Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-04-11 / 16. szám
ŰJ IFJÚSÁG A CslSz SZLOVÁKIÁI KOZPOJNTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1953. április 11 Ara 2 Kcs II. évfolyam, 16. szám. Előre fiatalok, előre CsISz-tagok a májusi felajánlások teljesítéséért és túlteljesítéséért. Csak így ünnepelhetünk örömmel, mosolygós arccal a világ dolgozóinak gyönyörű ünnepén! Neveljük a pionírokat lelkes hazafiakká „\mi minket illet, a mi részünkről mindent megteszünk azért, hogy boldog életetek útját biztosítsuk, ti pedig úgy dolgozzatok, hogy mi idősebbek, ha majd egyszer nyugalomba vonulunk, bizonyosak legyünk abban, hogy a nemzeti és államügyek vezetését jó kezekbe helyeztük” — mondotta Gott- wald elvtárs az ifjúságnak 1947. április 4-én. Cottwald elvtárs örök nyugovóra tért. Ravatalánál a CsISz-tagok esküt tettek arra, hogy hagyatékát az utolsó betűig teljesítik Gottwald elvtárs hagyatéka: neveljünk a pionírokból hazafias ifjú nemzedéket, a szocializmus öntudatos és önfeláldozó építőit, a haza védelmének kiváló harcosait — gott- waldi ifjúságot. „Az ifjúság tevékenységének és lelkiismeretének legfőbb irányítőjává — mondotta Gottwald elvtárs — csak a haza, a nép és a párt iránti szeretető váljon. A fiatalok ennek vessék alá összes érdekeiket”. Gottwald elvtárs hagyatékát a pionírvezetők csak akkor teljesíthetik, ha ■ pionírokat lelkes hazafiakká nevelik. A nevelési munkának, minden más tevékenységnek és kezdeményezésnek ezt az irányelvet kell megszabni. A zsolnai II. középiskola plonirvezetöl és tanítói helyesen értelmezték munkájuk jelentőségét, amikor a legjobb fogalmazási munkáért, a rajz- és képkiállításért és más egyéb kezdeményezésért indított versenyt alaposan átgondolva, a hazafias nevelés elmélyítésére való irányítással készítették elő. A pionírok és a tanulók minden munkájukban a népi demokratikus haza iránt érzett szerete- tüket és azt a vágyukat fejezték ki, hogy dolgozó népünk építő munkájába a leghatásosabban bekapcsolódjanak. Népünk, követve a Szovjetunió példáját, amely felszabadított bennünket és állandó segítséget nyújt a szocializmus felépítésében, szintén építi szocialista hazáját. A Szovjetunió a béke bástyája és biztosítékunk abban, hogy a szocializmust hazánkban is felépítjük. Ezért gyermekeinknek a Szovjetunió és népe iránt érzett szeretetének megnyilvánulása egyúttal a gyermekek hazafisága is. A szülőföld szeretete a Szovjetunió iránti odaadástól és az imperialisták gyűlöletétől, akik népünket akarják leigázni, elválaszthatlan. A pionírok hazaszeretetét a szülőföld, nemzetünk történetének dicsőséges helyei, természeti kincsei, népünk és államunk életének megismertetésével fejlesszük ki. Szükséges, hogy a pionírvezetők a pionírokba beoltsák azt a büszkeségérzést, hogy hazánk a dolgozó milliók békés munkájával napról- napra változik, mindig szebb és gazdagabb Ez. az az alapvető különbség népi demokratikus köztársaságunk és a kapitalista országok között, amelyek népei a kizsákmányolás járma alatt nyögnek. A gyerekek hazafias nevelésénél nagy jelentősége van a természetismeretnek. Nagyon fontos, hogy a gyerekek hazánk kincseire és szépségeire ne csak felületesen nézzenek, hanem hogy kirándulásaikon szerzett élményeik mély benyomást keltsenek bennük, hogy vágyódjanak munkájukkal e szépségeket még kimélyíteni és a gazdagságot hatványozni. Ebből a szemszögből kiindulva készítsük elő hazánk egyes vidékein a pionírok nyári táborozását, és a „Százmillió fát a köztársaságnak” akciót. A szocialista hazafiság nevelésénél gazdag .lehetőséget nyújt nemzeteink történelme is. Ezért szükséges, hogy a pionírokkal megismertessük népeink hősi múltját, a Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett munkásosztály harcát és győzelmét. A CsISz KB IX. plénuma ezt tűzte elénk feladatul. Eddig még alig ismertettük a munkásosztály és a dolgozó nép kapitalizmus ellen vívott harcának emlékhelyeit. 1951-ben a besztercebányai kerület pionírjai a Szlovák Nemzeti Felkelés dicsőséges harcának helyeit tekintették meg. Azóta a pionírszervezet hasonló jelentőségű akciót nem is szervezett. „Tanítsuk a pionírokat, hogy megismerjék Klement Gottwald, Joszif Visz- szárionovics Sztálin és Vladimír Iljics Lenin életét” — hang.sűlyozta a CslSz KB IX. plénumának határozata. Lenin, Sztálin és Gottwald elvtársak életrajzai a szocialista nevelés eszközeit képezik, mert ők a mi tanítóink és vezéreink és ők a szovjet nép és a ml népünk a szocializmusért és a kommunizmusért vívott győzedelmes harcának megtestesítői. A vezető úgy irányítsa a pionírok munkáját, hogy lenini, sztálini és gottwaldi módon éljenek és dolgozzanak. A pionírok leghőbb vágya az legyen, hogy egyszer ők is kommunisták legyenek. A pionírvezetők és mindazok a CslSz-tagok, akik a pionírokat nevelik, e célért dolgozzanak; Formálják ki a szocializmus és a kommunizmus jövő harcosainak tántoríthatatlan jellemét — a kommunista jellemet. „Kommunistát nevelni”, tanította Lenin elvtárs, „mindenekelőtt annyit jelent, mint a nevelőmunkát a munkásosztály harcával minden téren összekapcsolni”. A pionírszervezetben dolgozó CslSz- tagok vágya az legyen, hogy a pionírokat olyan nagyszerű emberekké neveljék, mint amilyenek Pavlik Morozov pionír, Zoja Kozmogyemjanszkája kom- »zomolista és mások voltak, akik hazájukért, legdrágább kincsüket, az é- letüket áldozták fel, hogy a szovjet emberek boldogan éljenek. Ha tanulni fogunk a Komszomol gazdag tapasztalataiból, ez a vágyunk valóra válik. Ezekből a kicsi, mosolygós pionírokból neveljünk nagyszerű embereket, akik kezükben szilárdan tartva, magasra emelik a gottwaldi zászlót, hogy mint a szocialista hajnal — megvilágítsa a kommunizmus útját. A szomolnoki bányászok teljesítik felajánlásaikat A szomolnoki bányászok, akik már január elsején megkezdték a szocialista munkaversenyt, a Munka ünnepe tiszteletére kötelezettségvállalásaikat példásan teljesitik. Bizonyítéka ennek az. hogy a márciusi összüzemi tervet l040/o-ra teljesítették. Május elsejei kötelezettségvállalásaikat, amelyeket a havi szétírási terv túlteljesítése érdekében tettek a folyosó vápásban, már március végéig U1.50/(,-ra teljesítették és az ércfejtésben 52.90/o-ra. A szomolnoki bányászok jó eredményeiket a szocialista munkaversenynek köszönhetik, amely versenyt a terv legjobb teljesítéséért, a legjobb csoport és legjobb dolgozó címéért és a jó munkamegszervezésért folytatnak. A szocialista munkaverseny multhó- napi értékelésénél az első helyre az 1. számú körzet került, amely Bodnár Károly műszakmester vezetésével a ciusi tervet 1300/o-kal és április elsejéig év eleje óta 1000/(,-on felül teljesíti minden hónapban a fejtési tervet. Az üzem legjobb dolgozói közé tartozik a 25 számú vágat bányásza, Gurszki István, aki a márciusi tervet 152 százalékra teljesítette, Krompasszki István másodiknak teljesítette túl a márciusi tervet 130%-kal és április elsejéig teljesítette kötelezettségvállalását, amikor 5 métert fejtett ki terven felül Jeeger Károly a 113 számú vágatról márciusban 10 métert hajtott ki terven felül. A rozsnyói járás CsISz-tagjai köszöntik május elsejét Már csak néhány hét választ el bennünket a dolgozók nagy ünnepétől, május elsejétől. Nekünk, fiataloknak u- gyanúgy, mint a többi dolgozónak, alaposan fel kell készülnünk május elsejére. A roz.snyői járás ifjúsága tudja, hogy legjobban úgy köszönti május elsejét, ha hazafias szocialista kötelezettségvállalásokat tesz s ha teljesíti ezeket. Az alsósajói bányászotthon tanulói vállalták, hogy az új vasút építésénél ledolgoznak 3.000 brigádórát, amiből már eddig ledolgoztak kétezret. Előrelátható. hogy felajánlásukat túlteljesítik. Május 15-ig minden vasárnap hatvan tagtól álló brigádcsoport indul el az építkezésre. A rozsnyói gimnázium tanulói kötelezik magukat, hogy a vasútépítésnél 800 brigádórát dolgoznak le. Ezt a felajánlást már 70 százalékra teljesítették. .A bányász ipariskola tanulói vállalták, hogy 536 órát dolgoznak le szintén a vasútépítésénél. Javult a munka a rozsnyói traktorállomáson is. A Kúntapolcán újonnan alakult traktoros brigádnak segítségére sietett a CsISz kúntapolcai helyi szervezete, amely ledolgozott 72 brigádórát és kötelezték magukat, hogy május elsejéig még további száz órát dolgoznak le. .A szalóci CslSz-csopurt se maradt el. 200 brigádórát dolgozott le az EF.Sz-ben. A gombaszögi kötörő CsISz-tagjai kötelezik magukat, hogy a vígtelki EFSz-ben 256 brigádórát dolgoznak le s 10 vagon követ termelnek ki terven felül. .A rozsnyói járás több CsISz- tagja arra is kötelezte magát, hogy május elsejéig és ennek tiszteletére megszerzi a Fucsik-jelvényt. Járásunkban ebben az évben 280 CsISz-tag viseli majd a Fucsik-jelvényt. Láthatjuk tehát, hogy járásunk ifjúsága szintén készül május elsejére. Szükséges most már, hogy a felajánlások teljesítését rendszeresen ellenőrizzük. így a Cs'Sz-tagok még szebb eredményeket tudnak májd munkahelyeiben elérni. Bradács László Kúntapolca. Büszkén menetelünk május elsején Példát véve a pilzeni V. I. Lenin- üzem állami tanulóotthonától, a komáromi 5. számú állami tanulóotthon CsISz-tagjai is széleskörű szocialista kötelezettségvállalás-mozgalmat szerveztek. A tanulók, a nevelők elmélyítették és konkretizálták a vállalásokat. így történt, hogy 33 kollektív kötelezettségvállalást fogadtak el, amit 529 tanuló Irt alá. Az otthon legjobb tanulója címért folyó versenybe • 12 tanuló kapcsolódott be. Ezek egyéni vállalást is tettek. Huszonegy nevelő szintén felajánlást tett május elsejére. A komáromi 5. számú tanulóét thon CsISz-tagjainak kötelezettségvállalása többek között az alábbiakat tartalmazza: A tanulást a minőségi munkáknál végezzük. A tanítással egyidejűleg azzal segítjük üzemünket, hogy 364.000 normaóra alatt 5,096.000 korona értékű terméket készítünk el. Egyes termékek gyártásánál hulladékanyagot használunk, amivel 61 000 korona é>'- tékben 9 800 kg anyagot takarítunk meg. A tanítás minősítése érdekében két technikai konferenciát szerveziink a hajóépítésröl, az automatákkal és a félautomatákkal való hegesztésről. A 38 politikai körben példásan fogunk tanulni, hogy otthonunk részére példás CsISz-funkcionáriusokat nevel iünk. Ez év végéig a tanulóotthon 225 diákja megszerzi az MHK-jelvényt. Ezzel felelnek a komáromi 5. számú állami tanulóotthon CsISz-tagjai a pii- zeni V. I. Lenin-üzem mellett mükölö 14. számú állami tanulóotthon felhívására. Ennek a szocialista kötelezettségvá'- lalásnak segítségével igyekeznek a tanulók eltávolítani az eddigi nehézségeket. A dunaszerdahelyi Trepa-üzem CslSz-tagjainak májusi felajánlásai A dunaszerdahelyi Trepa-üzem CsISz tagjai^ kötelezik magukat, hogy május elseje tiszteletére két mázsa rostot és 1 mázsa kócot dolgoznak ki. A feldolgozott anyag minőségét pedig 20/o-kal fokozzák. A vállalás persze nem nagy, de a CslSz-tagok Ígérik, hogy az utolsó pontig teljesítik. Nem régen még persze találkoztunk olyan esetekkel, amikor a CsISz-tagok adott szavukat nem teljesítették. Például 1953 február 21-én taggyűlést rendeztek, amelyen elhatározták, hogy minden reggel rendszeresen megtartják a politikai tizpercet, határozatot hoztak arról is, hogy megalakítják az olvasókört. Ezeket a határozatokat szépen jegyzőkönyvbe foglalták a teljesítésről azonban nem gondoskodtak. Sem az olvasókör nem működik sem pedig a politikai tizperceket nem tartják meg. Szükséges, hogy az üzemi csoport életében feltétlenül javulás álljon be. Hiszen a Trepa-üzem CslSz tagjai a munka terén igen szép eredménveket érnek el Már pedig nem szabad megfeledkezniük a politikai nevelésről sem. mert anélkül nem lehet sikeres munkát végezni a CsISz-ben. Példás kötelezettségvállalások A knazicai „Augusztus 29” üzemben nagy előkészületek folynak május elseje, a dolgozók nagy ünnepének tiszteletére. A 3 számú brigád leánytagjai. akiket Kutlková elvtársnő vezet, május elseje tiszteletére vállalták, hogy munkahelyükön kiváló minőségű termékeket gyártanak. A teljesítmény l500/Q-ra való fokozásával 3 elvtársnőt szabadítanak fel. A 3. brigád kollektívája vállalta, hogy május elseje tiszteletére minden nap llio/p-ra teljesíti tervét. Az 1. számú brigád tagjai, akiket Tomková elvtársnö vezet, május 1 tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a termelési tervet az egyes termékek terén 40-től 90%-ig túlteljesítik. Aki 1948-ban járt a kékkői járásban és llátogatott Nagykürtös dombos vidékére — oz most csodálkozva áll mea a N '■ykürtöstől másfél kilométerre eső város előtt. Mert város ez. Ahol még pú, évvel ezelőtt csak kopár, terméketlen fensík terült el, — ott 1 t nagy a forgalom. Három-négy emeletes épületek, bá. Tiyisz’ ások létesültek itt. A város túlsó felében, a domb lábánál kétemel, te., hosszúká: épület terpeszkedik. Bányásztanulók laknak benne. A pótori szénbányák növendékei, a boldog haza. a ragyogó jövő biztosítékai. Nagyon sokan vannak. Földművesek, munkások gyermekei. A múlt mostohái. Pár évvel ezelőtt még nem gondolták volna, hogy ilyen világos, jól berendezett, korszerű épületben helyezkednek el. Nem is tudhatták. A város neve: Szidlistye. Az épületek közt elterülő s.éles utcákat s magát az egész várost nemcsak a bányásztanulók teszik érdekessé, hanem a l 'nyászcsaládok gyermekei, az apák. az anyák mosolygós arca. a boldog, megelégedett munká sok beszé'''etése. dalolása. Ahol a kürtösi patak eltér at_ országút mellől s a vasút iránvában folytatja út'’' ahol a dombok rna gasabbra emelkednek, ahol már több az akácos. — ott, nem messze Pótor falujától, ott terül el a pótori bá nyatele’' i lely munkát ad. foglalkoztatja az új város lakóit. Ezek a bányászok ma már boldog emberek Nem húzzí" már többé a kulák igáját, nem gürcölnek már apró nadrágszíj földjeiken. Gyermekeik nem emlékeznek a múlt szörnyűségeire, de a szülök elmesélik, hogy 1945 előtt a nőtori bányrtfeler, hr,h,in csu pán két tárna tátongott, modern gé Varos született peknek hire sem volt. egyetlenegy gőzgép zakatolt a bejáratnál, amelynek segítségével a rozoga csillék ki- kerr'tek a lyukakból. A környék „gazdái" „zt beszélték, hogy Pótoron sohasem lesz r'-ndes szénbánya, mivel a pótori szén még nem érett. Ezt ők persze korántsem tudhatták, de mégis beszéltek róla, így bolondították a környék szegénypara. -t- jait s elhitették velük, hogy sokkal könnyebb a földeken, a gazdáknál dolgozni, mint a föld mélyén. Ez a helyzet még akkor is fennállt, amikor 1947-ben mérnökök, technikusok, bányamunkások érkeztek a „telepre” s munkához láttak. A Ku'ákok által félrevezetett parasztok kinevették őket, hogy „jó emberek itt bajosan találnak szenet”. A mérnökök mosolyogva bólintottak ezekre a szavakra, némelyik magyarázni kezdte a parasztnak, hogy nemsokára ezen a helyen bá- nyaU.ep létesül. 1949-ben már megnyílt Hájon és Szlatinkán a pótori telep fióktárnája A me bb,„ eső vidékekről idekerült munkások megkezdték a -' .xtermelést. A környék lakói azonban még most sem hittek az e 'szben. kulál.ok, amikor csak tehették, félrehívták i földeken dolgozó parasztot, hogy . Te Pista, aztán nehogy elmenj Pótorra dolgozni. Veszélyes ám a bánya, nem parasztnak való." Csodálkoztak aztán a szegény fcu- lákok, amikor 1951-ben a környék falvaiból enure több munkás ér zett a telepre, hogy bekapcsolód.'. .x a széntermelésbe hogy kivegye xé- szét a nr,x,x„n haza. n ragyogó jövő építéséből Mikor a környék gazdái látták, hogy a volt szenénypa-'osz tok na I észe bánj/dba jár s szér n keres, néhányan elhatározták, hogy ők is beállnak bányásznak. így gondolkodtak: „Bennünket biztos n tárt karokkal várnak. Hiszen nagyobb a tekintélyünk, mint a t At szolgáinknak. A bánya vezetői megértő emberek egy-két liter bor megteszi a hatást.” Elszámították n.a- gukat. A bány xiezetőségébe olyan emberek kerültek, akik jómaguk is a kulák lábakapcái voltak, tudták, kik a gazdák, ezért nem sok kxtlák. nak u '.ke Alt bekerülni a muni ások közé ... A pótori bányatelep hat kilométerre esik Szidlist’’ étől. A munkásokat autóbusz szállítja a telepre és vissza, Szidlistyén nemzeti isko’a nyílt, a bányászgyermekek itt tanulnak. Ezért május elseje nagy ünnep Szidlistyén. Hiszen a tervben az állott, hogy 1953 május elsejére I ”'l befejezni az építkezést. Háá a munkások és parasztok összefogásának, a munka jó megszervezésének — május elseje még messze van — de a város már kész. Van miért ünve- pelniök a bányásztanulóknak, a nevelőknek. az instruktoroknak, a bányák dolgozóinak. Olyan munk't végeztek nem egész három é- ah t, amely a kékkői járás minden polgárának becsületére válik. Kunyhók? Hamarosan eltűnnek a még létező szalmatetös házak is. — Modern, új épületek, jól berendezett iskolák, tanulóotthonok váltják fel őket. Az építömunka folyamán az ember is meováltozik, uíjászü'e- tik. A kékkői járás polgárai is más emberek lettek. Ma már tudják, hogy népi demokratikus köztársaságunk szavait mindig tettek váltják fel. Pár év múlva még több Szid:'i- tye létesül a kékkői járásbanl Jakubecz Tibor.
