Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-07-18 / 44. szám

ŰJIFJÜSÁG A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Egységbe ifjúság, előre a tartós békéért a népek közötti barátságért és a jobb jövőért! Bratislava, 1955 július 18. Ara 40 nilér II. évfolyam, 44. szám A dolgozó parasztfiatalok magasabb műveltségéért Jozpf ŠVPC, a CsISz SzKB mezőgazdasági osztályának vezetője. A CslSz- KB elnökségének a CsISz falusi munkájáról hozott határozata nagy súlyt helyez a dolgozó parasztifjúság állandó nevelésére és a művelődéséról való gondoskodásra. A múltban csak a kulák családok gyerme­kei tanulhattak. Felmerül az a kérdés, hogy a CsISz KB hatá­rozata miért helyez olyan nagy súlyt a dolgozó parasztfiatalok nevelésére ? Falvainkon egyre jobban és sikeresebben halad a szövetke­zeti mozgalom s mezőgazdasá­gunk egyre jobban,a legtökéle­tesebb technikai felszereléssel van ellátva. A gépesítés nagy­vonalú fejlődése, a szövetkeze­tek és állami gazdaságok szük­séglete alapszervezeteinktől megköveteli az agrotechnikai és zootechnikai ismeretek kiszéle­sítését, továbbá, hogy fokozott figyelmet kell szentelni az ag- ronómusok, állatorvosok, gép­szerelők és más egyéb szak­képzett dolgozók nevelésére. A CsISz alapszervezetei győzzék meg a dolgozó paraszt fiatalo­kat és azokat is, akik bevégez­ték a másodfokú iskolát és a mezőgazdaságban akarnak dol­gozni, hogy csak a szövetke­zetben. az agro- és zootechni­kai ismeretekkel felvértezve, van boldog jövőjük. Ezért rájuk a mezőgazdasági iskolákban és tanulóotthonokban nagy szük­ség van. E téren szép eredmé­nyeket értek el az egyes mező- gazdasági iskolák CsISz szerve­zetei, így például az iglói, az éberharti a somorjai járásban. A somorjai járásban együttmű­ködve a CsISz alapszervezetei­vel, a CsIS;: tagok 40 fiút és leányt nyertek meg a mezőgaz­dasági iskolákba és tanulóott­honokba. Mind ez azonban ke­vés, főleg akkor, ha számba vesszük, I\ogy az iskolába való kiválasztásnak már be kellett fejeződnie, de ennek ellenére még a bratislavai kerületben is a tanulóknak az iskolába való kiválasztása terén tervünket csak 50.20/o-ra teljesítettük. Eperjesen e téren csak 20.40/o- ra teljesítettük a tervet. Úgy­szintén fontos, hogy az alap­szervezetek fokozott figyelmet szenteljenek a magyar ifjúság­nak a mezőgazdasági iskolákba és tanulóközpontokba való ki­választására. Milyen módszerekkel dolgoz­zunk a fiatalok kiválasztásánál? Elsősorban a CsISz járási veze­tőségének kell bekapcsolódni a munkába, továbbá a mezőgaz­dasági iskolák CslSz-tagjainak. Az aratás és cséplés idején a nevelési munka minden formá­jával, beszélgetéseken, villám- és faliújságokon meg kell mu­tatni az ifjúságnak az EFSz-ek előnyeit és megnyerni kell őket a mezőgazdasági iskolákba és tanulóközpontokba. E feladat terén nagy szerep jut a CsISz falusi alapszervezeteinek. Ľ mellett nem szabad megfeled­kezni a pionírokról sem, főleg a falusi kollektívákról és az üdülőközpontok csapatairól sem. .Az iskolába való kiválasztás to­vábbi módszerei a szülőkkel folytatott beszélgetés, a tanu­lóközpontokból való levelezés, valamint a mezőgazdasági isko­lák és tanulóközpontok tanulói­nak munkája, amely arra irá­nyul, hogy személyesen is ki­vegyék részüket a fiataloknak ezekbe az iskolákba való be­szervezéséből — mind ezeknek a tényezőknek biztosítaniok kell a fiataloknak a mezőgazdasági iskolákba és tanulóközpontok­ba való beszervezését. Pártunk és kormányunk irány­elveit követve tegyünk meg mindent azért, hogy mezőgaz­dasági iskoláinkba és tanuló­otthonainkba biztosítsuk a fia­tal káderek kiválasztását s ezáltal dolgozó népünk egyre emelkedő életszínvonalát is. Az idei gazdag termés felvásárlása leiében teljes ütemben folyik. A szőve vásárló üzemek raktáraiba az első va sék termésbeszolgáltatási kötelességüké minőségű kenyeret biztosítsanak dolgo Nagymegyeren ez év július 12-én tér és helyettese, Václav Kasl, továbbá csának elnöke, f.udovít Benada, az Szí ! sárlásügyi minisztérium szlovákiai meg I elnöke, a földművelésügyi minisztériu I dég jelenlétében ünnepélyesen megnyi 1 .Az ünnepélyes felszólalások és a , megkezdődött a felvásárlás. Képünkön szövetkezeti tagok szekereit látjuk, társzövetkezet épülete felé. Szlovákia csaknem valamennyi kerü- tkezeti tagok már leszállították a fei- gón gabonát, hogy minél előbb teljesit- t az állam iránt, s Így elegendő és jó- zóink asztalára. Jozef Krosnáf felvásárlásügyf minisz- Rudolf Strecliaj, a Megbizottak Tana- KP KB titkára, Jozef Tokár a felvá- bizottja, Rudolf Martanovič, a K,NB m, az SzIKP KV, KNB és számom ven- tották az idei felvásárlási kampányt, helybeli diákok kultúrműsora után feldíszített autókat, traktorokat és a amelyek elindulnak a nagymegyeri rak­A dunaszerdahelyi gimnázium CsISz- szervpzele harcban a kenyérért A haraszti állami gazdaság gabonj- földjein már második hete víg élet fo­lyik. Hang'js a határ a dunaszerdahelyi gimTiázium CsISz-szervezetének tagjai­tól. akik az iskolai szünidejüket az állami gazdaságbaa^töltil^ el és ott, aló- s^ítifc' áz aratási és a cséplési mun­kák gvörs elvégzését. Tudatában van-, nak, annak, hogy a jó termést a g.yors aratás biztosítja a legjobban, mert Így nem vész el semmi a gazdag ter­mésből. Az ösziárpa learatása után a bűzt aratása megkezdéséig az ifjak elvégez­ték a kukorica kapálást is és a mun­kában legjobban Nagy Sánd»r, Csőrbe Mária, Benovics Árpád és Tábor Ele- ! mér tűntek ki. Az aratásra úgy ké- ! szültek fel, hogy elsőnek fogadták el I a perbetei CsISz-szervezet versenyfel- } hívását. Jól megszervezett munkacso- ^ portokkal kezdték meg az aratást és győztesek akarlak lenni mondják az összesek nevében Bugán Ilona és Há­jas Irén. Mindent elkövetünk, hogy tel­jesítsük azokat a feladatokat, amellyel I pártunk a Csehszlovák Ifjú,sági Szövet­séget megbízta. I Ez annak a jele, hogy az ifjak meg- i értették a CslSz KB a CsISz munká- ' járói a falvakon szóló határozatát. . ..e.bJel^.aítr.i^talmaju’a.. hogy az aratás f az ‘iijűsSg thúnkája. A CsíSZ-szervezci I .tagjai harcolnak a gépesítés jobb ki- . használásáért. Megmutatjuk, hogy nem I lesz az aratás és cséplés alatt egy I traktor, egy gép sem kihasználatlanul, j így mondja Krupic Júlia, aki örömmel j dolgozik és büszke rá, hogy mint CsISz-tag vehet részt a nagyobb ke- ,! nyárért vívott harcban. Krupic elvtárs- ■ nő örömmel készült az aratáshoz és a I jutalmat meg is kapja érte. A jövő hónapban, mint példás piontrvezetö nyaralni megy a pionírokkal. A többi szervezeteknek is példaké­pül szolgáljon a dunaszerdahelyi CsISz- csoport. akik harcban vannak a CslSz Központi Bizottság határozatának tel­jesítéséért. Lacza Rudolf CsISz-járási bizottsága dolgozója. Hurbánovő Fiataljaink harca az új kenyérért A visnyói CsISz-csoport 20 tagú ké­szenlétben brigádot alakított az aratási és cséplési munkák gyors elvégzésére A fiatalok mindig bekapcsolódnak a munkába, amikor azt a helyzet megkí­vánja. Ez a munkacsoport a IV, Világifjú­sági Találkozó tiszteletére született meg. Kötelezettségvállalásukban vál­lalták, hogy 7 fiatalt vesznek lel a CsISz-szervezetbe. Ezen felajánlásuk­nak már eleget tettek. Teljesítenék felajánlásaikat Serény munka folyik a lénártfalvai határban. A szövetkezetben dolgozó CsISz-tagok az aratási munkák moz­gató erőivé váltak. Jó munkájukkal teljesítették a VIT tiszteletére tett fel­ajánlásaikat. Az aratási munkáknál 560. 3 szénabetakaritásnál 180, a kapásnö- vényápolási munkáknál 240 és a kerté­szetben 400 órát dolgoztak le. így fe- ] jezik ki tiszteletüket e történelmi ne­vezetességű találkozó iránt. Új lendület Ardón Az ardói ifjúsági csoport munkája az elmúlt évben hanyatlóban volt. Eb­ben az évben azonban a többi közsé­gek ifjúságának példája nyomán ők Is lendületes munkához láttak. Az aratá­si munkák elvégzésére aratóbrigádot szerveztek, hogy ezáltal segitőkezet nyú,jtsanak a szövetkezeti tagoknak. Az aratást a napokban kezdték meg. « tberen örködnek Dolgozó népük bőséges mennyiségű kenyerének biztosításáról van szó. Már legtöbb helyen teljes üteimben folyik az aratás. Fontos azonban, hogy a bő­séges termést megvédjük az esetleges tűzkárok ellen. A qömőrhorkai fiatalok ennek az érdekében egészen a cséplé.- végéig tüzérséget állítottak össze, a- melynek feladata éj,jel-nappal éberen őrt állni az összehordott gabonanemú- nél. Kenyércsala Rima,«zécsen A rimaszécsi EFSz a járás legfiata­labb szövetkezetei közé tartozik. A szövetkezet megalakításánál már ,iol kivette a részét az ifjúság is. A CsISz- tagok szilárd támogatást nyújtanak az EFSz-tagoknak az első közös hékeara- tásban. Felajánlásukban vállalták, hogy 25 hektárról hctakarit.iák a gabonát, ugyanakkor ezt a mennyiséget cl Is cséplik. Az aratá.si munkákat a szövetkezeti tagokkal együtt a napokban megkezd­ték. j hetényi határ köriil már ott ■‘í setterkedik a hamvas alkonyat. A búcsúzó nap bágyadtan hinti sugár- vesszőit az aranysárga búzatengerre, amelynek túlnyomó része már karcsú kévékbe kötve nyílegyenes vonalban a tarlón píuen. A lehajtott fejű búza­mezőn néha-néha végighúzza lágy fé- 4!jét a szél. s ilyenkor szép, egyen­letes hullámokat ont a két part jelé az egész búzatenger. A mezőkön két ökör húz egy félig üres szekeret. Könnyű a teher, s a két ökör mégis oly fér' dtan ixmszolja. mintha gazdája egész szomorú múlt­ját cipelné. A gazda hol jobbra, az aratógépekkel aratókra, he pedig bal­ra néz a szekérről, ahol fiatal leányok idősebb szövetkezeti dolgozókkal a paprikát kapálják. Üjabb sorral értek ki a tiílsó réghez, s a szél felénk so- dorjn a leányok felcsendülő kacaját. .4 gazda megállitja az ökreit, s konok tekintetét rátapasztja a kapálókra. Bi­zonyára az jár a fejében, hogy mégis csaic érdemesebb közö.sen dolgozni. Majd mintha kissé szemelné magát, amiért megállt, ökrei suhint os­torával. s a göröngyös mezei úton zögiiögve megindult a szekér, de a gondolatait nem tudta ott hagyni, azok tovább is ott motoszkáltak a fe­jében. 12 ös.szeborvló akácsoron túl a ' mezőúttól jobbra csak Gál Ist­ván traktoros és Pintér Ernő gépkeze­lő, fiatal CsISz-tag arat. E’ég is egy aratógép ennek a búzatáblának. Nem AZ UTOLSO REVE... A: nagy tábla ez. Lehet, hogy holnap hét órára már minden búzaszálat szép csoportba köt az aratógép. Gál Ist- vánék tizenegy napp ' ezelőtt kezd­ték meg az aratást. A gépeket jól elő­készítették a nagy munkára: nem volt velük semmi baj. S nem is lesz. — Gondjuk van rá, hogy ne legyen. Az aratás megkezdé.sétöl mindent elkö­vettek. hogy minél többet arassanak le egy nap alatt. Igyekezetük nem volt eredmény nélküli. Az egy napra tervezett öt hektáros átlagteljesít­ményt minden nav túlszárnyalták. — Napi telje.sitményük hat és fél és hét és fél hektár között ingadozott. Sőt tegnap nyolc hektárt sikerült learat­nunk. Este munkájuk befejezése után együtt indultak hazafelé Útközben az új csúcseredménj/ükről beszélgettek és arról, hogy mi módon lehetne a nyolc hektár napi teljesítményt állandósítani. Megvitatták a kôrWményeket is. amelyek lehetővé tették a nyolc hek­tár learatásót, és mérlegelték a továb­bi esélyeket. Jól ismerik a határt. Tudják, hogy hol verte le a gabonát az e.ső. hol könnyebb és hol nehezebb az aratás. Végül is »fhatározták, hogy az aratás végéig mindennap legafább nyolc hektárt fognak learatni A mun­kaidőt nem lehet meghosszabbítani Reggel öttől este kilencig dolgoznak Este kilenctől pedig reggel ötig az