Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-07-16 / 26. szám

Ol IFJÚSÁG 1952 július 16 Az aratógép kezelés néhány tapasztalata OLIMPIAI HÍRADÓ A csehszlovák válogatott első csoportja elindult Helsinkibe Mezőtúr szövetkezeti város gép­állomásának traktoristája va­gyok. Aratógépemmel az idén a Bercsényi tsz földjén dolgozom. Az én gépemen kívül három kom­bájn és nyolc kévekötö-aratógép vágja itt a gabonát. A tervek szerint a szövetkezet 2.200 hold kalászosából 1818 holdat arattunk le géppel. A gabonatermés nagy részét mi traktorosok és kombájn- vezetők takarítjuk be. Ezért a tavalyinál jóval nagyobb a fele­lősségünk. Tavaly 325 holdon vág­tam le a gabonát, a megyében a legjobbak közé tartoztam. Az idén az első szeretnék lenni, s ez­ért megfogadtam, hogy minden­nap legalább húsz hold tarlót ha­gyok magam mögött. Mifelénk azt mondják, hogy az ígéret szép szó, s aki ígér állja is ! a szavát. Ezért — hogy fogadal­mamat teljesíthessem — az ara­tás megkezdése előtt három na­pot Knotek aratógépem gondos ■ vizsgálatával töltöttem. Általá- ; ban minden kévekötö-aratógép !; hasonló rendszerrel működik, csak a vágószélességben s egyes alkatrészekben különböznek egy­mástól. A Knotek aratógép 2.10 méter széles rendet vág, a gabo­nát motolla tereli a kések közé. ; A levágott gabona a vágóasztalra kerül, innen a szállítóponyva a felhordóponyvákra, ezek pedig a kötözöasztalra hordják. A kötö- zöasztalon összegyűlt gabonát ké­vébe köti, majd a tarlóra ejti a gép. Az aratógép ezt a munkát számos bonyolult alkatrész se­gítségével végzi. Aki nem akar­ja, hogy gépe a legnagyobb mun­ka idején hagyja cserben, jól te­szi, ha aratás előtt végigvizsgál­ja az alkatrészeket. Segédvezetömmel különös gond­dal néztük meg az aratógép kö­töző berendezését. A gépnek ez a legbonyolultabb része. Tavaly megtanultam, hogy ezzel van a ; legtöbb bosszúság. Ha lazán köt, az a baj, mert rakodás közben széthullik a kéve; ha túl szoro­san, akkor elszakad a kévekötő zsineg, ezért szóródik szét a ga­bona. A kötözőberendezésnek fontos alkatrésze az u. n. csomozofej. Ez köti csomóra és vágja el cso- mökötéa után a kévét átfogó zsi­neg két végét. A jő traktorista mindig nagyon vigyáz erre a fon­tos alkatrészre. Rendszeresen ke­ni s ha nem dolgozik a gép, pony­vadarabbal takarja le. Hiszen fő­leg ezen az alkatrészen múlik a kévekötés sikere. Legtöbbször azért szakad a zsineg, mert a osomózófej csomóRötés közben túlfeszíti, vagy a rosszul beállí­tott kés csomókötés előtt elvágja. "Ilyen esetben a csomózófejen ta­lálható csavarok segítségével kell helyesen beállítani ezt a fontos alkatrészt. Járassuk a gépet, fi­gyeljük, hogyan dolgozik. S ha azt tapasztaljuk, hogy a csavarok meghúzása, vagy kiengedése után sem működik helyesen, a vezérlő szerkezetben keressük a hibát. Rendszerint a vezérlő tárcsa la­zult meg s ezért nincsenek össz­hangban a kötözőszerkezet egyes műveletei. t * * * Az aratás előtti napon kimen­tem azokra a táblákra, amelye­ket én aratok. Megkérdeztem á növény termelő-brigád vezetőjét, nincs-e a táblán jelzökaró, határ­kő vagy árok a gabonában. Jó az ilyesmit előre tudni, mert kel­lemetlen meglepetést okozhat munka közben. Eltörik a vágóbe­rendezés. aztán javítással telik el a drága idő. Miután megtudtam, hogy nincs semmi akadály, min­den táblán meghatároztam a me- netrirányt. Az aratás első félnapján kettes sebességgel vágtam az ösziárpát. Azért dolgoztam csak kettes se­bességgel, mert aratógépem tel­jesen új. Amikor aztán láttam, hogy már jól működik mindem alkatrésze, átváltottam maga­sabb sebességre. Magasajbb se­bességgel már teljesíthettem fo­gadalmamat. Gyorsan halad a gép s ha minden egyébb rend­ben van, könnyen el lehet érni na­pi húsz holdas eredményt. A se­besebben haladó gép azonban fo­kozott gondozást kíván. Gyorsab­ban működnek a forgórészek, na­gyobb munkát végeznek a gépal­katrészek, csapágyak, a marok- verő, a kaszahajtókar. stb. Se­gédvezetömmel, Lakatos Sándor­ral ezért óránként ápoljuk a gé­pet. Amelyikünk éppen pihen, előkészíti a zsírozót és az olajo­zókannát. Amikor letelt az egy óra, jelt ad b a géphez hozza a zsírozót, olajozst. Egyikünk zsí­roz, a másik az olajozást végzi és megtisztítja a láncokat, fogas- kerei*et, csapágyakat. A gépápo­lás így 2—3 percnél nem vesz el többet a munkaidőből. Ez a kis fáradtság sokszorosan megtérül, mert munka közben ritkán van baj a jól gondozott géppel. A géfp lelke: a vágóberendezés. Ez háromszögletű késekből áll. Könnyen megértjük hogyan vág a gép, ha balkezünk mutatóujját kinyújtjuk s alatta jobbra-balra mozgatjuk jobb kezünk mutató ujját. Bal mutatóujjunk lesz a ké­sek fölött található kaszaujj, a jobb mutatóujjunk a mozgókés. A gabona szára menetközben a kések és a kasza újjá közé ke­rül. A mozgó kés a merev ka- szaujjnak szorítja a gabonaszá­rat és így könnyen elvágja. Ha nem elég éles a késsor, töri, tö­réstől húzza ki a fokiból a gabo­nát, s egy-kettőre «Mömödik az egész vágóberendezés. Ilyenkor hátrálni kell az aratógéppel és kézzel szedhetjük ki a szalmát, a földet a kések közül. Hogy ezt elkerüljük minden reggel élesre köszürült „kaszával“ indulunk munkába. A brigád - szál ásr a két vágóberendezést hoztunk ma­gunkkal. Az egyiket nap közben kiköszörüljük s hajnalban, vagy este cseréljük az életlennel. A köszörülés és a kaszacsere nem kerül sok időbe, s ha gondosan elvégezzük értékes perceket nye­rünk napközben. 'a rendszeresen ápolt és előké­szített gép mellett, a jó munká­nak természetesen van egyébb feltétele is. Nem elég a trakto- riáta jó szándéka, a szövetkezet- netk is segítenie kell a munkát. Tavaly például nem egy mezőtú­ri szövetkezet magára hagyta a traktoristát. Sokszor magunk vág­tunk utat a gépnek, mi kaszáltuk a táblák sarkait, mi hordtuk ösz- sze a kévéket. Ezért aztán lassan haladt a munka, az aratás na­gyon elhúzódott. Az idén, mikor kiértünk az el­ső táblára, két kaszás már egy rend szélességben levágta a táb­la szélét. A gép várakozás nélkül megkezdhette a munkát. A sar­kokat négy rend mélységben szin­tén lekerekítették. A sarkok le­kaszálásán igen sok múlik. Csak akkor dolgozhat az aratógép tel­jes vágószéliességgel, ha nagy ív­ben fordulhat, mert a traktor és az aratógépet összekötő kardán- tengely 30 foknál nagyobb szög­ben nem hajolhat meg. Ha nincs lekaszálva a tábla sar­ka, a traktor hurok alakban for­dulhat meg. A fordulóhoz le kell szállni a gépről s a