Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-06-13 / 34. szám

ül IFIÚŠÄ6 lati TSW. 33níús TS. A CSKP KB politikai lilkárságának határozata a 1953—1954^es pártoktalási évről I. Országtmik dolgozó népe a Kom- mimista Párt vezetésével tavaly to­vábbi sikereket ért el a szocializ­mus építésében és a békehaircban. Azért ért el sikereket, mert a Kom- munijsta Pá,rt mint társadalmi ve>- zetö ereje, munkájában a marxis- mus-leninizmus elméletét tartja szem előtt és a Szovjetunió segít­ségével biztosítja a szocializmus alapjainak építését Csehszlovákiá­ban. A Szovjetunió és országunk épitósikerei, a béketábor növekedése megerősítik dolgozó néplinknek a marx-lanini eszmék nagy lakító ereiéről vallott meggyőződ A pártunkban végzett ológiai munka fellendítésének ösi íjévé váltak Klement Gottwald e^^snak az SzKP XIX. kongresszusáni szó­noki emelvényén mondott vai; „A kongresszus eredményei és—^té­lin elvtárs új alapvető müve: „A szocializmus közgazdasági probl mái a Szovjetunióban“ a mi mindennapi munkánkban és harcunkban, a szo­cialista rend felépítéséért és meg­őrzéséért, számunkra is a tanulsá­gok kimeríthetetlen kútforrását fogják képezni.“ A SzKP XIX. kongresszusa, J. V. Sztálin: „A szocializmus közgazda- sági problémái a Szovjetunióban“ című müvének,, valamint a CsKP or­szágos konferenciája eredményeinek és a párt új alapszabályzatának ta­nulmányozása, amelyek az 1952— l933-as pártoktatási év tartalmát alkották, hazánk szocialista építé­sére nézve igen nagyjelentőségű. A pártoktatásnak aiz élettel és pár­tunk feladataival egybekötött új programmja bizonyos mértékben se­gítséget nyújtott propagandánknak a párt politikai munkájától való el- szakítobtságának leküzdésére és a tanulmányozást közelebb hozta dol­gozó népünk életéhez és harcához. A tanulás eredményei elsősorban a kommimlsták és minden szervedet növekvő aktivitásában, a párt ideo­lógiai, szervezeti és politikai egysé­géinek megszilárdulásában nyilvá­nultak meg. A pártalkotás hozzájá­rult pártunk politikai munkájának megjavításához és ezzel a szocializ­mus építésében és a bókeharcban a sikerek eléréséhez. Az 1952/1953-as pártoktatási év­ben azonban komoly hiányosságok is mutatkoztak. Egyes pártszerve­zetek mostanáig sem értették meg a párijpropaganda jelentőségét és fontosságát. Munkájukban lebeosü- lik a kommunisták és a pártonkí- vüliek nevelését. Nem értették meg, hogy az ideológiai munka, amelynek le^ontosabb szakasza a pártpropa- ga.nda, a párt elsőrendű feladata. Ez(?k a szervezetek nem tudatosí­tották, hogy a marxiamus-leniniz- mus tanulmányozásának lebecsülése komolyan árthat a párt érdekeinek és hogy a szocialista ideológia bár­minemű meggyengülése a burzsoa ideológia befolyásának megerősödé­sét jáentl. Az ideológiai munka lebecsülése abból ered, hogy pártszervezeteink sok esetben túlnyomóan gazdasági kérdésekkel foglalkoznäk és elha­nyagolják az ideológia kérdéseit. A pártpropaganda lebecsülését az oikozza, hogy egyesek, sőt vezető funkcionáriusok is nem fo'kozzák marx-lenini öntudatosságukat. Az pedig • nyilvánvaló, hogy aki a marxizmus-leninizmus alapos ta­nulmányozásával nem gazdagítja is­mereteit, a bel- és a nemzetközi po- politika bonyolult kérdéseiben nem képes helyesen'-tájékozódni, nem tud helyesen irányítani. Csák az a dol­gozó vezetheti a tömegeket és áll­hat feladatai magaslatán, aki sza­kadatlanul magáévá teszi a marx- lenini elméletet és tanulja annak a mindennapi gyakorlatban való al­kalmazását, aki elsajátítja a lenini­sztálini típusú