Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-07-23 / 27. szám

0) IFJÚSÁG 1952 július 23 Hogyan dolgozik a Bredjuk-módszerre átalakított cséplőgép ? A júliusi száraz meleg- időben, Imikor minden kalászos beérik, :eljes erővel arat a falu népe. ilyenkor a kukorica, gyapot, bur­gonya, cukorrépa is megkívánja i kapát. Bőven akad dolga em­bernek, gépnek egyaránt. A trak­torok aratógépet vontatnak, tar­lót bántanak, vetik a másodnö- /ényeket, kultivátoroznak s ki- /e^szik részüket a behordásból is. ráadásul pedig itt a cséplés, amely számos erőgépet vesz Igénybe. Már pedig régi, de igaz mondás: „Csak az a miénk, amit már elcsépeltünk!“ 1 avaly, amikor a baranya- megyei Csovoka-pusztai állami gazdaságban dolgoztam, 900 hold kalászost kellett aratnunk, sok száz hold gyapotot- kapálnunk. Csépelni is kellet, ember meg kevés volt. Váratlanul érkezett a segítség. A mezőgazdasági doku- lött. Amikor elolvastam a gépelt bldai terjedelmű brossúrát kül­dött. Amikor leolvastam a gépelt sorokat, láttam, itt a válasz minden előbbi kérdésre. A néhány gépelt oldal Nyikoláj Bredjuk -Ívtársnak, a breznyáni gépállo­más gépészének újszerű, gyorsí- ;o,tt cséplési módszerét ismertet­te. Meg kell vallani, hogy kez­detben magam is kisebb ered­ményt vártam, nem hittem, hogy risebb szerkezeti változtatások­kal, a cséplömunka-csapat létszá­mának 50 százalékos növelésével í munkahely jobb szervezésével blyan nagy mértékben túlszár­nyalhatjuk az eddigi eredménye­ket, mint ahogy történt. A kitűnő szovjet módszer jól bevált nálunk. Hamarosan a szo­kásos 12.58 q helyett 32.42 q-át csépeltünk óránként. Albrecht Antal elvtárs, a szomszédos lo- cászhetényi állami gazdaságban 50 q-ás' átlagot is elért. Az idén pedig, amikor az állami gazda­ságok 600, és a gépállomások 750 cséplőgépe dolgozik már a Sztá- íin-díjas Nyikoláj Bredjuk mód­szerével, egyre gyakoribbak a jő eredmények. Meggyes-pusztán -íz óra alatt 401.40, a bánhalmi állami gazdaságban 401.9 q-ás napi eredményt értek el. Sikere­sen alkalmazzák a Bredjuk- mődszert más népi demokratikus jrszágban is. A baráti Romániá­ban a segerceai gépállomáson Tudósé Marin traktoros 16 óra ilatt 513.26 q gabonát csépelt. Vli a titka ennek a nagyszerű módszernek, amellyel megsok­szorozhatjuk az eredményeket, .erövidíthetjük a cséplés idejét, ímely lehetővé teszi, hogy a sok lép, a sok dolgos kéz más, so- •onlévő fontos munkát végezzen. A régi módszer szerint egy ember etett'é a dobot, a dob egy-' pontjára adagolta a gabonát. így nem használta fel a teljes dob­szélességet, a gépbe löketszerűen érkezett a gabona, a gép szagga­tottan dolgozott. Bárki meggyő­ződhet erről. Hallgassuk csak meg a régi módszerrel? dolgozó gép hangját. Valósággal felbúg, amikór az etető a dobba helyezi i kévét s aztán csendesebben jár. -V gyors cséplésre átalakított gép bugása egyenletes, mert két etető van s a két etető teljes isszhangban folyamatosan ada­golja a kévéket. A folyamatos munka érdekében két-két kéve- v’ágo lány vágja el a kévekötő •.sinórt és kalásszal lefelé kézbe idja a kévéket. Hat ember tart­ózkodik egyidőben a gépen s rogy elférjenek, köröskörül 40 centiméterrel meg kell toldani a gép karzatát. Mivel a gépet ketten etetik, nagyobb teljesítménnyel dolgoz­nak. Azért, hogy feldolgozhassa •i nagyobb gabonamennyiséget, a cséplőgépet át kell alakítani. S rí vei a gépből több kicsépelt szem, szalma, pelyva távozik, nö­velni kell a brigád létszámát is, hogy gyorsan elszállítsák a ki­csépelt terményt, elkerüljék a torlódást. A gondos, előzetes javítás és a módosítások helyes végrehajtása aagyon fontos. A