fordulás he­lyéről el kell hordani a már leara­tott gabonát. Ilyen esetben van egy másik módja is a fordulás­nak: a kardán-tengelyt ki kell kapcsolni s hátrálással a követ­kező oldalra irányítani a gépet. Mindkét esetben legalább negyed­óra vész kárba. Ez pedig hatal­mas időveszteség, hiszen negyed­óra alatt legalább 600 négyszög­öl gabonát arathatunk. Csökken a gép teljesítménye akkor is, ha a kaszások sajnálják a munkát s rosszul kerekítik a sarkokat. Ha a sarkot csak két rend mély­ségben kerekítik le, a gép a for­dulóban csak fél vágószélesség- ged dolgozhat. 15 holdas napi tel­jesítménnyel, mint kiszámítottam, 800 négyszögöl a veszteség a ka­szások rossz munkája miatt. Ha tehát mind a traktorista, mind a tsz-munkacsapat gyorsan akar végezni az aratással, három-négy rend mélységben kell lekerekíteni a gabonatáblák sarkait. Munka közben nem egyszer ta­lálkozunk látszólag megoldhatat­lan nehézségekkel. Ha gondolko­dik az ember, minden nehézségen úrrá lesz. Az aratás második nap­ján például egy háromszög ala­kú táblát kellett learatnunk. A tábla két sarkát elegendő volt négy rend mélységben lekerekíte­ni. A harmadik sarok azonban annyira hegyes volt, hogy ezt idő- pazarlás lett vola kézzel learat­ni. A kaszásokra legalább 8—10 rend lekaszállása vár s minden nyolcadik forduló után újra kezd­hették volna. A nehézségeket ha­mar legyőztük. A harmadik sar­kon hurok alakban megfordul­tunk. és így vágtuk tovább * i tábla következő oldalát. Ebben az esetben a hurok alakú fordulás nem jelentett akkora időveszte­séget, mint a sarok megfelelő előkészítése. Hiszen a Termelő Szövetkezet a két kaszásón kívül négy kévehordót és két kaparék- szedöt adott a gép melé. A ké­vehordók a fordulás helyéről el­hordták a kévéket, ® kaszások viszont nagy munkától menekül­tek meg, mi meg nem várakoz­tunk hiába, nem kellett megvár­nunk, míg a harmadik sarkot ka­szálják. Ahol nappal tarlót hagyunk, ott éjjel a traktorok szántanak vagy tárcsáznak s nem egy föld­be, amelyen az előző nap még a búza, vagy az ösziárpa ringott, másnap már másodnövény magja kerül. Az a traktoros, aki nap­pal arat, gondoljon éjszaka dol­gozó társaira is. Ezért' 50—100 holdas táblákat sohse arassunk egy darabban. Osszuk fel akkora részekre, amennyit egy nap le­arathatunk. így azonnal munká­hoz látbatak a kévehordók, rög­tön (keresztbe rakhatják a kévé­ket s a nappal aratott gabona- foldön éjjel már szánthat a trak­tor. Nem áll sokáig üresen a tar­ló, nem párolog el a nedvesség a főidből. Az első két és félnap alatt 56 holdat vágtam le. Ez a két és fél nap a gép próbája volt. Menet­közben megfigyeltem az egyes alkatrészek munkáját s ha volt még hiba, kijavítottuk. Az aratás kezdete óta már 115 holdat arat­tam s közben elvégeztem 101 hol­don a kultivátorozást is. Most kö­vetkezik a nagy munka. Érik a búza, gépem harmat szikkadás- tól harmatszálltáig fog dolgozni. Minden percet kihasználok, hogy túlteljesítsem az aratási tervet, meggyorsítsam az idei termés be­takarítását. Elmondta: Bodnár Gábor, a mezőtúri gépállomás traktoristája. (Szabad Nép) Csütörtökön, július 10-én elindult Prágából a csehszlovák sportolók el­ső csoportja a helsinki olimpiai já­tékokra, Ebben a csoportban van­nak a könnyüatléták és a birkózók. ★ A lengyel válogatott elutazott Helsinkibe. Varsóból elutaztak a lengyel köz­társaság válogatott sportolói a hel. sjnki olimpiai játékokra. A sporto­lóik száma 134. A lengyelek 11 sportágban indulnak éspedig köny- nyüatletikában, ökölvívásban, lab­darúgásban, gyephokkiban, céllö­vésben, sporttornában, evezésben, úszásban, súlyemelésben, görög-ró­mai birkózásban és vívásban. A ver­senyzők, akiket Mineczld, a lengyel olimpiai bzottság elnöke vezet, vo­naton LeningTádon át utaznak Hel­sinkibe. / 'k Helsinki szokásos képe megvál­tozott. Állandóan éjjel-nappal ér­keznek a világ különböző tájairól Finnország fővárosába vonaton, re- jülögépeken, hajókon a XV. Olim­pia további résztvevői. Az utcákon feltűnnek az olimpiai zászlóit, az egymásba fonódó öt körrel, továbbá Nagyon gazdag a Voronyezs kör­zeti „Emlékezés Kirovra" kolhoz. A kolhozisták igen jól élnek. Lelkiis­meretesen dolgoznak sokoldalú gaz­daságukban. A kolhozban jól megszervezték a testnevelést is. A kolhoz testnevelé­si közössége alkalmazza a haladó ta­pasztalatokat. Felhasználják azok módszerét, ^kik a mezei munkák ide­je alatt a mezei táborokban és bri­gádokon sportolnak.,, Á mezei kerekes ház nem nagy épület. Mikor a traktorok átmennek a mező másik végére, magukkal vi­szik a házukat is. A háztól nem messzire két oszlopot látunk beál­lítva, rajta háló, megjelezve a vona­lak, amelyek kézilabda-pályát jelen­tik. Van itt egy gödör is az ugrók részére. A sportfelszereléseket a mozgóházban találjuk. Mikor a traktorosok munka után megpihentek, még bőven marad ide­jük a második műszakig. Ekkor ér­kezik a traktorosokhoz V. Lopacsev, a Komszomol-szervezet titkárságá­nak testnevelő előadója. ........Kezdjük? — kérdi őket. Es kezdődik a kézilabdázók edzé­se. Azok, akik még nem teljesítették a GTO feltételeit, készülnek a felté­telek teljesítéséhez. Az ilyen edzés után jobban dolgoznak a mezőn. a versenyzők országainak zászlaja. Az üzletek kirakataiban világhírű sportolók fényképei vannak kitéve, köztük Emil Zátopek, csehszlovák és vilá^csúcstartónak és olimpiai győztesnek fényképe is. A magáncégek gépkocsivezetőinek sztrájkja még mindig tart és ezért az autóbuszforgalom azokon a vo­nalakon, amelyek magántársulatok kezében vannak, akadozik. Ezek kö­zé tartozik a Helsinki és az Ota- niemi olimpiai falu közti vonal is. A július 19-i megnyitó ünnepségen. H Savolaimen, a finnek sok nagy győzelmet araitptt tornásza mondja el a versenyzők előtt az olimpiai fogadalmat. A rokonsKenves finn sportember már az 1924-ég párizsi olimpián is képviselte hapája szí­neit. — Még most is tagja vagyok a finn válogatottnak, — mondotta, —• de, úgy érzem, hogy komolyabb „feltűnést" már csak az ünnepsé­gen való szereplésemmel érhetek el. Most múltam 45 éves, helyezésre aligha számi that ok az olimpián. A fiatalok, az utánpótlás tagjai na­gyon jók. Még azután láttam a szovjet tornászokat. Azt hiszem, hogy Csukarin és Sziganyan arany­éremmel térnek haza Moszkvába. Az edzések és a gyakorlatok ered­ményei mutatják, hogy a GTO fel­tételeit 18-an teljesítették és a to­vábbi 83 kolhozistának, akik a me­ző táborában készülnek a versenyre már csak egy feltételt