Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Életpályák - emlékművek
Kovács Sándor Egy angol-magyar unitárius ÉLETÚTJA John Paget 1808-1892 John Paget, az utazó „Kegyeletteljes kötelesség"-nek' teszek eleget, amikor John Paget angolból lett magyar unitárius hazánkfia emlékét felidézem. Kegyelet és kötelesség unitárius egyházunknak Pagetre emlékezni 160 évvel főműve2 megjelenése - és több mint száz évvel halála - után. Jókai Mór 1877-ben az Egy az Istenben rajzolta meg alakját, első életrajzát mégis Kovács János, barátja és tisztelője írta meg3, igaz, ekkor az ősz angol már nem élt, csak emlékét ápolták a kolozsvári Angol Klubban tisztelői. De nem csak felolvasások és könyvek porosodó lapjai, hanem két emléktábla is - egyik Balatonfüreden másik Thorpe Satchville-ben4- hirdeti, él még az angol-magyar patrióta tisztelői emlékezetében. Unitárius egyházunk kissé lemaradt a tiszteletadásban, a hálás kegyelet is kezdett kikopni sokunk emlékéből, pedig elsők voltunk a Paget név megörökítői sorában, de, mint oly sokszor a történelem során, a pénztelenség és kényszerű takarékosság utunkat állta. Unitárius egyházunk az 1901-ben felépült űj kollégium dísztermében akart Paget Jánosnak domborművet állíttatni, egysorban egyházi és világi nagyjainkkal. Az elkészült 15 dombormű ma is kollégiumunk díszét képezi, Pagetet azonban hiába keressük közöttük. A János Zsigmond- és Dávid Ferenc-szobor pénzhiány miatt domborművé zsugorodott, s a derék angol helyét magyarok foglalták el7 Sovány vigasz, hogy a fiatalon elhunyt Paget Olivér életnagyságú igen-igen megrongálódott képét őrzi még kollégiumunk.6 E bevezető gondolatok után induljunk el együtt az emlékezés útján. 316