legelső dolog x kellő nagyságú dobszíjtárcsa kiválasztása. Erre a tárcsára, kerül a hajtószíj, amelynek se­gítségével a traktor a cséplőgé­pet hajtja. A dobszíjtárcsa nagy­ságától függ a dobb fordulatszá­ma és a többi alkatrész munká­ja. Ha a fordulatszám alacso­nyabb vagy magasabb a megen­gedettnél, romlik a cséplés ntxdnő- - «ige, nő a szemveszteség, rongá­lódnak az alkatrészek. Nem ke­vésbé fontos a hajtőszíj hossza. A traktor és a cséplőgép között 12—15 méternél ne legyen na­gyobb a távolság. A hosszabb szíjnak nagyobb a súlya, így csökken a gép fordulatszáma. Ha pedig rövidebb szíjjal csépelünk, — felesleges rázódásnak tesszük j Prlif.á | q Hasiak ki a, cséplőgépet s a hajtóerő sem egyenletes. A gyors cséplés során állan­dóan nagymennyiségű gabona kerül a gépbe, ezért dolgozzunk az előírtnál nagyobb cséplöréssel. Ha a kévék nedvességtartalma a szokásos, a cséplőrés felül 30, középen 20, alul 10 miliméter, legyen. At kell alakítani a törekrostát ;s. Erre a rostára törekkel Ve­gyesen hull a mag. Éppen ezért, nogy a nagy mennyiségben ér­kező gabonaszem áthaladjon a» rostán, hajlítsuk hátra a törek- rosta felfelé álló leveleit s hosz- äzabbitsuk meg 800 miliméterfel a rostát. 1 Ha nedves, vagy hosszú szal- májú gabonát csépelünk, át kell még alakítani a szalmaráző len­gőládáját is. A ládának minden második, harmadik lécét le kell szerelni, mert így könnyebben Puliik ki a szem s gyorsabban halad tovább a szalma. De ha száraz gabonát csépelünk, amely­nek törik a szalmája, ne ritkít­suk meg a láda rácsozatát, mert igy sok szalmadarab hulladék a törekrázóra és a rostára, tehát :sak nehezítenénk a mag tisztí­tását. Sőt: száraz gabona csáp- lésekor állítsuk a törekrostát a legmagasabb helyzetbe, hogy ne maradjon szem a törekben. Tavaly Csoboka-pusztán úgy állítottam össze az' első Bredjuk- brigádot, hogy egyenként szemé­lyesen beszélgettem minden tag­gal. Amikor együtt volt a lét­szám, összegyűltünk, mindenki megismerkedett munkatársaival, akikkel dolgozni fog. Előre meg­beszéltük, hogy kinek mi lesz a feladata. így négy etető, nyolc isztagos, négy kévevágó, hat oelyvás, nyolc kazalozó, egy ka- salmester, négy zsákos es két traktoros látott munkához. Az első 13 napon mintegy 50 vagon gabonát csépeltünk el. Ugyanez t x munka a régi módszerrel két géppel is 18—20 napig tartott volna. Hogyan dolgozik a Bredjuk- módszerrel cséplő munkacsapat? á megnagyobbított karzatú csép­lőgép két oldalára egy-egy asz- i tagot rakatunk. Tizenkét órai 1 munkára legalább 1200 keresztet kell előkészíteni, de ha van ele­gendő fogat, kisebb asztagot is rakhatunk. Ilyen esetben 12 fo­gatot, vagyis egy asztaghoz ha­tot vezényeljünk a behordáshoz. Amíg két kocsi az asztagnál le- rakodik, két fogat a tarló felé tart, két fogat pedig a tarlón rakodik. Ennek így kell mennie egész napon át. Az asztagok te­tején négy-négy ember dolgozik. A kocsikról átveszik a kévéket 5s elhelyezik, az asztagon. Ök gondoskodnak a kévevágók, illet­ve az etetők folyamatos munká­járól is. Átadják a kévéket a két-két kévevágónak, akik az etetőkhöz továbbítják. Az etetés l legnehezebb mesterség, ezért íz etető párok óránként váltják egymást. Lent> a gép végénél két oldalt, 3—3 dolgozó két pelyvaboglyába hordja a pelyvát. Nyolcán dol­goznak a szalmakazalon, ahová az elevátor segítségével jut a gépből a szalma. A kazaiozók és x pelyvahordók munkáját a ka­zalmester irányítja. A gép végé­nél dolgozik a négy zsákoló is. Ketten a zsákoló nyílások alá tartják az üres zsákokat, ketten pedig a teli zsákokat hordják a mérlegre, ahol lemázsálják és a súlyát feljegyzik. A traktor mel­lett két traktoros dolgozik, a gépállomások gépeinél a traktor felelős vezetője egyúttal a csép- tési ellenőr is. Az ö feladata a többi között a versenytábla ve­zetése. A 36—37-es létszám nem örök­érvényű szabály. ÍH.-. a brigád rö­videbb szalmájű terményt csé­pel, kevesebb ember is jó ered­ménnyel dolgozik. Az etetők, ké­vevágók és asz tagosok létszá­mát azonban sohasem szabad csökkenteni. Elsősorban rajtuk múlik a gép jő munkája. Ha rö­videbb a szalma, négy pelyva­hordó és hat kazalozó is jól bír­ja a munkát. A zsákokat az idén a legtöbb helyen közvetlenül a géptől rakják teherautóra, igy három zsákos ás elegendő. A gyors cséplés fontos ösztön­ző ereje — a versenytábla. Mi tavaly őrabeosztású táblát ké­szítettünk, aijielyre a cséplési el­lenőr minden órában felírta az • eredményt. A tábla külön részén vezette az etetöpárok eredmé­nyeit. Ha láttuk, hogy csőrien a- teljesítmény, megkerestük a hiba okát. Mindenki minden órá­ban tudta azt is, hogy mennyit keresett. Még a cséplés kezdete előtt ismertettük a béreket, mert fontos, hogy a dolgozó pontosan tudja, mennyi a járandósága. Fontos, hogy minden dolgozó tudja: a jó munkát anyagilag is elismerd az állam, a napi nor­mán felül elcsépelt minden má­zsa gabonából 10 kiló a jó munka jutalma. Hamarosan munkába állt min­ien cséplőgép. Az idén jóval töb­ben dolgoznak az új -szovjet módszerrel, ami iránt a tavalyi jó eredmények s az idei kezdeti sikerek láttán országszerte meg­nőtt az érdeklődés. Az állami gazdaságok, gépállomások veze­tői segítsék a Bredjuk-módszer- rel dolgozó cséplömunkacsapatok munkáját, hogy az idén még jobb eredményeket érjenek el, mint tavaly nyáron. Fábián Vilmos, a Budapesti Agrártudomá­nyi Egyetem tanársegédje. (Szabad Nép) Emil Zátopek — a világ legjobb futója Hírek a XV. Olimpiai Játékokról csúcseredményeket értek A Helsinki XV. Olimpiái játékok első napja mindenféle sportágban magasszínvonalú küzdelmet hozott. A könnyüatlétikai ágazatokban, a 10.000 méteres ,síkfutásban Emil ZÁTOPEK EMIL világbajnok, a XV. Nyári Olimpiai Játékok 10 ezer méteres síkfutásának győztese Zátopek, csehszlovák futóbajnok, Davis (USA) a magasugrásban, Romaskova (SSSR) a diszkoszve­tésben, és Moore (Anglia) a 400 méteres gátfutás menetében új olimpiai el. , Legnagyobb sikert Emil Zátapsk csehszlovák futóbajnok érte el a 10.000 síkfutásban. Üj olimpiai csúcsteljesítményt ért el: 29.17 p idővel. A diszkoszvetésben Nováko- vá bekerült a dpntöbe. A szovjet sportolók közül szép teljesítményt mutatott a fiatal Anufriev, a 10.000 méteres síkfutásban, aki bronzér­met szerzett a Szovjetunió részére. A diszkoszvetésben a szovjet spor- tolók megmutatták hatalmas fölé­nyüket, megszerezték az első há­rom helyet. A magasugrásban a román Soetter 195 cm-es teljesít­ményével a hatodik helyre került. A 100 m-es síkfutásban Szucharev 10.7 mp-es idővel jó helyezést ért el.-k Az olimpiai labdarúgóversenyben Szovjetunió—Jugoszlávia mérkőzése 5:5 arányban döntetlenül végződött. E mérkőzésen a szovjet sportolók szívós harcképességükről adtak ta­núságot, amikor az 5:2 'eredményt kiegyenlítették. * Tornászaink szintén bekerülnek a döntőbe, miután a Szovjetunió, Svájc, Finnország és Nyugat-Né- metország után az ötödik helyen állnak. A TOZ-jelvény megszerzéséért, a testnevelés sokoldalúságáért Testnevelésünk előtt a mai idő­ben merész és felelősségteljes fel­adatok állnak. Elsősorban tömeg­alapra kell helyezni a sportot, meg­nyerni a legszélesebb néprétegeket a sportolásnak, a honvédelmi neve­lésre. Épp azért, mert a testneve­lésnek a honvédelmi nevelés elvá­laszthatatlan