Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-10-14 / 69. szám
D] IFlOSllG 1P53 nkWb®r 10 %: 1923 Oh., oer 29-én indult me.g a személyszállító légiforgalom. Az első fzemélyszállítógép 108 kilométere', sebességgé repüH. Azóta személyszállító légi forgalmunk óriási fefödésen ment keresztül. Ma már légiforgalmunknak i* sok női dolgozója van. ŕ A SBOvjat atléták há^^z számot nyertek az oslói nemzetközi versenyen Az oslói Torshaug és Öm egyesük- tek csütörtökön és pénteken este villanyfény mellett az oslói Bislet-stadion- ban nemzetközi atlétikai versenyt rendeztek. A versenyen norvég és svéd atlétákon kívül igen erős szovjet st- létacsapat is részt vett. A szovjet atléták a kalapácsvetés kivételével min^ den számot, amelyben indultak, megnyertek és az esőtől felázott pályán Is kitűnőt eredményeket értek el. Ezek közül is kiemelkedik Kuc 5.000 m-es ideje, amely új stadioncsúcs. Az első nap eredményei: férfiak: 100 m: 1. Szanadze (szovjet) 10.7, 2. Rjabov (sz) 10.8, 3. V. Szuharjev 10.8 mp; 400 m: 1. Ignatyev (sz) 47.1, 2. Wolfbrandt (svéd) 48.6, 3 Bondarenko (sz) 48.8 mp; 400 m gát: 1. Litujev (sz) 51.4. 2. Julin (sz) 32.00 mp; 3.000 m gátfutás: 1. Kazancev (sz) 9:03.2, 2. Johansson (svéd) 9:39 p; 4X100 m1. Szovjetunió 41.6, 2. Svédország; gerelyvetés: 1, Kuznyecov (sz) 73.93 m, 2. Cibulenko (sz) 71.20, 3. Danielsen (norvég) 70,45 m; hármasugrás; 1. Scserbakov (sz) 15.43, 2, Norman (svéd) 14.97. 3. Pvbdal (norvég) 14.12 m: .súlydobás: 1. Grigalka (sz) 16 80, 2, Stenerud (n) 13,44 m; 800 m: 1 Karls- son (svéd) 1:56.1, 2. Iveit (n) 1:56 8 mp; nők: 100 m: 1. Dvallsvili-Hnyikina (sz) 11.9 mp; súlydobás; 1. Zibi- na (sz) 15.46 m; (ávolugras: 1. Csudi- na (sz) 590 cm, 2. Dvalisvili-Hnyikina (sz) 587 cm. A második nap eredményei: 200 m: 1. Ignatyev (sz) 21.6 mp, 2. Szanadze (sz) 22 mp; 5 000 m: 1, Kuc (sz) 14:05.2 p; 4X400 m: 1 Szovjetunó 3:15.6 p, 2. Norvégia 3:27.2 p; távolugrás: 1. Grigorjev (sz) 700 cm; kalapácsvetés: l. Slrandli (norvég) 61.16, 2, Krivono- szov (sz) 58.86 m; diszkoszvetés; 1 Grigalka (sz) 49.46 m; nők: 200 m: 1. Dvalisvili-Hnyikina (sz) 24.3 mp; magasugrás; 1. Cisudina (sz) 162 cm; diszkoszvetés; 1. Ponomarjova (sz) 51.20 m; gerelyvetés; 1. Csudina (sz) 46.83 m. ♦ Kína. Kedden, Pekingben a Kínai Népköztársaságban tartózkodó szovjet tornászok bemutatót tartottak. A közönség lelkesen fogadta és hatalmas tapssal jutalmazta a világ legjobb tornászainak teljesítményeit. ♦ Lengyelország. Poznan; Lengyelország—Albánia 2:1. A lengyel válogatott jó játék után egy gólkülönbségü megérdemelt győzelmet aratott az ugyancsak jól játszó albán válogatott felett. ♦ Német Demokratikus Köztársa.ság. A lengyelországi Gwardia SE ökölvívóc.sa- pata a berlini Dinamo együttesét 13:7 arányban győzte le. A második mérkőzést a német csapat nyerte meg Erfurtban 11:9 arányban. ♦ Szmlszlov egy pont előnnyel nyerte a sakkvüágbajnokjelöltek versenyének első részét. A többi szovjet versenyző is jó helyezéseket ért el az első fordulóban. A magyar Szabó a 14. helyen áll. ♦ A FIFA csapat a spanyolok ellen tartott edzőmérkőzést. A mérkőzést a FIP'A csapat nagy küzdelem titán 4:2 arányban nyerte meg. A FIFA-csapat az angolok ellen tartott edzőmérkőzést A mérkőzést több mint száz újságíró és sok külföldi szakember nézte végig. Az angol szakértők a mérkőzés után ezt a ki.jelentést tették: „Alaposan elpáholjuk őket.” .Az amsterdami labdarúgó-cirkuszt 55.000 néző „élvezte”, ♦ Va.sárnap, Bécsben gyarország nemzetközi közésí bonyolítanak le. lógatott december 2-án Londonban az angol válogatottal méri össze erejét. Vasárnap Bécsben ez lesz a 96 Ausztria—Magyarország nemzetközi labda- rúgómérkőzés. A lejátszott 95 mérkőzésből 44-et a magyarok, 30-at az osztrákok nyertek meg, 21 pedig eldöntetlen volt. A gólarány 224:202 Magyarország javára. Ausztria—Malabdarúgómér- A magyar váElőke«zítették az Ifjúsági Sportiátekok ni evfolvamát A prágai városházán a testnevelési dolgozók . és az ifjúság országos tanácskozást tartottak. A Ifjúsági Sportjátékok új évfolyama egyezik az iskolai tanévvel. Megkezdődött 1953. szeptember elsején és 1954. augusztus 31-én ér véget. Az 1954, május 15-töl június 15-ig terjedő időben az Ifjásá- gi Sportjátékok szünetelnek, mert akkor vannak az iskolák és az állami munkaerótartalékok tanhelyeinek évzáró vizsgái. Az Ifjúsági Sportjátékok fontosságáról, amely a legnagyobb sportverseny lesz, ezen a tanácskozáson Vilem Mucha, az Állami Testnevelési és Sportbizottság elnökének helyettese beszélt Felemlítette az Ifjúsági Sportjátékok eddigi négy évfolyamának szép eredményét és az ifjúság érdeklődésének állandó fokozását ezen sportverseny iránt. A politikai nevelomunka kérdéseiről és az oktatók nevelő hatásénak elmélyítéséről az ifjúság nevelésében Z. Pohnertová, az Állami Testnevelési és Sportbizottság módszeres oktatási osztályának vezetője mondott beszédet. A testnevelési dolgozók elsőrendű feladata a párt és a kormány határozatának következetes végrehajtá.sa. Fontos az is, hogy a testnevelésben elmélyítsék a dolgozók eszmei és szakmabeli érettségét, hogy megfelelően teljesíteni tudják feladataikat. Az 1952—53. évi Ifjúsági Sportjátékokat Libuša Hanzlí- ková sportmestemő méltatta. Elmondotta, hogy az 1952—53. évi Ifjúsági Soortjátékokban 584.597 fiú és lány vett részt. Ebben az évben az Ifjúsági Sportjátékokat az előző évekhez képest jobban szervezték meg. H'bák csak az első és második forduló megszervezésénél mutatkoztak, főképpen azért, mert az Ifjúsági Sportjátékok segédkönyveit csak későn adták ki, és mert a testnevelés újjászervezése is zavarta a kerületekben az Ifjúsági Sportjátékok bizottságainak munkáját és mert az ifjúsági testnevelési bizottságok még nem voltak kiépítve. Az Ifjúsági Sportjátékok legerősebb szakasza az iskolai szakasz volt, amelyben 292.405 fiú és lány rajtolt. Az iskolai részben kedvező feltételek is voltak, azért, mert az iskolákban a tanulóknak a kötelező testnevelésen kívül meg van az önkéntes testnevelésük az iskolai testnevelési és sportkörökben. Így ez a szakasz volt