dolgozó tulajdonsá­gait. Hisz, ahogy Gottwald elvtájs hangsúlyozta, Lenin és SztáUn ta­nítása segítséget nyújt abban, hogy az előttünk felmerülő legfontosabb kérdésekre meg tudjuk találni a vá­laszt és pedig olyan választ, amely lehetővé teszi, hogy minden hely­zetben a dolgozó nép javára, a szo­cializmus érdekében cselekedjünk. Ezért határozottan véget kell vet­nünk a pártpropaganda lebecsülé­sének mind az egyes funkcionáriu­sok és párttagok, mind a pártszer­vezetek körében. A propaganda eszmei színvonalá­ról, élénkségéről, támadó képessé­géről és harciasságáról való gon­doskodás hiányosságai a CsKP Központi Bizottsága propaganda és agitációs osztályán mutatkoztak meg. A propaganda- és agitációs osztály dolgozói. kevésbbé hatéko­nyan segítettek a párthaitározatok- najk a kerületekben és járásokban való biztosításában. Ennek oka a kerületekben,, járásokban és az alap- szenvezeteikben végzett propagan­dista munka állásának nem kielégí­tő ismerete. Hasonló jellegű hiá­nyosságok mutatkoztak meg a ke­rületi és járási pártbizottságok propaganda- és agitációs munkájá­ban is. A kerületi, vároisi és járási bizottságok, valamint az alapszer­vezetek bizottságai nem ellenőrzik rendszeresen a pártoktatá.st és' nem küzdenek hatékonyan a -pártoktatás tartalmában mutatkozó hiányossá­gok ellen. A párt központi sajtószervei, a Rudé Právo és a Pravda is még mindig nem kielégítően teljesítet­ték a CsKP KB politikai titkársá­gának az 1952/53-as pártoktatási évéről széló határozatában kitűzött feladatokat. Több ideológiai cikket közöltek ugyan, azonban a marx- leninizmus propagandájának irányí­tása és fejlesztése terén szerzett tapasztalatok kicserélésében nem se­gítettek a választott szerveknek és a propagandiistáknak. A kerületi pártsajtó sem állított be jól át­gondolt terveket az elméleti kérdé­sek megmagyarázásá.ra és kevés fi­gyelmet fordít a pártpropagamda legjobb tapasztalatainak általánosí­tására és terjesztésére. Különösképpen nagy hiányoissá- gok mutatkoznak a párt új alap- szabályzatának magyarázásában és tanulmányozásában. Az alapsza­bályzat a pártunk harci tapasztala­tok útján összegyűjtött belső tör­vénye. A párt alapszabályzata uta­sítást ad minden egyes párttag, pártszervezet és vezető pártszerv mindennapi gyakorlati mumkájára és tevékenységére. Az alapszabály­zat tamulmányozásáből eredő fö fel­adat aiz alapszabályzatnak életbe­léptetése, ami abban áll, hogy min­den párttagnak tevékeny harcossá kell válnia a párthatározatok telje­sítéséért, be kell tartania a párt- és állami fegyelmet, fejleszteni kell az alulról jövő bírálatot és önblrálatot. Az erdmények azonban azt mutat­ják, hogy nem minden párttag fog­ta fel így a párt alapszabályzatá­nak tanulmányozását. Megtanulták az alapszabályzat egyes cikkelyeit, munkájukban azonban nem tantják szemük előtt és nem léptetik élet­be az alapszabályokat. A pártpropaganda komoly hiá­nyossága, hogy eddig nem járul hozzá kellő mértékben dolgozóink­nak a Szovjetunió' Kommunista Pártja és a szovjet állam gazdag ta­pasztalataival való megismertetésé­hez, amelyekre a pártpolitikád és gazdasági, gyakorlati munka vala­mennyi szakaszán szert tettek. Ez­ért a pártoroipagandisták itt is ügyeljenek Gottwald el-vtáns öröké­re, aki állandóan hangsúlyozta, hogy a szovjet tapasztalaitok fel- használása, a szovjet mintakép meg­közelítése a népi demokratikus or­szágok fejlődésének egyik alapvető törvénye. Kitűnt, hogy propagandánk nem volt elég erélyes az imiperialisták, a béke megrögzött ellenségei hábo­rús szándékainak leleplezésében. Nem küzdött elég hatékonyan a burzsoa ideológia, a burzsoa-nacio- nalizmus és kozmopolitizmus ellen, a szociáldemokrácia megnyilvánu­lásai ellen, a Masaryk és Benes bur­zsoa köztársaságáről terjesztett le­gendák, a sötétség és vallásos ba­bonák ellen, amelyek sok ember tu­datába be vanak gyökerezve. A pártpropagandát az eddiginél sokkal Jobban kell, hogy áthassa a proletáirnemzetköziség és a szocia­lista hazafiság eszméje. A pártpropaganda kel], hogy ha­tékonyabb segítséget nyújtson az állam belsejében éiö osztályellenség elleni hajrcban. A pántpropaganda feladata, ahogy megvilágítsa az osz­tályharc kérdéseit, főleg a fal-va­kon és leleplezze a kulákokat, mint a kis- és középparasztok és népi demokratikus államunk megrögzött ellenségeit. A pártiskolázás legyen a falusi kommunisták Ideológiai ön­tudata fokozásának és az EFSz-ek szilárdításának és fejlesztésének haithatós eszköze. A kommunista párt tevékenysé­gének elméleti giapja az egyetlen tudományos bölcselet — a dialek­tikus materializmus, amely helyes képet nyújt a világról és a világ fejlődéséről, és az emberek tudatá­ban élő kapitalista csökevények elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze. A pártpropagandának ezért az eddiginél sokkal inkább kell ki­indulnia a dialektikus materializ­mus tudományos ■világnézetének alapjaiból és tanítani ezeknek az alapelveknek a gyakorlati politikai munkában való alkalmazását. Hasonlóképpen ki kell küszöböl­ni a komnnmisták ás a pártonkí- vüliek politikai gazdaságtani isme­reteiben mutatkozó komoly hiányos­ságokat is, mert a szocializmus épí­tésének helyes irányítása a politi­kai közgazdaságtan törvényeinek Ismerete nélkül, a gazdaság irányí­tásában való kihasználásuk nélkül lehetetlen. * A pártnak a szocializmus felépl- té.séért é§ a béke megszilárdításá­ért vívott harcában az ideológiai munka növekvő jelentősége minden pártszervezettől megköveteU, hogy rendszeres figyelmet fordítson az ideológiai kérdésekre és fokozza gondoskodását a kommunisták marx-leninista neveléséről. Pártunk egész -vagyonából — ahogy Sztálin elvtárs tanítja — legfoinitosabb és legértékesebb kincse elméleti va- vagyona, eszmegazdasága, alpvetö irányvonala, forradalmi távlatai. A pártipropoganda sikere elsősor­ban a propagandista káderektől függ. A páirtiskolázás eszmei szín- ■vonaJa jelentős mértékben a propa­gandista káderek marx-lenini előké­szítésétől függ. A propagandistákat munkájuk közvetlen megismefése alapján kiválasztani, őket nevelni, felfegyverezni a marx-lenini elmé­lettel és hozzásegítend őket a mes­teri propagandamüvészet elsajátítá­sához: az a pántpropaganda továb­bi fellendülésének legfontosabb elő­feltétele. Mivel a szakképzett pro­pagandisták nevelése hosszabb időt igényel, gondoskodni kell a pippa- gandista káderek állandó kiegészí­téséről. A propagandisták rendszeres ne­velésének és módszeres előkészíté­sének alapformáját az állandó sze­mináriumok kéf>ezik. A járási párt- bizottságok kötelesek biztosítani, hogy a szemináriumok élén politi­kailag tapas25talt, elméletileg fejlett dolgozók, hosszabb ideig tartó párt­iskolák és politikai tanfolyamok végzett hallgatói álljanak. A marxizmus-leninizmus propa­gálására meg kell nyerni a párt­aktívát, a vezető pártmunkásokat. Ki más világítsa meg a többi kom­munista előtt, mint a vezető párt­munkás pártunk ,politikájának ideo­lógiai alapjait, ki világítsa meg a tudományos kommunizmus fényével életünk minden jelenségét és kap­csolja össze az