részévé kell válnia és az elvi neveléssel egyetemben annak szerves részét kell alkotnia, — mindez arra kényszerít bennünket, hogy feltegyük a kérdést, szorosan összefügg-e nálunk a testnevelés a honvédelmi neveléssel. A sportolók nevejésénél sok eset­ben csak az egyes sportágak spor­tolóira szentelnek figyelmet és nem vették tekintetbe azt, hogy az egyes sportág egész sör más sportággal összefügg, amely nélkül a honvé­delmi nevelés szempontjából legér­tékesebb sport is értékét veszti. Például az úszás. Az edző tanítja az úszót a stílusra, anélkül, hogy konkréten megmagyarázná a spor­tolóknak, hogy az úszás egyes for­máit hogyan lehet például felhasz­nálni a honvédelmi nevelés kereté­ben, az egyes természeti akadá­lyok. leküzdésénél. Ebből világosan láthatjuk,' hogy a-z úszás magas honvédelmi értéket képvisel. Az EFSz-ekíöl hozott Pánt és kormányhatározatok teljesítéséért (Folytatás a ó. oldalról) vábbfejlesztéséröl hozott rendelete kitűzte. Vonatkozik ez nemcsak a korponai elvt^rsakra, tötjb járási és kerületi funkcionáriusunk nem ér­tette meg teljesen e határozatot. E határozat újból figyelmeztet bennün­ket, hogy alaposan tanulmányozzuk át a Párt és kormány rendeletét, kér­jük ki tanácsát a járási pártvezetö- ségnek, hitelesítsük a határozatot a teljesítés folyamatában és győződ­jünk meg arról, hogy helyesén dol­gozunk-e, a határozat szerint. Sok funkcionáriusunk és dolgozónk nincs teljesen tudatában annak, milyen messzemenő jelentősége van a ha­tározatnak például a szocialista mun­kaverseny megszervezésénél. Ahe­lyett, hogy vezetnék az EFSz-ben dolgozó CsISz-tagokat, az EFSz munkacsoportjai közötti szocialista munkaverseny kifejlesztéséhez; min­den erejükkel, a csoportok és a já­rás támogatásával „külön versenye­ket“ szerveztünk, így például a CsISz tornaijai járási vezetősége 40 mun­ka- és ifjúsági szakasz versenyét szervezte meg az aratás idejére. Ez azt jelenti, hogy az ilyen mun­kamódszer által a CsISz-tagok kül­ső támogatással nem tudnának hatá­sosan bekapcsolódni az EFSz-ek mun kacsoportjának munkálataiba az ara­tás és cséplés gyors elvégzéséért. Be osztanak eevnéhánv CsISz-tagot az egyes munkacsoportokba és segíte­nek megszervezni a versenyt egy másik munkacsoport és az ö csoport­juk közt a saját csoportjuk becsüle­téért, széleskörű agitációs munkát fejtenek ki a csoportban a sajtószem le keretében, beszédeket szerveznek a csoportban lévő agitátor vezetésé­vel. Nem kételkedünk abban, hogy a CsISz-tagok segítségével az állandó munkacsoportok megszilárdításánál és a szövetkezeti tagok szervezeté­nek megjavításában, eredményeket érünk el. Az EFSz-ek a Párt és kor­mány rendeletének lelkiismeretes tel­jesítésével a föld jobb megművelését érik el és becsülettel teljesítik vál­lalt kötelezettségeiket: hazánkat bő­ségesen ellátni mezőgazdasági tér*, mékekkel és felemelni mezőgazda­ságunk színvonalát szocialista ipa­runk színvonalára. »IHMMMMUlMMMMtMMMMHMMMIMMM« ŰJ IFJÚSÁG — a CrISz Szlovákiái <öz- • ponti Bizottságának hetilapja. Kiadja a Smena, a CsISz Szlovák Központi Bizott­ságának kiadóvállalata, Bratislava, Sol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizott­ság. Főszerkesztő: Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Őoltésóvej 2. Telefon: 345-51, 2, 3, 229-31, 3. — Nyomja a PRAVDA n. v. nyomdája, Bratislava. — Előfizetés egy évre 100.— Kis, félévre 50.— Kis. — A postatakarék­pénztár! befizetőlap száma: S-13.890. — Hírlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól. Feladó eä irányi- t-A Piriitislnvfl 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom