Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-03-12 / 8. szám
1952 március 12 Ol IFJlKSc r Uj bányaváros épül Nagykürtös mellett á kékkői járásban, Nagykürtös közelében a póioil szénbányák dolgozói egy új ■ árost építenek. Mai messziről látni a hatalmas darukat, melyek anyagot szállítanak az emeleten dolgozó kőműveseknek. Autók tülkölnek, traktorok zúgnak, ide hallatszik a mozdony füttye a kis- sztráoim vasútállomásról. A bányásztanulók gyönyörű há romemeletes otthona, 1951 októberében készült el. Mindjárt a kezdetben tömegesen erkeztek az otthonba a tanulni vágyó fiatalok tömegei. Tudták, hogy itt jó élet és egy új város vár rájuk. Nem is csalódtak. Gyönyörű felirat van az interná- ♦u. falán: „Gottwalddal az élen bátran építünk". Az otthon körül tisztaság uralkodik. Belül még szebb a kép. Szerte a falakat gyö nyörü dekorációk díszítik. A legjobb tanoncoknak a fényképe is ki van ragasztva. A folyosón mosolygóarcú fiúk futkosnak. A reggeli tálalva van. Az étterem tiszta asztalain már párolog az édes tejeskávé. Hó- rehér sütemények tányérrarakva püffeszkednek. De nemsoká. A mosolygóarcú fiúk hamar elfogyasztják. Az étterem újra üres lesz. A fiúk mennek saját munkájuk után Egyik fele műszakra a másik iskolába. Az otthonban csak a napos ma-ad, de ő sem tétlen. A CsISz-szervezet is jól működik Egy üzemi csopo tra és három rész ler’soportra van felosztva. Az üzemi '•söpört irányit*« a részlegcsoportot. Az üzemi csoport elnöke efry fiatal 18 éves fiú. Meg lehet látná a csoportján, hogy jó funkcionárius. A CsISz-szervezet brigádokat ST-rvez és több alkalommal felajánlásokat is tesz. Este politikai körökben tanulnak, ahol a legészszerilbben bővítik tu dásukat politikai téren. Nemrégen megalakultak az olvasókörök Is. Eddig négy könyvet vettek át. A fiúk örömmel látogatják a köröket, mert ezáltal elnyerhetik a FuCík- jelvényt. amely minden CsISz-tag- nak a, becsületére válik. Egy csoportban tíz fiú van. Munkájukat szervezés alapján végzik. Az olva sóköröknek segítenek a nevelő és vezető elvtársak. A falvakbői jött kevésbé öntudatos ifjak kitűnő nevelést kapnak, hogy ök is egyenlők legyenek azokkal akiknek azelőtt volt lehetőségük tanulni. Az új városban két bányásziskola működik. Egy Kétéves és egy hathónapos. A kétévesben a 18 évtől Fatalai-bak tanulnak, akik a két év letelte után bányászok maradnak, vagy tovább tanulnak, mindenki képessége szerint. A hathónapos kurzus. a 18 évnél idősebb fiúkat foglalja magába. Ezek a hat hónap letelt- után vájárok, segédvájárok, vagy instruktorok lesznek. A bányákban csak szakképzett munkáik dolgozhatnak. A hathónapos kurzus ezért 'ett rendezve Gáspár Pál 17 éves tanonc a két éves iskolát látogatja. Egy héten három napot dolgozik és három napot tanul. Az orton dolgozik és normáját 130%-ra teljesiti. A tanulásban nincs lemaradva. Többi társaival már többször megszilárdította normáját. De szeretnek is dolgozni A vándorzászló b.zonyosan hozzá juk kerül. Kérdésemre, hogy beszéljen munkájáról és magáról, ezeket mondotta: — A múlt évben kerültem ki a középiskola negyedik osztályából Aztán Nagyszombatban, mint sza- bótanonc tanultam Ez a szakma r-ari tetszett nekem. Gondoltam hogy ezt a munkát