elméleti ’ magyará­zatot az iparban, a mezőgazdaság­ban, vagy a kultúra terén előttünk álló feladatokkal? A pártmunkások mint aktiv propagandisták megfis- merik a kommunisták marxista-le­ninista nevelósé.nek tényleges álla­potát és legjobban hozzájárulnak megjavításához. A vezető káderek­nek a marxizmus-leninizmus pro­pagandájában való közvetlen rész­vétele ideológiai-elméleti fejlődésre vezet, ami egész gyakorlati tevé­kenységükre is kedvező befolyással lesz. A Pántdktatás Évének színvonala emelkedni fog, ha minden pártszerv rendszeresen és konkréten irányíta­ni fogja. A pártoktatás irányítása azt jelenti, hogy felelősségteljesen választják ki a propagandista káde­reket, mélyen behatolnak a pártok­tatás tairtalmába, gondoskodnak a pártoktatás elméleti színvonalának állandó emeléséről, meghatározzák a lektorc,söpörtök, a tanácsadók és minden propagandista munkájának irányát, hogy a 'pártoktaitásrt; a párt életével és feladataival összekös­sék, Minden pártszeivezet vezető dolgozóinak kötelesisége, hogy a párttagokat és a -tagjelölteket a marxizmus-leninizmus alapos ta­nulmányozására vezessék. A párt- oktatás helyes irányításának elen­gedhetetlen része a rfezvételnek s fő­leg az oktatás tartalmának rendsze­res ellenőrzése. A pártszervek gyenge segítséget nyújtottak a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség tagjainak politikai isko­lázásában. A járási pártbizottságok nem nyújtottak hatékony segítsé­get a CsISz politikai körei propa­gandistáinak. A kerületi és járási pártbizottságok feladata, hogy fo­kozott figyelmet fordítsanak a CsISz jövő oktatási évére és annak előkészítésére. H. A pártpropaganda jelenlegi első­rendű feladata, hogy hatékonyan hozzájáruljon a halhatatlan J. V. Sztálin és nagy tanítványa és fegy­vertársa, Klement Gottwald őröké­nek teljesítéséhez. A párt ezért cé­lul tűzi ki a pártoktatás részvevői­nek az SzKP gazdag tapasztalatai­val, főleg a Szovjetunióban a szo­cialista társadalom diadalmas épí­tésének időszakában szerzett ta­pasztalataival való felfegyverzését és Gottwald elvtárs nagy müve ta­nulmányozásának alapján a pártta­goknak, párttagjelölteknek és a pártonkívülieknek e tapasztalatok alkalmazására való irányítását a hazánk szocialista építéséért vívott harcban. Az 1953/54-es Pártoktatási Év 1953. október 15-én kezdődik és 1954. június 30-án ér véget. Az 1953,54-es Pártoktatási Évnek a következő formái lesznek: I. A politilkaä oktatás alapkö­rei. II. A SzKP történelmét tanulmá­nyozó körök. III. A politikai közgazdaságában és a népgazdaság kérdéseinek tanul­mányozásával foglalkozó körök. ľV. A marxizmus-leninázmus já­rási esti iskolái. ■V. A marxizmus-leninizmus öoi- állő tainulmányozása. A CsKP ,prágai, brnöi és ostira- vai vároísi bizottságai és Szlovákia Kommunista Pártja bratislavaá vá­rosi bizottsága a mairx-leninizmus esti főiskoláinak új évfolyamait vezetik be, melyeknek elnevezése a marxizmus-leninzmus esti egyete­me lesz. I. A politikai oktatás alapkörei­ben az 1953/54-es Pártoktatási Év folyamá.n a következő tárgyköiröket veszik át: 1. Mi a CsKP és mit akar? 2. A kommunista párt tudomá­nyos világnézetének alapjairól. 3. Klement Gottwald — a kapi­talizmusnak a Csehszlovák köztár- saságbam való megdömtéséért vi-wtt harcban a dolgozók vezére. « 4. Klement Gottwald —• népi de­mokratikus államunk megteremtő­je. 5. A szocializmus alapjainak épí­tése — országunk népének hazafias feladata. 6. A Szovjetunió a népek béke- harcának élén. II. A SzKP történelmét tanulmá­nyozó körök az 1953/54-es Párt­oktatási Évben a kővetkező tárgy­köröket veszik át: 1. A bolsevikok pártja a népgaz­daság békés megújítására való át­ment időszakában. 2. a bolsevikok pártja az ország szocialista iparosításáért ví-rott harcban. 3. A bolsevikok pártja harcban a mezőgazdaság kollektivizálásáért. 4. A bolsevikok pártja harcban a szocialista társadalom felépítésének befejezéséért és az új alkotmány megvalósításáért. III. A politikai közgazdaságban és a népgazdaság kérdéseinek tanul­mányozásával foglalkozó körök az 1953 '54-es Pártoktatási Évben a kővetkező tárgyköröket veszik át: 1. A politikai közgazdaságtan és jelentősége a kommunnista pártok­ra néz\'e. 2. Az árutermelés. 3. A tőke és az értéktöbblet. 4. A töke felhalmozódása és a proletariátus elszegényedése. 5. A kapitalista reprodukció és a gazdasági válság. 6. Az imperializmus és a kapita­lizmus általános válsága. 7. A kapitalizmúsból a szocializ­musba való átmeneti időszak. 8. A szocialista gazdasági rend­szer és a szocializmus gazdasági törvényeinek jellege. 9. A szocializmus alaipvetö gaz­dasági törvénye és a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének tör­vénye. 10. Árutermelés, értéktöirvény és a munka szerinti jutalmazás a szo­cializmusban. 11. A szocializmusból a kommu­nizmusba való fokozatos átmenet a Szovjetunióban . Az 19#4/1955-ös Pártoktatási Év­ben e körök hallgatói a népgazda­ság legfon/tosabb kéMéseit fogják tanulmányozni. rv. A járási esti iskolák kétéves programmja keretében a következő tárgj'köiröket veszik át: 1. A Szovjetunió Kommunista Pártjának története. 2. A CsKP története. 3. Dialektikus és történelmi ma­terializmus. 4. Politikai közgazdaságtan és a népgazdaság kérdései. 5. A pártmunka kérdései. V. Az egyéni tanulás résztvevői az alábbi tárgyak közül egyet vá­lasztanak: 1. A Szovjetunió Kommunista Pártjának története. 2. A CsKP története. 3. A történelmi és a dialektikus materializmus. 4. Politikai közgazdaságtan. 5. Nemzetközi kapcsolatok. A marxizmus-leninizmus esti egye­temein az első évfolyam keretében a következő tárgyakat veszik át: a Szovjetunió Kommunista Pártjának története, a CsKP története a Cseh­szlovák Köztársaság történelmébe való bevezetéssel és a nemzetközi kapcsolatok. A második évfolyam keretében átveszik a dialektikus és történelmi materializmust és a .po­litikai közgazdaságtant. A kulturá­lis és művészeti dolgozók számára a második évfolyam programmját a politikád közgazdaságtanból adott órák számának csökkentése mellett ,,-marx-lenini tanítás a művészet­ről“ tárgykörrel egészttiik ki. A pártonklvülieket az alaptanfo- lyamokha, a SzKP történetét ta­nulmányozó körökbe, a politikai közgazdaságtan és a népgazdaság kérdéseinek tanulmányozásával fog­lalkozó körökbe és a marxizmus-le- ninlzmus esti egyetenjaire osztják be. A CsKP KB politikai titkársága az 1953/1954-es Pártoktatási Év­ről szóló határozatának végrehajtá­sára a CsKP KB szervezési titkár­sága ad utasításokat. * Az 1953/1954-es Pártoktatási Év színvonalának emelése hozzájárul pártunk ideoilógiai egységének to­vábbi megszilárdításához, a pártta­gok és tagjelöltek öntudatosságá­nak és politikai éberségének foko­zásához, egész pártunkat felfegy- verzi a harcra Gottwald el-vtárs örökének teljesítéséért. Lenin és Sztálin zászlaja alatt, Klement Gottwald müvéhez híven előre a szocializmus feié! ___^ CsKP KB politikai titkársága. I fiúsáai kérdés a füleki Kovosmaltban A füleki Kovosmaltban dolgoznak a CsiSz-üzemi szervezetének feltámasz­tásán, de nagyon nehezen megy a feltámasztás munkája. A gyárból vagy az arkangyal hiányzik, aki bele­fújna a feltámadást jelző kürtbe, vagy a kürt szavát nem hallják meg a halottak. De az is lehet, hogy más­milyen érzékszervekkel rendelkeznek az itteni ifjak, mint az innen alig ötven méterre levő Békeüzemben, mert a Békeüzemben nagy eredménye­ket mutatnak fel, míg a Kovosmalt­ban minden alszik. Gondolták, hogy a tagsági könyvek ellenőrzése injekció lesz és majd olyan mozgásba hozza az ifjakat, hogy sokan még a Fucsík-jelvényt is meg­szerzik. És mi derül ki a végén? Az, hogy tízen se szerezték meg a Fu­csík-jelvényt. Ez igen súlyos, de még­sem a leg.súlyosabb hiba. Például em­lítsük csak meg a zomácozót. A zo­máncozó CsISz bizalmija, műhelyve­zetője jó CsISz-tagokként ismerte az itteni fiatalokat. Az ifjak részéről csak a_ gyenge szervezeti munkát nem vet ték figyelembe, ami aztán rossz ha tással volt • termelésre is. Gondol ták, hogy a műhelyben a szervezet és megpróbálták ellenőrizni a tagsági könyveket. És mi lett az eredmény? Sperlaková azt feleli rá: a legtöbb if­júnak nincs is tagsági könyve. Vi szont akadtak olyanok, akiknek há rom tagsági könyvük is volt. Ebből láthatjuk, hogy volt idő, amikor a CsISz-üzemi vezetősége is hibát csi­nált. De a fiatalok se egészen büntelenek. Legnagyobb vétkük az, hogy szerve­zeti két'akiságban élnek. Az üzemben azt mondják: én odahaza a falumban vagyok szervezve, ahol születtem. Ez pedig nem helyes, mert olyan fontos üzemben, mint a Kovosmalt, ke'l, hogy az ifjúság mindenben úttörő legyen, márpedig úttörő csak úgy le­het, ha a munkahelyükön élnek szer­vezeti életet. Odahaza az ifjak meg azt mondják: én az tizemben vagyok szervezve, ahol dolgozom. Erre az odahazai CsISz elnök azt gondolja: jó, fontos, hogy az ü7.emi szervezet is erős legyen és belenyugszik a beszéd­be. Persze nem tudja, hogy az üzem­ben sok a késés, a távolmaradás, az ifjak nincsenek az üzemben sem szer­vezve és a hibák ellen se küzdenek. így az ifjú szervezeti életet nem él se odahaza, se az üzemben. De ezt a hibát a vezetőség csak most vette észre a tagsági könyvek ellenőrzésé- nél. Urbancsek Mária is 2 hónapos poli­tikai iskolán volt. Olyan nagy tu­dással tért haza, hogy a CsISz-üzcmi szervezetének vezetősége és a járási titkárság még eddig nem bírta őt meggyőzni, hogy CsISz-tag legyen, mondja Sneider elvtárs. De azért a következőképpen kelle­ne javítani a munkát. Használják ki az üzemi hangszórókat, dicsérjenek és kritizáljanak a hangszórókon ke­resztül. Azután végre-valahára a CsISz üzemi szervezetének osszanak be fizetett titkárt. Az öntudatos fia­talok a munkahelyükön is munka­közben folytassanak személyi agitá- ciót, hogy ezzel aktív munkára ser­kentsék azokat az ifjakat, akik még nem vesznek kellőképpen részt a szervezeti életben. De erre a feladatra az öntudatos fiatalokat is meg kell szerezni. A CsISz vezetősége szoro­san együttműködjön minden tömeg­szervezet vezetőségével és a párt- szervezettel is és ne csak saját ma­guk akarjanak elvégezni minden mun­kát, hanem szerezzenek maguk mellé munkatársakat. A hibákból is sokat lehet tanulni és az üzemi szervezet vezetősége már tanult is belőle. A szervezet az utób­bi időben némi javulást mutat és re­mélhető, hogy a legközelebbi jövőben minden hibát ki tudnak küszöbölni. Az üzemi szervezet vezetősége sokat dolgozik és sokat fáradozik a hibák eltávolításán és biztos, hogy ennek a fáradozásnak meg is lesz az eredmé­nye. Bagota István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom