Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-15 / 20. szám
XIV. évfolyam 20- szám. Szekszárd, 1904. május 15. TOLNAVÁRMEGY POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megj elenili minden Tasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivata&'Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerke szt&és laptulajdonos: Dr. LEOPOLD HOHNÉL. Kéziratok vissza nem adatnak. A, lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdim. Egyes számok ugyanott kaphatók. r Állami háztartásunk. Lukács László pénzügyminiszter az elmúlt héten bemutatta a képviselőháznak az 1904. évi állami költségvetést. Ez a költségvetés a legnagyobb a bevételek, mint a kiadások tekintetében, mely állami életünkben eddig szerepelt. Mig ugyanis az 1903. évi költségvetésben 1080 millió korona volt a bevételi és kiadási főösszeg, most 1190 millió korona, tehát több mint ióo millió koronával növekedett az 1904. évi állami költségvetés. E nagy különbözetet főleg a beruházások és a tisztviselők fizetésrendezése okozza. A rendes kiadások 1.024,562,180 koronával vannak előirányozva, vagyis az 1903. évre törvényhozásilag megállapított 995,879,560 koronával szemben 28 millió 682,620 korona emelkedést tüntetnek föl. A rendes kiadásoknak e tetemes többletéből 2 millió korona esik a királyi udvartartás költségeinek tervezett fölemelésére, 902,963 koronával emelkednek a közösügyi rendes kiadások és kerek összegben 9.100,000 korona esik azokra a kiadásokra, melyek úgy a korábbi években, mint az utolsó költségvetés óta alkotott törvények végrehajtásával, illetve a jelenleg alkotmányos tárgyalás alatt álló törvényjavaslatokban tervezett rendelkezéseknek végrehajtásával merülnek föl. A rendkívüli kiadások 79 millió 195 ezer 579 koronával / fiagyobb összeggel vannak előirányozva, mint az 1903. évbeliek, ezen tétel legnagyobb, r,észben beruházásokra fordittatik, úgy, amjnt az a beruházásokról szóló, már legközelebb tárgyalás alá kerülő törvényjavasiátokban az 1904. évben végrehajtandó munkálatokra nézve föl van véve. A rendes bevételek 1.081,376,795 koronával, vagyis az 1903. évre törvényhozásilag megállapított 1.046,884,204 koronával szemben 34.492,59 l|r koronával magasabb összegben irányoztátnak elő. Összevonva a költségvetés eredményét, a következő mérleg .áll elő: 1.190.084,621 korona kiadással 1.190 millió 681,945 korona áll szemközt, vagyis 597,324 korona 'fölösleg jelentkezik, mely fölösleg 1.643,727 koronával kisebb az 1903. évi állami költségvetésnek a törvényhozás által 2.241,052 koronával megállapított fölöslegénél. Meg kell még jegyezni, hogy az ob- strukciós esztenűő i'őlem-észtette azt a 39 millió többletet, amelyet a„ záró számadások szerint az 1902. évi rendes kezelés fölmutatott, azonkívül 51 millió koronát tesz ki az 1903. évi adóhátralék. A pénztári készletek gyűjtése és össze- halmozása miatt az ellenzék a múltban igen sok szemrehányással illette a kormányt, az obstrukciós esztendő azonban fényesen igazolta a pénzügyminiszter politikáját, mely, ha nem lett volna ennyire előrelátó, komoly zavarokkal támadta volna meg az adó nem fizetés esztendejében az ország anyagi helyzetét. Örvendetes jel, hogy habár 100 millió koronával emelkedik az 1904. évi kiadási előirányzat, az államháztartás egyensúlya mégis biztosítva van az 1904. évre. Azonban elértünk a határhoz. Államháztartásunk óriási módon megnövekedett és még folyton szaporodnak az állam ellen hangoztatott követelések és igények. Ámbár az államháztartás egyensúlya az 1904. évre biztosítva is van és a beterjesztett költségvetés minden tekintetben szolid és reális, mégis legfőbb ideje annak, hogy gátot vessünk annak az áramlatnak, mely mindent az államtól követel. Igaza van teljesen Lukács pénzügyminiszternek, hogy takarékoskodnunk kell mindenütt, ahol nem az állam existenciájával összefüggő kulturális és gazdasági érdekek parancsolnak. A partikuláris igények lefokozandók, hogy a l'kőznek mai és jövendőbeli égető szükségletei fedőzfietők -íegyeuek a. normális állam- háztartás keretében. Az államháztartás egyensúlyának fel- billenése nagy rázkódásoknak tenné ki az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét. A kormánynak, parlamentnek és társadalomnak is erősen össze kell fogni, hogy az államháztartásban a pénzügyi egyensúly fönnmaradását biztosítsa. TÁRCA. JÓKAI MÓR. Jókai nem halt meg: lelkét nem zárja a márvány, Nem könyves szekrény, művei száz kötete. Holtak közt ne keresd, oh gyászos Nemzet, az élőt: Lelkedet és szivedet szelleme lengi körül. Él s éltet, míg szív magyarúl dobog, ajk magyarúl szól Kárpát s Adria közt s Ohió partjainál. Elköltözni ha készülsz, Ő .tart vissza: ne menj el; Elmentél: haza hiv harsona zengzetivel, Anyja szivén gyermek, szűz keblén ifja szerelme Honszerelemmé 0 általa szentesül át. Lomha kövek, szétszórt csontok mind elevenülnek, S Árpádnak fíakat ezrivel ajka teremt. LÁGLER SÁNDOR. Egész ország gyásza, fájdalma halálod, Ott a sírban leszen csendes, békés álmod, De a lelked ott él a csillagos égben, És itt lent a földön nemzeted szivében. KÁLMÁN DEZSŐ. Az ördiögvettetés. Irta: Kovách Aladár. — A »TOLNAVÁRMEGYE< eredeti tárczája. — l. Vélekedés az ördög felől. Ördöggel kezdem, hogy angyalokhoz jussak. Aki égbenyuló hegytetőre akar jutni, bizony csak legalul kezdi s emberi gondolkozás szerint a legalsó hely a pokol, érdemes lakója az ördög; a legmagasabb hely a menyország, tündér lakója az angyalok serge; majd feljutunk idáig is, de csak lassan, fokról-fokra, úgy, amint a vak sötétség a szürkületen át válik fenyes világossággá. Valamikor régen ott húzódott a gemenci ut mentén be Szekszárdig ; most is megvan az őcsényi szélmalomnál a Szigeth-féle pusztán egy darabja annak a nagy töltésnek, amelyet máig is órdóg- vettetésnek hívnak. Ebből a névből háromféle tudnivaló világlik ki: egyik az, hogy azt a töltést valami Ördög néven tisztelt úrról nevezték el; másik az, hogy ez a töltés ennek a tisztelt urnák nem a maga keze készítése, hanem kemény parancsára mások hányták hosszú halomra; harmadik meg az, hogy minden bizonynyal úgy kell lennie, hogy valami Ördög ur készíttette, mert máskülönben más készíttetőjének nevéről hívnák. A régészet tudománya azt mondja róla, hogy nagyon, igen nagyon régi, mert csupán egy darabka foszladék maradt belőle; mivel pedig ilyen régi, hát a rómaiak készítették Mars hadisten parancsára. De hát akkor miért nem hívják római — avagy Marsvettetésnek ? Ez a kis ellenvetés ugyan meghökkenti a régészet tudományát, de rögtön felrak egy világlátó pápaszemet s azt mondja, hogy mikor azt a hosszú töltést készítették, Pannóniának meg az ördögnek egymáshoz még nem volt, nem is lehetett szerencséjük: az ördög akkor még innen igen távol, Ázsia nevű világrészben uralkodott — egy régi irás szerint saját szülőföldje volt volna ez a rengeteg tartomány. Onnan ide Pannóniába még az ördögnek is nagy ugrás lett volna; de meg mit is akart volna itt olyan nyomorult alvilági hatalmasocska, itt, hol akkortájban a magas Olimpus hegy tetején lakozó Istenek legfeuségesebb lábainak nyoma érintette a fold színé» r! Itt bolyongott az áldást osztó, magvető Ceresz, a szarvasüző Diána, ki reggelenként a Dunában fürdött, mielőtt ijjat ajzott volna; itt futkozott a szárnyas lábú Merkur, Bécstől Eszékig meg Budától Aquileáig keresztül kasul; a mérgesebb fajtájából meg, — villámvető, záporontó Jupiterről nem is szólva, — a gyors futásban Merkúrnak méltó társa, a förgeteg fújó Eóiusz, aztán meg a nagy hadisten Mars ur; no meg egy Ázsiából megszökött istenur, a bikaölő Milrász, aki éppen a Sárköz szélén, a Báta partján ütötte föl sátorfáját. Nos hát igaza lehet a régészet tudományának ; ilyen előkelő társaság közelében az ördögnek is viszorog a háta. Igaz, igaz! de valamiről mégis megfeledkezett ez a tudomány; arról ugyanis, hogy ez az előkelő társaság, annak a töltésnek csak az innenső felén kíváncsiskodott a túlsó felére, mert