nö is elvégezheti helyettem. En férfi vagyok, és ezért férfihez illő foglalkozást kerestem. Hamarosan értesültem arról, hogy Pótor mellett egv új bányásztanonc- otthon épül. Októberben kiléptem előbbi foglalkozásomból és én is annyi más fiatallal beköltöztem a nagykürtösi bányásztanoncotthon- ba. Nagyon jól érzem itt magam, mert minden lehetőségem meg van a tanulásra és a szórakozásra. Most új sítalpakat kaptunk és korcso- lyákst. Munkámat szeretem, mert a bányászat nekem való foglalkozás. Anyám büszkén mondja a szomszédoknak: „Az én fiam 130%-ra teljesíti normáját". A fizetés eddig nem magas, 1500 korona, de én ezzel i meg vagyok elégedve. Gáspár Pál még elmondotta, hogyan dolgoznak az olvasókörökben. A 1 ör vezetői háromnapos iskolán ettek részt, ahol elsajátították a tanulókörök vezetéséhez szükséges elmé'etet. A gyengébb fiataloknak segítünk a körökben. A körök egymásközt versenyeznek. Eddig az első kör van az első helyen, mert négy könyvet olvastak »1 A pótorl bányásziskolában cigányfiúk is tanulnak. Irni-olvasni ne- tudó cigányok itt nemcsak inti és olvasni tanulnak, hanem kitűnő szakképzettséget is kapnak. Váradi Sándor 22 éves cigányfiú, Szlamnik csoportjában iolgozik. Azelőtt teknőscigány volt. Mikor beszédbeele- gyedtíink vele, ezeket mondotta: — Nagyon jól érzem itt magam. Sohasem gondoltam volna, hogy üyen fényes otthonba kerülök. A Horthy-rezsim alatt többször meg- r-foztak a kakastcllasok. Nem jár tam leventébe, mert nem volt cipőm. Tudnál te elvtárs, cipönélkü! a hóban urrrosni? En legalább nem tudtam, ezért vertek meg. Sohasem fogom tudni megköszönni dolgozó nénünknek hogy ilyen helyen tanulhatok. A hat hónap letelte után bányász leszek. Ennél szebb foglalkozás számomra nincs. Minden vasárnap eltávozást kapunk és ki-ki, ahová akar. A póton bánya, Szlovákia legfiatalabb bányái közé tartozik. En nek ellenére, úgy a munkások, mint a tanoncok kitűnő eredményeket érnek el. Az össziizemi tervet januárban 109%-ra teljesítették. A fiataloknak segítségükre vannak az öreg bányászok. Tanítják őket és nevelik. A munkások tudják, hogy a bányák részére ifjak kellenek, és szaktudással birólt és ezeket nekik kell nevelni. Ha feladatunkat sikeresen akarjuk teljesíteni, együtt kell dolgozni a fiataloknak az öregekkel. Ilyen példa gyakori, de Pó- toron mégis kiváló. Itt látszik meg a legjobban az ifjak szaktudása, mert már az első hónapokban beke rültek a bányába éj mindjárt az orton dolgoztak. A többi otthonokban azonban három hónapig külső munkát kell végezni a tanoncoknak. A pőtori bányásztanoncok versenyben állnak a közeli falvak CsISz-szervezeteivel Az olvasókörök munkájában versenyeznek. Amint eddig haladnak, a bányászok lesznek az elsők. Több CsISz tag tagja a járási CsISz-tanácsnak. A fiatal tanoncok méltón képviselik az üléseken a bányászokat. Az eddig lemaradt bányászta- noneotthonok és más otthonok példát vehetnek a pótori fiataloktól és kell, hogy őket kövessék. Az olvasókörök a többi otthonokban még elég gyengén állnak. Ajánla nánk, hogy több otthonból látogassanak el Pótorra, é? ismerkedjenek meg a fiatal bányászok munkájával. tar kasáé becsület Egyszerre az egész faluban sokat kezdtek beszélni Osztraváról. A fiatalok kezdték. Magulya Rudolf, és Uhrovics Fülöp, őket lehetett a legtöbbször haJanunk. Űk a CsISz-bi- zottság tagjai. Még. a helyi hangszóró is ezt hangoztatta: „Eiúk és lányok, hol a ti helyetek? A szocializmus építkezésein!“ Farkasdon a történelmi események egyikét élték át. A falut mintha felforgatták volna. Ahogy az idősebbek emlékeznek, ilyen élénkség még nem volt a faluban. Arra az élénkségre azonban emlékeznek, amikor a „föld- birtokos úr“, Szlezák, elbocsátotta őket a munkából. Azok az idők többé már vissza nem térnek. De ez az esemény, amely Farkasdot megelevenítette, örömteljesebb mindennél és a falu történetének egyik legszebb szakaAz építkezésen. Magulya Rudolf a farkasdi helyi CsISz-szervezet elnöke, éppen, hogy megjött Nagyszombatból, leült az asztal mögé és máris lapozgatná kezdte az üj Ifjúság legutóbbi számát. Nagy hatással voltak reá az osztravai épitkezésekröl írott cikkét. Farkasdról már eddig ketten dolgoznak a nagy építkezésen: Vidlics- ka mint ács és Losonsky mint hegesztő. „ ... még a továbbiakra is nagy szükség van az építkezésen. És a többi építkezések, a bányák, kohók, mind az ifjú építőkre várnak!“ Magulya Rudolf nem volna jó csoportelnök, ha nem gondolkozott volna ezeken a szavakon és ha a legközeA sárói gépállomás felkészült a tavaszi munkákra A sárói ifjú traktoristák és szerelők az őszi munkák befejezése után hozzáláttak az elromlott gépek javításához. Mivel az ősszel övék lett a kerületi traktorállomások vándorzászlaja, teljes harci készültséggel láttak hozzá az elromlott traktorok és más gépek kijavításához. Mindjárt a kezdetben három műszakban dolgoztak. így természetes, ki voltak használva úgy a műhelyek, amelyek eléggé kicsik, mint az idő. Mivel azonban a kerületi gépállomások is mozogtak, és a sáróiak nem akartak lemaradni, elhatározták a következőt: két műszakban fognak dolgozni a kővetkező beosztással: A nappali műszak reggel 6 tói este 6-ig, és az éjjeli műszak este 6-tól reggel 6-ig dolgozik. Úgy osztották be idejüket, hogy a nappali műszak befejezése után kultúr- munkával foglalkoznak. A „Szeget szeggel" című színdarabot nagy sikerrel játszották le. A gépek javítása és a kultúr- munka terén szép eredményeket értek el úgy rendezték el a gépek javítását, hogy egy traktorista és egy szerelő dolgozott a traktoron. A fiatal traktoristflk és szerelők teljes erejükből dolgoztak, mert tudták, hogy a tavaszi munkák közelednek és telük függ a traktorok kijavítása és a tavaszi munkák megkezdése. Az ifjú szerelők között Varga Kálmán, az üzemi CsISz-szervezet alelnöke. a legjobb gépjavító. Fel adatát, 240.2%-ra teljesíti. A Párt vezetősége és a helyi szakszervezet elnöke igen jó véleménnyel van róla. Nemcsak a munkában állja meg a helyét, hanem a szervezés és a kultúra terén is. Nagyon jó funkcionárius. A múlt hónapban 9000 koronát keresett. Mosolygó arcáról látszik, hogy igen megelégedett. A gépjavítás mindennél elsőbb neki. TTgy mondván, szívügyévé vált a munka. Mikor megkérdeztem tőle, hogy hogyan tudott elérni ilyen szép eredményeket, ezeket felelte: „Az a tudat serkentett, hogy a traktorra nagy szükségünk van. Mivel a ml traktorjaink még javi- tatlanul álltak, elhatároztuk, hogy egy ember 12 órát fog dolgozni na- nonta. Ezt elfogadta minden CsISz tag. Mi legtöbben ifjak vagyunk és meg akarjuk mutatni, mit tud az ifjúság. A vándorzászlőért munkával fogunk harcolni. Ezt a kettőt is mi nyertük, — mutatott a kifüggesztett vándorzászlóra. — Egyiket a tavaszi munkáknál, másikat az őszi munkáknál. — Ezt a magas teljesítményt úgy értem el, hogy Varga Kálmán elvtárs teljes erőmből résztvettem nem egy műszakon, hanem néha még másfél műszakon is. Köszönhetem ezt egyrészt az üzemi pártszervezetnek, mert meggyőző munkát fejtett ki közöttünk, CsISz-tagok között, és másrészt az idősebb munkásoknak, — szerelőknek, akik tüzetesen mindent megmagyaráztak, amit esetleg nem értettünk. Ha minden jól megy egy hét múlva befejezzük a traktorok javítását. Varga Kálmán még elmondotta, hogy teljes erőből azon fognak dolgozni, hogy elsők legyenek a nyit- rai kerület traktorállomásai között. A sárói gépállomás traktoristái közül Bogdár András és Fárna György a legjobbak, ők már most kint vannak a brigádközpontokban és megkezdték a szántást a / répa alá. Nap mint nap jönnek a jelentések, hogy a traktoros brigád újabb és újabb magas eredményeket ér el Mikor a CsISz munkájáról kezd tem érdeklődni, az üzemi CsISz fiatal titkárnője válaszolt: „Eddig még nem fejtettünk ki jó munkát a CsISz terén, mert a mostani bizottságot r.em régen választottuk. Sokan, több mint 50 ifjú nem tagja a CsISz-nek. Ennek föoka az. hogy a zselizi járási CsISz-bizottság nem szentelt kellő figyelmet az üzem! csoportoknak. Instruktorait ritkán küldte ki. igy hát támogatást senkitől sem kaptunk. Mi ezért a járá s segítsége nélkül is elvégeztük munkánkat. Az olvasóköröket még eddig nem tudtuk megalakítani, mert traktoristáink a brigádközpontban dolgoznak és a rossz közlekedés miatt keveset érintkezünk velük. A jövőben azonban megalakítjuk az olvasóköröket a brigádközpontokban is. Naponta fogunk hozzájuk ellát« gatni, hogy minél nagyobb érdeklődéssel legyenek a könyvek iránt. A Fucsík-jelvényt mindnyájan megszerezzük. Legfőbb feladatunk az lesz, hogy az eddig nem CgISz-tagokat beszervezzük a CsISz-be, hogy aktívan résztvehes- senek ők is a CsISz munkájában.“ A sárói gépállomás fiatal dolgo zói megértették a CsISz SzKB ha tározata által elénk tűzött feladatok teljesítésének jelentőségét. Meglát szik ez a traktorok korai kijavítá sán is. Már csak 4—5 traktor ál javltatlanul. A többi kijavítva, tisz tán várja a tavaszi munkák meg kezdését. A vetőgépek, boronák ekék és más gazdasági szerszámok kijavítása ugyancsak a sárói gép 'llomás fiataljainak köszönheti Most már nem félnek a tavasz munkáktól. Kijavítják még a javi tatlan traktorokat és örömmel vár jók a tavaszi munkákat. ^Tudják hogy nehéz feladat ez. De példát véve a komszomolísta traktoristák tói és a Deák-brisrádtól, nem hők kenek meg semmiféle munkától hanem teljes erejükből hozzájárul nak a tavaszi munkákhoz. A sárói traktorállomáson még most is példás munka folyik. Igaz hogy most már csak egy pár trak tor áll javltatlanul. de ök tudják hosy ezt minél előbb ki kell javita niuk és boldogan akarják jelenteni Pártunknak: A sárói génállomás felkészült a tavaszi munkára! Jakubec Tibor. lebbi gyűlésen nem szólt volna az építkezések érdekében, hogy oua min-nél több farkasdi CsISz-tagot küldjenek. Mikor a helyi hangszóró gyűlésre hívta a tagokat, mindnyájan megjelentek a HNB épületében. Magulya Rudolf a már e.őre kidolgozott terv szerint háj tóttá végre a toborzást az osztravai építkezésre. Szó volt még aztán az üj Ifjúság terjesztéséről, olvasásáról, stb. A gyűlés után néhány nappal később Uhrovics Filip felkereste Ro- venszky Antalt, a péket. — Mi van teveled? Erős, izmos férfi vagy és itthon, asszonyi munkát végzel. Mikor Filip a hatalmas építkezésekről és azoknak jelentőségéről kezdett beszélni, Rovenszky azt felelte, hogy majd gondolkodni fog a dolgon. Nem sokáig gondolkodott. Másnap már a jelentkező lapért jött. És Rovenszky után a többiek is jöttek. Egymásután töltötték ki a bányába és az építkezésre szóló bejelentőlapokat. Büszkék vagyunk rátok! Farkasd rövid időn belül a brigá- dosok falvává változott. Több mint húsz fiatal jelentkezett Osztravára, Handlovára és Rozsnyóra. Me,eg kézszoritások, szívélyes búcsúzás és az autóbusz vitte őket a hatalmas harcok felé. Azt hitték, vége az agitációs munkának, hogy Farkasd már visszafizette tartozását az építkezésnek. De nem így volt. Prágában és Pozsonyban a CsISz központi bizottsága ülésezett. Az 0j Ifjúság hozta a beszámolókat és a határozatot. Magulya és Uhrovics a hangszórón keresztül figyelmeztették a tagokat, hogy figyelmesen olvassák el a határozatot, mert a taggyűlésen meg fogják vitatni. A gyűlés szokatlanul hosszúra nyúlott. A fiatal farkasdiak hosszan beszélgettek, mint más munka megkezdésekor, a helyi pártszervezet elvtársaival, és abban egyeztek meg, hogy a határozatot nyomban magukévá teszik és megkezdik annak teljesítését. Az Egységes Földműves Szövetkezeteket segíteni fogják munkájukban. Elfogadják az ajánlatot, hogy versenyt indítanak a „csoport legjobb tagja“ cím elnyeréséért. Továbbá elfogadták az ellenőrzés megjavítását. Mivelhogy annyi tapasztalatot szereztek, elhatározták, hogy a falukból további ifjakat fognak szerezni a szocializmus építkezéseire. ★ A fiatal farkasdiak tudják, hogy nagy dolgok történtek. Mikor a farkasdiak értesültek Szlovákia összesített tervéröl, tudták, hogy az építkezést még jobban kell segiteniök. — További brigádosokat szerzünk — és bizonyítékul levelet írtak Osztravára. „... Az egész csoport büszke rátok, elvtársak. Olyan müveket épít- tek, amilyeneket mi fiatalok sohasem építhettünk. írjatok a munkátokról és arról, hogy hogyan dolgozik a CsISz-szervezetek, hogy mi is tanulhassunk belőle és minél több fiatalt küldhessünk közétek, a szocializmus építkezéseire, hogy így mi, farkasdiak büszkén mondhassuk: teljesítettük becsületes feladatunkat, segítettük a szocializmus gigantikus építkezését! F. M. A nagyfödémesi traktoristák utolsó előkészületeiket végzik a tavaszi munkák megkezdése előtt, amelyek befejezésének határidejét agregátok alkalmazásával meg akarják rövidíteni. A traktoristák összesen 7 agregátot készítettek el a tavaszi munkákra. Kettő közülük 14 méter széles. A fenti képen Garaj András elvtársat (jobbról), és Ambjozi István traktoristái láthatjuk a három vető gépből és boronából álló agregát összeállításánál.