éj­jeli brigád a tnrlóhántást végzi. Tehát más módot kell keresniök, amellyel a s nyolc hektáros napi átlagteljesítményt el tudják érni. — Ha valami egyszer sikerül, annak másodszor és harmadszor is sikerülnie kell — Így manaarázott Gál István, fiatalabb munkatársának, aki fejbólín- tással jelezte, hogy teljesen egy vé­leményen van vele. ma az elhatározásuk első nap­ján már a szü :ülö este ölelgeU őket. de még bizony nincs meg a nyolc hektár, pedig valamivel koráb­ban is jöttek a szokottnál. Délig dőlt búzát arattak, ami kissé hátráltatta őket. Az előirányzott üzemanyagból sem tudtak annyit megtakarítani mint má.skor. Eddig nyolc litert takarítottak meg naponta, ma jó lesz, ha hét litert megtakaríthatnak. A nap vörösen lehanyatlott, s a szemközti oerecsei hamra.skék nyúl­ványok már c.sak az utolsó sugarak­ban tündökölnek. — Meg \ell nyomnunk Ernő — szól hátra traktoráról Gál István. — A nyolc hektárnak meg kell lennie! — Nem lehet mm nagy htja — vá laszolt Ernő. s erősebben szorította meg az önkötözőgép karjai. Gól István éles kanyarral újabb sorba fordul A traktor úgy siklik a I már keskenyre faragott búzatáblában I mint hajó a tengeren Az önkötözőgép I jjedig szélmalomkerékre emlékeztet'^ I hengerlajjátjáral, ni: gyorsan gyömö- ' szöH gt/rrmrábn a levágott búzát. mintha egész vihar-sereg hajtaná. — Egyre gyorsabban maradnak el mö­götte a vékonyderekú kévék, s az álló búzacsík is egyre keskenyedik. Már biztosra veszik, hogy kilencre meg­lesz a nyolc hektár. Háromnegyed kilenckor észrevettük, hogy a mezei út végéről az éjjeli vál­tás közeledik felénk. Gál Istvánék ek­kor már a nyolcadik hektárt learatva az utolsó sort hozták. Nem volt már sok az aratatlan búza. « nem lett vál­ni szivük, csak két kalászt is leara- tntlanul hagyni, viszont a traktort ki­lenckor át kell adni az éjjeli brigád­nak. A tarlóhántás sem maradhat el. Megindult a harc a percekért Mind­kettőjükről patakzott a verejték. Az éjjeli váltás száz méterre volt tőlünk és még harmincöt méteres húzacsik várt az aratásra. Láza.s gyorsasággal fogi/tak a méterek. Az a:atógép akkor dobta ki az utolsó kévét, amikor az éjjeli brigád előttünk megállva, ránk kö.szönt. — No, megvan a nyolc hektár? — kérdezte Gál Lajos Istvántól. Helyette azonban Pintér Ernő sie­tett a felelettel: „De meg ám, még lölé is vanJ" Amíg Gál Lajosnak a lelkére kö­tötték hogy ma különösen vigyázzon az éjjeli műszak alatt a traktorra 0 tit'ikban kiszámította hogy a S.l hek­tár. amit ma arattak le, hány száza­léknak felel meg önkéntelenül han­Ki I gosan kimondta a számot: 162 száza- I lékra teljesítették a normát. Gratulá- i lók. Miközben felénk nyújtotta a ke­zét, mosolya odaszökött az ô ajkukra is Boldogok voltunk, hogy győztek. Ami pedig Gál Lajos dolgát illeti nem kell öt figyelmeztetni, vigyáz ő intés nélkül is a traktorra. Nem is vette komolyan a figyelmeztetést, tudta, hogy csak kötődni akarnak vele. üenc óra volt, amikor Gál La­jos felült a traktorra. Ekéje könnyedén fúródott a földbe, s úgy ontotta az omló harázdál-nt mint vi­harzó tenger a hullámokat. A traktor vörösen izzó szemei keske-ajj sugár ösvényt taposnak a sötétedő kora éj­ben. A mezei úton a falu felé indulva még egjj utolsó jvUnntást retPttünk Gál Lajosra, „zinte éreztük, hogjj Pintér Ernő és Gál István tekintptévpl melegen simogatja az aratott búzatáblát Látszik rajtuk, hogy szívvel dolgoznak és szeretik a munkájukat Ennek kö­szönhetik azt, hogy napról-napra szebbnél-szebb eredményeket harcol­nak ki. Mi még mindig a kopasz földeket néztük, amikor Pintér Ernő felénk fordulva megszólalt. — Látjátok elvtársak, így van ez na lünk. nappal aratunk, éjjel pedv. szántunk. Gál Lajos traktora ekkor már a ma sodik barázdasort ontotta. Bartha Tibor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom