Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 239 1902. október 11-én a Mátyás-szobor leleplezésére érkezett Jókai Mór a díszteremben sorra kerülő ülés alkalmával járt itt. 1903. március 30-án Zsilinszky Mihály jeles történész, a VKM államtitkára, május 25-én Bulyovszkyné Szilágyi Lilla híres tragika, alapítványtevő tett látogatást. 1904. szeptember 29-én Berzeviczy Albert, 1907. március 5-én gróf Apponyi Albert, 1913. május 3-án Jankovich Béla VKM- miniszterek keresik fel és nézik meg az intézetet. Mindnyájan megelégedésüket fejezik ki. 1914. június 14-én llosvay Lajos VKM-államtitkár látogatja meg a szertárakat, tantermeket, könyvtárat. 1943. november 22-én Szinnyei Merse Jenő VKM- miniszter jár az épületben, az éppen zajló főtanácsi ülésen beszédet is mond. 1944 decemberében dr. Csőgör Lajosné kíséretében magas rangú orosz tisztek szemlélik meg az épület belsejét. A diákságnak a század elején még volt egy, a múltból örökölt, de már kihalóban lévő ünnepe, a majális. Ezt régebben teljesen önállóan a diákság szervezte, s az egész város tudott róla, részt is vett azon. Mindegyik gimnázium hagyományos helyen tartotta ezt, lehetőleg a természetben, erdőben. Miután 1873-ban a Sétatér végében létesítették a szép kertben fekvő Lövöldét, ott állapodtak meg a majálisokkal. Meghívókat osztottak, volt ott terített asztal étellel, itallal és természetesen zene-tánc is. Május utolsó vagy június első napjaiban került rá sor. Még az első világháború előtt kiment divatból. Egy máig tartó új hagyomány kezdődött viszont 1946. június 15-én: ekkor tartották az első ballagást a kollégium végzős diákjai. 0 Egyletek, körök, " 1 1 MOZGALMAK A kollégium keretében több egylet és kör működött az idők folyamán. A Papnövendékek Önképző Köréről már a teológiai fejezetben írtunk. Ez tulajdonképpen a régi iskolai Önképző Társulatból vált ki. Ennek múltja még az 1829/30-as tanévig nyúlik vissza, s már 1829-ben Barátság Lánca címmel kézírásos gyűjteményt állított össze. Az unitárius diákok 1834-ben Olvasó Társaságot alapítanak, főleg az anyanyelvi művelődés elősegítésére, s ennek lesz hivatalos díszkönyve, majd folyóirata a kézírásos Remény. Az 1839-1841 között nyomtatásban közzétett három Remény-zsebkönyvre a fővárosi irodalmi körök is felfigyelnek. A Remény hasábjain indul Szentiváni Mihály, Kriza János, Kővári László és Jakab Elek irodalmi munkássága. A forradalom leverése után, 1850-ben újjáalakul az Önképző Társulat, s 1853-tól a Remény is megjelenik. Főleg a hazafias szellemet hirdeti az önkényuralommal szemben. 1871-ben egy 222 lapos Remény-emlékkönyvet is kinyomtatnak. Az önképzés ekkoriban már kezd hivatalos tevékenységgé válni, a diákok a hét egy délutánján részt kell hogy vegyenek az önképzőköri gyűlésen,
