Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-11-21 / 80. szám

Vezessük jól az ifjúság politikai iskolázását Ül IFlOSáG 1953, nnvr'mhpr 18. Nagyon örülök neki, hogy nekem is kijutott abból a megiiszteltetésböl, Ro­mánia fővárosában, Bukarestben én is résztvehettem a IV. Világifjúsági Ta­lálkozón. Megható jelenet volt, amikor megérkeztünk a VIT-re. Akkor elha­tároztam, hogy még többet fogok ta­nulni és dolgozni népünk érdekében. Minden lehetőségünk megvan, hogy dolgozzunk és tanuljunk. Dolgozó né­pünk milliókat áldoz az ifjúság neve­lésére, csak ki kell használni a tanulá­si lehetőségeket. Más alkalmunk Is van a tanulásra. Itt van például a CsISz po­litikai iskoláztatása. Az ifjúság iskoláz­tatása nagyon fontos, és ezen a téren igen nagy feladatok állnak előttünk. A politikai körökben sokat tanulhatunk, harcolhatunk az idealista világnézet maradványai ellen, melyeket még a kapitalizmus hagyott ránk. Jó előadókra és jó propagandistákra van szükségünk, akik vezetni tudják az ifjúság politi­kai Iskolázását. Az ifjúság tanításával propagandistáink nagy és fontos mun­kát végeznek. A jó propagandistáre úgy tekintsünk, mint az ifjúság nevelésé­nek fáradhatatlan harcosára. Kosztankő .Antal, a Központi Pártiskola gatőja. hall­Marcelháza ünnepelt November 6-án nagy nép volt Mar- eelházán. Ezen a napon, 12 őrá 50 perc­kor indult a közsémból a Béke és Ba­rátság stafétája ögyallára, a járási székhelyre. A staféta ünnepélyes keretek között Indult. Amikor a staféta a községtől már messze járt, az ünnepség még ak­kor is tartott. A helyi középiskola nagytermében, ahol a Csehszlovák- Szovjet Barátság Hónapjának előkészí­tő bizottsága Is egybeült, folyt le a jól előkészített gazdag kultúrműsor. A Szovjetbarátok Szövetségének elnöke beszélt a szövetség céljairól és az if­júság további neveléséről. Megemléke­zett a szövetkezet sikereiről és arról, hogy az ifjúság hogy vette ki részét abból a munkából, amely előrelendltet- te a szövetkezetét. Az ünnepséget az ifjú.ság zenekara nyitotta meg és a pionírok is gazdag kultúrműsorral lép­tek fel. A pionírok olyan népdalokat énekeltek, amelyeket a községben már rég nem ismernek és a népdalok ezért a közönségnek nagyon tetszettek. A pionírok verseket is szavaltak. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hó­napja alatt az EFSz-ben a legjobb munkát Marcinkó Zoltán végezte. A kilenctagú brigádban ô e legjobb. A traktorát nagyon szereti és nagy gond­dal ügyel rá. Az ószi nunkák gyors elvégzése bizony nagyrészt rajta is múlüt, dacára annak, hogy fiatal kora ellenére alig akartak egy traktort reá- blznl. De a csoportvezetőjét addig kér­te, amíg végre traktort kapott. Ma pe­dig már Jancsik Józseffel áll verseny­ben. Ebből is láthatjuk, hogy a ter­melő munka által nevelődnek a fiata­lok, csak megbízatásokat kell nekik adni, hogy alkalmuk legyen megmutat­ni képességeiket. Marikovec Aladár Marcelháza Letették a fogadalmat Nov. 3-án zsúfolásig megtelt a du- naszerdahelyi 11 éves iskola egyik tan­terme. A katedránnál Mikőci elvtársnő, a CsISz iskolai szervezetének elnöknő­je ült. Az asztalon egymás mellett so­rakoztak a barátok és osztálytársak új tagsági igazolványai, amelyeket a mai napon adnak át. Nagy pillanat ez. Bát­ran mondhatjuk, hogy egy új élet kez­detét jelenti,^ hiszen ha valaki CsISz- tag lesz, a CslSz-szervezeti szabályai szerint él, egész más emberré válik. Mikor már mindannyian összegyűl­tünk, elénekeltük az Ifjúsági Szövetség indulóját. Utána Mikőci elvtársnő is­mertette a gyűlés programmját. A legérdekesebb programmpont, az új ta­gok felvétele és fogadalomtétele volt. A teremben nagy csend uralkodott, csak Mikőci elvtársnő hangja csengett élesen. Közben megérkezett Gyurcsik elvtárs is, a CsISz járási bizottságának titkára. Röviddel megérkezése után kö­vetkezett a fogadalomtétel. Az új tagokat névszerint hivatták a katedra elé. Visszafojtott lélekzettel hallgattuk a neveket. Kis Ilona^ Szabó József, Végh Dániel, Lély József, Ma­jor Irén, Méri Gizella olvasta Mikód elvtársnő a neveket, összesen 39 nevet olvasott fel. A jövő kádere és a jelen 39 békeharcosa. Amikor a fogadalom szövegét mondták, arcuk örömtől su­gárzott. Elszánttan, mindenre készen, határozottan és egybehangzóan mond­ták eJ a CsISz-fogadalmat. A fogadalom letétele után mindany- nyian a CslSz-szervezet tagjai lettek. A jövőben munkájukkal mutatják Ki odaadásukat a szervezet iránt. Kovács Miklós, Hódos. így dolgozunk Tornán A tornai EFSz szép munkát végzett. A terménybeadást ts 100 százalékra teljesítette. A jó és eredményes mun­káért megkapta a vándorzászlót is. Amilyen lelkesen folyik a munka a szövetkezetben, olyan lelkesen tanúi­nak a tornai magyarnyelvű iskola ta­nulói is. Büszkék vagyunk, hogy az Iskolánk tanulói majdnem mind pio­nírok. Már a tavalyi évben is kötelezettsé­geket vállaltunk, hogy Iskolánk segíteni fogja az EFSz-t a mezőgazdasági mun­kák elvégzésénél. Vállalásainkat példá­san teljesítettük. Segítettünk a szőlő- kötözésben, burgonya, zöldségszedés­ben, de a szövetkezetben végzett mun­kák miatt nem maradtunk hátra a ta­nulásban sem. Tavasszal kultúrbrigádot Is szerveztünk. Nagy Flőra tanító elv­társnő vezetése alatt. A kultúrműso­runkkal nemcsak a helyi, hanem a szomszéd szövetkezeteket Is megláto­gattuk. Az egyik tánccsoportunk, a- mely a magyar palotástáncot táncol­ta, a kerületi versenyen Is megnyerte az első díjat. Októberben sportnapot rendezett a helyi Sokol, amely az EFSz védnöksége alatt áll. A sportmű­sort meglátogatták a járási és kerületi küldöttek Is. Erre a napra ml Is gaz­dag kultúrprogrammal készültünk, a legnagyobb sikert a táncegyüttesünk aratta és lehet mondani, hogy a leg­szebb tánc volt kultúrprogrammban, amelyet eltáncoltunk. A legszebb rész­let az volt, amikor egy fiú és egy leány táncközben énekelt. A tánc végét szűnni nem akaró taps fogadta. A szép kultúrműsorért a jelenlévő kerületi és járási küldöttektől, valamint az EFSz elnökétől dicséretet kaptunk. Ezután még jobban tanulunk, hogy munkánk, amelyet a szövetkezetben végzünk, még eredményesebb legyen. Csete Gabriella, VIII. oszt. tan.. Torna. A Szovjetunióban hagy ütemben folyik a mezőgazdasági gépek gyártása. A SzKP KB a mezőgazdaság fejlesztését célzó szeptember 7-i határozata ki­mondja a zöldségtermelés gépesítését és új mezőgazda.ságl gépek tervezését, melyek gyorsítsák a mezőgazdaság fejlesztését. „A burgonya é.s zöldség ápolásával és betakarításával kapcsolatos munkák komplex gépesítésének széleskörű bevezetésével kapcsolatban a következő gé­pek és munkaeszközök gyártását kell megindítani és ellátni velük a mezőgaz­daságot: négysoros négyzetes fészkes burgonyaültetőgép, amely műtrágya szétszórására Is alkalmas; univerzális talajporhanyltó a HTZ-7 traktorhoz; burgonyabegvűjtő-kombájn; gép a burgonya zöldjének aprítására; zöldség- vetőgép a HTZ-7 traktorhoz, ültetőgép a palánták négyzetes kiültetésére, gép tőzegkomposzt ágyások készítésére, önműködő adagolóval és keverővel; por­lasztógép a HTZ-7 traktorhoz; permetező berendezés; univerzális rakodó trak­torhajtással; szórőherendezés trágya, tőzeg, műtrágya és mész szétszórására; önműködő berendezés folyékony szervestrágyák és mútrágyaoldatok szétper- metezésére; nagyobb hordképességű billenő tehergépkocsik zöldség, burgonya, szerves- és műtrágya szállítására, valamint más gépek.” — mondja a hatá­Modem palántaültető gép, amely a zöldségtermelés nagyarányú növelését és korszerű gépi megdolgozását teszi lehetővé. Ilyen a korszerű káposzta-kombájn, amely sok-sok ember munkáját elvégzi 'T'ermészetes, hogy a velem levelező elvtársak többsége, — mint igaz CsISz-teg — a leg­különfélébb kérdéseket teszi fel köztársasági el­nökünknek az ifjúsághoz és az Ifjúsági mozga­lomhoz való viszonyáról. D. Maréi elvtárs azt kérdezi, hogy a mai Ifjúságnak van-e joga ma­gát Gottwald ifjúságának nevezni. Persze, el­mondani mindazt, hogy Gottwald elvtárs tevé­kenységeinek éveiben mit tett az Ifjúságért, ah­hoz nem elég egy levél, legalább háromhetes is­kolára van szükség. Hiszen csak 1945-tőI az ifjúsághoz bitézett nyilatkozatai egy teljes kö­tetet tesznek ki. De megállók legalább néhány kérdésnél, főleg olyanoknál, ahol néhány isme­retlen vagy kevésbbé Ismert tényt tudok bemu­tatni. Legelőször pedig szóljunk Gottwald élvtárs munkájáról, közvetlenül az ifjúsági mozgalom­ban. Igen, kedves elvtársak, ez az első dolog, amit minden CsISz-tagnak büszkén tudatosítania kell magában: köztársasági elnökünk az ifjúsági moz­galomban nőtt politikai munkássá, ott szerezte első politikai és szervezkedési tapasztalatait és már akkor tiszteletreméltó munkát végzett, a- mellyel beírta magát Csehszlovákia Kommunista Párt.:# küzdelmeinek történetébe. Klement Gottwald politikai munkásságának kezdete — amint tudjuk — még bécsi tartóz­kodásának idejére esik, amikor 16 éves korában belép a Csehszlovák Szociáldemokrata Ifjúság szervezetébe és a Munkás Testedző Egyletbe. Már itt élénken dolgozik és tanujelét adja poli­tikai tehetségének. .Az ifjúság körében végzett munkájához mint rousinovi asztalosmun­kás a világháború után is visszatér. Bár a Tus- culum-gyárban üzemi megbízott és a szociálde­mokrata baloldal rousinovi szervezetének a tit­kára, de legtöbb idejét mégis az MTE (Munkás Testedző Egyletben) végzett munka veszi el, ahol a 26 egyletet magában foglaló járásnak in­tézője volt. E mellett tudatában kell lennünk^ hogy akkoriban az MTE volt az a legfontosabb szervezet, amely összefogta a munkásifjúságot. ^ ottweld elvtársnak 1921-ben jelentős szere- pe volt a Rousinov környéki és az egész Irünni kerületben a munkás testedző mozgalom­ban. Mikor az áruló szocdem vezetők befolyásuk alá kerítették az MTE vezetőségét — a brünni kerületben, — egyike azon vezető tényezőknek, akik azon fáradoznak, hogy átvezessék a tagságot a Munkás Testedző Egylet Szövetségébe, amely­Klement Gottwald, mint az ifjúsági mozgalom és a munkás testnevelés dolgozója František Nečásek Részlet František -Nečásek: „Levelek Gottwald elvtársról" című könyvéből. Száz és száz fiatal CsISz-tag érdeklődött első munkáselnökünk éle­te, munkája iránt. Ezekre a levelekre adott vá­laszokból születeti a „Levelek Gottwald' elvtárs­ról” című könyv. A levelek többségét először a Mladá Fronta vasárnapi számaiban közölték. ben a forradalmi kommunista vezetés érvénye­sült. 1921 őszén Szlovákiába is, mint az ifjúsági mozgalom munkása távozik. A folyóirat admi­nisztrátorát a besztercebányai elvtársaknak még sem kellett volna egészen Morvaországban ke­resni. Persze ők azt akarták, hogy az adminisz­trátor politikai tényező is legyen, aki majd tö­rődik a munkásifjúsággal. És Gottwald elvtárs­ban bizony nem csalódtak. Rövid idő alatt lelke lett a Munkás Testedző Egylet Szövetségének Besztercebányán és környékén. Az ő érdeme, hogy többszörösére nőtt az egyletek száma. Ul- manka községben volt az első általa alapított e- gvesület. Első beszéde alkalmából húsz kilomé­tert tett meg gyalog oda és ugyanannyit vissza. Gottwald elvtárs főleg azzal törődött, hogy az egyesületekben semmikép se feledkezzenek meg a politikai nevelésről és hogy ezt a nevelést va­lóban forradalmi szellemben veze.ssék. Hét határ­ban nem volt olyan egyesület, ahol Gottwald elv­társ nem adott volna elő és ahol nem beszélt volna a tornászok sorai előtt. De nemcsak elő­adott, jó tornász is volt. Segíteni tudott a mű­kedvelő színjátszóknak, mindenütt hozzájárult a sikerhez. A besztercebányai V. Strie elvtárs em­legeti például, hogy a sasoval fürdőben máig ott áll Klement Gottwald névjegyével ellátott betonoszlop — brigádmunkájáiiak eredménye. így hát nem csoda, hogy Gottwald elvtárs csakhamar az MTESz legjelentősebb szlovákiai dolgozóinak egyike, akinek befolyása kiterjed egész Szlovákiára. 1922 novemberében, amikor már Ruttkára költözött az MTESz szlovák me­gyéjének alapító gyűlésén az MTESz szlovákiai titkárának választották meg és a Spartakus fo­lyóirat szerkesztőjének nevezték ki. A követke­ző év májusában a ruttkai egyesület intézőjévé Is megválasztották. A megye vezetésében Gott­wald elvtárs főleg az ifjúság eszmei és politikai nevelésével törődik. Emellett sokat harcolt — és győzelmesen harcolt — az egyesületekben a po- litUtal munkát lebecsülő nézetek ellen. Gottwald elvtárs szilárdan kiállt azok ellen is, akik azt állították, hogy tornászni kell és a „többi mellé­kes" és kiállt a „radikálisok" ellen is, akik azt mondták, hogy a torna csak „kölönc”, amivel nem kell törődni. Röviden, már sokkal messzebbre látott, mint a többiek nagy része. Megértette és alkalmazta is, hogy ha a kommunista pártnak — főleg Szlo­vákiában — nincs ifjúsági szervezete, az egyle­tek szövetségét feltétlenül úgy kell vezetni, hogy ez a párt számára az új, fiatal erők tartalékává váljék. Nagyszerűen tanúskodnak erről a Pravda chudoby (Szegények Igazsága) és a Hlas ľudu- ban (Népszavá-ban) közölt cikkei, amelyeket még nem ismertem akkor, amikor a „Klement Gottwald ifjúságá”-t írtam. Ugyanis ezekre a köztársasági elnök irodája irattárának dolgozói csak az utóbbi időben bukkantak rá. T ven mindenekelőtt a Pravda chudoby 1922 áprilisi számában megjelent „A szülőkhöz" című cikke. Ebben Gotwald elvtárs az idősebb nemzedékhez fordul és arra serkenti, hogy fi­gyeljen fel az ifjúságra, gyermekeire, ne enged­je őket elsatnyulni és vezesse őket a régi ka­pitalista világ iránti ellenállásra. „Felszítjuk a fiatalok szívében a hitet és a reményt, — írja. Ezt mondjuk nekik: szent ügyért megyünk harc­ba. Azért szent, mert ez egész emberiség ügye. A földön egyetlen nagy igaz.ság van, ez pedig az agyoasanyargatott, sorsa javulását óhajtó nép igazsága. Ennek ez igazságnak a nevében győzni fogtok. Győzelmetek olyan biztos, mint amilyen biztos az, hogv ma éltek.” • Még jelentősebb a Hlas fudu 1922. május í. számában közölt „MTESz és a párt” című másik cikke. A hasszabb idézet rámutat arra, hogy Gottwald elvtárs milyen elvi kérdéseket old meg, de már nem a régi egyesületi, hanem forradalmi szellemben. így ír; „Különféle irányban szervezkedünk, szakszer­vezeti, politikai és szövetkezeti alapon. De ez­zel még nincs minden megoldva. Elkerülhetetle­nül meg kell szerveznünk ifjúságunkat, fiainkat és leányainkat is. Ez a legközelebbi feladatunk. Szervezzük ifjúságunkat a Munkás Testedző Egy­letek Szövetségébe, amely a legjobban megfelel. Ezért feltétlenül szükséges mindenütt életre kel­teni. Ebből a szempontból eddig nagyon keveset csináltunk. Többnyire nem is vettük észre a fia­talokat. Hagytuk őket nőni, mint erdőben a fá­kat. És az eredmény? A fiú elidegenedett az apjától. A szervezeti élet iránti megnemértés, a baráti és az együttérzés eltompulása, a szellemi lustaság, a gondolkozás iránti kedvtelenség — ezek az ifjúság iránti figyelmetlenség eredmé­nyei. A legtermékenyebb talaj — a gyermek és az ifjú gondolkodása — parlagon hever. Harcol­tunk, sokan elestek közülünk, soraink megrit­kultak — és mi nem törődtünk az utánpótlással. Sorsdöntő nemtörődömség. Az ügy világos, kár a sok szóért. Mindenki tudja, hogy a hadsereg, amely nem törődik utánpótlásával, végül is el­kerülhetetlenül alul marad. Ezért ránk is vo­natkozik: Ha biztosítani akarjuk jöviőnket, ha azt akarjuk, hogy harcunk, amely minden jó­szándékú ember harca — eredményes legyen, sőt, hogy ennek a harcnak egyáltalán értelme legyen, szervezzük a hozzánk legközelebb álló­kat — ifjúságunkat”. És így végződik a cikk; „Most, amikor rájöt­tünk, hogy mozgósítani keU, használjunk fel minden megközelíthető erőt! Főleg az ifjúságról ne feledkezzünk meg! Az MTESz-be tömörült Ifjúság lesz a mi vörös hadseregünk, amely a kizsákmányoltaknak a kizsákmányolók ellen foly­tatott végső harcában döntő tényezőként a mi oldalunkra, az elnyomottak oldalára billenti a mérleg serpenyőjét.” Mem vitás, hogy különösen ez a cikk világit^ ’ meg hatásosan, — áthatőbban. mint eddig — Gottwald elvtárs szlovákiai ténykedését, hogy mélyebben megmutatja a munkásifjúság mozgal­mának és a testnevelő mozgelonriak hagyomá­nyait Szlovákiában és egész hazánkban. Az if­júság feladatainak és a sportmozgalomnak ilyen értelmezését harcolta ki Gottwald elvtárs Szlo­vákiában töltött ideje alatt. Ezek a nézetek mély gyökeret vertek Szlovákiában és hozzájárultak a dolgok tisztázásához cseh földön is. Termé­szetesen a testnevelési mozgalom feladatai bi­zonyos mértékig megváltoztak akkor, amikor Szlovákiában is megkezdődött a Kommunista If­júsági Szövetség kiépítése. De az alapvető irány­vonal, melyet Gottwald elvtárs mutatott, meg­maradt. Ez már nem ósdi, opportunista állás­pont volt, amely lebecsülte és mellékvágányra terelte az „éretlen”, „zöldfülű” ifjúságot, hanem valóban forradalmi kommunista irányzat, amely világosan kijelenti, hogy az ifjúság nélkül nem lehet megnyerni a kapitalizmus elleni küzdelmet — és ma hozzátehetjük — hogy nem lehet új, szocialista társadalmat sem építeni. Ezt az elvet Gottwald elvtárs, már mint az ifjúsági mozgalom munká.sa kiharcolta. Ezek a nézetek később ré­szei lettek azon gottwaldl marxista-leninista i- rányvonalnak, amely 1929-ben az V. kongre.sszu- .son győzedelmeskedett Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjában. CsISz-teg elvtársak és testnevelésünk, spor­tunk dolgozói látjátok, milyen dicső helyet foglal el köztársasági elnökünk a munkásifjúság moz­galmának és a munkás testnevelésnek a törté­netében! Igen, van mire büszkéknek lennünk, van mit tanulnunk Gottwald elvtárstól, mint az ifjúsági mozgalom munkásától. És legalább még egy szót neked, Merel elv­társ. Úgy gondolom, hogy ifjúságunknak joga van magát Gottwald ifjúságának nevezni. Nem­csak azért, mert már nagy eredményeket muta­tott fel és mert egyre értékesebb részvevője építésünknek, de főleg azért, mert a becsület­beli elnevezés „Gottwald ifjúsága” elsősorban kötelezettséget, célt, példát jelent: Olyanokká lenni, mint Gottwald elvtárs. Fordította Szűcs Béla,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom