjobban dolgoznak, csak a választási kampány keretében fejtet­tek ki lényegesebb munkát. Dehát miért nincs egy jó levelező ez alapszervezetből, aki rendszeresen tu­dósítaná az Oj Ifjúságot az ott történ­tekről. Ebben a CsISz járási bizottsága is hibás, mert a járási konferencia ha­tározata értelmében meg kellett volne szervezni minden elapszervezetnél a levelező kört, de bizony eddig ezt el­hanyagolté . A nagyme tn alapszervezet is pan­gásnak indűl. Vállalták ugyan, hogy e X. pártkongresszus idejére a város fő­terén lévő parkot átrendezik, de még a mai napig sem nyúlt hozzá senki az alapszervezet tagjai közül. Reméljük még azt, hogy teljesíteni fogják a kö­telezettségvállalást, ha utólagosan is. A politikai kör itt igen rossz lábon állt és a tagok nem értették meg a politi­kai kör jelentőségét. r Az ekersi küldött vitafelszólalásában arról beszélt, hogy a politikai kör nem a legjobban működött, de ezért mindig jobb állapotban volt, mint az előző felszólalásokból kitűnt, a többi alap- szervezeteknél. A járási kultúrverseny- ' «) azonban nem tudott belekapcso­lódni az ekecsi fiatalság. De ezentúl kultúrmunkáve! fogjuk a szervezeti é- 'etet színesebbé tenni — hangoztatta a küldött. A nemsócsai küldött ugyanazzal a szavakkal kezdte, mint az ekecsi. Kul- tűrtéren Nemesőcsán is hanyatlás mu­tatkozik. Azonkívül nem adnak semmit az elnök szavaira, sem pedig a vezető­ségi tagokra Valószínű, az ottani ve­zetőségi tagoknak jobb példával kel­lene előljárni a tagok előtt. Fülöp elvtár-, a CsISz bizottságának küldötte a politikai iskolázás fontossá­gáról beszélt. Elmondotta, hogyan kell az ifjúságot nevelni, hogy jő munká­sokká váljanak a társadalomban. Jó irodalmat kell a fiatalság kezébe adni és erélyesen fel kell lépni a hibáikkal szemben nemcsak a CsISz vezetőinek, hanem minden CsISz-tagnak. Elhatároztuk, hogy új munkamód­szerrel fogunk neki az aratásnak és meggyorsítjuk azt. Mindent elköve­tünk, hogy a nabonabeadást is elsőként teljesítse a járás - határozták el az ak­tíve résztvevői és a lelkesedésből Ítél­ve biztosra vehető, hogy a határozatok valóra válnak. PAKSI LÁSZLÓ A Béke művészeti együttes első fellépésénél nagy sikert aratott az énekkar. Képünkön Zdena Kucharová és Buday Erika szólóénekesek Tyihonov-Hre- nyíkov „Kubányi sztyeppék” című dalát adták elő. A bősi szövetkezet legjobb munkásai A bősi CsISz-szervezet tagjai szor­galmasan kapcsolódtak be a mező- gazdasági munkákba. Ez nagy segít­séget jelentett a szövetkezetnek és hozzájárul további megszilárdításához Azonban most már önkéntesen vállal­ták azt is, hogy a tavaszi munkák be­végzése után a nyári és az őszi mun­kákba is bekapcsolódnak. Vidáman végezték a tavaszi munkát. Reggel félhatkor már várták a CsISz- tagok az a~tót, amely a munkahelyre vitte őket. Az úton mindig vidám nó­tákat aloltak, ami által örömüket fe­jezték ki. A kijelölt munkahely a fa­lutól kb. 3 kilométerre volt. Itt Bíró Jenő, az EFSz 2. számú munkacsoport­jának vezetője, minden fiatallal ismer­tette feladatát és a munka megkezdő­dött, Különösen a kukoricakapálásnál segítettek sokat. A kukorica gyomta­lanítása igen fontos feladat és a fia­talok ezt elvégezték. A gyomtalanító- csoportban 25 fiatal vett részt. Akad­tak olyanok is, akik kavicsot hordtak az utakra és kijavították a talajvíz okozta károkat. A kukoricakapálásnál különösen Kukán Mária, Lakatos Má­ria, Bokros Margit, Csóka István és Nagy Árpád tűnt ki. Közülük a leg­többen egész héten át brigádban dol­goztak és értékes munkát végeztek. A bősi fiatalok ezáltal megmutatták, hogy tudnak alkotni, nemcsak a kapá­lásnál tűntek ki, hanem művelik a kultúrmunka minden ágazatát is. Ezért a CsISz járási bizottsága díszoklevéllel tüntette ki a szervezetet. A bősi fiatalok a szövetkezet leg- odaadóbb munkásai. JOHANCSIK GYULA — Bős A rozsnyói pionírok CsISz-szervezetet alakítottak A rozsnyói magyar tannyelvű nyolcéves középiskolában is megala­kult a CsISz-szervezet. A CsISz- szervezetbe 18 oionírt vettek fel, akik nagy lelkesedéssel készültek a felvételükre. Az eskütételnél Dorcsák elvtárs is jelen volt, a járási bizottság ré­széről. Beszédében ismertette az alapszabályzatot ss a tagok felada­tait Ezután Török Ilona a pedagó­giai iskola tanulója szólott az új tagokhoz, akit instruktorként jelöl­tek a szervezethez Megválasztották a vezetőséget is. Elnöknek Barci Blankát választották, aki az iskola egyik legjobb tanulója. Helyettese Tisza István lett. A tagsági könyvek kiosztása után a tagok felajánlásokat tettek. A CsISz-tagok vállalták, hogy mind­annyian megrendelik az Oj Ifjúsá­got. A nyári szünidő alatt pedig se­gítik a falujukban lévő Egységes Földművesszövetkezetet és részt- vesznek az aratási munkában. Azon­kívül a vidékiek felveszik a kapcso­latot a vidéki szervezetekkel és se­gítségükre lesznek. A pionírok is szép kötelezettség­vállalásokat tettek. Négyszáz bri­gádórát dolgoznak le a rozsnyói EFSz-ben és két métermázsa hul­ladékpapírt gyűjtenek össze. Ezen­kívül rendeznek egy vidám táncmu­latságot, amelyre meghívják a többi iskolákat is. Megfogadták azt is, hogy az Oj Ifjúságnak 20 előfizetőt szereznek. Ezenkívül tanulmányi ki­rándulásra mennek Prágába és a Tátrába, hogy megismerjék hazánk szépségeit és népünk életét. A szép felajánlások azt bizonyít­ják, hogy hazánkban a tanulók bol­dogan élnek. SÍPOS BÉLA Rozsnyó Gyén Zsuzsa orvos lesz A besenyői nyolcéves középiskolában is megtartották az évzáró vizsgákat A tanulók legtöbbje eredményesen vizs-i gázrtt, különösen azok, akik végleg élt hagyják a középiskolát. Megtörténi 4 pályaválasztás is. A tanulók közül so-i kan jelentkeztek mezőgazdaságba, ahol majd gyakorlatilag, elméletileg tovább képzik magukat. Gyén Zsuzsa azonban orvosnő szeretne enni, ezért ennek a szaknak megfelelő Iskolában tanul majd tovább Nagyon örül, hogy ma a sze- aény munkáscsaláook gyermekei is me­hetnek orvosi pálvára. Képünkön azt látjuk, amint Gyén Zsuzsa a térkép előtt áll, földrajzból vizsgázik. ★ ★ ★ A Nemzeti Bizottság új tagjai bemutatkoztak A királvhelmeci járásban is bemu­tatkoztak a járási nemzeti bizottságok új tagjai. Az első ünneDélyes ülésen letették a hűségeskűt és megosztóttáK maguk között a munkát. Mggválasz tották a járási nemzeti bizottság ta­nácsának elnökét, alelnökeit, titkárát és a tanács többi tagjait. Az ünnepi ülés megkezdése előtt a JNB dolgozóinak kultúrcsoportja kü­lönböző kul túrszámokkal lépett fel akiknek nevében Hoza elvtárs a ROH üzemi szervezetének elnöke, és Sze man László, a szervezet titkára üd­vözölték a JNB új tagjait és munká­jukhoz sok sikert kívántak. A himnuszok elhangzása után a JMB els'j ülését az eddigi elnök Kobák Fe renc elvtárs nyitotta meg. Utána át­adta az ülés vezetését a legidősebb tagnak Bodnár András elvtársnak Azután Kobák elvtárs megtartotta be­számolóját a JNB eddigi munkájáról A beszámolóhoz értékes hozzászóláso­kat fűztek, amelvek felfedték azokat a hibákat, amelyektől ezután tartóz­kodni kell. A hozzászólók közül Bagos elvtárs a járási pártvezetüség vezető titkára rámutatott a járásunkban el­ért gazdasági eredményekre és új fel­adatokat javasolt, amelyeket majd meg kell oldani a járási nemzeti bizottság­nak. Utána a JNB új tagjai letették a hűségeskűt a kerületi nemzeti bizott­ság képviselőjének. Cap elvtársnak kezeibe. Elosztották a funkciókat és a feladatokat is. A járás: nemzeti bizott­ság új elnökévé ismét Kobák Ferenc elvtársat választották meg. Ugyan­ilyen lelkesedéssel választották meg Iván Andrást, a JNB első elnökhelyet­tesévé Bélán József elvtársat második elnökhelytteesnek és Gulvás Béla elv- társat. JNB titkárává, akik már ed­dig is sok munkát fejtettek ki dolgo­zóink érdekében. A záróbeszédet a kerületi nemzeti bizottság elelnöke. Cap elvtárs tartot­ta meg és világosan rámutatott arra, hogy mii ven módon keli a JNB tag­jainak a jövőben a munkáját megja­vítania. Nem lesz elegendő csupán csak a panaszokat felvenni, — mondotta, hanem meg kell győzni dolgozóinkat pártunk és kormányunk határozatai­nak helyességéről, hogy mindannyian tevékeny harcosaivá váljanak ezen ha­tározatok teljesítésének. « A záróbeszéd után a JT4B első ülé­sét Kobák elvtárs elnök zárta be. Aratás előtt Az aratás mindig a legnagyobb él­ménye, legfontosabb munkája a mező­gazdasági dolgozóknak. Péter Pál tó­ján erű, sárguló búzakalász díszük mindig a gazda kalapjánál és olyan büszkén viseli azt, mint a katona a kitüntetést. Ma az EFSz-ek és az álla­mi gazdaságok irodáiba naponta hoz­nak egy-két kalászt a különböző ga­bonatáblákról mutatóba. Naponta ■száz­szor is megnézik és tervezik, mikoq, lehet már elkezdeni az aratást. A ka­lász az életet jelképezi a falusi ember szemében és valóban találó ez a ha­sonlat. A kombájnok, önkötözűgépek készen várják a nagy napot, az aratás kez­detét. Sokkal könnyebb ma az aratás, mint apáink idejében. Sok virtusos tettet beszélnek el a régi aratásokkal kapcsolatban. A szántóföldeken akkor még nem fordult meg az aratógép, de nem ismerték a parasztok sem. Minden faluban visszaemlékeznek még ma is arra, hogy az volt több évvel ezelőtt a legjobb kaszás, aki a legszélesebb ren­det vágta. Számontartják hosszú idő múlva is az ilyen embereket, becsület jár érte. Ma már a gépek segítségével az aratás csak játék és a régihez ké­pest nem is munka. Örülhetünk en­nek, igazán szívből örülhetünk, de azért virtusra ma is adódik alkalom. Most már nem az erő, hanem az r'sz virtusáé a szó — hiába, a gépek nagy változást hoznak magukkal. A fiatal kombájnvezetők, önkötözőgépkezeiOk ügyességétől függ a gép munkája is. Régen úgy tartották, az a jó, ha sokáig elhúzódik az aratás és a csép- lés, mert akkor jó a termés, sok ke­nyér lesz. Ez nem volt helyes. Ma a jó termést is a legrövidebb időn belül takarítjuk be. így jó sok mindenféle szempontból. Így mutathatják meg az aratógép fiatal kezelői virtusukat. Ha a gépet rosszul vezetik, hanyagul ké­szülnek fel az aratásra, akkor bizony a gépi munka sem olyan kielégítő mint ezt kívánjuk. Előfordult, hogy fiatal CsISz-tag vezette a kombájnt. A dús kalászok szinte muzsikáltak a nyári szélben, ló volt a termés. Csak a kaszáló szerke­zeten kellett valamit igazítani és min­den jól ment volna. Nagyszerű munkát végzett volna a gép, de a CsISz-tag nem állította be helyesen a gépet ezért a kalászok letörtek és magas tar­ló maradt a gép után, a munka rósz- szúl sikerült. Persze vannak becsüle­tes, odaado kombájnosok, akiknek a gyors munka mellett céljuk-a jó mun­ka is. Az ilyen kombájnos. ha gépévet elmegy a tarlóról, azt látjuk, hogy alig-alig marad el egy kalász utána, a tarló alacsony, sima, mint a tükör ahogy a szövetkezeti tagok szokták mondani. A gép- és traktorállomások üzemi CsISz szervezeteire nagy munka vár Az itteni fiatalokon múlik a legna­gyobb részben, hogy miképpen folyik le az aratás Természetesen nem elég az, ha az üzemi szervezet vezetősége hosszú, üres beszéddel próbálja meg­győzni a fiatalt az aratás ideje alatt végzendő jó munka fontosságáról, fii* ez is fontos, de ez még nem minden Az'aratás ideje alatt nemcsak a tag­ságra, hanem a vezetőségre is vonat.-, kozik, hogy sokkal nagyobb tevékeny­séget fejtsenek ki. mint bármikor. A jó munka eléréséhez jó szervezés is kell. Ezért fontos az is, hogy az üzemi szervezet vezetősége szervezze meg el­sősorban azt, hogy minden fiatal na­ponta tisztában legyen azzal, a trak­torállomás hatáskörében hányadik he­lyen áll az aratásban. Ez serkentőleg hat rá, mert az a fiatal, aki valamely oknál fogva lemarad, iparkodik oe- hozni a késést, tudatában van, meny­nyire maradt le a többi arató mögött. Azonban vannak olyan esetek is. hogy a fiatal saját maga kezdeményezésé­ből nem képes bepótolni a lemaradást Ez azért is lehetséges, mert nincs meg esetleg a kellő szaktudása, különösen a kombájnhoz, vagy a cséplőgép ke­zeléséhez. A fiatal ilyenkor sok eset­ben tanácstalanul áll, a szövetkezeti tagok pedig várják a munka folytatá­sát De az üzemi szervezet vezetősége azonnal avatkozzon be hogy a lehető­ség szerint. a fennálló hibát minél ha­marább kijavítsák Kisebb géptörés és másféle üzemzamrók is hátráltatják u? aratási munkát Hogy ezt elkerülhes­sük. naponta vizsgáljuk meg az ara­tógépeket, ellenőrizzük működését és ha a működésben valami gyanúsat ve­szünk észre, akkor azonnal tegvük meg a kellő óvintézkedéseket. így el tudjuk kerülni a nagyobb zavarokat és megrövidítjük az aratás idejét. Ha mégis valamilyen súlyos hiba kelet­kezik. például a gépen egy fontos al­katrész eltörik, a CsISz üzemi Vezető­ségének elnöke intézkedjen, hogy a gépkezelő idejében megkaphassa a hi­ányzó alkatrészt. Tehát az üzemi szer­vezet vezetőségi tagjaira is nagy 'el­adat hárul. Különösen a kombájnoknál és a cséplőgépeknél fordulnak elő na­gyobb hibák és ezért ezekre helyezzük a legnagyobb éberséget. Nem szabad megfeledkezni a szóra­kozásról sem. A bő termést vígan arassuk le. Elsőrendű szerepük van itt a kultúrbrigádoknak. különösen szom­bat este és vasárnap délután lehet a kultúrbriqádok fellépéséről szó. Tánc­cal, énekkel, muzsikával lelkesíthetik, szórakoztassák a dolgozókat. Fontos az is. hogy az egyes kutúrcsoportok az aratási és cséplési munkáknál ebédül') alatt rövid kultúrfellépéssel lepjék meg a dolgozókat. Nagyon szívesen veszik ezt a fáradt dolgozók és örül­nek neki. Különösen az üzemi és az egyes hivatalok mellett működő CsISz szervezetekre hárul ez a feladat. Pél­dául tavaly a vágsellvei járási nemzeti bizottság i mellett működő CslSz-szer- vezet tagjai több kultúr fellépést ren­deztek a tarlón, vagy a cséplésnél ebéd közben. Minden kültúrfellépés- nek nagy sikere volt. Megható dolog az is. hogy a pionírok nótával, tánccal fogadják esténként a munkából haza­térő aratókat. Ilyenkor aztán felragyog az aratók arca, és még jobban megsze­retik a pionírokat- Az aratás nagy munka volt mind'q, különösen megerőltető munka. Ma már lényegesen csökkent a. munka, ellenben nagyobb szervezőmunka vár a dolgozókra. Minden szem kihullott gabona nagy veszteséget, az aratás idejében való elvégzése pedig nagy si­kert jelent. Minden CsISz-tag ezért a sikerért harcoljon. BAGÓT A ISTVÁN Szervezeti életünkből Ú| módszerrel fogunk aratni

Next

/
Oldalképek
Tartalom