kell teljesíte­niük, mégpedig aZ úszást. E kolhoz labdarúgói a mezei mun­kák ideje alatt is rendszeresen tré­ningeztek, az eredmény meg is mu­tatkozott. A szomszéd kolhozisták­kal játszott barátságom mérkőzésen 3:l-re győztek. Á mező táborában és az „Emléke­zés Kirovra“ kolhoz brigádjaiban a sportmunka megszervezését I. Ri­bakov a testnevelési kollektív elnöke és kolhoz-brigádos, továbbá A. Ko­marov és V. Lopacsev testnevelési referensek végzik. « * w Mit szóltok ehhez traktoros elv­társak? Nem menne ez a mi feltéte­leink között nálunk is?’ Két egymás mellett lévő fára, vagy beásott osz­lopra kihúzzátok a kézilabda-hálót, kicsit rendezitek a térséget s már is megy a játék! Ha menték a mező­re, ne felejtsetek el magatokkal vin­ni hálót, labdát és más sportfelsze­relést. Szabad időtökben sportoltok, aztán frissen fogtok a további mun­kába! A mi hadseregünk, a béke hadserege Népi demokratikus hadseregünket nem a burzsoázia irányítja, hanem a nép. Az 1948-as győzelmes február végleges csapást mért a reakcióra és dicső Kommunista Pártunk és dolgozó népünk vezetésével nagyobb részt fel­számolta az ellenséget. A februári győ­zelem után megváltozott hadseregünk képe. A csehszlovák néphadsereg szo­ros kapcsolatban van a hősi szovjet hadsereggel, meg vannak a feltételek, hogy hazánk szabadságát és békéjét megvédjiik. Egyre nő a háborús Uszítok igyeke­zete egy új világháborút megindítani, irigykedve nézik békés építő munkán­kat, szeretnének nálunk is mindent felforgatni, mint Koreában, csak ám ezt nem tehetik meg. Hogy hadseregünk minden egyes tagja jó békeharcos legyen, — mond­ja Csepicska elvtárs nemzetvédelmi minszterünk, -j- köteles elsajátítani a szovjet katonai tudományt és művé­szetet. A második világháború bebizo­nyította, hogy a háborúban a döntő tényező maga az ember, nem használ semmilyen új technikai fegyver, csak az az ember győzhet, aki politikailag fejlett, tudja, hogy miért harcol. A szovjet katonák tudták azt. Ezért had­seregünkben az afakulati pártszerve­zet és CsISz-segítségével politikai tu­dásunkat fokozzuk, politikai körökbe járunk. A hadseregben nagyon kedves foglalkozás a politikai tanulás. Hadseregünkben a Párt és a CsISz- tagok úgy a fegyelemben, kiképzés­ben, mint példamutatásban az élen járnak. Katonáink tudják, hogy ől< a népet szolgálják, a népet védik, a békét, ezért egyre többen kapcsolódnak be a példás katona cím elnyeréséért folyó mozgalomba és, igy fokozzák harci fel­készültségüket. Mihályi Bertalan, közkatona. WtWWWWWWÚWMWIÚUlttmtlWM ÚJ IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának hetilapja. Kiadja a Smena. a CsISz Szlovák Központi Bizott­ságénak kiadóvállalata, Bratislava, Sol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizott­ság. Főszerkesztő: Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Őoltésovej 2. Telefon: 345-51. 2. 3, 229-81, 3, — Nyomja a PRAVDA n. v. nyomdája. Bratislava. — Előfizetés egy évre 100.— Kés, félévre 50.— Kés. — A postatakarék­pénztár! befizetőlap száma: S-13.830. — Hírlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól. Feladó e§ irányí­tó postahivatal Bratislava 2. Táborok a mezőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom