Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-03-18 / 11. szám

6

onnosAe

1953 március 18.

GOTTWALD ELVTÁRS HARCOS ÉLETE

Klement Gottwaid köztársasági elnök, Csehszlovákia Kommunista Pártjának elnöke 1896 november 23-án született a morvaországi De. dicén. Apja kisparaszt volt. Nehéz körülmények között nőtt fel; már fiatal korában pirkadattól napszál. táig dolgoznia kellett. Minden Vágya a tanulás volt, de a tanulásra csak kevés ideje jutott. Nagy tudás, szomja megszerettette vele a könyveket, de csak késő éjszaka jutott hozzá ahhoz, hogy olvasson. Bécs- ben például, ahol az asztalosmester- séget tanulta, gyakran az utcai lám. pák fényénél olvasott, mert nem volt pénze gyertyára. Itt Ismerte meg Klement Gottwald és élte át a ki. zsákmányolt inas és segéd terhes életét. Már 1912-ben belépett az akkori szociáldemokrata ifjúsági szer vezetbe és a Munkás Testgyakorló Egyletbe. Szívós és fáradthatatlan munkával szerezte meg azt a műveltséget, amelyet a kapitalista rend megtagadott tőle. így tört magának utat Gottwald elvtárs a marxizmus leninizmus megismeréséhez. Már 1919 ben amikor a csehszlovák hadseregben szolgált, áttanulmányoz, ta Marx „Töké” jét.

A köztársaság első éveiben mint munkás dolgozott a rouszinovj Túsz. kulum-gyárba. Itt S2serzett tudását aktív propagandistaként a marxista világnézet terjesztésére használta fel. A munkásmozgalom problémáinak propagálására és magyarázatára a munka különböző for máit és módszereit használta fel, beszámolókat tartott a gyűléseken, új ságcikkeket írt. A szociáldemokrá cla balszámyának szervezetét úgy vezette, hogy az egész Tuszkulum- gyár csatlakozott az általános sztrájkhoz, amikor a szociáldemokrácia prágai vezetőségének árulása elérte tetőpontját. Az általános S2árájk után minden szabad percét az új világ építésének szentelte és najvonta tanulVnányozta a híreket, amelyek beszámoltak arról, hogyan építik a munkások és a parasz. tok országukat a földkerekség egy. hatodán. És amikor elérkezett 1921. május 14-e, Rouszinovban valameny. nyien készek voltak arra, hogy meg. alakítsák a Konimunista Párt első morvaországi szervezetét. Klement Gottwald elvtárs egyike volt azok. nak, akik a legtevékenyebben és leg. lelkesebben bekapcsolódtak a párt megszervezésének munkájába. Bizalommal fordultak hozzá a fiatal mtm- kások és azok is, akiknek arcán mély barázdákat szántottak a fájdalom és kemény harc évei, mert mindnyájan úgy ismerték Klement Gottwaldot, mint igazságos férfit, aki hű a mun. kásosztály ügyéhez.

1921. szeptemberében Klement Gottwald elfogadta a besztercebányai szlovák elvtársak meghívását, akik megkérték, jöjjön Szlovákiába és segítse őket haroukban.

Klement Gottwald Besztercebányán lelkesen fogott hozzá a munkához. Azok, akik emlékeznek a „Hlas lu. du” (Népszava) besiztercobányiai szerkesztőségében kifejtett tevékenységére, mindmáig emlegetik Gott wald elvtársat és azt mondják, hogy az ő oldalán még a kapitalista világ szorongásaiban is köimyebb volt az élet Mindenki számára volt bátorító, bíztató szava.

Itt Besztercebányán Klement Gott wald gondolkozni kezdett az életen, azon, amit maga körül látott; köny Vei összekötötték a szovjetek országával. amely utat mutatott és erőt adott neki, és ezt az ^öt határtalan bőkezűséggel adita tovább mások, nak. Munkája nem volt könnyű, gyakran kellett megküzdenie a szociáldemokraták kapitul'ána, megalkuvó törekvéseivel.

1921. október 15 én a „Hlas l’udu” című lapban cikket írt „Jaj azok. nak, akik nem értik meg a kor intő szavát!” címmel, a cikkben elemezte a szociáldemokraták politikáját, amely összeegyeztethetetlen a munkás osztály érdekeivel és teli van hamissággal és hazugsággal. Bizonyára nem véletlen, hogy Klement Gottwald már ezt az első cikkét azzal fejezi be. hogv hangsúlyozza a Szov. jetunió jelentőségét a világ munkás mozgalma^ és Csehszlovákia népe számára „A Szovjetunióval mind. örökre” — ez Klement Gottwald jelszava az első napoktól kezdve, ami kor a szovjet hatalom oroszországi győzelméről szóló hírekről elméiké.

dik. így már kezsdettöl fogva a munkásosztály egyik legfontosabb feladatát ebben látja; harc a Szovjetunióhoz fűződő legszorosabb kap. csőlátókért, a vele való szövetségért. A Szovjetunióba vetett hit kísérte Klement Gottwaldot egész életútján és ebben a hitében sohasem csalat. kozott.

1921 novemberében Gottwald elvtárs Lóptószentmiklóson résztvett a Szlovák Mtmkástestgyakorló Egyletek Szövetségének konferenciáján. Mint a munkabizottság tagja ő javasolta később az igen fontos ..Sspartakusz” című folyóirat kiadását. A folyóirat első száma 1922. januárjában jeűent meg Gottwald elvtárs szerkesztésében. Gottwald

Klement Gottwald elvtárs mint katona már az Osztrák Mag^yar hadseregben komoly agitációs munkát fejtett ki.

elvtárs ebben a folyóiratban irt szá. mos cikkével hozzájárult a szlovák dolgozók politikai öntudatának fejlesztéséhez. Besztercebányán később ö volt a Munkás Testgyakorló Egy. letek Szövetségének alelnöke és több fontos funlcciót töltött be a Munkás Testnevelési Mozgalomban.

1922. szsptemberében Beszterce, bányáról Ruttkára ment. Ide helyezték át az összes Szlovákiában megjelenő kommunista folyóiratok szer. kesztöségeit. Ruttkán Klement Gottwald már iránódtó pártfunkció, nárius volt. Rendszeres mimkát végzett a szerkesztőségben és 1923, de. rekától a „Pravda ohudoby” (A szegények igazsága), Hlas l'udu (Népszava) és Proletárka (A proletái-. nő) című lapok főszerkesztője volt

Klement Gottwald elvtárs arra tanította a munkásokat, hogy felismerjék osztályérdekeiket, meggyőzte őket és kemény, engesztelhetetlen harcra buzdította őket ezeknek az érdekeknek a győzelméért. Egj'ség- re és szervezettségre ösztönözte őket. Megtanítptta a munkásokat az osztályharc stratégiájára és taktikájára. Megmutatta az utat, amelyen megalkuvást nem ismerve, könyörtelenül leleplezte a kapitalisták és talp. nyalóik igaz; arcát. A csehszlovákiai munkásosztály Klement Gottwald elvtársban tanítójára talált, aki élő és írott szóval biztonságot és öntudatot öntött a dolgozókba, utat mu. tatott nekik egységre és közös harc- ra ösztönözte a cseh és szloválc mtm- kásosztályt jogaiért, az igazságáért, a kizsákmányolóktól mentes új éle- tért.

Ruttkán Klement Gottwald élete egybeforrott az egész munkásosztály egységes erejével és még jobban erősítette a ruttkai vasutasok harcos hagyományait. Klement Gottwald elvtárs résztvett a varini mészégetőben lefolyt diadalmas sztrájk megszervezésében és példamutatásával magával ragadta a ruttkai vasutasokat. 'A rendőrség figyelte IClement Gottwald minden lépését. Abban az időben, amikor Németországban kitört a forradalom, a ruttkai elvtársak küldöttjeként résztvett a Kladnóban megtartott titkos tanácskozáson. A fiatal Klement Gottwald tántoritha- tatlanul védelmezte azt az elvet, hogy támogatni kell a német proletárforradalmat és minden eszközzel meg kell akadályozni a csehszlovák burzsoa kormány németországi beavatkozását.

Amikor a párt kénytelen szerkesztőségeit és lapkiadóit Ruttkáröl j

Moravsidtá Osztravába áthelyezmi, Klement Gottwald 1924 júliusában elhagyja Szlovákia területét és a folyóiratokkal egóditt átköltözik az osztravai bányászközpontba.

Huszonnyolcadik életévében hagyta el Szlovákiát és ekkor már arcán kirajzolódtak a gondolkodó, a harcos ember vonásai, aki a népet kemény harcokban elvezeti a jobb világba, azé a férfié, aki kész szembeszállni a kemény napokkal és a kor könyörtelenségével.

Klement Gottwald szlovákiai tevékenysége szervezetileg és eszmeileg megszilárdította a Kommunista Pártot és mély hatást gyakorolt a jövő fejlődés egész további kialakulására, amikor a szlovák elvtársak állandóan Klement Gottwald elvtárs segítségére támaszkodva harcoltak a munkásosztály jobb életéért, a kapitalizmus bilincseinek szétzúzásáért, a nép szabadságáért, az ember felszabadulásáért.

1925-ben Csehszlovákia Kommunista Pártjának III. kongreszusa Klement Gottwald elvtársat a párt Központi Bizottságának és a párt politikai irodájának tagjává választotta. Történelmi jelentőségű esemény volt ez. Gottwald elvtárs személyében egy olyan tényező jutott be a párt Központi Bizottságába, akinek minden képessége meg volt rá, hogy feléje forduljanak mindazok, akik a CsKP bolsevik fejlődését kívánták. Es Klement Gottwald elvtárs beváltotta ezeket a reményeket. A CsKP IH. kongresz- szusától Gottwald elvtársat tekintették hivatott vezetőjüknek a párt bolsevikká edzett tagjai, elsősorban a fiatal bolsevikok. JUek frakciója felismerte ezt a tényt és amikor a Hl. kongresszus után hatalmukba kerítették a párt vezetőségét, úgy intézték a dolgokat, hogy noha Gottwald elvtársat beválasztották a Központi Bizottság politikai irodájába, mégis Moravszká Osztra- vában hagyták, ahol a »Pravda« (Igazság) szlovák kommimista napilap szerkesztőségét vezette. Csak a párt bolsevik magvának nyomására hívta meg Jilek vezetőségi klikkje 1926-ban Klement Gottwald elvtársat Prágába, hogy a pártközpontban dolgozzék. Gottwald elvtárs, mint a CsKP Központi titkársága agitációs és propaganda osztályának irányitója, tevékenységében bolsevik szellemben erősítette a párt forradalmi elemeit és képessé tette őket arra, hogy beavatkozzanak a párt fejlődésébe. Gottwald elvtárs ebben az időben arra törekedett, hogy fokozzák a pártban az oktató munkát. Akkori tevékenysége sokban hozzájárult a pártharcosok bolsevik, internacionalista-kommunista öntudatánál? megszilárdításához. Az opportunista .lilek-féle pártvezetöség ellen vívott harc idején a fiatal kommunisták minden reményüket Klement GottwaJdba helyezték.

1928 júliusában Klement Gottwald elvtárs résztvett a Kommunista In- ternacionálé VI. kongresszusán, amelyen Gottwald elvtárs a csehszlovák különbizottságban a Jilek- klikket bíráló elvtársak nevében ismertette állásfoglalását, amely teljes egészében megfelelt a Kommunista Intemacionálé iránjrvonalának és a pártválság megoldásának alapjául szolgált,

Gottwald elvtárs bebizonyította, hogy a tömegekben további radikalizálódási folyamat megy végbe és az opportunisták áUitása a tömegek »tétlenségéről« csak kísérlet, hogy megszabaduljanak saját cp- portunista politikájuk feMösségé- töl. A Kommunista Intemacionálé VI. kongresszusán hozott határozatok és a »Nyilt levél«-ben foglalt irányelvek alapján a likvidátor elemek a pártban vereséget szenvedtek. A párton belül lefolytatott vita során, amely a párt ötödik kongresszusát előzte meg, a párttagok és funkcionáriusok túlnyomó többsége elutasította a likvidátorok bomlasztó politikáját és Klement Gottwald bolsevik irányvonala mellett foglalt állást.

1929-ben a CsKP V. kongresszusán Gottwald elvtárs beszámolójában megsemmisítette a kapitalizmus szilárdságáról és megrendítlie- tetlenségéröl vallott hamis nézeteket és a helyzet helyes értékelésével kitűzte a párt és a munkásosztály előtt a forradalmi harc irányvonalát, feltárta az eredményes és diadalmas harcok távlatát.

Amikor Klement Gottwaldot az ötödik pártkongresszuson megválasztották a párt központi titkárává, ez új fejezetet jelentett a párt történetében és lehetővé tette a pártnak, hogy legyőzze belső válságát, kapcsolatba lépjen a széles néptömegekkel és eredményesen vezesse őket a következendő harcokban. A CsKP-nak Gottwald köré tömörülő új Központi Bizottsága vezette a pártot a kapitalizmus ellen vívott harcok idején, a köztársaság védelmének éveibe a fasizmus ellen és Csehszlovákia népeinek felszabadító harcai során.

Az 1929. évi parlamenti választásokban Gottwald elvtársat a Nemzetgyűlés képviselőjévé választották és ö Icví a kommunista képviselők parlamenti klubjának elnöke. 1929. december 21-én megtartott emlékezetes beszédében Gottwald elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártja nevében harcot üzent a csehszlovákiai burzsoáziának. Gottwald elvtárs ekkor mondta el első parlamenti beszédét a nemzetgyűlés képviselöhá- zában. A dolgozók széles tömegei felismerték, hogy Klement Gottwald vezetése alatt Csehszlovákia Kommunista Pártja új politikába, bolsevik harci tevékenységbe kezd. Nyilvánvalóvá vált, hogy a párt ötödik kongresszusán Gottwald elvtárs érdeméből új útra lépett, amely a párt bolsevizálásához vezetett és engesztelhetetlen harcot hirdetett a bolsevik forradalmiságtól való minden elhajlás ellen. A párt leszámolt a soraiba befurakodott likvidátorokkal, megszilárdította eszmei és cselekvési egységét. Ez világosan visz- szatükrözödött a kizsákmányoló rendszer ellen intézett forradalmi támadásában is.

1931. márciusában a CsKP VI. kongresszusán Gottwald elvtárs mélyrehatóan elemezte a világgazdasági válság okait és a csehszlovák kapitalizmus helyzetét. P^ámu- tatott arra, hogy a válságból csak egy kiút van: megszüntetni a kapitalista rendszert, amely a gazdasági válság alapvető oka. Gottwald elvtárs ezzel összekapcsolta a munkás- osztály és a dolgozó parasztok követeléseiért folytatott harc továbbfejlesztésének programmját. Gottwald elvtárs arra is felhívta a figyelmet, hogy kiéleződött a kormány

farízálő politikai irányvonala és növekedett a háború veszélye. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta annak szükségét, hogy következetes harcot folytassanak a dolgozó nép politikai jogaiért és a háború ellen.

1933-ban, amikor megjelent a színen Hitler Adolf és haramia bandája, Gottwald elvtárs nagyjelentőségű parlamenti beszédeiben és cikkeiben rávilágított, milyen új tar- talmat nyert a fasizmus elleni nemzetközi harc a német fasizmitó ura- lomrajutásával. „Egyesülni, harcol, ni, győzni!“ cimü cikkében hangsúlyozta, hogy le kell küzdeni a Csehszlovákia népének egységét megbontó minden akadályt és az egész dolgozó népet hatalmas egységbe kell tömöríteni. Meg kell teremteni az akciós egységet a fasiszta fenyegetés ellen, amely Csehszlovákiában is egyre merészebben üti fel a fejét. Gottwald elvtárs cikkét szenvedélyes harci tűz hatotta át és harci szózat „Riadó! Egységbe! Harcra!" az ország minden sarkába eljutott. A csehszlovák burzsoa kormány megriadt attól, hogy a nép körében egyre nőtt Csehszlovákia Kommunista Pártjának befolyása és 1933- ban elfogatási parancsot adott Itl Gottwald e.lvtárs ellen. Gottwald elvtárs illegálisan Moszkvába ment, ahol a Kommunista Intemacionálé VII. kongresszusára készültek. A Kommunista Intemacionálé 1935-ben megtartott VII. kongresszusa Kle. ment Gottwald elvtársat a Kommunista Intemacionálé végrehajtóbizottságának titkárává választotta.

A Kommunista Intemacionálé VH. kongresszusának irányvonalát a csehszlovákiai viszonyokra alkalmazva. Klement Gottwald elvtárs a CsKP VII. kongresszusán, 1936 áprilisában megmutatta az utat, amelyen Csehszlovákia Kommunista Pártjának a köztársaság megvédése kérdésében haladnia kell, tekintettel a hitlerista Németország részéről fenyegető veszélyre. Gottwald elvtárs rámutatott arra a nyílt veszélyre, amelyet Csehszlovákia számára Németország támadó háborús politikája jelent és megállapította, hogy adott helyzetben a párt alapvető feladata a köztársaság meg-védésc. Kijelentette:

„A Kommimista Párt állásfoglalása a Csehszlovákiát a hitlerista fasizmus részéröl fenyegető veszély kérdésében Csehszlovákia védelmének álláspontja Hitlerrel, a fasizmussal szemben,“

Gottwald elvtárs akkoriban megcáfolta azt a nézetet, hogy a köztársaság megvédésének politikája a burzsoáziával kötött osztálybékét jelent. Hisz a burzsoázia azzal, hogy nem hajlandó teljesíteni a nép gazdasági és politikai követeléseit, aláássa a köztársaság erejét, védel- ~ mi képességét. Gottwald elvtárs előre látta, mit tenne a cseliszlovák burzsoázia, ha Hitler háborút indítana a köztársaság ellen; »Elsősorban üzletet fog látni a háborúban, másodsorban igyekezni fog egészen bilincsbe verni a népet, harmadsorban pedig az árulás és a kapituláció útjára lép.« Hangsúlyozta, hogy ha sikerrel akarjuk megvédeni köztársaságunkat, úgy ennek a védelemnek az osztályharc, a legszélesebb néptömegek mozgósítása alapján kell felépülnie. Ha a nép dönt, a köztársaságot senki sem adja ki Hitlernek.

Klement Gottwald olvtársat meglátogatják szülőfalujának pionírjai.

Klement Gottwald elvtársat bányásztanulók küldöttsége látogatja meg.