Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)
2000 / 10.
10 ték (másnap a Császárban folytatták). A 200 m- es gyorsúszásban Bárány István mögött a ferencvárosi Székely András 2.22 mp-es idővel a 2. helyen végzett. A verseny keretében indították a 4x100 m-es női gyors- úszó váltókat a magyar bajnoki címért. Az FTC Csányi, Bárány, Mailász, Sípos összetételű váltója új országos csúccsal (5:31.4) nyerte a versenyt és a bajnoki aranyérmet! * Másnap Székely András a 100 m-es gyorsúszásban Budapest bajnokságot nyert és a Venczel József emlékversenyt is. A kitűnő sportembert mégsem dicsérték meg. „Székely András vasfizikumú ugyan, de szombaton 200 méter és egy vízipólómeccs, vasárnap 100 és 400 méter valami olyasmi, ami három héttel az Európa bajnokság előtt nem nevezhető formajavító tréningnek.” Az FTC vezetői mentegetőzve mondták, hogy nem akarták Székelyt a vízilabdacsapatba beállítani, de egy véletlen esemény után nem volt más választásuk. „A csapatba Hulimann volt beállítva. Azután az uszodában kapta a hírt, hogy kisfia született. Azonnal átöltözött és ment haza, a csapat pedig ott maradt csonkán. így került Székely Banda a csapatba..." Székelynek nem jutott zászló! Párizsban az úszó Eu- rópa-bajnokságon nagy magyar siker született a 100 m-es gyorsúszásban. Az egri Bárány István és a ferencvárosi Székely András nagy harcot vívott az elsőségért. A két magyar külön versenyt úszott a győzelemért, amely ezúttal Bárány sikerét hozta. (1. Bárány 59.8 - 2. Székely 1:008 mp). TRIBÜN „Ezután megkezdődik a ceremónia a győztesek tiszteletére. Egy kis baj van. Magyar zászló ugyanis csak egy van az uszodában. Ez jut a főárbocra Bárány győzelméért, míg Székelynek meg kell elégednie azzal, hogy a második árboc üresen marad és annak tövébe odatűznek egy kisebbfajta magyar lobogót, amit a stadion díszítéséből vesznek el. Mindegy, így is szép, amikor a sűrűn hulló esőben a sokszáz párizsi magyar leemeli kalapját és hallgatják némán a Ffimnuszt.” A 4x200 m-es gyorsúszó váltó fölényes győzelmet aratott az EB-n. Versenyzőnk Székely András a harmadik váltásnál indult és előnyét növelve adta át az utolsó távot Báránynak, aki 20 m-es fölénnyel ért a célba. így tehát Székely András mégis aranyéremmel térhetett haza... A női 4x100-as gyorsváltó bronzérmet nyert. A váltóban két ferencvárosi lány, Maliász Margit és Sípos Margit is szerepelt, így az EB-ken - a női versenyzők közül - ők ketten az FTC első „érmes” sportolói! A magyar toronyugrók között a ferencvárosi Vajda is indult. A kötelező ugrások után már biztos helyezettnek számított - végül az előkelő 5. helyet szerezte meg! Nehezen kezdődött a 100%-os bajnokság Szeptember első vasárnapján - 8-án - kezdődött az 1931-32. évi labdarúgó-bajnokság. Nekünk, ferencvárosiaknak ez felejthetetlen sikert hozott: a Ferencváros csapata 22 mérkőzésből huszonkettőt megnyert, így 100%-os bajnoksággal büszkélkedhetett! Az idénynyitó azonban rendkívül puskaporos volt, 25 percig szünetelt a játék! Ferencváros-lll. kerület 7-2! „A ferencvárosi közönség hosszú szünet után különös örömmel látta viszont csapatát, de a viszontlátás örömével eleinte baj volt. A III. kér. jól tartotta magát az elején, sőt negyedórái játék után 11-esből a vezetést is megszerezte. A 11-es természetesen nem tetszett a hazai közönségnek, s noha a Ferencváros hamarosan kiegyenlített, a közönség elkeseredése, amelyet egy, a III. kerületi kapu előtt esett hendsz meg nem büntetése is fokozott. Iváncsics egy darabig tűrte a dogot, de a „hülyézés” nem szűnt meg, sőt fokozódott, amikor a bíró Papp hendsze miatt újabb 11- est ítélt a Ferencváros ellen. Ezt ugyan Fláda kivédte, sőt rögtön utána Szedlacsik berúgta a Ferencváros harmadik gólját is, de a közönségnek még ez sem volt elég a lecsendesedéshez.” 3-1- es állásnál a bíró lefújta a meccset, a kerületiek azt hitték, vége, és nem is akarták a játékot folytatni. Aztán a hátralevő 50 percet egyfolytában játszották a csapatok, minden izgalom nélkül... Nem indult a szurkolói busz... A Ferencvárost némi szorongással engedték el hívei Szombathelyre. Hiszen ha kísérhette volna pár száz jó torkú ferencvárosi, mindjárt más lett volna a dolog, de a nyomor elérte a Ferencvárost is és a külön autóbuszra nem lehetett összehozni azt a minimális 25 jelentkezőt sem, ami kellett volna az induláshoz - pedig 15 pengőbe sem került volna az utazás, ami igazán nem sok. A szurkolók nem hiába aggódtak a csapatért, bizony Szombathelyen nehéz 90 percet játszottak Toldiék. 3- 1-re győztek ugyan, de a befejezés előtt 4 perccel még 1-1 volt az eredmény! Szabadfogásban Fehér volt az első bajnok A Műegyetem aulájában tartották az első szabadfogású birkózó bajnokságot. Az FTC-ből a pehelysúlyú Fehér Jenő nyert bajnoki címet, míg testvére Fehér Mihály - szintén ebben a súlycsoportban - a harmadik helyen végzett. Három hét múlva Fehér Jenő a Beke- tow cirkuszban lépett fel. No nem valamilyen artista számban - ott rendezték a szabadfogásúak Európa bajnokságát... Ez volt a második szabadfogású Eb - az elsőt Párizsban tartották - 1929-ben. Fradisták a Beketow cirkuszban Díszes külsőségek között 1931. október 8-én a Beketow cirkuszban nyitották meg a szabadfogású Európa bajnokságot. Mivel Magyarországon ez volt az első, a közönség még nem nagyon ismerte a szabályokat, így tájékoztatásuk szükségszerű volt. Ezt az egyik legnevesebb birkózó Papp László vállalta. A fradisták közül ezen az estén először a pehelysúlyú Fehér Jenő lépett szőnyegre - sajnos vereséggel mutatkozott be. Tunyogi József nagy küzdelemben győzött a címvédő svéd Európa bajnok ellen! Másnap folytatta kis- nehézsúlyú versenyzőnk jó szereplését és behozhatatlanul vezetett! Fehér kétszer is tussolta belga ellenfelét, a vezető bíró is megadta - a pontozók azonban nem így látták, és óriási tüntetés közepette folytatták tovább a mérkőzést. Végül Fehér pontozással győzött. Ugyanezt tette a harmadik napon is - így harmadik lett! A súlycsoportok végeredményét egy későbbi fradista (edzőnk, vezetőnk volt) Papp László jelentette be a zsúfolásig telt helyiségben. Papp egyébként sérülése miatt nem indulhatott, de az Európa-bajnoki „szereplésről" így nem maradt le. Az érmekről viszont a két fradista nem maradt le: Tunyogi arany! Fehér bronz! Dübörgött is a taps... „Rakétázott” a Ferencváros- A Ferencváros-Nem- zeti (7-0) bajnoki mérkőzésről többek között így írtak: A második félidőben valósággal „rakétázott” a Ferencváros csapata. Hívei gyönyörködve nézték ezt a finomságokkal, könnyedséggel teli játékot, s alig győzték dicsérni. Ha előre tudhattuk volna, hogy mit hoz ez a mérkőzés, a futball minden ellenségét ki kellett volna vinni az Üllői út nézőterére. Minden vélemény egységessé vált volna, hogy a futball ragyogóan szép játék, durvaságtól mentes, szépséggel és ötlettel van tele, amikor azt tényleg játsszák a csapatok. Hajrá Fradi!- és hat kapufa...- Ferencváros-Vasas 5-1! A Fradi félgőzzel is biztosan győzött. Az 5 érvényes gólon kívül 2 érvénytelent is szereztek, valamint kihagytak egy 11-est és 6 (!) kapufát lőttek! A találkozó sporttörténeti jelentőségét azonban más adta: ekkor buzdította a szurkolósereg először a csapatot HAJRÁ, FRADI-val! A „Tempó” szót felváltotta a magyaros (Hajrá) kifejezés... Az időpont 1931. október 25. A Hajrá, Fradi ki-