az egész évi előkészítésben is a legsikeresebb. Jól működött a munkaerőtartalék is, sőt egyes kerületekben a játékok téli részében még eredményesebb is volt. mint az iskolai szakasz. A Szokol-sza- kaszon 71.398 versenyző rajtolt az Ifjúsági Sportjátékokban. Hogy az Ifjúsági Sportjátékok új évfolyama minél sikeresebb legyen, ki kell mélyíteni a politikai nevelömun- kát, fokozni kell a központi és kerületi osztályok gondoskodását az Ifjúsági Sportjátékokról, ki kell mélyíteni az osztályok együttműködését az ifjúsági bizott.ságokban, meg kell javítani a járá.si testnevelési és sportbizottságok murvkáját az ifjúsági versenyekben, hatásosabbá kell tenni a CslSz- dolgozók tevékenységét, akik az ifjúsági bizottságokban dóig mák, továbbá fokozni kell a kerületi testnevelési és sportbizottságok felelősségét az ifjúsági vezetők megválasztásánál és meg keli javítani a kerületi és járási nemzeti egészségügyi intézetek részéről az ö.sszes ifjúsági versenyeknél az orvosi ellenőrzést. Mindezek az intézkedések elő fogják mozdítani az Ifjúsági Sportjátékok további fejlődését, amelyekben testileg rátermett, erkölcsileg és politikailag érett új ifjú nemzedék nevelkedik. A részvevőknek száma az 1952 és 53 évben a különböző sportágakban: 1952 évben: 1953 évi röplabda 26.474 22.953 labdarúgás 32.324 29.123 kézilabda 14.840 9.580 könnyüatléti)42.517 28.457 úszás 8.953 6.876 vízilabda — 4.008 mezeifutás 58 977 54.396 kosárlabda 17.485 14.027 kerékpározás 16 043 9.026 Dukla Hnnv. Verseny 51.720 28.412 összesen: 269.343 206.858 A szaka.szok szerinti statisztika a kerületekben: Kerület Iskolák ROH Szokol Zsolna ' 15.587 5.243 ' 5.118 Eperjes 16.970 231 7.021 Nyitra 14.072 7.592 11.714 Bratislava 24.256 2.8,35 10 054 Kassa 21.267 778 4.754 Besztercebánya 21658 8.087 7.754 Összesen: 113.810 24.766 46.415 Iskolák: 113 810 ROH24 766 Szokol; 46,415 Munkaerötartalék; 22 167 összesen: 207.458 Munkaerötartalék 22.467 A fegyverneki állapotok Fegyvernek, szöiősdombok alján terül el. Kövér legelőjén állatok híznak, szántóföldjein pedig acélos búza és cukorrépa terem. Kis méreteihez képest a falu nem néz ki utolsónak, igaz, hogy az utóbbi időben egyre több hiba került felszínre és látott napvilágot ebben a ‘faluban. A falu népe hangya- szorgalmú, ezt a szorgalmat a szövetkezeten is észlelni lehet. A községben az iskolán kívüli nép- művelődésre nagyon sok gondot fordítanak. A tömegszervezeti munka mégsem folyik jól és sántítva halad előre, mint az az ember, aki elvesztette egyik lábát. A szüreti hangulatban lévő faluban bizony sok emberben sajog a tettrekészség és a nép érdekében mégsem érvényesítheti akaratát, Sztancsíkkal, a tanítóval beszélgetünk. Sokat és mindig fölényesen mosolyog. Ha mindenben jól végezné a dolgát, akkor meg lehetne bocsátani ezt a fölényességét, de aki nem végzi jól dolgát, az ne fölényeskedjen. Majdnem örömmel jelentette ki, hogy amíg a CsISz alapszeryezeténél a régi elnök működött, addig nem volt baj a szervezetnél. A régi elnök Ozsvald Árpád volt és sereglettek utána a fiatalok. De most mióta ő az elnök, azóta nem működik és minden ténykedése abban merül ki, hogy nála van a szervezet bélyegzője. .Ha azelőtt jól működött a CsISz-szervezet, akkor miért nem működik ma? Hiszen a fiatalok máról- holnapra csak úgy egyszerűen nem mondanak le a rflunkáról és nem dobják fegyverüket a búzába. Olyan aztán nincs. Ha mégis megtörténik, akkor pedig a vezetőségben van a hiba. I Amint később az kitűnt, ez Fegyver- neken is így van. Hlavácsek elvtárs megerősíti ezt. Szabó elvtárs ugyanazt mondja, amit Hlavácsek elytárs. Elbeszéli, hogy tulajdonképpen milyen is Sztancsík tanító munkamódszere. Munkamódszere abból áll, hogy a CsISz gyűléseken csak szlovák nyelven beszélt a fiatalokhoz és a fiatalok ®gy szót sem értettek a beszédéből, mert nem bírják a szlovák nyelvet. így ment ez egymásután háromszor-négy- szer is kezdetben, ötödször pedig a tagok teljesen elmaradtak a tagsági gyűlésről. Sztancsík nem okult a hibából, ráadásul még egy szlováknyelvű színművet akart a községben betanlt- tatni a fiatalokkal. Természetesen ez sem sikerült. Tisztára hiábavaló lett volna törni a fiatalok nyelvét, ha egyszer nem tudtak jól szlovákul. Siítancslk tanító nem értette meg, hogy a magyar fiatalok együtt tudják építeni a szocializmust a szlovák dolgozókkal. Arról is megfeledkezett. hogy hazánkban pártunk és kormányunk minden nemzetiségnek biztosítja az anyanyelv használatát. Fegy- verneken is vannak Magyarországról áttelepültek, akik a legnagyobb egyetértésben dolgoznak az EFSz-ben azokkal, akik mindig Fegyverneken laktak. Hlavácsek elvtárs például 1936 óta lakik a községben. ■ Garamszentkereszt- ről jött ide lakni és nagyon boldog, soha semmi baja nem volt a magyarokkal. Sztancsíkot nagyon elitélte magatartása miatt. Hlavácsek elvtárs leánya Ilonka, a Csemadok helyi csoportjának a pénztárnoka lett, amikor a CslSz-szervezet nem működött a községben Ebből is láthatjuk, hogy a községben nemzetiségű súrlódások nem fordultak elő. A községben a Csemadoknak volt olvasóterme. Az olvasóterembe minden fiatal örömmel járt el, hiszen sokat tanultak ott és megértették, amit ott beszélnek nekik. Magyarúl beszéltek, hiszen hazánkban senkinek sem kell megtagadnia az anyanyelvét. Az olvasókör olyan volt, mint valami bástya. Elsősorban az olvasókör tagjai támogatták az EFSz megalakítását a községben. Fejlesztették a szcHjialista kultúrát, énekkart, tánccsoportot, szin- játszócsoportot alakítottak. A kultú-a segítségével a régi embert nevelték, formáló új emberré. Sztancsík azonban nem nézte jó szemmel ezt a működést. Amikor rábeszéléssel sem tudta az olvasókör tagjait meggyőzni arról, hogy maradjanak el az olvasókörből, akkor a Csemadok könyvtárát beolvasztotta a községi Kultúrotthon keretébe. Ez*- mindenki örömmel vette tudomásul, mert a nép azt remélte, hogy a Kultúrotthonon keresztül nagyobb lehetősége lesz a művelődésre, mint a Csemadokban. Azt hitték, hogy Sztancsík is megváltozott, megjavult éa az eddig elkövetett hibáit akarja végre-valahára jóvátenni. A Csemadok helyi csoportjának vezetősége örü't a legjobban a Kultúrotthon megalakításának és minden erejéből támogatta. De hiába volt a korai öröm. A Kultúrotthon megalakult, a helyiséget azonban hét lakat alatt őrzik, mint a mesebeli király a kincseit. Bizony az ajtaját csak nagyon ritkán nyitják ki, senki se olvassa a könyveket és a községben megszűntek a vidám összejövetelek. Elsősorban nincs, aki a Kultúrotthont szakszerűen vezetné. Sztancsík odahatott, hogy ne T^e Sándomé legyen a könyvtáros, aki pedig jól be tudta tölteni a könyvtáros nehéz feladatát, hanem Varga János. Amikor Vargával beszéltünk, úgy nyilatkozott, hogy Fegyverneken nem kell a kultúrmüködés. Még azt is kívánatosnak tartotta, hogy a magyar iskola olyan állapotban maradjon, mint most. Pedig az iskola ro.ssz állapotára való tekintettel a gyerekeknek sokszor kell szünetet adni. A szünet alatt a gyerekek nem tanulnak. Varga János ugyan azt mondotta, hogy az a lényeg, írni, olvasni tudjanak, egyéb tudomány nem kell i fegyvemekieknek. Tehát ilyen embert tettek meg könyvtárosnak. Ilyen ember azonban nem vezetheti tovább a könyvtárat és feltétlenül ki kell kapcsolni a község kulturális tevékenységéből. Valóban a magyar iskolának nagyon rosszrul áll a szénája. Kölcsönkért berendezése van, a padok is olyan rossz állapotban vannak, hogy a gyerekek sem írni, sem rajzolni nem tudnak rajtuk. Vigyázni kell, nehogy a padok a gyerekek alatt beszakadjanak és nehogy valamilyen baleset forduljon elő. Természetesen az ifjúság politikai Lskolázása sem valósul meg a községben. Ez azt jelenti, hogy a községben elmarad a kádernevelés. Ennek rossz hatását majd csak öt év múlva fogják érezni, mikor nem fognak tudni megfelelő szövetkezeti vagy községi funkcionáriust választani, mert hiszen most nem nevelik, nem tanítják a fiatalokat. A község érdekében a következőket kell tenni. A CsISz járási bizottsága és az erre illetékes községi szervek, valamint az ifjúság vizsgálja felül Sztancsík működését és a CsISz szabályai értelmében indítsanak el ellene eljárást. A Kultúrotthon vezetését olyan egyénekre kell bízni, akik nemzetiségre való tekintet nélkül a dolgozó nép kulturális felemelkedését szolgálják. Továbbá a CsISz alapszervezetében beszéljenek ezentúl bátran magyarul, hiszen az anyanyelvet használni nem szégyen, hanem kötelesség, mert az anyanyelven lehet legjobban művelődni és ezáltal építeni a szocializmust hazánkban. Bagota István Az uruguayi kultúrküldöttség tagjai, akik a Szovjetunióban való látogatás után hétfőn, szeptember 28-án Csehszlovákiába érkeztek s tizennégy napig tartózkodnak hazánkban, hogy megismerkedjenek szocialista építésünl? eredményeivel és kulturális életünk fejlődésével, prágai és gottwaldovói négynapos tartózkodásuk után Szlovákiába érkeztek. Képünkön Alfredo Gravina, a küldöttség tagja (balról a má.sotWk) szívélyesen elbeszélget a szlovák Irodalmi dolgozókkal. Baloldalon Milan Lajčiak államdijas költő, lohb oldalon Vlado Olerina és Ladislav Mňačko államdíjas író ülnek.
